Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-06 / 237. szám, szerda
Az előrelátás jó befektetés A bútorértékesítés körül az utóbbi években kialakult gondok arra ösztönözték a bútorgyártókat, hogy új típusú, korszerű bútorokkal jelentkezzenek. Napjainkban azonban a bútoriparban a korszerű fogalom mögött a klasszikus bútorgyártási technológiákhoz való visszatérés rejlik. A farostlemezekből készült bútorok helyett a fából készülteket helyezik előnybe, és azt a hozzá nem értő is az első pillanatra megérti, hogy az ilyen bútor készítése sokkal munkaigényesebb, mert több kézi munkát igényel. A bútorgyártók ily módon eléggé furcsa helyzetbe kerülnek: a gyártmányfejlesztés következménye a hatékonyság csökkenése. Ez a helyzet, persze, csak akkor érvényes, ha a termelő nem tesz előrelátó intézkedéseket, ha nem aknázza ki azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a hatékonyság növelését. A topoľčanyi Mier Bútoripari Vállalatnál tavaly átszámították a növekvő munkaigényesség gazdasági eredményekben megmutatkozó hatását. Azt az eredményt kapták, hogy a termelés tervezett volumenét 103 millió korona értékkel kellene csökkenteni. Ezt, érthetően, nem tehették meg. A nagyobb teljesítmények azonban ebben az esetben nem hoztak jobb gazdasági eredményeket a tervezettnél, úgyhogy nem teremtették meg a kezdeményező munka jobb jutalmazásának feltételeit. A vállalat gazdasági életében és eredményeiben teljes mértékben tükröződtek a hatékonyság-csökke- nés következményei. A vállalat dolgozóinak kollektívája ebben a helyzetben nem maradt tétlen. A vállalatvezetés elemezte a növekvő munkaigényesAz új bútorok munkaigényessége sokkal nagyobb ségnek a termelés hatékonyságára gyakorolt hatását. Lebontotta a különböző költségeket, és az egyes tételeket összehasonlította hazánk egyéb bútorgyáraiban elért eredményekkel. A belső és az összehasonlító elemzések alapján a vállalatnál kidolgozták a hatékonyságnövelés részletes programját. Persze, e program teljesítése hosszú távú feladat, de fokozatos megvalósítása már most kezdi éreztetni kedvező hatását a vállalati eredmények alakulásában. A program kidolgozásának egyik kezdeményezője Rudolf Trizma mérnök, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese volt. Vele konkrétabban beszélgettünk ezekről a kérdésekről:- A költségek alakulása szempontjából nálunk jelentős tételt jelent az anyagfogyasztás, éppen ezért az anyagi érdekeltséget az anyagkihasználástól tettük függővé - kezdte az igazgatóhelyettes. - Az eddigi eredmények azt jelzik, hogy egy napra szükséges anyagot takaríthatunk meg. Hasonló céllal javítjuk a vállalaton belüli kooperációt is. Saját fűrésztelepünk van, s az itt dolgozók a maximális mértékben teljesítik a pontossági követelményeket, így ennek köszönhetően a termelésben nagyon kevés hulladék keletkezik. Jelentős tartalékaink vannak a tüzelőanyag- és energiafelhasználási költségek csökkentésében is. A múltban épített kazánjaink fűtőolajjal üzemelnek, s ezeket úgy módosítjuk, hogy fahulladékot is alkalmazhassunk a fűtésre. Pontosítjuk valamennyi normánkat. Ha sikerül megváltoztatnunk készleteink szerkezetét, lényegesen csökkenthetjük az improduktív költségeket. Az igazgatóhelyettes a továbbiakban még megemlítette, hogy gépi műhelyeik kapacitásának jobb kihasználásával néhány pót- alkatrészt saját maguk is elkészíthetnek. A program megvalósításában nagyon sokat segít a műszaki fejlesztés is. Erről azonban már /van Styk mérnök tájékoztatott részletesebben. A vállalat tudományos-kutató részlegének vezetője ajánlotta, hogy a műszaki fejlesztés eredményeiről a legjobban a termelésben győződhetünk meg, ahol ottjártamkor két friss példával is szolgáltak. A vállalatnál készített bútorokba a fiókokat általában bükkből, vagy farostlemezből gyártották. A műszaki-fejlesztési feladat végrehajtása eredményeként a fiókok