Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-23 / 278. szám, kedd

ÚJ szú 3 1982. XI. 23. Amin Gemajel: Libanon számít az arab szolidaritásra KATONAI DÍSZSZEMLE BEJRUTBAN (ČSTK) - Bejrútban tegnap ka­tonai díszszemlét tartottak Liba­non függetlenségének 39. évfor­dulója alkalmából. A néphez inté­zett beszédében Amin Gemajel államfő hangsúlyozta: a libanoni kormány kész megszilárdítani az állam szuverenitását az ország egész területén és megerősítette, hogy Libanon szilárd része az arab közösségnek és az izraeli megszállás megszüntetése érde­kében kifejtett erőfeszítések terén számít az arab szolidaritásra. A függetlenségi évforduló ün­nepségeire viszont olyan feltételek között került sor, amikor Libanon területének majd a felét még min­dig megszállás alatt tartják az izra­eli egységek, amelyek állandóan fokozzák a feszültséget. Jelentős feszültség uralkodik például a Súf- hegyvidéken, ahol a drúz vezetők Lázár György Ankarában (ČSTK) - Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Bülent Ülüsü török kormányfő meghívására hi­vatalos látogatásra Ankarába ér­kezett. A látogatással kapcsolatban a magyar sajtó hangsúlyozta, hogy magyar miniszterelnök első ízben jár törökországi látogatáson. Általános vélemény szerint a ma­gyar kormányfő törökországi útja fontos mérföldkövet jelent a két ország kapcsolatainak fejleszté­sében. Berlin Honecker-Sztambolics tárgyalások (ČSTK) - Petar Sztambolics, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap hivatalos baráti látogatásra az NDK fővárosába érkezett. A lá­togatásra Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az állam­tanács elnökének a meghívására került sor. A két államfő a kölcsö­nös kapcsolatok fejlesztéséről és nemzetközi kérdésekről tárgyal. tanúsága szerint az izraeli őrjára­tok rendkívül szigorú és kemény ellenőrzéseket hajtanak végre az­zal a megokolással, hogy fenntart­ják a rendet. Ezzel szemben a má­sik oldalon az izraeliek tudatosan egymás ellen uszítják a kereszté­nyeket és a muzulmánokat, hogy megoszthassák az országot és teljesen ellenőrzésük alá von­hassák. xxx Párizsban közös nyilatkozatot adtak ki a Francia Kommunista Párt és a Libanoni Kommunista Párt tanácskozásáról. A Libanoni KP küldöttségét George Havi, a párt KB főtitkára vezette. A dokumentum követeli az izra­eli csapatok távozását Libanonból az ENSZ határozatainak alapján, mivel ez a libanoni állam szuvere­nitása felújításának feltétele az or­szág egész terül n. Mindkét kommunista párt azt a nézetet vallja, hogy súlyosan veszélyezte­tett Libanon függetlensége és egysége, mivel Izrael vallási har­cokat igyekszik kiprovokálni, hogy ezeket azután a libanoni területek további megszállására használ­hassa ki. Az ellentétek jegyében TANÁCSKOZNAK A KÖZÖSPIACI KÜLÜGYMINISZTEREK (ČSTK) - Brüsszelben tegnap megkezdődött a Közös Piac két­napos külügyminiszteri ülése. A tanácskozás résztvevői meg­bízták az Európai Közösségek Bi­zottságát, hogy kezdjen kétoldalú megbeszéléseket a Nyugat-Euró- pába acélt szállító 14 legfonto­sabb országgal arról, hogy a jövő­évben csökkentsék acélexportju­kat 12 százalékkal az ideihez vi­szonyítva. Az érintett országok kö­zött öt szocialista ország van, köz­tük hazánk is. A Közös Piac ezzel a döntésé­vel megerősítette, hogy hagyomá­nyos kereskedelmi partnereivel szemben ugyanolyan protekcio­nista politikát fog folytatni, mint amilyet vele szemben követ az Egyesült Államok. Az ülés résztvevői döntöttek ar­ról, hogy Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter, a Közös Piac e félévben soros elnöke a közeli napokban Izraelbe látogat, hogy azt a látszatot keltse, Nyugat-Eu­rópa „aktívan“ viszonyul a közel -keleti helyzet megoldásához. A résztvevők előtt álló, minden bizonnyal legnehezebb feladat an­nak a közös álláspontnak a kidol­gozása, melyet a Közös Piac kép­visel majd az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) holnap Genfben kezdődő miniszteri szintű értekezletén, me­lyen éppen a protekcionizmus és a szabadkereskedelem kérdés­köréről tanácskoznak majd. Londoni tüntetések Nagy-Britannia idős állampolgárai számos tiltakozó akciót szervez­tek, amelyeken nyugdíjuk emelését követelik olyan mértékben, hogy legalább megközelítőleg megfeleljen az árak állandó gyors növekedésének. A nyugdíjasok a társadalomnak azokhoz a rétegei­hez tartoznak, amelyeket leginkább sújtanak a Thatcher-kormány népellenes politikájának következményei. Felső felvételünk a nyugdíjasok egyik akcióján készült. Az alsó felvételen a londoni dokkmunkások tüntetése látható az ismert Tower Bridge közelében. Akciójuk célja az volt, hogy a főváros lakosságának figyelmét felhívják arra a tényre, hogy a londoni kikötőkben a munkanélküliek száma meghaladja a 80 000- et. (Repró.-ČSTK) A GATT-értekezlet megnyitása előtt tehát rendkívül kiéleződtek nemcsak a Közös Piac és az USA, illetve Japán, hanem a közössé­gen belüli ellentétek is. A tíz külügyminiszter továbbá az ülésen előkészíti a Közös Piac december 3-án és 4-én Koppen­hágában esedékes csúcstalálko­zóját is. A külügyminiszterekkel párhu­zamosan tanácskoznak a pénz­ügyminiszterek is. A tanácskozás napirendjén egyetlen témakör, a Közös Piac jövö évi koltsegvete- se szerepel, amely minden évben a közös gazdaságpolitika legvita­tottabb kérdése. Tiltakozás Lubbers politikája ellen (ČSTK) - A holland vasutasok tegnapra egynapos sztrájkot hir­dettek tiltakozásul az állami és közalkalmazottak bérének terve­zett befagyasztása ellen. A vas­utasok sztrájkjához csatlakoztak a posta dolgozói, valamint Amsz­terdam és néhány további város tömegközlekedési eszközeinek sofőrjei is. A Ruud Lubbers miniszterel­nök vezette új jobboldali kormány a tervezett bérbefagyasztással akarja „fellendíteni“ az ország gazdasági életét a dolgozók rová­sára. Az erre vonatkozó intézke­dést Lubbers kormányfő tegnap ismertette kormánynyilatkoza­tában. Egy amerikai Afrikában „Nehéz feltételek“ G eorge Bush amerikai alel­nök hét afrikai országot érintő körútja lassan véget ér, de az amerikai tömegtájékoztatási eszközökben nagyon gyéren buk­kannak fel a látogatásról hirt adó jelentések. Ebből is látszik, hogy Washington és a meglátogatott af­rikai országok kormányainak né­zetei meglehetősen eltérőek gaz­dasági és külpolitikai kérdé­sekben. Bush először a Zöld-foki-szige- teken, majd Szenegálban, Nigé­riában, Zambiában, Zimbabwe- ban, Kenyában járt, és vasárnap óta Zaire-ban, kőrútjának utolsó állomásán tartózkodik. A megláto­gatott országok többsége abban bízik, hogy az alelnök útja hozzá­járul az USA-val fenntartott gaz­dasági együttmüködés bővítésé­hez. Az alelnök azonban minden országban ismételten hangsúlyoz­ta, hogy az amerikai gazdasági élet is súlyos nehézségekkel küzd, és Washington leginkább azzal segíthet az afrikai országoknak, ha „megoldja saját gazdasági problémáit“. A külpolitikai kérdések közül az első helyen vetődött fel Namíbia függetlenségének kérdése, mert azt továbbra is megszállva tartják a dél-afrikai fajüldöző rezsim egy­ségei. Bush megerősítette az afri­kai országok vezetői előtt, hogy a Reagan-korrnányzat a dél-afri­kai egységek namíbiai távozását összekapcsolja az Angolában tar­tózkodó kubaiak távozásával. Jellemző, hogy csak Roelof Botha, a fajüldöző rezsim külügy­minisztere helyeselte ezt az ame­rikai álláspontot, hozzáfűzve, hogy Bush a zimbabwei fővárosban. Harareban „nehéz körülmények között“ tartotta meg kormányának álláspontját taglaló beszédét. A „nehéz feltételek“ azt jelentet­ték, hogy a vendéglátók - de nem csak Zimbabweban — egyértelmű­en elhatárolták magukat az alel­nök kijelentéseitől. Az afrikai or­szágok a legtöbb veszélyt nem a „kubaiak és szovjetek Afrikába való behatolásáról“ terjesztett ko­holmányokban látják, melyekkel meg akarja őket félemlíteni a wa­shingtoni kormányzat, hanem sok­kal inkább a dél-afrikai rezsim ag­resszív politikájában, a nyugati or­szágokkal fenntartott gazdasági és katonai együttműködésben. A nigériai alelnök Bush látogatása idején hangsúlyozta: az afrikai or­szágok többségéhez hasonlóan visszautasítja azt az amerikai kö­vetelést, hogy a fajüldözők Namí­biából való távozásának feltétele­ként a kubaiak Angolából való kivo­nását szabják feltételként. Nigéria azt sürgeti, hogy az ENSZ gazda­sági és egyéb jellegű szankciókat rendeljen el a dél-afrikai rezsim ellen, és így kényszerítsék Pretori­át arra, hogy felhagyjon az apart­heidpolitikával és az Angola, vala­mint más független afrikai orszá­gok ellen irányuló agresszív táma­dásaival, és végre távozzon Na­míbiából. Az említett követelések azon­ban csakis akkor kényszeríthetnék a fajüldözőket erre, ha az Egyesült Államok és további nyugati orszá­gok felhagynának a fajüldözőknek nyújtott támogatással (č) Dole szenátor: A kereskedelmet nem köthetik politikai feltételekhez ÍČSTK) - Robert Dole, az Egyesült Államok szenátusa pénz­ügyi bizottságának elnöke az ABC tévétársaságnak adott nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy fel­tétlenül normalizálni és bővíteni kell a szovjet-amerikai kereske­delmi kapcsolatokat. Robert Dole a múlt héten részt vett Moszkvában az amerikai -szovjet kereskedelmi és gazda­sági tanács ülésén és megerösí­NICARAGUA FOKOZZA VÉDELMI KÉPESSÉGÉT (ČSTK) - Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadí­tási Front országos vezetőségé­nek tagja, a kormány irányító ta­nácsának koordinátora Managuá- ban vasárnap, az egészségügyi dolgozók konferenciáján kijelen­tette, Nicaragua sosem mond le szuverén jogáról, hogy az ország védelmének érdekében felfegyve­rezze saját hadseregét. Hangsú­lyozta, a kormány nemegyszer ki- fejtete elhatározását, hogy fokoz­za az ország védelmi képességét. Ortega emlékeztetett arra, hogy ezt a nicaraguai álláspontot ismer­tette az ENSZ-közgyülés ta­nácskozásán is az amerikai kül­ügyminiszter Nicaragua-ellenes provokatív kijelentésére adott vá­laszában. Helyzetünk súlyos - je­lentette ki Ortega -, de a nicara­guai nép, amely győzelmet aratott a somozista rezsim felett, minden bizonnyal ezeket a nehézségeket is megoldja és megvédi a forrada­lom eredményeit. tette, hogy a Szovjetunió bővíteni kívánja kereskedelmi kapcsolatait az USA-val, de arra figyelmezte­tett, hogy a kereskedelmet nem köthetik politikai feltételekhez. A szenátor úgy vélekedett, hogy most megfelelő helyzet kínálkozik a kétoldalú gazdasági együttmú- ködés fejlesztéséhez, és ha sike­rül ezt az együttműködést bővíte­ni, csökken a feszültség más terü­leteken is. A szenátor nyilatkozatában utalt arra, hogy a Szovjetunió ellen be­vezetett — de egy héttel ezelőtt hatálytalanított - gazdaság szankciók eredménytelenek voí- tak, mivel nem a Szovjetuniónak, hanem az Egyesült Államoknak ártottak. Thaiföldi provokációk (CSTK) — A thaiföldi légierő novem­ber 5-e és 11 -e között 15-ször sértette meg a Kambodzsai Népköztársaság légiterét, közölte az SPK kambodzsai hírügynökség. Ugyanez alatt az idő alatt thaiföldi területről a tüzérség többször lőtte Kambodzsa területét. ■NÉPSZABADSÁG Mi lesz Szuzuki után? Az MSZMP központi lapja a japán kormánypárton belü­li hatalmi harcot elemzi a pártelnöki választások mai első menete előtt. Szuzuki Zenko japán minisz­terelnök lemondási szándékának bejelentése az általános meglepe­tés erejével hatott. Újraválasztása - tekintettel a párton belüli erővi­szonyokra - valószínűnek tetszett. Pártja, a Liberális Demokrata Párt megpróbált felülemelkedni önma­gán, de ezúttal nem sikerült. Több mint tíz napon át tartó, lázas konzultációkon a párt vezető poli­tikusai hasztalan próbáltak meg­egyezni egy, valamennyi frakció számára egyaránt elfogadható, kompromisszumos utód kijelölé­sében. Pedig felrúgtak minden ré­gebbi választási előírást, s hajlan­dók lettek volna - legalábbis a többség - szakítani bizonyos hagyományokkal. Felvetődött ugyanis annak a lehetősége, hogy a szemben álló két fő tábor, az LDP kormányzásának történetében először, egyaránt vezető tisztség­hez jusson. Eszerint Nakaszone Jaszuhiro, a közigazgatási hivatal vezérigazgatója lett volna az új miniszterelnök, míg a pártelnök tisztséget Kukudá Takeo kapta volna. Ez volt az utolsó kompro­misszumos javaslat, amely a hírek szerint Nakaszone ellenállásán bukott meg. A mostani forgatókönyv szerint - ha az utód személyét illetően nem született megegyezés — az LDP több mint egymillió tagsága szintén véleményt nyilvánít Szu­zuki utódlásának kérdésében. No­vember 23-án négy jelölt közül választhatja ki a három, általa leg­esélyesebbnek tartottat. Két nap­pal később, november 25-én pe­dig az LDP 421 parlamenti képvi­selője a három befutó közül vá­lasztja meg a párt új elnökét. Ha az új pártelnök meg is lesz, szükség van a parlament rendkí­vüli ülésszakának összehívására ahhoz, hogy megválasszák az or­szág új miniszterelnökét. Az egész választási folyamat december kö­zepe előtt aligha ér véget. S ez az, ami leginkább aggaszt­ja a polgári sajtót és az ország közvéleményét. Az elhúzódó ha­talmi harc olyan időben bénítja meg a kormányzat bel-, illetve kül­politikai tevékenységét, amikor mindkét fronton sürgős teendői lennének. A felkelő nap országában álta­lános az a meggyőződés, hogy Szuzuki Zenko a kormányzása alatt felhalmozott problémák meg­oldását utódjára hagyta. Tehát bárki lesz is az új pártelnök, illetve miniszterelnök, rendkívül súlyos örökséget vesz a nyakába. S külö­nösen nehéz feladat vár rá a párt egységének megmentését illetően is. Az LDP kormányzásának talán legsúlyosabb válságát éli. Hogy egyelőre mégis a felszínen tud maradni, annak oka az ellenzéki pártok gyengeségében is rejlik. Mindenekelőtt abban, hogy - bár • egyetértenek az LDP-uralom fel­váltásának szükségességében - ellentéteiket nem képesek félre­tenni a hatalomváltáshoz szüksé­ges egységfront megteremtése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents