Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-15 / 245. szám, péntek
Megőrizni az „én“-t BARAK LÁSZLÓ ELSŐ VERSESKÖNYVÉRŐL Életkoránál fogva Barak Lásztó is szerepelhetett volna a fiatal! csehszlovákiai magyar költők és képzőművészek antológiájában, az 1980-ban megjelent Megközelítésben. Hogy mégsem találjuk ott ót. annak egyszerű a magyarázata: az antológia összeállításának idején, négy évvel ezelőtt. Barak Lászlónak még nem voltak verset, legalábbis olyan versei, amelyekből egy csokorra valót válogathatott volna a szerkesztő. Ami volt. emlékezve rá: még csak biztatónak sem hatott különösebben. Nagy erőfeszítésekről, vereftékes küzdelemről tanúskodtak azok a kísérletek: legfeljebb annyi jót lehetett róluk szólni, hogy akadtak tiszta. élményt sejtető, gondolatot hordozó képek, és hogy nem szerelmes diák verséknényeiáröt van szó. hanem egy olyan fiatalember lírat törekvéseinek ..eredmercye^ róľ, ciki (25-26 éves korára) egyet-mást elsajátított a modem költőt eljárásokból, és heHyerriként még hangulatot is tud teremteni. Mindez, persze, nem tartozna ide. Fontosnak tartottam mégis elörebocsájtani. mert figyelemreméltónak és példásnak tartom azt az intenzív, következetes és kitartó önmüvelő és nevetämunkáL mellyel Barak László bámulatosan rövid idő alatt nemcsakhogy a közölhetőség szintjére volt' képes emelni verseit, egyben mind határozottabban érzékeltetve tehetsége bontakozását. hanem őnálltló kötettel is ki tudott rukkolni, amely a Főnix Füzetek sorozat második darabjaként jelent meg Sancho Panza szomorú címmel. És - már megjelenése előtt áll másodnk verseskönyve is. Érdemes itt szót ejt er» még valamiről. ami véleményem szerint a saját képességeken és a költészet meghódításáért önerőből vívott küzdelmen kívül nagy szerepet játszott Barak László gyors fejlődésében. költői magatartásának, látásmódjának és verselési technikájának alakulásában. Arra a szellemi légkörre gondolok, amely a Dunaszerdahetyen (Du- najská Streda) élő. illetve dolgozó költők — köztük Barak —, továbbá írók. újságírók, képzőművészek, irodalom- és művészbarátok körében alakult ki. néhány éve a legfiatalabb (nem ritkán tizenéves) tehetségekre is termékenyítő hatást gyakorolva. Ha vannak ma a csehszlovákiai magyar ídodalmi- művészeti életben spontán születő. hasznos, az akoto munkát segítő viták, müérleiö mühetybeszél-r getések. akkor azok elsősorban Dunaszerdahetyen vannak. Bár lennének (újra) más dél-szlovákiai; városokban is hasonlók, ahol fiatal tehetségek érzik, tapasztaltabb pályatársíakj közelségének hiányát. Barak tehát ilyen szempontból - jobb szó híján - szerencsésnek mondható, és szerencsére, nem zárkózott el az említett szellemi környezettől, amely természetesen iskolát is jelentett a számára. De úgy. hogy nem mindent fogadott kritikátlanul ettől az iskolától. Megőrizte egyéniségét, sajját „törvényei” szerint építi költészetét. amelynek eteő fejezete, a Samcho Panza szomorú című köret atapján goggai jegyezhetjük lie: sajátos köíttő* arcéi: formai aduk irodal1- munfcban. Mik a jjeltemzőii? A tartalomra utalva idézzük ide a Szárnyak cí- mű vers mottójának részletét: „...A madarak teste külön-külön' eltűnik, de az az érzésük, hogy »én vagyak«,, miniig megmarad, amíg csak repülnek madarak az ég alatt...