poli- vinilklorid profilokból készülnek. Az új fiókok a régiekhez viszonyítva sokkal könnyebbek és jobban tisztíthatok. Ez az anyag évi 400 ezer fiókot számolva 2000 köbméter fa megtakarításához járul hozzá, és 5 koronával csökkentek a fiókonként! költségek is. Legjelentősebb eredmény azonban a munkatermelékenység növelése, amelynek köszönhetően a fiókgyártó -részlegről 25 dolgozót más részlegre helyezhettek. Ezeket az információkat közvetlenül a fiók-gyártó részlegen kapom. Körülöttünk működnek a fa- megmunkáló-gépek, s kísérőmmel jól kell kiabálnunk, hogy értsük egymás szavát. A zajszint szempontjából ez a munkakörnyezet eléggé kellemetlen, s ez az itt dolgozók teljesítményére is hatással van. Ezt Styk mérnök is igazolja:- A famegmunkáló-gépek nagyon zajosan működnek. A csehszlovák állami szabvány 85 decibelt engedélyez, de itt például az egyik gép, amelyet az NSZK-ból vásároltunk, 103 decibeles zajszinttel működik. Közben olyan fülkéhez érkezünk, amelynek két szemben levő A műanyagból készült fiókok szerelése sokkal egyszerűbb és gyorsabb (A szerző felvételei) oldalán nyílások vannak. A dolgozó az egyik nyílásba behelyezi a megmunkálatlan deszkát, a másik oldalán dolgozó munkás pedig kiveszi a készet. Styk mérnök elmagyarázza, hogy a speciális zajszint-csökken- tó kabint láthatom, amely a fafeldolgozó iparban újdonságnak számít. A fülkébe „zárva“ az alakmaró lényegesen - 25 decibellel - csendesebben működik. A zaj- szint-csökkentö fülke, amely egyelőre újításként szerepel, Štefan Kisler ötlete alapján született. Az újításból valószínűleg elismert találmány lesz. A Mier vállalatban ilyen fülkével több gépet is felszerelnek, s ezzel megteremtik a nagyobb teljesítmények elérésének lehetőségét is. A fentiek olvasása közben né- hányan bizonyára felteszik a kérdést, hogy mi szükség volt a hatékonyság csökkentésének megengedésére a vállalatnál. Nem lehettek volna előrelátóbbak? Nem kereshették volna a hatékonyság növelésének lehetőségeit már régebben? Igen, csak a korábban érvényben levő gazdasági szabályzók nem ösztönöztek erre. Ma már másként gondolkoznak - figyelembe veszik a gazdasági és a távlati lehetőségeket is. így tehát a topoľčanyi bútorgyárban képet kaphattunk arról, miként hatnak a gyakorlatban a komplex intézkedések. MARIÁN FUSEK többsége még mindig nem érez teljes felelősséget a termelés műszaki színvonaláért, és nem járul hozzá a tudomány és kutatás új ismereteinek gyakorlati alkalmazásához. Ezt a körzetünkbe tartozó szervezetek egyharmadában végzett, a kollektív szerződésekkel kapcsolatos elemzés is bizonyította, amelyből kiderült, hogy a gazdasági vezetők anyagilag nem érdekeltek az új ismeretek gyakorlati megvalósításában. A pártalapszervezeteknek feladatul adtuk, hogy az új kollektív szerződések előkészítésekor biztosítsák: a bér mozgó része szorosan kapcsolódjon a tudományos-mü- szaki fejlesztési tervek végrehajtásához, a minőséghez, és a hatékonysághoz. A tudományos-műszaki fejlesztés hosszú távú folyamat, amely főleg az emberek gondolkodás- módjának megváltozására támaszkodik. Az új ismeretek gyakorlati érvényesítését főleg az akadályozta, hogy számos vezetőtől távol áll a tudomány, a technika, valamint a kutatás. Éppen ezért napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a jövő évi feladatok tervezése során a tudományos-műszaki fejlesztés képezze a terv fő részét. Ez év szeptemberében került sor városkerületünk legfontosabb szervezetei pártalapszervezeti elnökeinek és gazdasági vezetőinek aktívaértekezletére. A Slovnaft dolgozói itt átadták tapasztalataikat a tudományos-műszaki fejlesztés tervének előkészítésével kapcsolatban. Körzetünkben 22 kutatási és fejlesztési munkahelyen 6800-an dolgoznak. Az intézetek egy részének esetében jelentős aránytalanságok vannak a nem beruházási költségek és a haszon között. A legjobb eredményeket azok az intézetek érik el, amelyek egész termelési-gazdasági egység, illetve ágazat gazdálkodásáért felelősek. E tekintetben példamutató a Nehézgépipari Müvek Technológiai és Racionalizációs Intézete. A kutatás hatékonyságának növelése szempontjából figyelmünket a kölcsönös tájékozatlanság leküzdésére irányítjuk. Gyakran megtörténik, hogy - esetleg némi eltéréssel - ugyanazt a feladatot több helyen is napirendre tűzték. Ezért az együttműködés új formáinak meghonosításáért küzdünk, főleg a vállalatközi kapcsolatokra építünk. Ily módon lehetővé tesz- szük az állóeszközök jobb kihasználását, és a városkerület szervezetei között elvtársi kapcsolatok jönnek létre. Az ilyen együttműködéshez jó tapasztalatokra tettünk szert Kijev darnyicai városi kerületével fenntartott baráti kapcsolataink révén. Munkánk arra irányul, hogy a kutatás és fejlesztés eredményeinek megvalósítása összhangban legyen a társadalom szükségleteivel. Már azzal is jelentős lépést tehetnénk előre, ha az eddig megoldott feladatokat alkalmaznánk gyorsabban a gyakorlatban. Városkerületi pártszervezetünk elfogadta a tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítése meggyorsítására irányuló programot. Ennek megfelelő a gazdasági vezetőkre gyakorolt erkölcsi és anyagi nyomás is. Főleg vállalataink jó tapasztalatainak általánosításáról van szó. Csupán a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának aktív érvényesítésével teljesíthetjük városkerületünk gazdasági és szociális programjából adódó feladatainkat. MILAN BALÁŽ, a Bratislavai III. városkerületi pártbizottság titkára KOMMENTÁLJUK ................. Fi gyelmünk középpontjában a tudományos-műszaki fejlesztés Bratislava II. városkerületi párt- bizottsága rendszeresen foglalkozik a tudomány és technika eredményeinek következetes gyakorlati érvényesítésével. A pártbizottság múlt évi decemberi ülésén megtárgyalta a tudományos-mű- szaki fejlesztés fő irányvonalainak érvényesítéséről szóló elemző jelentést. Ezen az ülésen a körzeti pártszervezet számára meghatározták a további teendők fő irányvonalát. A pártbizottság ülése arra irányította az üzemi pártbizottságot és a pártalapszervezetek figyelmét, hogy munkájukban főleg a következő módszereket érvényesítsék: • a vállalatok távlati előrejelzéseinek és koncepcióinak kidolgozására, valamint ezek megvalósítására munkarendszert hoztak létre; • megteremtették a szocialista gazdasági integráció kibővítésének feltételeit azzal a céllal, hogy tegyük lehetővé a gyártásszakosítást és a termelési kooperációt, • bevezették a tudományos-műszaki fejlesztési tervek ellenőrzésének rendszeres értékelését. A városkerületi pártbizottság elnökségének tudományos-műszaki fejlesztéséért felelős szakbizottságának tevékenysége kibővült, s ennek köszönhetően a városkerület szervezetei több pozitív eredményt értek el. Sikereket könyvelhettek el a termékek minőségének javulásában pl. a Slovnaft vállalatnál, s a L!KO kutatóintézetében is több sikeres megoldás született. Az építőiparban, a dunai közútivasúti híd terveinek készítése érdemel dicséretet, és a híd építői is. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására irányuló kezdeményezésnek a pártalapszer- vezetekből kell kiindulnia. Városkerületünk valamennyi üzemi párt- bizottságában létrehoztuk a tudományos-műszaki fejlesztésért felelős szakbizottságokat, a nagyobb pártalapszervezetekben pedig a pártbizottság egy tagját bízzák meg a tudományos-műszaki fejlesztés ellenőrzésével. Az üzemi pártbizottságok és a pártalapszervezetek fokozatosan áttekintést nyernek a műszaki fejlesztés szakaszán dolgozók tevékenységéről és összetételéről. Rendszeres, céltudatos munkáról van szó, amelynek révén elérjük, hogy megkülönböztetett módon tárgyalják meg az operatív jelentéseket és a tudományos- műszaki fejlesztés éves eredményeit. A további ellenőrzés kapcsolódik a tudományos-műszaki fejlesztésre vonatkozó tervjavaslat, illetve a jövő évi kezdeményezőtervek megvitatásához. A szavakat tetteknek kell követniük. Éppen ezért pártmunkánkban előtérbe helyeztük a párt befolyásának növelését, a párt élcsapatszerepének következetesebb érvényesítését, valamint az ellenőrzési joga érvényesítését. A komplett intézkedések új helyzetet teremtettek a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához. Azok a mutatók kerülnek előtérbe, amelyek a termelés hatékonyságáról adnak kepet. A vezető gazdasági dolgozók Felkészített káderekkel Az egyik párt- és gazdasági értekezleten hangzott el, hogy a gazdálkodás színvonala a vezetők tevékenységének hű tükörképe. Irányító munkájuktól függ, hogy a dolgozókkal együtt milyen sikerrel valósítják meg az egyre igényesebb termelési feladatokat. Mert a munka - amint a felszólalók is bizonyították - elnagyolva, felületesen is végezhető. Olyan felületesen, hogy az nem hozza meg a várt eredményeket, fékezi a fejlesztési program megvalósítását. Ezzel az időszerű problémával a napokban egyre többet foglalkoznak a földművesek, az országos, kerületi, járási, körzeti és helyi jellegű párt- és gazdasági értekezleteken. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum nyitrai (Nitra) értekezletén Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a termelési tervek teljesítéséről és a megvalósításra váró feladatokról szóló beszámolójában nagy jelentőséget tulajdonított az ember alkotó tevékenységének. Hangsúlyozta, elsőrendű feladat politikailag és szakmailag felkészített vezetőket állítani a gyengén gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek élére, akik színvonalas irányítással és jó szervező munkával elősegítik a termelés növelését. Olyan vezetőkre van szükség, akik az objektív okok gyakori emlegetése helyett a cselekvés útjára lépnek. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi bizottságának 10. ülésén is napirendre került a káderek kiválasztásának és megfelelő beosztásának kérdése. A beszámolóban elhangzott, hogy jó „emberismerö, hozzáértő, a célok eléréséért mindent elkövető vezetőket kell állítani a lemaradó mezőgazdasági üzemek élére is. A bizottság megállapításával egyetérthetünk, mert eredmények bizonyítják, hogy nagyon sok függ a káderek felkészültségétől. Sorolhatnánk azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyekben évtizedek óta egyenletes, sőt felfelé ívelő a termelés görbéje, s ehhez bizonyíthatóan hozzájárulnak a jól képzett irányító és szervező dolgozók is. Más mezőgazdasági üzemekben viszont épp a kádernevelés elhanyagolása miatt nem tudják kihasználni a feltételeket több mezőgazdasági termék előállítására. A párt- és gazdasági szervek hosszabb ideje figyelik ezt a jelenséget, és a tapasztalatokat .felhasználva az irányító szervekből és a példásan gazdálkodó mezőgazdasági üzemekből sokoldalúan felkészült vezetőket helyeznek a lemaradó mezőgazdasági vállalatokba, amelyekben a tagságra, a dolgozókra támaszkodva fordítják jobbra a gazdálkodást. Egyes járásokban a mező- gazdasági igazgatóságok agronómusai, zootechnikusai, közgazdászai mennek a termelésbe. Főleg a komáromi (Komárno) járásban vált gyakorlattá az ilyen kádermunka. Az értékelések szerint azonban a tehetséges káderek sem boldogulnak minden esetben. Azért nem, mert az új munkahelyen nehezen jönnek létre a kedvező feltételek elképzeléseik megvalósítására. Ezért a párt- és gazdasági szervek - alaposan áttanulmányozva az új munkahelyi körülményeket - sokoldalú támogatást adnak az új vezető kádereknek. A politikai segítségen kívül megadják az anyagi támogatást is. Ezen a járható, sokat ígérő úton kell tehát tovább haladnunk, hogy minél kevesebb legyen a gyengén gazdálkodó szövetkezet, és minél jobb feltételek között dolgozhassanak a tehetséges káderek. BALLA JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1982. X. 6.
