Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-23 / 252. szám, szombat
ÚJ szú 5 1982. X. 23. Októbertől májusig A folyamatosság elvének betartásával- Szövetkezetünk 2-es számú pártalapszerve- zetének októberi taggyűlésén a járási mezőgazda- sági igazgatóság igazgatóhelyettese is részt vett. A gyűlést értékelve többek között elmondta, hogy ahol íqv van előkészítve a tanácskozás, s a tagok a tapasztalatok alapján szólnak hozzá a témához. éreznek felelősséget a gazdálkodásért, ott a jó eredmények törvényszerűek. Mint üzemgazdász s az üzemi pártbizottság elnöke is e ténnyel mérem eszmei-politikai munkánk hatékonyságát. Mert ahol a tagok igyekeznek, öntudatos munkát végezni s nagyarányú a kezdeményezőkészség, ott a tömegpolitikai munkával, s ezen belül a pártoktatással sem lehetnek problémák. A teljesség kedvéért Németh István szavaihoz talán még any- nyit, hogy az udvari (Dvory nad Žitavou) Auróra Egységes Földművesszövetkezetnek már évek hosszú során keresztül kiegyensúlyozott a gazdálkodási mérlege, a járás élenjáró földművésszövet- kezetei közé tartozik, s számos téren kimondottan példamutatóak az eredményei. A pártalapszervezet eszmei-politikai munkája és a gazdasági eredmények szoros egymásra utaltsága alapján tehát kimondhatjuk, hogy az előbbi is évekre visszamenően tervszerű, átgondolt és hatékony. A párttevékenységből ezúttal a pártoktatást elemeztük. Nem véletlenül, hiszen az új oktatási év kezdetén járunk, s nem titok, hogy a szervezés módjában, s a hatékonyságában is épp a mezőgazdasági üzemekben van a legtöbb kívánnivaló, különösen a folyamatosság elvét illetően. így amikor a pártelnök elém tette az egyes csoportok időrendi és tematikus tervét, megmutatta az előadók munkatervét, melyben pontosan feltüntették, hogy ki mikor és kiknek tart majd előadást, és elmondta, hogy az oktatást októberben kezdik, s májusban zárják az évet, törvényszerűen adódott a kérdés. Mezőgazdasági üzem lévén, őket sem kerülik el a szezonmunkák megfeszített hetei, mégis közös nevezőre tudják hozni a munkára alkalmas órák maximális kihasználásának és a tervszerű, rendszeres pártoktatásnak az igényét. Ez, ami annyi helyen gondot okoz, Udvardon miként oldható meg?- Az eredményesség alapja a tervszerű, átgondolt és körültekintő munka. A tervszerűséget bizonyítja például, hogy a pártoktatás rendszere tökéletesítesítése mellett két csoport befejezi a marxizmus-leninizmus alapjai témakör harmadik évét, s csak két csoport kezd új témakört tanulmányozni. Körültekintő a beosztás is. A hallgatóknak körülbelül egyhar- mada párton kívüli, így az eszmeipolitikai nevelésnek e formájából a gazdasági vezetők és a kádertartalékként számon tartott fiatalok sem maradnak ki. Az előadásokat rendszeres időközökben tartjuk. Körültekintő szervezés mellett a termelésben ennek sem szabad fennakadást okoznia. Az első előadássorozat alkalmával például öt hallgatót felmentettünk a részvételi kötelezettség alól. Olyan egyéneket, akik a betakarító gépsoron dolgoztak, így tulajdonképpen tőlük függött a folyamatos munka. Ugyanakkor az előadó is tudta, hogy kikről van szó, s ezt a szemináriumon figyelembe kell vennie. Megkülönböztetett gonddal foglalkozik az előadásról hiányzott elvtársakkal, hogy pótolhassák a kiesést. Előny az is, hogy Udvardon nem formálisan tesznek eleget a differenciált besorolás követelményének. Mivel a hallgatókat négy körbe osztották, az oktatáson ugyanazon időben csak a dolgozók egy része vesz részt, s ezeket „lyukasórás“ kollégájuk helyettesíteni tudja. Az oktatás időpontját is körültekintően választották meg. Olyankor tartják az előadást, amikor az mindenki számára megfelel. A vélemények kellő összehangolása után délután kettő és három óra közé tették a kezdetet. Ez az állattenyésztőknek még nincs későn, a növénytermesztésben dolgozóknak viszont nincs túlságosan korán. Szintén íratlan törvény, hogy még csak véletlenül sincs egy napon a pártoktatás és a taggyűlés. A kettő együtt ugyanis törvényszerűen meghatározza valamelyik időtartamát, s ennek a vita, illetve az elsajátított ismeretek látnák kárát.- Tudatosítani kell azonban azt is, hogy a gondos szervezés önmagában még nem hozza meg a kívánt eredményt - hangsúlyozta a pártelnök. - A tartalom legalább ennyire fontos. Ezért is helyezünk oly nagy gondot a húsztagú előadócsoport munkájára. Az adott témát és a választott munka- módszert mindig megbeszéljük az előadóval. Elvárjuk, hogy kellő gonddal és alapossággal készüljön fel. Idejük bőven van, hiszen már most tudják előadóink, hogy például öt-hat hónap múlva milyen témáról és kiknek fognak beszélni. Nem véletlenül használtam, a beszélni szót. Nem történhet meg, hogy az előadó felolvassa a tananyagot. Elvárjuk, hogy saját szavaival ismertesse, és csak akkor ragaszkodjon következetesen az írott szöveghez, ha annak éppen szó szerinti tolmácsolása szükséges a modanivaló megértéséhez és elsajátításához. Ugyanakkor azt is elvárjuk, hogy a pártoktató a tananyagot a földművesszövetkezet, sőt az adott csoport tagjainak munkahelyeire is konkretizálja. Enélkül az előadásnak gyakorlati értéke aligha lehet. A szervezésen, tartalmon és az oktatók munkáján túl még egy további dologra is nagyon odafigyel az üzemi pártbizottság. Ez nem más, mint a hallgatók aktivitása. Az előbbi feltételek ugyanis csak ez utóbbival együtt teszik igazán értékessé az oktatást. Azt akarja, és ezt el is éri a pártbizottság, hogy a hallgatók maguk is dolgozzanak, ne csupán passzív résztvevői legyenek az oktatásnak. Ezért minden előadás végén ellenőrző kérdéseket is lediktálnak az előadók, s ezeket a csoportvezető kijelölése alapján a hallgatók egy része írásban feldolgozza. Természetesen nem tudományos értekezéseket kívánnak, hanem öt-hat perces szereplést, hogy a hallgató elmondja az adott témához olvasottak lényegét, s azt saját gondolataival, tapasztalataival és munkahelyéről hozott példákkal kiegészíti. E felszólalások, kiegészítések a többi hallgatót is késztetik, felbátorítják a hozzászólásra. így a korábbiakkal ellentétben, amikor ellenőrző kérdések nélkül a szeminárium 70-80 százalékát is az előadó beszélte végig, jelenleg a szeminárium 70-80 százalékát is az előa- gatók szerepelnek, vitáznak. Az előadó csak mindezt irányítja az adott témakör tananyaga szerint. így szervezve járul hozzá a pártoktatás az eszmei-politikai munkához, s ezen keresztül a rugalmas gazdaságirányítás- és szervezés, a hozzáértő gazdasági vezetés és a kezdeményező tagság munkája mellett a gazdálkodási sikerekhez. EGRI FERENC Kedvező légkörben EGYENLETES TERVTELJESÍTÉSSEL A Naszvadi (Nesvady) Efsz dolgozói a komáromi (Komárno) járásból kiváló eredményeket érnek el népgazdasági feladataik teljesítésében. A párttagok és pártonkívüliek jó összmunkájának köszönhetően nehéz feltételek közepette is egyenletesen teljesítik mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés feladatait. A dolgozók aktivitása és munkakezdeményezése állandóan növekszik, amihez jelentősen hozzájárult a pártszervezetben folyó nevelő munka. Kiss Ferenc, a pártszervezet elnöke elmondta, hogy szövetkezetünkben a párttagokkal és pártonkívüliekkel rendszeresen megtágyalják az elért gazdasági eredményeket, ugyanakkor bíráló- an mutatnak rá a fellelhető fogyatékosságokra, tartalékokra. Minden párttag és tagjelölt konkrét feladatokat végez a párthatározatok következetes teljesítése érdekében, így fokozzák, színvonalasabbá teszik az amúgy is élénk pártmunkát. Valamennyi ágazatban tovább növelték a párt vezető szerepét, erősítették kapcsolatát a tömegekkel és a szocialista munkabrigádokkal. A szövetkezet dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére 1,5 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek, amit az év végéig előreláthatólag túlteljesítenek. Teljesítik vállalásaikat a szocialista munkabrigádok is. összesen hat kollektíva versenyez a megtisztelő címért, közülük egynek a tagjai az ezüstjelvény várományosai. A kommunisták példamutatására a növénytermesztésben, a zöldségkertészetben és az állat- tenyésztésben az év kilenc hónapjában tervszerűen növekedett a munkatermelékenység. Az állat- gondozók is hiánytalanul teljesítik vállalásaikat. A tej 85 százalékát első osztályúként értékesítették és az év első nyolc hónapjában 9,3 ezer liter tejjel adtak el többet, mint az előző év azonos időszakában. Mindebben nagy érdeme van a kiváló brigádtagoknak, nevezetesen Gerhát Erzsébetnek, aki az év első nyolc hónapjában tehenenként 3358 literes fejési átlagot ért el, de 2920, illetve 2500 literes fejési átlaggal nyilvános dicséretet érdemel Keszi Ilona és Kender Ilona is. A tejtermelésen kívül a hústermelés szakaszán is jeleskedtek á'munkabrigádok. A sertéseknél a tervezett napi 52 dkg-os felhízással szemben a valóságban 56,6 dkg-ot értek el. így a tervezett hústermelési és eladási tervüknek is eleget tettek. A növénytermesztés hatékonyságára irányuló törekvéseik a bonyolult feltételek ellenére is eredményesebbnek bizonyultak volna, ha elegendő mennyiségű gyomirtó vegyszert vásárohatnak; ráadásul a gyenge minőségű, rossz fajtaösszetételű vetőmagellátás is nehezítette belső tartalékaik jobb kihasználását. Ennek ellenére a növénytermesztés és a speciális ágazat eredményeivel sem kell szégyent vallaniuk, mert itt-ott az alacsonyabb hozamokat más növénykultúrák termesztésével pótolták. A pártelnök szavaiból kicsengett, hogy a XVI. pártkongresszus szellemében szövetkezetükben a vezető funkciókba rátermett, a munkásosztályhoz hű, politikailag és szakmailag jól felkészült egyének kerülnek. Éppen ezért a szövetkezet vezetősége és pártbizottsága körültekintően gondoskodik a a vezető káderek, tagok és tagjelöltek politikai-szakmai továbbképzéséről. E célból rövidebb-hosszabb ideig tartó tanfolyamokra küldik az elvtársakat, és megkülönböztetett figyelmet szentelnek a párt oktatás tartalmi színvonalának emelésére. Az új oktatási évre is körütekintő- en készültek fel. Áttértek a középfokú oktatásra, melybe ezúttal bevonták a gazdasági vezetőket és számos párton kívüli dolgozót. Hattagú lektorcsoportjuk segítségével főleg gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, de kitérnek a munkahelyi problémák megvitatására is. A naszvadi szövetkezet kommunistái a gazdaságpolitikai feladatok teljesítése érdekében kidolgozták azt a programjukat, amely a gazdasági vezetés konkrét céljait tartalmazza. A munkatermelékenység és hatékonyság szüntelen növelését szorgalmazzák a tagok és tagjelöltek legújabb konkrét feladatai, melyek hozzájárulnak a 7. ötéves tervidőszak további feladatainak egyenletes teljesítéséhez. KRASCSENICS GÉZA AKARCSAK A MÚZEUMBAN Kétszáz évvel ezelőtt, 1782-ben kezdték bányászni a szenet Ostravában, miután Ján Keltiőka nevű kovács, aki vándorévei során, Belgiumban megismerte a kőszenet, hazatérve szülővárosában is szenet talált. A ma is működő Albert-bányában, az Ostravai Győzelmes Február Konszernvállalat 1-es számú bányaüzemében kezdték a bányászást. Mindez okmányokkal bizonyítható, melyek a konszernvállalat forradalmi és munkáshagyományok emlékszobájában láthatók. Az eredeti okmányokat az Opavai Múzeumban őrzik, az itt láthatók csak hiteles másolatok, de ma már a régi, nagyon értékes okmányokat a tartósítási eljárások után légmentes trezorokban tárolják, a múzeumokban is a másolatot mutatják be a látogatóknak. Akárcsak a múzeumban, minden olyan az emlékszobában. Illetve a termekben, merthogy a szerényen emlékszobának nevezett létesítmény több helyiségből áll. Jindŕich Holub elvtárs, a pártelnök helyettese, az emlékszoba gondnoka mielőtt magyarázni kezdené, hogy mi látható a szobákban, így tájékoztat:- Közvetlenül a felszabadulás után láttunk hozzá az okmányok, a tárgyi emlékek, rajzok és fénytartozó bányák történelmének tanulmányozása. És a bányászok életének tanulmányozása is, mert lám, a soronkövetkező tárlóban látható jegyzőkönyvek tanúsítják: Josef Miller, Viktor Gály, Josef Mrázek és társaik kezdték a múlt század végén a bányászok szak- szervezeti csoportjainak megszervezését. Sötét hátterű tárlók előtt állok. A bányák és a bányászok történetének 1939 és 1945 közötti emlékei, szomorú emlékei előtt. Miroslav Hubaček vájár és 12 bányász életét áldozta a bányáért, kivégezték őket a fasiszták. Derűsebb, sokkal derűsebb a felszabadulás meg a következő évek emlékeit bemutató tárlókat végignézni. Nem hivalkodó elrendezésű egyik sem, de aki látja a díszokleveleket, a kitüntetéseket, a munkáról, a bányászok ünnepléséről készített fényképeket, Az emlékszoba termének egyik fala A szerző felvétele képek gyűjtéséhez. Nem is mi, hanem elődeink, első munkásigazgatónk, Jaroslav Miska kezdeményezésére. Ami a tárlókban látható, csak része a gyűjteménynek. Elmondja, hogy ők is, mint a múzeumok, archívumban őrzik a gyűjteményt. Külön a fényképeket, külön a nyomtatásban megjelent anyagokat, a könyveket és az újságokat, külön a már tartósított tárgyi emlékeket, a zászlókat, az egyenruhákat, a használt munkaeszközöket.- Ne is kérdezze hányán foglalkoznak ezzel - magyarázza -, mert pontosan nem tudom, mindegyik bányaüzem politikai dolgozója, propagációs osztályának alkalmazottja egyben a mi munkatársunk is. Nem szólva a brigádvezetőkről, a klubvezetőkről, az önként vállalkozókról, akik kéretlenül is segítenek nekünk. Első munkásigazgatónk nevelte arra a bányászokat, hogy legyenek büszkék a munkájukra, és gondosan őrizzenek meg mindent, ami azzal kapcsolatos. Persze, feljegyzem: 1946 óta egy 20 szobás ház telt meg a folyamatos gyűjtés során. Az első pillanatban meglep ez a közlés, de mindjárt érthető, ha arra gondolunk, hogy a 2100 hektár felszíni területen működő konszernvállalat 620 munkakollektívába szevezve 5500 bányászt foglalkoztat.- Magunk rendeztük be a termeket - folytatja a jelenleg látható formájában öt évvel ezelőtt, a tárlókat a városi múzeum dolgozóinak közreműködésével, ezért miként a múzeumokban, a tárlók időrendi sorban mutatják be a történések emlékeit, a bányászat, a munkásmozgalom fejlődését, alakulását. Szemléltetve, mondhatni, hogy beszédesen. Valóban. Kísérőmet elszólítják mellőlem, de ez nem okoz különösebb zavart. Egyedül folytatom a szemlélődést, ami a vállalathoz megérti: tiszteletet, megbecsülést igazán csak a mi korunkban, a mi társadalmunktól kapott a bányász. Nem tagadom, kellemes meglepetés, hogy az egyik tárlóban meglátom az 1945-ben kitüntetett bányászok névsorát, és rátalálok ezekre a nevekre: Bacsa János, Benek József. Néhány lépéssel odébb fényesen kivilágított tárlók előtt állok meg. A munkahősöket bemutató tárlók előtt. Elrendezésük hasonló a kijevi múzeumban láthatókhoz, mert nemcsak a munkahősök fényképeit mutatják be, hanem mindazokat a tárgyakat, újságokat, könyveket és kiadványokat, felvételeket és leveleket, melyek személyükkel, munkájukkal kapcsolatosak. Az első munkásigazgató, Jaroslav Miska kitüntetései mellett ott látható Oldŕich Šuler A hazatérő című könyve, mely az 1975- ben elhunyt munkahős életútját örökíti meg. Az őt követő, Munkaérdemrenddel kitüntetett Alois Gavlas bányászlámpája mellé helyezték Norbert Fryd könyvét, melynek címe: Gavlas, a vájár. Nem szerepel külön tárlóban az ifjú, szocialista munkahös, Jozef Hruška, hiszen ő napjaink hőse, de megtalálom falrahelyezett, nagyméretű fényképét. Közben kísérőm is visszaérkezik és mutatja, magyarázza:- Itt szoktak bányásznapon felsorakozni munkatársaink, akik méltók a kitüntetésre. Itt sorakoznak fel a gyermekek, akik pionírfogadalmat tesznek, mert több iskolát is patronálunk, és a tanulók velünk ünnepelnek, mi velük. Ha nyugdíjba megy közülünk valaki, itt köszönjük meg a munkáját. Ha pártunk tagjelöltjeit felvesszük tagnak, itt szoktuk megtartani az ünnepi taggyűlést. Röviden szólva úgy is mondhatjuk, hogy ez a terem, a legszebb a többi közül, bányászéletünk szertartásterme. HAJDÚ ANDRÁS