““ (Sven Delblanc). Barak László ennek az - emberi — énnek, az egyén szuverenitásának a megőrzéséért szói. a manipuláció. a ..rongybaba-kiszolgáltatottság“',. az elidegenedés, a nyájszeMem efenében. Niem a keserűség Inanem, inkább a irá- döbbentés szándéka munkai Sarakban. amikor hol rezignalítan, ho* (hideg) iróniával1 és öniróniával szemléli' önmagái, az embert, emberi közösseget — múltjaiban és jelenetben, társadalomban és történetemben. Határozott a hang: „Nem szeretem, ha kézért fogva vezetnek — írja Tehát című versében. — Ónként választottam, a fel- emetó. fesúftú víziók állandó szorongásban farié magányát . amely, tegyük mindjárt hozzá. Saraknál aktív magány, aktivitásra, cselekvésre sarkalló — az őszinte emberi: szóért., a kottészet becsületéért is. Hogy miiyen módszerre*, anra pedig - anélkül,, hogy a tartalomtól elvonatkoztatnank — hadd utaljunk egy másik idézettel , amely a Rapszódia című vers mottója: ..Ha már nem oly könnyű úf egész dolgoké kitalálni. akkor vissza kell. menni a már találtakhoz, ezeket tovább kell osztani, szét kell bon- tar«. . (Heget). Természetesen nincs szó új felfedezésről, lényegében ezt teszt a modem lira. Barak Lásztó is továbboszt, szétbont — emlékeket, állapotokat, helyzeteket, akciókat, szimbólumokat A hosszabb versek azonban. amelyekben különböző stílusok, műfajok, idézetek is elegyednek (egyébként dinamikusan az ismétlések, gondolatpárhuzamok fokozása, révén is), nem oly meggyőzőek egészükben, mint a rövi- debbek. A „dolgok“ több irányú továbbosztásával, szétbontásával, majd üjrasürrtésévet itt mintha csorbát szenvedne a szerkezeti egység és ezzel a gondolat, .olvashatósága" is. Nem így a rövidebb lélegzetű versek, ezek pontosak, tiszták, plasztikusak. Ezek az „álló“ és mozgóképek mutatják mindenekelőtt Barak képalkotó, ábrázoló és tömörítő készségét. Például a Lázbeszéd, Görcs, A kísértet, A Megfigyelés kinagyított részlete. Egy népdalra, Sancho Panza szomorú. Vésők a diófa tövében, az Ott, ahol az időfa áll cimü vers, amelyet végezetül hadd idézzünk ide teljes egészében: ..Ott, ahol az időfa áK/- tövében elszórt gyümölcsök —, /sírok fekszenek, /encián virít, /anyóka üldögél. /Piciny kezén a bőr, /akár a békanyál; /anyóka üldögél, /ölében encián..." Mennyi minden, történelem, embert sors ebben a látszatra egyszerű, könnyed képben. BODNÁR GYULA Haydn és kora Zenetudományi konferencia Bratislavában A Bratislavai. Zenet, Ünnepségek keretében október í^án és 7- én immár tizenegyedszer rendeztek zenetudományi konferenciát, melynek idei témája Joseph Haydn és korának zenéje volt. A rendezők így nemcsak Haydn hazánkhoz fűződő művészi és magánemben kapcsolatairól emlékeztek meg, hanem, a kiváló komponista születésének 250. évfordulójáról, valamint egyedülállóan gazdag művészi hagyatékának a zenetortenet fontos fejezetét képző értékeiről': is. A ház» előadók közül elsősorban a bratislávai Pavof Polákot említjük meg, akr akadémiai munkássága nagy részét a klasszi- dszta zene kutatásának szenteli és küWoUdon is elismert egyénisége ennek a kutatói területnek. Továbbá Jozef Kresánek prof eszszart. a Kamensky Egyetem nyugalmazott tanszékvezető' tanárát hallhatta az érdeklődök széles tábora. Ö huzamosabb ideje foglalkozik Haydn-kutatásokkal:. melyek flő témája a különböző zenet hatások kölcsönös visszatükröződése Haydn muzsikájában, s így egyben a folklór, a nemzeti' kultúrák befolyásának komolyzenei érvényesítése is. Természetesen megemlítendő dr. Zdenko Nová- čeknak. a konferencia tudómáOszben (Gyökeres György fetvétele) nyos titkárának bevezető beszámolója, mely azonnal több alapvető problémát is felvetett. A nagynevű külföldi tudósok közül kiemelkedő sikert aratott az osztrák dr. Herbert Seifert egyetemi docens előadása, aki Haydn harmóniai világáról beszélt és zenei resztetek bemutatásával dokumentálta állításait. A neves külföldi vendégek sorát dr. Otto Biba, a Bécsi Tudományos Egyetem munkatársa bővítette Haydn muzsikájának a Duna-menti zenekultúrákra kifejtett hatásával foglalkozó érdekes, sok szempontból újszerű beszámolójával. Dr. Gottfried Scholz, a Bécsi Zeneakadémia professzora a Nemzetközi Zenei Tanács elnöke a korabeli tánczene szerepéről, ennek komolyzenei felhasználásáról és művészi értékéiről beszélt. Megkülönböztetett érdeklődéssel fogadták Vlagyimir Protopopov professzornak, a Moszkvai Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete munkatársának, valamint Vlagyimir Zaknak. a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége küldöttének előadását. így a második nap délelőttjén Haydn polyfóniájá- ról, több szólamú technikájáról és metoc&kájáróf hallottunk két magas színvonalú beszámolót. A jugoszláv Zdravko Blazseko- vrcs professzor és dr. Nagyezsda Mosusova a délszláv kultúrának Haydn korának zenéjére gyakorolt befolyásáról adott elő. A cseh muzíkológusokat dr. Milán Poštolka, dr. Zdenka Pilková és Marek Franék képviselték, akik a kasszicista stílussal összefüggő szimfóniatételek további kibontakoztatásával, a kortárs csen zeneszerzők érdemeinek és zenetörténeti besorolásának kérdéseivel, a bécsi iskolát megalapozó tevékenységükkel valamint a cseh zenei központok szerepének méltatásával foglalkoztak. A hazaiak közül talán mégis Ján Albrecht- nek, a Zeneművészeti Főiskola professzorának előadása érdekelte a legjobban a közönséget Ö a vonósnégyes klasszicizmusbeli születéséről beszélt a tőle megszokott lelkesedéssel. A városi művelődési ház - azok számára, akik nem vehettek részt a kétnapos tanácskozáson külön szöveggyűjteményben, teljes terjedelemben jelenteti meg az előadások szövegét. RÁCZ TIBOR B ratislavai fellépése előtt jóformán semmit sem tudtunk Amedeo Amodio társulatáról, az olasz Aterballettoról, közönségünk mégis megérezhette, hogy nem mindennapi élmény részese lehet, hiszen a Szakszervezetek Házának hatalmas színházterme kétszer is megtelt. És mert az együttes mindkét este három nagyszerű táncmüvet mutatott be. s az előadók egy-két kivételtől eltekintve kitűnő táncosok voltak, az Aterbal- letto elsöprő sikert aratott. Ez a mozgékony utazótársulat öt évvel ezelőtt alakult, anyagi bázisát hat nagy hagyományú operaház (Reggio Emília. Modena Parma, Ravenna. Ferrara és PiaÚTKERESŐK Hazánkban vendégszerepelt az Aterballetto Gelen Tetíey-Pártos Ödön: Mitikus vadászok cenza) biztosítja, s legfontosabb feladatának az egyetemes, kortárs táncművészet remekeinek megismertetését tartja. Repertoárján Balanchine, Leonide Massine. Glen Tetiey, Macmillian, Roland Petit és Antony Tudor koreográfiái mellett a negyvenkét éves Amedeo Amodio alkotásaiból van a legtöbb, aki a milánói Scalában kezdte pályafutását. Később a római Operában Miloss Aurél táncmüveit interpretálta, majd Spoleto- ban, Bolognában és ismét Rómában tevékenykedett. Tizennyolc tagú együttese, amelyet harmadik éve irányit, heterogén nemzetiségű. A belga Marc de Graef, aki az Útkeresésben remekelt, korábban a Rambert Ballett szólistája volt. a brazil Isabel Seabra, akire az Agonban figyelhettünk fel Rio de Janeiroban kezdte pályafutását, az amerikai kamaszos bájú Kenneth Delmar pedig a Stuttgarti Ballet vezető táncosa volt. De a többiek technikai felkészültségéről is csak elismerően szólhatunk. A műsor első száma George Balanchine koreográfiája, a Sztravinszkij zenéjére írt Agon volt. Balanchine alkotásának elsősorban azért van értéke az együttes számára, mert érvényesülni segíti a táncosok legjobb fizikai tulajdonságait. Nincs haiáskeitö dekoráció. melodramalikus téma. de még csak látványos összejövetel sem. Balanchine csak a táncra összpontosít. Kompozíciója kizárja az álromantikus játékot a szenvedélyek frenetikus zűrzavarát, az ösztönök agresszióját. Az Agon maga az élő művészet. Zenével, szenvedéllyel. És az Aterballetto jelesre vizsgázott Balanchine-ból. A születésről, a szeretemről és a halálról szólt Glen Tetley 1965 ben készült koreográfiája, a Mitikus vadászok, amelynek zenéjét Pártos Ödön alkotta. Ez a hatásos táncmű mondanivalóját és szín- padraállítási formáját tekintve Marko Iván Ősök és utódok című kompozíciójával rokon, bár a librettó ausztráliai mítoszok alapján született, amelyekben a hósok emberfeletti erőkben hisznek, s egyszerre üldözők és üldözöttek. A színpad előterében egy fekvő nőalakot látunk, majd balról négy fehér botos vadász jelenik meg. Megállnak. mert ébred a nő és ügy tűnik, szülni fog A vadászok közelebb mennek hozzá, a nő megijed, de hiába szalad előlük, a négy férfi a magasba eme fi, s a színpad hátterébe viszi. Ott születik meg a gyermek, akiből felnőtt lesz és az élet rendje szerint ó is párt választ magának es szülni fog. A koreográfia tehát megismétlődik, a múlt. a ma és a jövő folyamatossá válik. De az új Lány már más egyéniség, aki ha tovább is. viszi ősei tulajdonságait nem biztos, hogy minden helyzetben úgy fog dönteni, mint az Anya. Az Útkeresés kilenc képben Amedeo Amodio neoklasszikus darabja közel sem olyan elgondolkoztató. mint a Vadászok, hiszen a koreográfus megmaradt a tánc örömének ábrázolásánál. Ráérzett, hogy Vivaldi trombitára, mandolinra és fuvolára írott versenymüvének tételei tág teret biztosítanak az önfeledt játszadozásnak, a szabad, kötetlen lépésvanáaok nak. És éppen ebben rejlik a mű értéke. Mert nem fontos, hogy a táncszerkesztés matematika! pontosságú legyen, ha a kompozíciónak hangulata van. s a mozdulatképek harmonikusak. A táncosok is szemmel láthatóan élvezik az ilyen könnyed hangvételű természetes variációkat. Balanchine. Tetley, Amodio - három erősen eltérő egyéniség, három különböző karakterű darab. Stílusát, dramaturgiáját tekintve még nincs pontos arculata az együttesnek, de a klasszikustól a modem táncig bármit a műsorára tűzhet. Az Aterballetto mindent mesterien és hatásosan tálal. SZABÓ G. LÁSZLÓ SOKRÉTŰ MŰSOROK Kulturális napok Rozsnyón és környékén A CSEMADOK Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága és a városi művelődési közponi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65., a Szovjetunió megalakulása 60. valamint Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére mától egy hónapon át kulturális napokat rendez. A gazdag műsort kínáló rendezvénysorozat ma kezdődik. Tíz óraikor a CSEMADOK rozsnyói székházában Szilice népművészetét, délben a rozsnyói Járási Építkezési Vállalat szak- szervezeti klubjában pedig Szabó Gyula életművét bemutató kiállítást nyitnak meg. Ugyancsak ma - tizenhárom órai kezdettel - a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola dísztermében Czabán Samu emlékünnepélyt rendeznek. Holnap a városháza nagytermében Csak tiszta forrásból cím mel népművészeti műsorra kerül sor, amelyen a járás legjobb éneklő, tánc- és folkJórcsoportjai, továbbá zenekarai és szofistái lépnek a közönség elé. Fellép Szvo- rák Katalin is. A következő héten több csehszlovákiai magyar író találkozik a járás olvasóival. Október 24-én irodalmi estet rendeznek több magyar tanítási nyelvű iskola kisszínpadának és gyermekcsoportjának közreműködésével. No vember 6-án Október üzenete címmel politikai dalfesztiválra kerül sor. November 12-tól 15-ig a SZŐTTES Népművészeti Együttes szerepe] a járásban: Sziltcén (Silica) Rozsnyón, és Csoltón (Coltovo) lép a Közönség elé.-szák ÚJ SZÓ 6 1982. X. 15.
