Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-18 / 247. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. X. 18. KÖVETKEZETESEBBEN ÉRVÉNYESÍTSÜK A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEKET Irányított nyitott folyamat • A tervszerű irányítás tökéletesítésének további programja Több mint másfél év telt el azóta, hogy érvénybe lépett a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak a határozata a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedésekről. Ez olyan időszak, amely lehetővé. teszi annak a megítélését, hogy a komplex intézkedések miként hatnak a tervezés javítására, az önálló elszámolás szilárdítására, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására és a külgazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelésére, az irányító munka színvonalának emelésére és a dolgozóknak az irányításba való nagyobb fokú bekapcsolódására. E szempontok figyelembe vételével vizsgálta felül a közelmúltban a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a komplex intézkedések hatékonyságát. További értékelésekre kerül sor a nemzeti köztársaságok, a kerületek, az ágazatok és a termelési-gazdasági egységek szintjén. A Pravda szerkesztősége kihasználta ezt az alkalmat, és Leopold Lér szövetségi pénzügyminisztert, a tervszerű népgazdaságirányítás kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság elnökét beszélgetésre kérte fel. • Minden újat szívesen fogadunk mindaddig, amíg annak alkalmazása nem bontja meg a dolgok szokásos menetét. Úgy vélem. a komplex intézkedésekkel sem volt ez másként. Mindazok, akik - képletesen szólva- a komplex intézkedések születésekor szóhoz jutottak, örömmel fogadták azokat, amikor azonban cselekvésre kellett volna sort keríteniük, az irányító dolgozók egy részének a lelkesedése alábbhagyott, és soraikban gyakran merült fel a kérdés: ,,szükség volt-e egyáltalán az irányítási módszerek megváltoztatására, amikor a múltban nagy ütemű fejlődést és sok sikert értünk el“.- A nyolcvanas évekbe teljesen új fejlődési feltételek között léptünk. Ezek új koncepciót és gazdaságpolitikai stratégiát, valamint irányítási rendszerünkben alapvető minőségi változásokat követelnek meg. A gazdasági fejlődés tényezőinek gyökeres változása módosításokra kényszeríti gazdaságpolitikánk megvalósításának módszereit, és változtatni kell a tervezési gyakorlaton, a gazdasági gondolkodásmódon egyaránt. Tehát az irányítási rendszer alapvető változásairól van szó. Ez a folyamat a népgazdaság általános intenzifikálására irányul, és az állandóan változó feltételekhez való igazítására van szükség. A változások mércéje és egyúttal gazdasági fejlődésünk erőforrása ugyanakkor az lesz, hogy- először - miként tudjuk intenzifi- kálni a hazai termelést, és - másodszor -, hogy milyen hatékonysággal értékesítjük termékeinket a külkereskedelmi árucsere-forgalomban. Jelenleg tehát sok erőfeszítést kell tennünk azért, hogy mindenekelőtt a vezető dolgozókat megtanítsuk a kialakult helyzetnek más szemmel való vizsgálatára. • Megemlítenék még két szélsőséges nézetet. Az egyiket vallók azt várták, hogy a komplex intézkedések valamennyi gondunkat orvosolják, az ellenkező véleményen levők pedig úgymond csalódtak a komplex intézkedésekben. mert sokkal többet vártak tőlük.- Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy a gazdasági életben sem történnek csodák; minden eredmény becsületes, kemény munkát igényel. Ugyanakkor a változások sem hajthatók végre egyik napról a másikra. A népgazdaság bonyolult és érzékeny szervezet, minden vele és irányításával kapcsolatos változtatást alaposan fontolóra kell vennünk, ki kell próbálnunk és fokozatosan érvényesítenünk. Ez tette indokolté a komplex intézkedések tapasztalati módszereken keresztül történő bevezetését, és ezt a gyakorlatot folytatjuk tovább. Az elmúlt időszakban több olyan eredmény született, amely példa arra, hogy a vezető dolgozók nem csupán megértették az új szabályozók értelmét, hanem felelősséggel és szakmai felkészültséggel alkalmazták is azokat a gyakorlatban. Ez, persze, vállalatuk eredményeiben is megnyilvánult. Ugyanakkor az ilyen példák fordítottjaival is találkozhatunk. A párt központi bizottsága az utóbbi magatartást tanúsítókat már többször bírálta, és a pártszervek számos esetben káderintézkedésekhez folyamodtak. • Miniszter elvtárs. Felsorolhatná a komplex intézkedések eddigi érvényesítésének fő pozitívumait?- A komplex intézkedések a nehézségek ellenére kedvezően hatottak, főleg a múlt évi ipari termelésre. Tavaly például 1,1 százalékkal csökkentek az anyagköltségek, ami jelentősen meghaladja a 6. ötéves tervidőszakban e téren elért eredményeket, hiszen akkor évenként mindössze 0,6 százalékos volt ez a csökkenés. Sikeres volt a saját termelési érték mutatójának teljesítése is - 100,9%. Az anyagi ösztönzés nagyon hatékony eszközének bizonyult, hogy a béreszközök alapvető összetevőjét szorosan rákapcsoltuk a saját termelési értékre, a bér ösztönző részeit pedig a termelési alapok rentabilitására, illetve a nyereségre vagy a költségekre. Ez az összekapcsolás ösztönzően és elmarasztalóan egyaránt hat, mert számos ágazatban és vállalatnál a saját termelési érték és a termelési alapok rentabilitása nem teljesítése esetén hiányoztak a béreszközök, és a bér ösztönző részének a csökkentése nagyon érezhető volt. A pozitív eredményeket nem szabad azonban túlbecsülni, mert mindenekelőtt a könnyen mozgósítható tartalékokat használták ki, amelyek a vállalatokat pillanatnyi előnyökhöz juttatják. • A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a komplex intézkedésekről szóló határozatában hangsúlyozta: ,,döntő fontosságú, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés váljon a terv szerves részévé, s a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors megvalósításával érjünk el számottevő eredményeket“. A gyakorlatban azonban ez nagyon lassan érvényesül. Úgy tűnik, hogy a komplex intézkedések érvényesítése éppen ebből a szempontból a leggyengébb.- Ez valóban így van, e téren van a legtöbb gondunk. A komplex intézkedésekbe ugyan több új elemet foglaltunk a tudományos-műszaki haladás ösztönzésére, de ezek nem bizonyultak eléggé hatékonynak. Kidolgoztuk már azokat az új szabályokat, amelyek szerint a jövő évtől ki akarjuk próbálni a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását célzó intézkedéseket, s az alkalmazásukra kijelölt termelési-gazdasági egységek már ismerik ezeket. Céljuk, hogy a gazdasági mechanizmus hatását úgy erősítsük, hogy a tudományos- műszaki haladás az anyagmegtakarításokban, a munkaigényesség csökkentésében, a nagyobb nyereségben és az exportképesség hatékonyságának növekedésében nyilvánuljon meg. • Ezzel kapcsolatban gyakori a megjegyzés, hogy döntő fordulatot jelentene, ha a műszaki dolgozókat az eddiginél kiemeltebben /utalmaznák.- Erre a megjegyzésre szívesen válaszolok, mert összefügg azzal, amit az elején mondottam. Nem minden vezető dolgozó tette magáévá az új szabályozókat és az ezekhez kapcsolódó jogi normákat. Az új és módosított normák már lehetővé teszik, hogy a valóban alkotó dolgozókat, gépszerkesztőket, technológusokat és tervezőket, akik kiváló minőségű, csúcsszínvonalú termékeket adnak ki kezükből, érdemeik szerint jutalmazzák, vagyis kiemeltebben az átlagosoknál. Sajnos, még mindig érvényesül az egyenlősdi, amivel egyszer s mindenkorra szakítanunk kell. Új szabályozókat készítünk még elő, amelyek még erőteljesebben hozzájárulnak ahhoz, hogy az alkotó dolgozókat kiemeltebben jutalmazhassuk. • A műszaki színvonal, a termékek minősége és a szerviz színvonala határozza meg, hogyan érvényesülünk a külföldi piacokon. E tekintetben - amit számos vállalat példája bizonyít - még ugyancsak sok a tartozásunk.- Most, amikor a nemzeti jövedelem növekedése hovatovább egyre jobban függ a külkereskedelemtől, annak hatékonysága népgazdaságunk fejlődésének fő forrása. Ugyanakkor szükséges, hogy a termelésirányítás közvetlenül hasson a külkereskedelem hatékonyságára, hogy a termelők ismerjék, mi a helyzet a konkurrens gyártónál, hogy jobban ismerjék az árfolyamviszonyokat és a fizetőképességben kialakult helyzetet. Ezért növelnünk kell a termelőkkel szembeni igényességet, és munkájukat aszerint kell értékelnünk, hogy milyen eredményeket érnek el a külkereskedelemben. Ebben a szellemben kiegészítettük a komplex intézkedéseket, és hatékonyságukat ugyancsak az arra kijelölt termelési-gazdasági egységekben mérjük le. • Szólhatnánk még a differenciált bérezésről és az adminisztráció-igényesség csökkentéséről, de ezt egyetlen kérdésben is tömörít hetnénk: hogyan sikerül érvényesíteniük az önálló elszámolás alapelveit.- Amint már a fentiekből is láthatjuk, az önálló elszámolás alapelvei, amelyeket a komplex intézkedések felölelnek, kedvezően hatnak. Ujabb lépést tettünk a kitűzött cél felé, amelyet kormányelnökünk a SZISZ csehországi kongresszusán nagyon világosan fogalmazott meg: „Fokozatosan el kell érnünk, hogy a termelés és az értékesítés során valamennyien „keressünk magunkra“, teremtsük meg a jutalmazásra, a vállalati alapokra és a beruházásra szükséges erőforrásokat“. Mindenképpen szükséges, hogy a vállalatoknál, termelésigazdasági egységeknél az önálló elszámolás váljék a vállalatfejlesztési programok szerves részévé. • És hogyan hatnak a komplex intézkedések a dolgozók irányításba való nagyobb mértékű bevonására?- Kétségtelenül haladást értünk el ezen a téren. A dolgozók alkotókészségében több a konkrétum az önálló elszámolás alapelveinek megvalósítására vonatkozóan. A dolgozók egyéni és kollektív kötelezettségvállalásai egyre nagyobb mértékben irányulnak a különböző megtakarításokra, a munka minőségére, a konkrét termékekre. Persze, még e téren sem merítettük ki az összes lehetőséget.- Végül, miniszter elvtárs, néhány szót a további teendőkről.- Már a komplex intézkedések alkalmazásának a kezdetén hangsúlyozták a pártszervek, hogy nyitott rendszerről van szó, amelyet az új szükségletek, tapasztalatok alapján kell tökéletesíteni. A CSKP KB Elnöksége a komplex intézkedések értékelésével kapcsolatban megvitatta a tervszerű irányítás tökéletesítésének további programját. Ez a program feltételezi, hogy még a 7. ötéves tervidőszak folyamán foganatosításra kerülő intézkedéseken kívül egy újabb, az irányítás tökéletesítését célzó lépést készítenek elő a 8. ötéves tervidőszakra. FRANTIŠEK ZDOBINA Ki mint vet, úgy arat... A rimaszombati járás legnagyobb gabonatermesztő gazdaságában, Bátkában 2200 hektáron foglalkoznak kalászosok termesztésével. Az idei eredmények a kedvezőtlen időjárás és néhány agrotechnikai fogyatékosság miatt elmaradtak a várttól. Jövőre remélhetőleg minden másként lesz. Legalábbis az előjelekből ítélve. Az időjárás most kedvező, s a terveknek megfelelő ütemben és minőségben vetnek. Az elmúlt hét végéig több mint 1300 hektáron került földbe a jövő évi kenyérnek- való. Felvételeink a 26 hektáros Csuka dűlőben készültek. Homonnay Béla és Babrócky József Barassó Barnabás (Hacsi Attila felvételei) Nehézipari beruházások - villamosítás A mongóliai Adún Chulún szénbánya korszerűsítésével az üzem rövidesen megduplázhatja termelését. Más jelentős ipari objektumok műszaki korszerűsítése is szép eredményt ígér. A beruházásokra rendelkezésre álló mintegy 8,2 milliárd tugrik egyharmadát rekonstrukcióra, modernizálásra szánják, ami már a mostani tervidőszakban, 1980-85 között éreztetni fogja hatását. A nehézipari üzemek mellett az élelminszeripar is részesedik ebből az összegből A villamosítás - két magasfeszültségű vonal építésével - Mongólia északi részein is gyors léptekkel halad előre. Az új vezeték-rendszer Dar- hant, az ország egyik legnagyobb ipari központját a Baga nur-i szénmedencével, és Bulgan megye központját Har Horinnal, az ország egykori fővárosával köti össze. Jelenleg a terület 20 százaléka kap villamos energiát a központi villanyhálózatból. A hosszú távú tervek szerint 1990-ig az országnak mind a 18 megyéjét bekötik az országos hálózatba. Kokszolómű Zenicán Előreláthatólag ez év novemberében adják át rendeltetésének Bosznia-Hercegovina új nagyüzemét, a zenicai kokszolómüvet. A mintegy kétmilliárd dináros beruházással épült üzem a Zenicai Fémkohászati Kombinát vállalataként kezdi meg működését. A nagyüzem 65 kemencéje évente 720 ezer tonna koksz, 300 millió köbméter kokszgáz és 30 ezer tonna kátrány gyártására lesz alkalmas. Az itt előállított gáz lehetővé teszi a nagy értékű pakuraimport egy részének hazai anyaggal történő helyettesítését. Szovjet - mozambiki gazdasági kapcsolatok Nemrég ünnepelték meg - mindkét országban - a Szovjetunió és Mozambik közötti barátsági és együttműködési szerződés aláírásának ötödik évfordulóját. A Szovjetunió az elmúlt 5 év során sokoldalú segítséget nyújtott Mo- zambiknak a szocialista társadalom alapjainak lerakásában, a kivívott függetlenség megerősítését szolgáló gazdasági fejlődés megindításában. A szerződés keretében nyújtott értékes segítség tette lehetővé például, hogy a Limpopo völgyében mezőgazdasági üzemeket létesítsenek. Ugyancsak a hatékony támogatásnak köszönhető Mozambik alumínium-, szén- és peg- matit termelésének megindulása, a szállítás megszervezése, sőt a halászat lehetőségeinek egyre jobb kihasználása is. Szovjet szakémberek segítettek az egészségügyi szolgálat megszervezésében. A legújabb elektromos targonca-család Szófiából A Szeptember 6. kombinátban készülnek a világhírű bolgár elektromos targoncák. Ezeknek nemrégiben új model l-családját fejlesztették ki. A négytagú Druzsba modell egyes darabjainak a teherbírása 1,25, 1,6, 2, illetve 2,5 tonna. Vezérlésüknél a bolgár elektronikai ipar számos újdonságát hasznosították. Az elektromos járművek sebessége óránként 15 kilométer, emelési sebességük teherrel 32, teher nélkül 42 centiméter másodpercenként. A Druzsba család tagjait a többi között francia, NSZK, olasz cégek rendelték meg. (BUDAPRESS)
