Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-27 / 282. szám, szombat

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 7. ÜLÉSÉNEK VITÁJA GEJZA ŠLAPKA elvtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a bratislavai városi * pártbizottság vezető titkárának felszólalása Erőfeszítése­inket a gazdaság legfontosabb ágazatainak fej­lesztésére irá­nyítottuk. A brati­slavai ipari válla­latok és üzemek az idén tíz hónap alatt számos po­zitív eredményt értek el, amelyek az intenzív gaz­daságfejlesztés­re való áttérés­ként értékelhetők. A központilag irányított ipari vállalatok az ipari termelés tervét 102,1 százalékra, a teljesítménytervet pedig 101,7 százalékra teljesítik. Nőtt a vállalatok exportképessége, túl­teljesítik a tervezett munkatermelékeny­séget, csökkennek a termelési költségek, jobban kihasználják a munkaidőalapot, csökken a túlórák száma. Az elért általá­nos pozitív eredmények azonban nem adnak okot az elégedettségre, nem jelen­tik azt, hogy az intenzív gazdaságfejlesz­tésre való áttérés már Bratislava vala­mennyi vállalatánál megkezdődött. Az idén is találkoztunk azokkal a fogyatékos­ságokkal, amelyeket számos gazdasági szervezetben fel kell számolni. Az egyik probléma a terv egyenletes teljesítése. Havonta átlag mintegy 15 vállalat nem teljesítette a kötelező muta­tók valamelyikét. Nem lehetünk elégedet­tek a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésével, megoldatla­nok a gondok a bratislavai autógyárban, az elektrotechnikai művekben, a nehéz­gépipari üzemekben, a Kozmetikában, a tejgyárban, a műszaki üveggyárban. Ezekben az irányító és szervező munka fogyatékosságai következtében nem tel­jesítették a tervfeladatokat, és a felettes szervek csökkentették idei tervüket azzal, hogy a nem teljesített feladatokat az ötéves terv következő évejben kell telje­síteniük. Bratislava gyors fejlődéséről elsősor­ban a nagyberuházások tanúskodnak. Az idén 16 kiemelt építkezés, 4350 lakás és számos járulékos létesítmény felépítésé­vel kellene hozzájárulni a városfejlesz­tésben előforduló aránytalanságok meg­szüntetéséhez. Az év elejétől bizonyos javulás tapasz­talható az építőipari vállalatok tervteljesí­tésében. így a teljesítménytervet 100,4 VÁCLAV HÁJEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a közép-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Az idei tervet a vártnál bonyo­lultabb feltételek között kell telje­síteni. Ezért a kerületi pártbi­zottság nagyra értékeli a dolgo­zók elért ered­ményeit. Egyút­tal azonban na- gobb igényes­séggel és felelő- sebben értékeli az elégtelen eredménye­ket felmutató vállalatokat és vezetőiket. Az irányító dolgozók politikai szervező munkája, a párt vezető szerepének kö­vetkezetesebb érvényesítése az iparban jobb gazdasági eredmények eléréséhez vezetett. Ott, ahol az üzemi pártbizottsá­gok és az alapszervezetek nagyobb gon­dot fordítottak a termelés folyamatossá­gára, a gazdasági szerződések teljesíté­sére, a tervet valóban átfogóan teljesítik. A kerületi pártbizottságnak ahhoz a felhí­vásához, hogy az idei tervet egy-három nappal a határidő előtt teljesítsék, energi­át és anyagokat takarítsanak meg, s tel­jesítsék túl a nem szocialista országokba irányuló kivitel feladatait, eddig az ipar- vállalatok több mint 85 százaléka csatla­kozott. A kerület legnagyobb vállalatánál, a Mladá Boleslav-i Autógyárban az utób­bi időben tovább javult a termelés minő­sége. Ez a vállalat is túlteljesíti a nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét. A következő időszakban a szocialista kötelezettségek vállalása során minden üzemben a kezdeményezótervekből kell kiindulni, s törekedni kell a termelés haté­konyságának növelésére és minőségé­nek javítására. A fáradhatatlan, céltuda­tos politikai munka e téren is meghozta gyümölcsét. A múlt évben a kerület válla­latainak a fele, az idén csaknem három­negyede fogadott el kezdeményező ter­vet. Egyre jobban bebizonyosodik, hogy a szocialista munkaverseny - mindenek­előtt a kezdeményező tervek kidolgozá­sa - ösztönzi a dolgozók alkotó kezde­ményezését. Ez egyúttal a politikai, a gazdasági és az erkölcsi nevelés fontos eszköze. A kerületi pártbizottság különö­sen nagyra értékeli a pnbrami és a kiad-- női bányászok tevékenységét. A kiadói bányaüzemek túlteljesítik a szén termelé­sének és osztályozásának tervét. Ezen­kívül határidő előtt sikerült befejezni a mélníki erőmű első, 500 megawattos blokkjának javítását. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtása kerületünkben is előmozdí­totta a minőségi mutatók teljesítését, a gazdaságosság növelését és az inten- zifikálást. A múlt évhez képest sikerült növelnünk a műszakok számát, különö­sen a gép-, az energia- és a kohóipar­ban. Megőriztük a munkatermelékenység növekedése és az átlagbérek közötti kedvező arányt. Ezzel szemben nem si­került stabilizálni a terveket. Ez nehézsé­geket okoz a szállítói-megrendelői kap­csolatokban, és némely esetben teljesen megsemmisíti a kezdeményező tervezés hasznát. A mezőgazdasági dolgozók áldozat­kész munkájának eredményeire kedve­zőtlenül hatott az aszály, amely elsősor­ban a kerület déli és nyugati részén éreztette hatását. A döntő időszakban Pfíbram környékén például a sokévi átla­gos csapadékmennyiségnek csak egy- harmada került a földbe. Májusban és júniusban szinte egyáltalán nem volt eső. Ez okozta a lényeges különbségeket a gabonahozamokban. A mezőgazdasá­gi dolgozók azonban sikeresen teljesítet­ték a komló- és a burgonyatermelés tervét, az aszály azonban a cukorrépa- termésre is negatívan hatott. Októberben a kerületi pártbizottság értékelte a köz­ponti bizottság 4. ülésén elfogadott hatá­rozatok teljesítését. Megállapította, hogy lényegesen kevesebb szemes takar­mány felhasználásával túlteljesítettük a hús- és a tojástermelés tervét. Egyúttal bírálóan rámutattunk a tejtermelésben keletkezett lemaradásra. A kerületi pártbizottság különösen nagy gondot fordított a központi bizottság 6. ülése határozatainak lebontására a szocialista demokrácia és a szolgálta­tások fejlesztése érdekében. A kerület pártszervei minden tanácskozásukon ér­tékelik az ellátás és a szolgáltatás hely­zetét, törődnek az iparvidékek és az üzemek ellátásával, az áruszállítás és a kereskedelem fogyatékosságainak megszü ntetésé vei. ELEONÓRA HVIZD0Š0VÁ elvtársnőnek, a CSKP KB tagjának, a partizánskej cipőgyár dolgozójának felszólalása A párt üzemi szervezetének vezetésével a partizánskej Augusztus 29 Gyár dolgozói minden erejükkel az idei tervfela­datok teljesítésé­re és az 1983-ra szóló terv jó elő­készítésére tö­rekszenek. A jó tömeg politikai munkának kö­szönhetően vállalatunk a nyolc mutató közül hetet teljesített. A törekvések elle­nére nem sikerült teljesítenünk a nem szocialista országokba irányuló kivitelün­ket, pedig jó a termelési kapacitásunk és termékválasztékunk is bö. Helyesnek tar­tanánk, ha az exporttervet összehangol­nák az illetékes külkereskedelmi vállalat tervével és így kialakulna az összhang a termelő- és az exportáló vállalattal. Ily módon jobban le tudnánk küzdeni a nem szocialista országok piacán a termékeink iránti keresletben mutatkozó akadá­lyokat. A CSKP KB Elnökségének jelentése nagy jelentőséget tulajdonít a termékek minőségének. Az üzemi pártszervezet­nek, valamint a gazdasági vezetőségnek vállalatunknál is állandó feladata a ter­mékek minősége. Munkánkban nagyon jól bevált a minőség irányításának szara- tovi rendszere, amelyben 9650 dolgozó és 188 kollektíva vesz