Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-11 / 216. szám, szombat
KIS _____ NY ELVŐR Vigyázzunk az összetett szavakkal! Nem vagyok baromfi- és paprikáscsirke-szakértő - mondta a rádióban egy beszélgetés során a kérdezett szakember. Ezen a mondaton, mihelyt le van írva, nincs is mit kifogásolni. A baromfi-szó után álló kötőjel világosan utal rá, hogy a szakértő utótag a baromfi szóhoz is tartozik, nemcsak a paprikáscsirkéhez. Csakhogy a beszédben ezt elég nehéz, sőt nem is lehet érzékeltetni, s mivel a mondat a létige ragozott alakjával - nem vagyok - kezdődik, az utána következő névszói állítmány- baromfi - félreérthetővé teszi. Első hallásra az ember meglepődik, miért jelenti ki magáról az illető, hogy ő nem baromfi. Élőbeszédben jobb, ha ilyen esetben mindjárt kimondjuk az összetétel utótagját, tehát: Nem vagyok sem baromfiszakértő, sem paprikáscsirke-szakértő, vagy pedig másképpen fogalmazzuk a mondatot. Például így: Nem tartom magam sem baromfi-, sem paprikáscsirke-szakértőnek. Vagy: Nem vagyok szakértője se baromfinak, se paprikáscsirkének. Ezzel elkerülhető az egyébként csak pillanatnyi, de zavaró félreértés. MAYER JUDIT A vak király szeme fénye Képzavarokról már esett szó rovatunkban, így olvasóink számára imerősek az olyan „kentaur“ nyelvi formák, amelyek egymáshoz nem illő képeknek vagy képelemeknek a társításából, illetve állandó szókapcsolatok vagy szólások kereszteződéséből származnak. Nos, mai témánk ismét: össze nem illő képek elemzése. A bemutatandó sajátos típus esetében szó sincs magának a megszokott képes kifejezésnek az eltorzulásáról; ezúttal az önmagában kifogástalan forma csupán az őt körülvevő környezetben válik visszássá. Példáink mindegyikében azt láthatjuk, hogy a kifejezés két alkotóeleme közül az egyik konkrét jelentést hordoz, a hozzá kapcsolódó másik elem viszont átvitt értelmű, szemléletes, képszerű kifejezésforma. Külön-külön mind a két rész helytálló, de egymással összeférhetetlenek. Kezdjük mindjárt a címbeli példával, amelyet a Régi magyar mondák című könyvből kölcsönöztünk: ,,A királyt négy egészséges, szép fiúgyermekkel ajándékozta meg felesége, Ilona királyné, a vak király szeme fénye.“ A szemléletes fogalmazásmód egyik szokásos fordulatával élünk, amikor a valaki számára rendkívül kedves, fontos személyt az illető szeme fényének nevezzük. Minden más esetben helyénvaló lenne így, de vak emberről szólván semmiképpen. Egy remek rádiós játék, a „Senki többet, harmadszor“, címében is, formájában is árverést idéz. Jogosan él tehát a játékvezető az árverések jellemző nyelvi fordulataival, köztük a kalapács alá kerül szókapcsolattal. Igen ám, de egy adott típusú szövegbe ágyazva - nevezetesen, ha az árverési tárgyak törékeny dolgok- ez a formula tréfás képzettársításra ad alkalmat: „Most pedig kalapács alá kerül egy nagyon szép kalocsai tányér“, máskor meg: „Ez a nagyon szép kristályváza kerül a kalapács alá“. Nincs az a hallgató, akinek lelki szemei előtt ennek hallatára ne a tányér, illetve a váza cserepei jelennének meg! Magyarországi ismeretterjesztő rádió- és tévéműsorokból tűztük tollhegyre az alábbiakat. „A barokk kornak a reneszánszát éljük napjainkban.“ Való igaz, hogy a reneszánsz szóval valaminek az újjászületését, újjáéledését is szoktuk jelölni - ilyen értelemben akarta használni ez a művészettörténeti ismertetés is de itt a barokk korstílus-elnevezés a reneszánsznak is a stílusmegjelölő mivoltát hozza előtérbe. Ugyancsak nem szerencsés a halak életét bemutató ismeretterjesztő filmben ez a megfogalmazás: ,,A pisztrángok csak természetes környezetben ülik meg nászukat.“ A lakodalmi összejövetelt, az ünnepi asztalt körülülő vendégsereg képét felidéző megülik a kézfogót (nászt) menyegzőt fordulat halakkal kapcsolatban enyhén szólva komikusán hangzik. Egy műszeres lélektani vizsgálat bemutatása és magyarázata során a szakzsargon használata a következő, mosolyra derítő fogalmazásmódot eredményezte: „A fiatalember görbéje idáig egyenes.“ A görbe szónak a szakmai nyelvhasználatban igen megszokott a grafikon jelentése, gyakran mondjuk is ez utóbbi helyett. Máskor ezen senki sem ütközne meg, de az idézett társításban meghökkentő a hatása. Ezek a félresikerült nyelvi kapcsolások olyanok, mintha- gasztronómiai példával élve - a kacsasültet tejszínhabbal, az eperkrémet meg uborkasalátával tálalnánk. A megfelelő társításban fenséges ételek rossz csoportosításban ehetetlenek. FELDE GYÖRGYI A görög nevek kiejtéséről Örvendetesen nagy az érdeklődés a klasszikus kor irodalma, művészete iránt. Homérosz, Szophoklész és társaik igazán népszerűek ma, az antik világ hőseivel, mondavilágával együtt. De még a legismertebb nevek, szavak, kiejtéséről is vitatkoznak, holott mai helyesírásunk szabálya világos: az ógörög szavakban és tulajdonnevekben a görög betűket ógörög hangértéküknek megfelelő betűkkel írjuk át akkor, ha az antik görög jnűvelődés köréből merítjük tárgyunkat. Tehát az ógörög szavaknak és neveknek nem latinosított, továbbá r.em a nyugati nyelvekben szokásos csonkított formáját használjuk. Sajnos akadnak olyan nevek, amelyeknek magyar kiejtésében el-eltérünk az ókoritól, legfőképpen a néhány évtizeddel ezelőtti hagyományra támaszkodó felfogás alapján (pl. sokan antik tárgyú mondattan is az Elektra helyett ezt pártolják: Elektra). - Ezért az Odüsszeia- filmben is olyan neveket hallottunk, amelyek sehogy sem illenek bele a homéroszi hexameterekbe: Penelopé, Telemakhosz. Különösen sok a baj a phaiakok királya, Alkinoosz (külön ejtjük a két o-t) leányának nevével; így helyes: Nauszikaa - (a végén külön ki kell mondani a két a-t, az utolsót hosszan!). A Laokoón névben is úgy ejtjük a hangzókat, ahogy írva vannak. Ha már annyira megfogyatkozott klasszikus műveltségünk, antik témáról szólva iparkodjunk legalább a kultúránkba belegyökeresedett neveket a magunk újabb, hívebb szabálya szerint gondosabban mondani, írni. Pl. beszélhetünk valakinek Achilles- sarkáról, -iná-róI, de Akhilleusz a görög hős neve. S ha Odipusz- komplexust emlegetünk is, a mondái hős: Oidipusz (’dagadt láb ). FERENCZY GÉZA Újra kombájnok a határban Igazi szép nyár végi időjárás van. A földművesek munkakedve a nagy melegben sem lankad. Magasítókkal ellátott, járművekkel szállítják a szecskázott silókukoricát, gyorsan telnek a jó minőségű takarmánnyal a silógödrök. A távolban talajművelést végző traktorok körvonalai látszanak. A domb felé vezető elsimított határúton haladva porfelhőbe burkolt kombájnokat veszek észre. Ugyan mit arathatnak most? Amint közelebb érek, látom, hogy lucernatáblán dolgoznak. A munka végzéséről elsőnek Nagy László, az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipolymente Efsz kombájnosa beszél:- Nem sok idő volt a felkészülésre. Az E-512-es kombájnommal megközelítőleg 100 hektár gabonát arattam le, és ez a teljesítmény eléggé igénybe vette a gépet. Gondosan megtisztítottam, és a szerelőkkel együtt üzemképessé tettem. Most az átalakítás után eddig zavartalanul működik. Bolgár István szintén E-512-es kombájnnal dolgozik. Ő is azt említi, hogy elég hosszú ideig dolgoztak a nyáron, és bizony ugyancsak ki kellett használni a munkaidőt, hogy gépe az új körülmények között is használható legyen.- Alig két hete jöttünk haza a martini járásból, a dubovei Turiec Efsz-ből - mondja. - Ott nagyon szép volt a búza, de az esős időben nem minden nap nyújthattunk megfelelő teljesítményt. Úgy hallottam, négy tonna búzát csépeltünk ki hektáronként. Több is lehetett volna, ha jobbra fordul az időjárás. IFJÚSÁGI MUNKAAKTIVITÁS HÓNAPJA (ČSTK) - A jelšavai Szlovák Magnezitmüvek több mint 300 tagot számláló SZISZ-szervezete a SZISZ szlovákiai és III. kongresszusa tiszteletére szeptembert az ifjúsági munkaaktivitás hónapjának nyilvánította. Ezt a kezdeményezést fejlesztette tovább a SZISZ rozsnyói (Rožňava) járási szervezete egy új mozgalom kibontakoztatásával, melynek célja a járási ifjúság munka-, társadalmi, kulturális és sportkezdeményezésének erőteljes fokozása. A magnezitmúvek SZISZ-tagjai a SZISZ III. kongresszusának tiszteletére felajánlották, hogy 600 kilogramm rezet és két vagon hulladék vasat gyűjtenek, ezenkívül mindegyikük legalább négy órát dolgozik társadalmi munkábana termelésben. A jelšavai SZISZ-tagokhoz hasonló felajánlásokkal csatlakoztak a Rozsnyói és a Nižná Slaná-i Vasércbánya, a Lubeniki Magnezitművek, a Slavošovlcei Papírgyár, a revú- cai textilüzem ésa Dobšinái Építőipari Vállalat SZISZ-szervezetének tagjai. A kezdeményezés eredményeit a rozsnyói SZISZ-tagok képviselői a SZISZ idén októberben Prágában sorra kerülő III. kongresszusán ismertetik. Az aratás értékelése, a testvéri kisegítés módjának elemzése után a lucernamag betakarítására terelik a szót. Mindketten azt állítják, hogy deszikkálás után köny- nyebben, kevesebb veszteséggel dolgozhatnának a gépek. A szükség törvényt bont. A vezetőség eredménytelenül kilincselt a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemeinek irodájában, nem tudta beszerezni a szükséges vegyszereket. Nincs más megoldás, úgy kell dolgozni, ahogy lehet. A kombájnokkal betakarítják a termést, de a tisztítóknak több munkájuk lesz. A gépesítő beszélt róla, hogy a gyommagokat speciális berendezéssel távo- lítják el a lucernamag közül. Igényes munka, de megéri, mert nagy szükség van a szövetkezetnek a lucernamagra, meg más üzemek is szívesen vásárolnának tőlük. Országos méretben kevés a lucernamag, és emiatt nehezen bővíthető e takarmány vetésterülete. A terményszállító pótkocsihoz Trencsényi Ferenc, a legfiatalabb kombájnos érkezik. A gép tartályát kiürítve ugyancsak a gyomra panaszkodik:- A gyomok nehezítik a munkát. Gyakran a vágószerkezetre csavarodnak, és sok magot szórnak az értékes lucernamag közé. SzáA Bratislavai Magasépítő Vállalat kettes számú üzemében 38 szocialista munkabrigád dolgozik, s közülük Eugen Erdélyi vakoló csoportja a legjobbak közé tartozik.- Kilencen vagyunk, de feladataink gyakran egy ilyen kollektívára nézve nehezen teljesíthetőknek tűnnek. A látszat mégis csal, mert csoportunk ugyan kicsi, de munkakedve, lelkesedése nagy - mondja találkozásunkkor Eugen Erdélyi. A munkabrigádot 1967-ben alakították meg, s tagjai - Czánik Jenő, Ivan Kocmal, Kovács Jaroslav, Stanislav Jakubek, Pribil István, Kovács Árpád, Perész László és Milan Novotný - többnyire egy faluból vannak.- Jó társaság vagyunk, ismerjük egymást és tudjuk, kitől mit várhatunk - folytatja a brigádveze- tö. - Bízunk abban, hogy az eredmításom szerint egy géppel ma csak hat hektárt kaszálhatunk le. Igaz, a harmat miatt későn, csak tizenegy óra felé kezdtük a munkát. Ha folyamatosan dolgozhatunk, akkor még sötétedés előtt lekaszálhatjuk a lucernát ezen a táblán. A három kombájn teljes ütemben dolgozik. Szinte percnyi pontossággal kerülnek egyet-egyet a maglucernában, és közben a pótkocsiba öntik a magot. Távolabb azonban Klacsó Gyula bajlódik az E-516-os kombájnnal. Váratlanul hibásodott meg. Kilyukadt az egyik olajnyomócső. Bajban vannak, mert a gépesítő nemrég ment el, és a kombájnokon kívül egyetlen jármű sem maradt a táblán. Jól jönne most egy motorkerékpár, de sem annak, sem egy traktornak híre-hamva sincs. Trencsényi Ferencet szedik rá, az viszi be a csövet a kombájnnal az inámi (Dolinka) javítóműhelybe. Rusnyák János rövid idő alatt behegeszti a csövet, és a kombájn bukdácsolva jön vissza a tarlókon. A kombájnos reménykedve szereli vissza a csövet, de amikor beindítja a motort, újra meghibásodik a cső, szétfröccsen az olaj. Nem tehetnek egyebet, sorsára hagyják a kombájnt, és azzal törődnek, hogy a három gép dolgozzon jól. Nem mehetnek ilyen nagy teljesítményű géppel ismét a javítóműhelybe. A kombájnosok szinte minden percet jól kihasználnak, nem engedik, hogy csorba essék a munkacsoport hírnevén. Ezen a táblán minden körülmények között befejezik a munkát. A meghibásodott kombájn majd másnap dolgozhat, akkor kezelője ismét megmutathatja, mit tud. A napnyugta már nem talál lábon álló lucernát a táblán. A kombájnosok állták szavukat. A tarlón csak a lucernaszalma maradt, a pótkocsi viszont megtelt értékes terménnyel. A kombájnok lassan a javítóműhely udvarára vonulnak. Kezelőik még átnézik a gépeket, megtisztálkodnak és hazamennek. Lassan elnéptelenedik a határ. Amikor leszáll az éj, csak az Ipoly gátja melletti dűlőben talajművelést végző traktorok fényszórói látszanak. _ , BALLA JÓZSEF ményeink a jövőben is jók lesznek. Ösztönzőleg hat tevékenységünkre a SZISZ III. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségeink teljesítése is. Ebben elhatározták, hogy három építkezésen négy szabad szombatot és nyújtott műszakot dolgoznak, és a határidőket három nappal lerövidítik. Az egyik lúkyi óvoda építésében vállalt kötelezettségeiket már teljesítették, befejezték a homlokzaton végzett munkákat. A Tesla utcai vállalati óvoda sportpályáin húsz órát dolgoznak, s az építkezéseken két tonna vashulladékot gyűjtenek össze. Eugen Erdélyi munkacsoportja ott dolgozik, ahol szükség van rájuk. Egyszer falaznak, máskor az épületek homlokzatát vakolják. Még többre is képesek lennének, „ha folyamatos lenne a habarcsellátás és határidőre végeznének előttük a szereléssel“ - fejezi be a brigádvezető. -JSN- A betakarító csoport hírnevén nem esik csorba - ígéri Nagy László (jobbról az első) - Bolgár István (középen) és Trencsényi Ferenc nevében is Pótkocsiba ömlik az aranyat érő lucernamag (A szerző felvételei) Nem félnek a munkától Teljesítik a SZISZ kongresszusa tiszteletére tett vállalásukat ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 11.
