Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-05 / 236. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. X. 5. Gyorsítanák az ütemet... Nemzetközi együttműködés segít a hozamok növelésében Jó érzés felelős tisztséget betöltő mezőgazdasági szakemberektől hallani, hogy jó termés ígérkezik kukoricából. Ezzel legalább részben pótolható a nyári kalászosok alacsonyabb hozama miatti kiesés. Egyébként a kukoricát is fenyegette az idei többszöri aszály, de mielőtt végveszélybe került volna, augusztus végén megjöttek az esők. A napokban már folyamatban van a betakarítása. A felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák -Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet határában látogatásunk napján két különböző helyen egy-egy kombájn vágta az értékes termést. Hullottak a csövek a kombájnok adapterébe, a csutka a földre, a szemek pedig a tartályba. A járművek az egyik kombájntól a szövetkezet telepén levő szárítóhoz, a másiktól a Galántai Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat itteni felvásárló központjába hordták a magot.- Saját szárítónk ugyan éjjelnappal üzemel - tájékoztat Szabó Dániel mérnök, a szövetkezet fő- agronómusa viszont kicsi a teljesítőképessége, huszonnégy óra alatt is csak kevés kukorica ereszthető keresztül rajta. A felvásárlóüzem is naponta csupán 70 tonna termést vesz át, e miatt lassú a betakarítás üteme. A szárítás a betakarítás utolsó, de egyelőre nélkülözhetetlenl fázisa. Szárítás nélkül nem tárolható biztonságosan a termés, viszont a kukoricatermesztés energia- szükségletének a negyven százalékát emészti fel a vízelvonás, és kárt tesz a szem minőségében. Szárítás-közben tönkremegy egyik legértékesebb összetevőjének, a lizinnek egy része. Keresik is a nedvestárolás útját- módját. Sőt, nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva bizonyos mértékben alkalmazzák nálunk is.- A termésnek azt a részét mi sem szárítottuk meg, amelyet nem kell állami alapokba eladni, hanem megtarthattuk magunknak saját téli abraktakarmány-szükségle- tünk kielégítésére. Szem-csutka- Saját tapasztalataink alapján elmondhatjuk - magyarázta Szabó Dániel hogy e termesztés bevezetése előnyünkre szolgál. Amellett, hogy komoly kutatómunkára megalapozott termesztési eljárásokat alkalmazunk, termesztéshez szükséges alapanyagokat, eszközöket is kapunk a bábolnaiaktól. Tavaly a termesztési rendszer megjelenítésének első évében egy nehéztárcsát, egy középnehéz tárcsát, egy Cyclo vetőgépet és egy permetezőt szállítottak. Ugyanakkor tőlük kapunk jó minőségű vetőmagot is. zúzalékot készítettünk belőle- mondotta a főagronómus. Az egyik állattartó telep végében levő két nagy silógödör közül az egyik ilyen értéket rejt magában. Azokban a napokban, hogy ide is hordták a termést, a kukoricát öt kombájn vágta. Haladt is a munka a határban, fogyott a kukoricaföldek termése. A gödör azonban megtelt, és a többi ilyen tárolásra alkalmas hely is elfogyott; 180 vagon szem-csutka zúzaléknál azonban többet nem is készíthettek, tehát visszatértek a szárítani való kukorica lassúbb ütemű betakarítására. Pedig ugyancsak sok kukorica áll még lábon a felsőszeli szövetkezetben, amely nagyban foglalkozik kukoricatermesztéssel. Az idén is több mint ezer hektáron vetettek. Azért is, mert talajadottságaik messzemenően megfelelnek a kukorica termesztésére, de azért is, mert a felsőbb szervek is a kukoricatermesztés növelésére ösztönöznek. A kukorica a legnagyobb tömegű abraktakarmány, és alkalmas élelmiszeripari, gyógyszeripari feldolgozásra is. Cukrot, szörpöt, orvosságot lehet belőle készíteni, erre azonban előbb be kell rendezkednie feldolgozóiparunknak is. Ugyanakkor, míg a nyári kalászosok hektárhozamainak a növelésében már alig van tartalék, a kukorica hektárhozamainak a növelésére nagy lehetőségek vannak. A kutatások szerint fény- és hóviszonyaink kukoricából 25 tonnás hektárhozamok elérését is lehetővé teszik. Az évi csapadék- mennyiség ugyan szűkíti ezt a lehetőséget, de emellett is elérhető 15-16 tonnás hozam. A kukorica termesztésében élenjáró gazdaságok ennek a mennyiségnek jelenleg megközelítőleg a felét takarítják be egy hektárról. A hektárhozamok növelése érdekében alkalmazza hazánkban is számos mezőgazdasági üzem- közöttük a felsőszeli is - a Magyar Népköztársaságból, Bábolnáról behozott Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer termesztési technológiát. Mindennek azért örülünk, mert a fenti gépekkel minden eddiginél jobb magágyat tudnak készíteni a kukorica alá, és jó minőségben végezhetik el a vetést. Márpedig a szakemberek a megmondhatói, hogy a termés sorsa e két dolgon nagyban múlik. Hogy a tápanyagutánpótlás is szakszerű legyen, s ne adjanak egyik műtrágyából se kevesebbet, se többet a szükséges mennyiségnél, levélmintát vesznek, és ezt elemzés céljából elküldik Bábolnára. A tápanyagutánpótlás hazai gyártmányú műtrágyából történik, és a gyomirtás is hazai vegyszerekkel történne, de ebből hiányos az ellátás. A rendszergazdák ezt is szívesen adnának, feltéve, ha a Vágsellyei (Šaľa) Mezőgazda- sági Kooperációs Társulás, amelyik az IKR technológiát megvette és térítés fejében a taggazdaságai rendelkezésére bocsátotta, a jövőben erre is igényt tart.- Amíg nem lesz elegendő gyom- irtószer, addig szükség lesz gépi sorközi művelésre - jegyezte meg Szabó Dániel. A főagronómus közel hét tonnás hektárhozamra számít. Ennyit az elmúlt tíz évben csak egyszer takarítottak be, egy, a kukorica termesztésének rendkívül kedvező évben. Érthető, hogy aggódás, féltés veszi körül az idei jó termést és mielőbb biztos helyre szeretnék azt juttatni. KOVÁCS ELVIRA A kedvezőtlen időjárás megviselte a növényzetet A naszvadi (Nesvady) földmú- vesszövetkezet dolgozói előre kidolgozott és alaposan megvitatott politikai-szervezési ütemterv szerint végzik az őszi munkákat. A szövetkezet növénytermesztői a többi ágazat dolgozóinak a segítségével jól kihasználják a kedvező időjárást, hétvégeken is nagy erőbedobással végzik a cukorrépa, a kukorica betakarítását és a talajelókészítést az őszi vetések alá. Bálványi László mérnök, a növénytermesztés fóágazatvezetője elmondta, hogy az elkövetkező napok igazi próbatételt jelentenek számukra, a szorgalmas munka eredményeként azonban eddig minden a legnagyobb rendben történik. Százötven hektáros területen a tervezett határidőre végeztek a silókukorica betakarításával. Az augusztusi-szeptemberi forróság nagyon megviselte a növényzetet, s elmaradtak a tervezett mennyiségtől és minőségtől. Ennek ellenére igyekeztek jó szilázst készíteni belőle. Ezért a betakarítás megkezdése előtt minden tábláról mintát vettek és a laboratóriumi kimutatások alapján határozták meg a tartósítási eljárást. Silókukoricából a tervezett 40 tonnás hektárhozam helyett említett okokból 34,5 tonnát takarítottak be. Az alacsonyabb hozamot a 320 hektár tarlókeverék pótolja. A növénytermesztés főágazat- vezetóje elégedett a cukorrépa betakarításával. 150 hektáros területen fennakadás nélkül végzik a munkát. Bálványi László mérnök elmondotta, hogy kitűnően előkészített talajba került a jó minőségű vetőmag. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás, főleg a szokatlanul száraz és forró nyárutó visszavetette az egyedek fejlődését, öntözésre pedig nincs lehetőségük, de még így is 38 tonnás átlagra számítanak, mivel az egy hektárra jutó egyedszám megfelel a tervezettnek. A betakarítási veszteségek csökkentése céljából megszervezték a gépsorok utáni kézi böngészést, amelyhez nagy segítséget kapnak a szövetkezet nyugdíjasaitól, a diákoktól és a tömeg- szervezetektől. Nehézségekbe ütközik a szemes kukorica gépi betakarítása, mivel a kukoricaszár alacsony, a csövek túl közel vannak a talajhoz, s így a gépek szakszerű üzemeltetése sokkal nagyobb figyelmet követel, mint a korábbi években. A megkésett csapadék már nem sokat javított az eredményeken, így bizony nem lesz könnyű a tervezett 6 tonnás hozam teljesítése. Nagy figyelmet fordítanak a kukoricaszár betakarítására; a kukoricaszárat répaszelettel és répafejjel feljavítva tömegtakarmányként hasznosítják. Október első felében hozzálátnak az őszi búza vetéséhez; az idén a hazai fajtákat vetik, öt vetőgéppel napi 80 hektáron akarják földbe juttatni a jó minőségű vetőmagot. További 60 hektáron őszi keveréket vetnek. A szövetkezet zöldségkertészetében is szorgalmas munka folyik. A 70 hektáron termesztett paprika jól termett, és jól jövedelmezett a dinnye is. KRASCSENICS GÉZA Szüretelik a korai szőlőt A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás szőlőtermesztő gazdaságaiban beértek a korai szőlőfajták, s így szeptember 15-én megkezdték ezek szüretelését. A termést a récsei (Rača) borászati vállalat somorjai (Šamorín) 500 vagon kapacitású szőlőfeldolgozó kombinátjába szállítják, ahol szintén megkezdődtek a 40 napra tervezett felvásárlási és feldolgozási munkák. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Gálfy Lászlót, a szőlőfeldolgozó üzem vezetőjét, hogy tájékoztasson a rájuk háruló feladatokról, a felvásárlással kapcsolatos kérdésekről. Megtudtuk, hogy az idén 1040 hektár termőterületről 820 vagonra való szőlő felvásárlását és feldolgozását tervezték be. A kilátások nem biztatóak, mivel az ültetvényeket ért tavaszi fagykár és egyéb okok miatt a termelők csak 720 vagonra valót igazoltak vissza. A továbbiakban elmondotta, hogy a 16 idénymunkással megerősített kombinát dolgozói napi 11 órás felvásárlási idővel számolva is csak 24-26 vagonra valót képesek felvásárolni, és ezt a mennyiséget a nap hátralévő részében még fel is kell dolgozni. A szőlő minőségéről Jozéf Ku- bulák pincemester megjegyzi, hogy az eddig szállított szőlő minőségével és cukortartalmával elégedettek, hiszen már most elérte az átlagos 17 cukorfokot. Nagy Vendel borásztechnikus arról szólt, hogy a legnagyobb szállító gazdaságok között találjuk a Gombai Állami Gazdaságot, amely 156 hektár termőterületről, míg a légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz 100,7 hektár termőterületről kezdte meg a szőlő szüretelését. A kombinát vezetősége reméli, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben a többi határi munkával együtt a szüre- telési feladatokat is sikeresen oldják meg, melyre az egy koronával felemelt átvételi ár is ösztönzően hathat. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy a Csallóközben termesztett szőlőből készült bor egy része Šamorínský Šampión néven kerül a következő negyedévben forgalomba, és így a fogyasztók asztalára is. MÉRI ISTVÁN A rimaszombati (Rimavská Sobota) cukorgyárban is javában folyik a cukorrépa feldolgozása. A nyersanyagot a kassai (Košice), a rima- szombati és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás cukorrépatermesztő körzeteiből szállítják, összesen 187 ezer tonnát várnak feldolgozásra. A felvételen Daňko Gyula művezető ellenőrzi a berendezések működését. (Gyökeres György felvétele) Nagy jelentőségű fejlesztési program Hozzájárul a termelési eredményekben mutatkozó eltérések mérsékléséhez A MÚLT ÉVBEN a gyengén gazdálkodó egységes földművesszövetkezetek 619 millió, az ugyancsak gyengén gazdálkodó állami gazdaságok 246 millió korona hiánnyal zárták a bevételi mérleget. Ez a nagy mérleghiány a lemaradás okának mélyebb elemzésére késztette a párt- és gazdasági szerveket. A tapasztalatok felhasználásával dolgozták ki a hetedik ötéves tervidőszakra a hosszabb ideje rossz termelési eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek részére a termelés hatékonyságát és a gazdasági eredmények javulását elősegítő részletes termelési és fejlesztési programot. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok felmérése, javaslata alapján, a pártszervek jóváhagyása után 160 mezőgazdasági üzemet nyilvánítottak gyengén gazdálkodónak. Ezek közül 36 mezőgazdasági üzem gazdálkodásának megjavítására kidolgozták a legmegfelelőbb irányítási, szervezési és termelésfejlesztési rendszert. Nagy jelentőségű program megvalósításáról van szó, hiszen a jelenlegi időszakban 563 ezer hektár mezőgazdasági területen (ebből 313 ezer hektár a szántóföld) termelnek a lemaradó mezőgazdasági üzemek. Amint a számok is mutatják, óriási területről van szó, amelyen nincsenek kihasználva a lehetőségek a termelés növelésére. A mezőgazdasági üzemek egy részében annyira alacsony a termelés szintje, hogy évről évre növekszik a ráfizetés. A PROGRAM kidolgozása tehát indokolt és időszerű. Az intézkedések bizonyítják, remélhető, hogy az elmúlt években elhangzott sok papíron maradt ígéret helyett végre konkrét segítséget kapnak ezek a mezőgazdasági üzemek. Ezt bizonyítja néhány adat is. A jelenlegi tervidőszakban 88 232 hektáron végzik el a talajjavítási munkákat, és ezzel egyidejűleg 16 600 hektár földet tesznek ön- tözhetóvé. A nagy és igényes feladatok mögvalósításáért a járási és kerületi igazgatóságok felelősek. Ha a tervek valóra válnak, a növénytermesztésben megközelítőleg 30 százalékkal emelkedik a termelés, és a lemaradó mező- gazdasági üzemek az össztermelésből az eddigi 16,9 százalékkal szemben 18,8 százalék arányban veszik ki részüket. A programot kidolgozó szakemberek elsősorban a hüvelyesek, a burgonya, a cukorrépa, a takarmányfélék és a szemes kukorica hektárhozamának növelésére számítanak. A javaslat szerint a termelés növekedését bevált és jóváhagyott termelési rendszerek alkalmazásával, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a tudomány és technika legújabb vívmányainak gyorsabb felhasználásával érik el. Az állattenyésztésben szintén nagyobb lesz a termelés növekedésének üteme a szlovákiai átlagnál. Ezek a mezőgazdasági üzemek más mezőgazdasági üzemekhez viszonyítva lényegesen több marhahúst termelnek, a sertéshústermelés pedig a múlt évi szinten marad. Szlovákiai méretben viszont a sertéshústermelés további csökkenésével számolnak a gazdasági szervek. A termelésszerkezeti változások után az állattenyésztési termelés mennyisége 12,8 százalékkal lesz nagyobb, mint a hatodik ötéves tervidőszakban. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési programba tartozó mezőgazdasági üzemek az átlagosnál tíz százalékkal több állattenyésztési terméket állítanak elő. A program szerint - amint már az adatokkal is bizonyítottuk - az elmúlt években gyengén gazdálkodó szövetkezetek nagyobb mértékben járulnak hozzá a hetedik ötéves tervidőszak nagy feladatainak megvalósításához. Munkájukhoz megkapják a szükséges anyagi-műszaki eszközöket, fokozottabb mértékben ösztönöz jobb munkára a bérezés, többtermelésre serkentenek a kezdeményező és évi tervek. TERMÉSZETESEN az új fejlesztési programmal kapcsolatban is felmerültek aggályok. Sokan azt hangoztatják, hogy a gyengén gazdálkodó üzemek többsége eddig is kapott támogatást, és ez mégsem segítette elő a termelés növekedését, mert a pénz nagy részét a béralap kiegészítésére használták föl. A felmérések bizonyítják, hogy számos mezőgazdasági üzem vezetősége visszaélt az állami támogatással. Egyetértett a kapott pénz bérkiegészítésére való fordításával, és vajmi keveset törődött a temelési és aladá- si tervek teljesítésével. Ilyen esetek megelőzése céljából a mező- gazdasági minisztérium pénzügyi osztályának javaslata szerint a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek 1982. január 1-től intenzifikációs alapjukra konkrétan meghatározott fejlesztési programokra kapnak pénzt. Ez az összeg semmilyen körülmények között sem használható fel bérkiegészítésre. Külön alapból jutalmazzák azokat a vezetőket, akik aránylag rövid idő alatt döntő fordulatot érnek el a gazdálkodásban, és irányító munkájuknak köszönhetően a rájuk bízott mezőgazdasági üzem dolgozói sikeresen teljesítik a hat fő mutatóból eredő feladatokat. Ezektől a vezetőktől ,,a ki milyen munkát végez - olyan elismerésben részesüljön“ alapon nem sajnálják a pénzjutalmat sem. A FÉLÉVES EREDMÉNYEK értékelése alapján a program mozgósító jellegű és megvalósítása máris hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. BALLA JÓZSEF