részt. Ennek kö­szönhetően a nyereség tervét 24 száza­lékkal túlteljesítettük. Az eredményekkel azonban nem elégszünk meg. Munkánk­ban főleg az új munkaerők betanításában és az irányító munkában vannak tarta­lékok. Az 1983-ra szóló tervfeladatok teljesí­tése során a vállalati pártbizottság, a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom és a gazdasági vezetőség nagy figyelmet fordít a kezdeményező tervezésre. A taggyűléseken, a termelési tanácsko­zásokon, a párt- és szakszervezeti okta­tásokon a dolgozókat megismertetjük vállalatunk feladataival, és a terv által előírt feladatoknál jobb eredmények elé­résére mozgósítjuk őket. A feladatok egyenletes teljesítése függ a rendszeres ellátástól. Az idei évben a helyzet jelentősen megromlott, elsősor­ban a külföldről behozott nyersanyagok, de a belföldi nyersanyagok terén is. Vol­tak napok, amikor a helyzet olyan kritikus volt, hogy csak testvérvállalatunk, a gott- waldovi Svit segítségével tudtunk termel­ni. A szükséges külföldi nyersanyagból az év első kilenc hónapjában csak az évi terv 64,1 százaléka érkezett meg. A tudományos-műszaki fejlődés fela­datait saját tudományos-műszaki bázi­sunkkal és a licencfeladatok teljesítésé­vel biztosítjuk. E téren nagy lépést tettünk előre. Fokozatosan üzembe helyezzük a mikroelektronikai gépeket és technoló­giai berendezéseket. A munka hatékonyságát vállalatunknál a tudomány és a technika eredményei­nek alkalmazásán kívül a dolgozók mun­kakezdeményezésével érjük el. Például 1982 első felében egy műszakban a megtakarított anyagból gyártottunk, ami több mint 8 millió korona nyereséget jelentett. Az év végéig még ledolgozunk egy ilyen műszakot. Munkaeredményein­ket nagymértékben elősegítette a 272 szocialista munkabrigád, valamint az 1626 dolgozó, akinek nyersanyag- és energiamegtakarítása több mint 16 millió korona nyereséget hozott. A kollektívák stabilizálása érdekében kellő mennyiségű gyermekintézményt építettünk fel, ami összesen 1260 férőhe­lyet jelent, s az ötéves terv végéig további 400 férőhellyel bővül. Csupán néhány gondot említettem, amelyet meg kell oldanunk. A kommunis­ták aktív hozzájárulásának, a fejlett szo­cialista munkaversenynek és dolgozóink áldozatkészségének köszönhetően egyenletesen teljesítjük feladatainkat, és ezzel megteremtjük a jó alapot a 7. ötéves terv harmadik évéhez. Egész te­vékenységünket összekapcsoljuk az év­záró taggyűlések és a pártkonferencia előkészítésével, amelyen bírálóan ele­mezzük a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározataiból a vállalatunkra háruló felada­tok teljesítését, s egyben meghatározzuk a következő év feladatait. ZDENÉK HL0ŽEK elvtársnak a CSKP KB tagjának, a brnói Alakítástechnikai Kutatóintézet igazgatóhelyettesének felszólalása A tudomá­nyos-műszaki haladásról már évek óta úgy be­szélünk, mint a gazdaság to­vábbi fejleszté­sének mozgató erejéről. Indokol­tan számolunk ezzel az 1983-as népgazdasági terv feladatainak teljesítésénél is. Tisztában va­gyunk vele, hogy hozzá kell járulnia a magas műszaki színvonalú termékek kivitelének növeléséhez, a népgazdaság intenzifikálásához és hatékonyságának javításához, valamint a kutatási eredmé­nyek alapján kifejlesztett új termékek gyártásának, s az új technológiai eljárá­soknak a bevezetéséhez. Az alakító eljárások alkalmazása je­lentős fém-, energia- és munkaerő-meg­takarítást tesz lehetővé, ezért e szakterü­let kutatási dolgozójaként szeretném is­mertetni, hogy kutatóintézetünkben mi­lyen eredményeket értünk el a XVI. kong­resszus határozatainak megvalósításá­ban. Először is felülvizsgáltuk a helyzetet az illetékes gépipari szakágazatokban, s azt tapasztaltuk, hogy a vezető gazda­sági dolgozók részéről hiányzik a szük­séges kezdeményezés, mind a kutatás területén, mind pedig az egyes vállala­tokban. Az is kiderült, hogy ha a műszaki fejlesztés költségeit a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedezniük, sokkal na­gyobb felelősséggel vizsgálják meg an­nak hatékonyságát, hiszen az ebből származó haszon a szervezetek pénz­ügyi terveiben is visszatükröződik. A következő évre vonatkozó feladata­ink kiegészítésénél elsősorban a külke­reskedelem szükségleteiből indultunk ki, s a fejlesztést főleg arra irányítjuk, hogy az új gépek a régiekhez viszonyítva sok­kal kisebb tömegűek legyenek. Az inno­váció csupán három utólag felvett géptí­pusnál 1985-ben mintegy 850 tonna alapanyag megtakarítást fog eredmé­nyezni. Munkánk további fontos területét képezi, hogy a nálunk kifejlesztett tech­nológiai eljárásokat a tudományos-mú- szaki fejlesztés tervében előirányzott ke­reteken túl is elterjesszük a termelési szférában. A jól kidolgozott terv, mint az irányítás eszköze, valamint az anyagi érdekeltség helyes érvényesítése alapvető feltétel a kitűzött feladatok teljesítésében, a dön­tő tényező azonban maga az ember, a dolgozók alkotó kezdeményezése. Ezért a jövő évre vonatkozó tervjavasla­tainkat a felmérések alapján eszközölt kiegészítésekkel együtt részletesen meg­tárgyaltuk a vezetők politikai-gazdasági aktívaértekezletén, valamint a szocialista (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÓ 4 1982. XI. 27 százalékra, a munkatermeiekenyseg ter­vét 100,7 százalékra teljesítik és az ez évre tervezett lakásmennyiségből 3140- et átadtak. Nem lehetünk azonban elége­dettek az elvégzett munkák struktúrájá­val; nem sikerül megfelelő mértékben csökkenteni a megkezdett építkezések számát, és még nem értük el a beruházá­sok kívánatos hatékonyságát. Továbbra is lemaradás tapasztalható a járulékos építkezések terén. Főleg az egészség- ügyi létesítmények és az eladótér hiánya okoz gondot. Bratislava egyik súlyos megoldandó problémája a közlekedés. A városi közle­kedésen kívül a városon keresztül vezet a nemzetközi személy- és teherszállítás útvonala. Nem épült még ki a város alapvető közlekedési hálózata, sem pe­dig a nemzetközi útvonalak. Ebben az öt­éves tervidőszakban lassan befejeződik a komplex lakásépítés' Petržalkán, a to­vábbiakban kisebb területeken és a város beépített területein folyik majd az építke­zés. így az építkezések színhelye távol kerül egymástól, ami a beruházóktól, ter­vezőktől és kivitelezőktől is megkülön­böztetett hozzáállást követel majd. Az 1982-ben elért eredményeink több­nyire kedvezőbbek, mint 1981-ben. Ez elsősorban a dolgozók öntudatos fegyel­mének és kezdeményezésének köszön­hető. Tapasztalataink szerint a fejlesztés intenzív tényezőinek érvényesítésében fontos szerepe van a pártszervezetek munkája tökéletesítésének is. A városi pártbizottság és a városi kerületi pártbi­zottságok konkrét, differenciált segítsé­get nyújtottak az egyes vállalatoknak és üzemeknek. A testvéri kijevi pártszerve­zet tapasztalatai alapján nagyobb erőfe­szítéseket tettünk a tudományos-műsza­ki ismeretek gyorsabb érvényesítése ér­dekében. Elmélyítjük a kapcsolatokat a tudományos kutatóintézetek és a ter­melővállalatok között. Új módszerként bevált a hat önkéntes tudományos-ter­melési társulás, melyek hozzájárultak a termékszerkezet felújításához és a ter­mékek minőségének javításához. így pél­dául a Bútoripari Tudományos-Termelési Társulás, amelynek a Nyugat-szlovákiai Bútorgyár # és a Faipari Kutatóintézet a tagjai, jelentősen elősegítette a tervfe­ladatok teljesítését. Kölcsönös együttmű­ködésük eredményeként termékszerke­zetük 30 százalékát felújították és az új termékek mind az I. és II. minőségi osz­tályba tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents