Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-10 / 215. szám, péntek

Tapasztalatok Kelet-Szlovákia székhelyéből A SZÍNVONALAS SZOLGÁLTATÁS - TÁRSADALMI IGÉNY KOMMENTÁLJUK EGY OLYAN NAGYVAROS­BAN, mint Kassa (Košice), ahol jelenleg csaknem kétszáztízezer ember él, a szolgáltató vállalatok és egyéb hasonló intézmények dolgozóira nagyon igényes felada­tok hárulnak. Bár nem egyszerű dolog a város lakossága által jo­gosan igényelt szolgáltatásokat megfelelő színvonalon kielégíteni, ez a tény sem csökkenti a szolgál­tató intézmények és a tevékeny­ségüket irányító nemzeti bizottsá­gok felelősségét a szolgáltatóhá­lózat bővítéséért, a színvonal javí­tásáért. Kassa vezetői elég gyakran mérlegelik a szolgáltató üzemek tevékenységét. Legutóbb az SZLKP Kassai Városi Bizottsága, illetve a Városi Nemzeti Bizottság plenáris ülése foglalkozott ezzel a kérdéssel. Hogy milyen ered­ménnyel? Utánajártunk. A város területén működő helyi gazdálkodási vállalatok és ipari szövetkezetek kétszázhatvanki- lenc üzemben, kilencvenegy gyűj­tőhelyen százhúsz féle tevékeny­séget kifejtve, nyolcvannyolc féle terméket előállítva nyújtanak szol­gáltatásokat a lakosságnak. Ezekből a számadatokból ítél­ve, aránylag nagynak tűnik a szol­gáltatóhálózat. Viszont azt is tudni kell, hogy a szolgáltatások elosz­tása az egyes lakónegyedekben egyáltalán nem kielégítő, nem arányos. Különösen az épülő új lakónegyedekben hátrányos a helyzet. Ennek alapvető oka, hogy a komplex lakásépítés kere­tében a járulékos építmények kivi­telezése legkevesebb három év­vel elmarad a lakások felépítése mögött. Sajnos, emiatt a 6. ötéves tervidőszakban a tervezettnél 99,7 millió koronával kevesebbet hasz­náltak fel a városban a szolgáltató intézmények létesítésére, korsze­rűsítésére. A hivatalos megállapítás szerint elsősorban a Kassai Magasépítő Vállalatot terheli mulasztás. De vajon elég-e ezt így, utólagosan megállapítani? Szerintem az ille­tékeseknek sokkal korábban kel­lett volna felmérniük a helyzetet és levonni a szükséges következteté­seket. A ténymegállapítás egyma­gában nem megoldás. ÚGY TŰNIK, már a tervkészítés időszakában jobban oda kellett volna figyelni. A 6. ötéves tervidő­szakra jóváhagyott műszaki-fej­lesztési mutatók alapján a város öt új lakónegyedében 673 új munka­helyet kellett tervezni a szolgáltató intézményekben, a valóságban 355 munkahellyel kevesebbet ter­veztek és létesítettek. Ezáltal a szolgáltatásokból eredő bevétel évente 35 millió koronával alacso­nyabb volt a tervezettnél. Ebből következik az a megálla­pítás, hogy a szolgáltató intézmé­nyek fejlesztésére felkínált lehető­ségeket nem használták ki kellően Kassán. Ez nagy mulasztás. A város politikai és állami szer­vei minőségi szempontból beható­an foglalkoztak a szolgáltatások értékelésével. Megállapították, hogy míg 1980-ban 262 reklamá­ció érkezett a lakosságtól, a múlt év folyamán a szolgáltatásokat ki­fogásoló panaszok száma 179-re csökkent. Ezek 67,7 százaléka volt megalapozott Különösen a ruha és cipőkészítéssel foglalko­zó vállalat dolgozóinak címére ér­kezett sok reklamáció. Túlnyomó részük, főleg a minőséget illetően, megalapozott volt. A városi szervek kedvezően ér­tékelik a Štefan Kočík igazgató irányítása alatt működő Kovosluž- ba kollektívájának munkáját. Ez a vállalat az 5. és 6. ötéves terv­időszakban, valamint az utóbbi két évben is, sikeresen teljesíti felada­tait, s országos viszonylatban is az élenjáró szolgáltató intézmények közé tartozik. Külön elismerést ér­demel a vállalatnak a lakásokban végzett szolgáltatások bevezeté­sére irányuló kezdeményezése. Az utóbbi évek folyamán szá­mottevően javult a szolgáltató vál­lalat munkája, különösen a szol­gáltatások hálózatának bővítése terén. Viszont teljesen jogos a la­kosság elégedetlensége a vállalat fürdőszolgálatával. A vállalat gon­dozásában levő fedett uszoda el­avult, elhasználódott, a szabadtéri fürdőmedence használatát pedig a higiénikusok tiltották meg. A Ma­jakovszkij utcai fürdő már 1969 óta nem felel meg a köztisztasági köve­telményeknek. Reméljük, az újon­nan felépített strandfürdő könnyít ezeken a gondokon. A LAKOSSÁGOT nagyon kö­zelről érintő szolgáltatásokat nyújt a lakásgazdálkodási vállalat, amely a város területén csaknem 28 500 lakás gondnoka. A lakások 92 százaléka az első kategóriába tartozik. A város évente átlagosan 60-65 millió koronát fordít a laká­sok karbantartására. A lakásgaz­dálkodási vállalat dolgozóitól az eddiginél rugalmasabb, a jelzett, vagy felfedett hibákat gyorsabban elhárító tevékenységet igényelnek a városi szervek. A kereskedelmi hálózat dolgo­zóinak tevékenysége is még igen sok kívánnivalót hagy maga után. A városi szervek képviselői bírál­ták például az élelmiszerüzletek munkáját irányító ZDROJ vállalat vezetőinek tevékenységét. Első­sorban azért, mert egyre több a kereskedelmi intézmények tevé­kenységét kifogásoló panasz. Jo­gos felháborodást vált ki az embe­rekből, amikor a boltokban a szo­cialista kereskedelem szabályai­éi délelőtt folyamán két dol­/» got kellett elintéznem. Mi­után az első nem járt sikerrel, kissé bosszankodva kezdtem a másikhoz. Ez egyszerűbb lesz. biztattam magam, míg az állomás felé haladtam. Nem nagy dolog egy igazolványt kiadni. Előzőleg ugyanis azzal az indokkal utasítot­tak el egy hivatalból, hogy az ille­tékes személy elutazott, s ügye­met más nem intézheti el. Ragasztó Biztató jelnek látszott az is, hogy a hivatalnoknőt a helyén ta­láltam. Már nagyobb baj nem le­het, állapítottam meg. A kisablak- hoz hajoltam, letettem a kitöltött nyomtatványt egy méretre vágott fényképpel s a személyi igazol­vánnyal együtt. Az üveg mögül rám szóltak: Ragassza fel a fényképet.- Ragasztani? Nekem kell rára­gasztani? - habogtam meglepet­ten. - De hát nekem nincs ragasz­tóm. Nem hordok magammal...- Pedig az a maga dolga - ok­tatott ki a hölgy és úgy tett, mintha már ott sem lennék. Minek erőt fecsérelni hiábavaló vitákra, ennyit igazán hajlíthatok a gerincemen. S már hajlítottam is: - Megkérhetném, hogy kölcsö­nözzön nekem egy kis ragasztót vagy szegecselőt - szóltam.- Nincs. Nem tartunk - hallat­szott belülről. Ez csak egy rossz vicc lehet vagy rémálom. Hogy egy hivatal­ban ne legyen ragasztó vagy sze­gecselő? Különösen itt, ahol szük­ség is lenne rá?...- Nézze - próbálkoztam egy ügyesnek vélt mentőötlettel in­tézze el, amit kell, én majd otthon felragasztom a képet.- Nem, nem - ingatta a fejét. - Majd akkor jöjjön vissza, ha már felragasztotta. Egy takarítónő szánt meg. Ki­vette kezemből a papírokat és in­tett, hogy várjak. Két perc múlva jött a felragasztott fényképpel. Kedvetlenül álltam újra az ablak elé. - Rá van ragasztva - mondta. Visszaadta. - Az apa személyi igazolványa is kell - mondta. Iga­za volt. Átnéztem még egyszer a nyomtatványt, s hátul, eldugva valóban ott volt egy rubrika, ahova az apa igazolványszámát kellett beírni. Igaz, eddig még ezt soha­sem kérték. Beletörődtem, úgy lát­szik, ha akarom, ha nem, ide még egyszer el kell jönnöm. Lassan elhatalmasodik bennem a felisme­rés: nem is hivatal az a hivatal, ahol az ügyfél elsőre elintézi az ügyét. LENDVAY TIBOR val ellentétes megnyilvánulások­kal találkoznak. KASSA TERÜLETÉN - főleg a régi városközpontban - még elég sok az elavult üzlet s az eladótér és raktárak kapacitása sem felel meg a szükségleteknek. A 7. ötéves tervidőszakban 12 ezer négyzetméter eladó- és 10 ezer négyzetméter raktártérrel bő­vül a város üzlethálózata. A városban igen fontos szere­pet játszik a tömegközlekedés. Az autóbuszok, villamosok naponta átlagosan 420 ezer embert szállí­tanak. Ezen a téren is növekednek az igények. Bár a városi közleke­dési vállalat dolgozói rugalmasan figyelembe veszik a lakosság igé­nyeit, több új lakónegyed eseté­ben - Dargói hősök, Széplak stb. - még sok a javítanivaló. Sok panasz hangzik el a menetren­dek meg nem tartása miatt is. Az említett fogyatékosságok ki­küszöbölése végett a városi közle­kedési vállalat több konkrét intéz­kedést tett. Többek között beve­zette a URH-s diszpécserszolgá­latot. Igy rugalmasabbá vált a vá­rosi forgalom irányítása. Kétségte­len, ennek a korszerűsítésnek örülni kellene. Azért mondom, hogy kellene, mert elég gyakran nem lehet ennek örülni. Sok tévé­néző panaszkodik, hogy a főprog­ram idejében, tehát este - különö­sen hétvégeken -, a diszpécser- szolgálatok adó-vevői olyannyira zavarólag hatnak, hogy elsötétül a készülékek képernyője és fel­hangzik a hívójel:,,Halló, ittJC58, hall engem, kapcsolok“ stb. Valakinek mielőbb igazságot kell tennie ebben az ügyben, hogy ezzel a szolgáltatással ne zavar­ják egy másik szolgáltatást a té­véadást. Ezt csak azért említem, mert az illetékesek ugyan orvos­lást ígértek, de még mindig kísért az urh-adók jelentkezése a té­vében. VÉGEZETÜL hangsúlyozni szeretném: mindannyian dolgo­zunk, ezzel tulajdonképpen szol­gáltatást is nyújtunk, miközben másoktól is azt várjuk. S nem tudjuk, melyikünk mikor áll a „szolgáltató pult“ egyik vagy másik oldalán. Ennek a kölcsö­nösségnek a szellemében mindig emberségesen kell eljárni kötele­zettségeink teljesítésében. Ha ezt tesszük, társadalmi életünk min­den területén egyre kevesebb lesz az elégedetlenség. KULIK GELLÉRT A társadalom anyagilag is veszít A válások számát tekintve a fejlett országok között szeren­csére nem tartozunk a listavezetők közé, inkább a derékha­dat erősítjük. Mégis, a hozzávetőleg három és fél házasság- kötésre jutó egy válással nincs sok büszkélkedni valónk. Annál is inkább nem, mivel az utóbbi időben évente átlag 32 ezer házassági kötelék megszűnése olyan társadalmi jelen­ség, amely roppant sok problémával, mi több, veszteséggel jár. Megszoktuk már, hogy ezzel összefüggésben elsősorban az emberi kapcsolatok romlásával foglalkozunk. Elemezzük például, hogy az ilyen, s főleg a gyermekes családoknak a bontóperek utáni hosszabb-rövidebb időszakban milyen, nemegyszer nehezen, vagy alig megoldható, sőt megoldha­tatlannak bizonyuló szociális, lélektani és pedagógiai ne­hézségekkel kell viaskodniuk, ami természetesen a társada­lomra is nem egy feladatot hárít. Természetesen ez a lényeg. Ez azonban nem mentesít bennünket annak tudományos megalapozottságú megállapí­tásától sem, hogy a válások ezen túlmenően anyagilag is milyen mértékben terhelik meg nemcsak a közvetlenül érin­tett családokat, hanem társadalmunkat, gazdaságunkat is. Ez a viszonylag új szempont érvényesült abban a felmé­résben, melyet az 1976-1980-as években végzett Prágában, továbbá a znojmói és a prachaticei járásban a Pszichiátriai Kutatóintézet, s amelynek eredményeivel tüzetesen foglalko­zott a Demografie című szakfolyóirat idei első száma. Igaz ugyan, s ezt a felmérést végrehajtó tudományos dolgozók nem titkolják, hogy ez a felmérés nem foglalja és nem is foglalhatja magába a családok felbomlása által okozott minden összegszerűen kifejezhető kárt, továbbá az, hogy esetenként csak tudományos feltevésekre, becslésekre támaszkodtak. Arról nem is beszélve, hogy az így nyert statisztikai adatok inkább a városi lakosságra érvényesek, az országos helyzetre mechanikusan nem alkalmazhatók. Mégis, érdekességükön túl segédeszközül is szolgálhatnak nemcsak a válás problémáinak konkrétabb, átfogóbb és árnyaltabb tisztázásában, hanem enyhítésükben is. Lássunk néhány tényt. Megállapitást nyert például, hogy a társadalom ilyen jellegű anyagi veszteségeinek nagyság­rend szerinti rangsorolásában az első helyre kerülnek a ter­melésnek és általában a munkafolyamatnak okozott károk. A válás ugyanis természetszerűleg kisebb-nagyobb mérték­ben megnyilvánul a volt partnerek és közvetlen környezetük, például a szüleik ideiglenesen csökkenő munkateljesítmé­nyén. Többé-kevésbé pontos számítások szerint egy-egy évre és bontóperre számítva ez átlag ötvenezer koronát tesz ki. Ennek mintegy a felét képviselik a válás utáni lakáshelyzet rendezésének költségei. Ezek nem csupán a volt házastársak jelentős hányadát terhelik, hanem magától értetődően a tár­sadalmat is. Ehhez képest már szinte elhanyagolható az évi átlagban egy-egy válásra jutó 115-176 koronás társadalmi kár, a gyakran fellépő utólagos idegbántalmak kezelésének, a gyermekes családok esetében a törvényben előírt szociális szolgáltatások állami fedezésének költségei. A társadalmi összkár válásonként azonban így is meghaladja a hetvenöt- ezer koronát, ami országos viszonylatban 32 ezer válást véve alapul, már nem elhanyagolható összeg: majdnem két és fé! milliárd korona. Ez a felmérés is arról tanúskodik tehát, hogy nagyon fontos tennivalónk egyrészt a rendelkezésünkre álló eszkö­zökkel hatásosabbá tenni a válások megelőzését (jóllehet ezek természetesen nem küszöböihetőek ki), másrészt mindent megtenni annak érdekében, hogy a társadalom meggyorsítsa a válások idegállapotra s igy a munkateljesítményre is kedvezőtlenül ható következményeinek orvoslását. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A munkahelyi torna A szabad időben végzett test­edzés védi egészségünket és nö­veli munkaképességünket is. Eb­ből a szempontból nagyon jelentő­sek a munkaidő alatti szünetekben^ végzett tornagyakorlatok. Úgy tűn­het, hogy az ilyen rövid, néhány perces tornázás nem lehet ered­ményes. Pedig magunk is meg­győződhetünk ennek ellenkezőjé­ről. Elegendő, ha munka közben időnként megváltoztatjuk testhely­zetünket, kihúzzuk meghajlított hátunkat, végig megyünk a műhe­lyen vagy irodán, nyújtózkodunk egyet vagy csak egy rövid időre eltereljük figyelmünket munkánk tárgyáról. Ez csak nagyon rövid pihenést jelent, de a néhány perc után is csökken fáradtságérzetúnk, munkateljesítményünk viszont nö­vekszik. Ennek a jelenségnek élettani magyarázatát I. M. Szecsenov orosz fiziológus adta meg a fáradt­ság és pihenés mechanizmusá­nak tanulmányozása közben. Megfigyelte magán, hogy elfáradt felső végtagjának munkaképessé­gét hamarabb újíthatja fel, ha má­sik felső végtagja a pihenés alatt nincs nyugalmi állapotban, hanem bizonyos tevékenységet végez. A munka megkezdése előtti reggeli tornak átlagosan öt percig tart, különböző nem fárasztó, sok- oldaló gyakorlatokból áll. Azt ajánljuk, hogy tornázzunk zene­szóra, lehetőleg a szabadban vagy legalább jól kiszellőztetett helyiségben. A torna célja felké­szíteni a szervezetet a munkavég­zésre. A jól megválogatott gyakor­latok révén lerövidül a szervezet munkára való felkészülésének ideje. A munka jellegétől függően a teljesítmény bizonyos idő után, rendszerint a munkaidő első har­madának elteltével csökken. Hét perces tornázással könnyen meg­szüntethető a fáradtság, amely kö­vetkeztében kimutathatóan csök­ken a teljesítmény. A gyakorlato­kat a végzett munka szerint állítjuk össze, ügyelünk arra, hogy a mun­kafolyamat során megterhelt test­részeket ne fárasszuk a tornázás­sal. Amennyiben a munkavédelmi és higiéniai körülmények megen­gedik, közvetlenül a munkahelyen tornázhatunk, de kimehetünk a fo­lyosókra is, ahol kitárjuk az abla­kokat. A munka utáni torna öt percig tart, nyugtatólag hat, célja a test megterhelt részei fáradtságának csökkentése. A munkahelyi tornának különö­sen nagy a jelentősége a dolgozó nők esetében, akiknek a szerve­zete hamarabb fárad el és a mun­kavégzés közben is időszakos változások jellemzik - havi vérzés, terhesség, szülés, gyermekágy. A munkahelyi torna az előbb vá­zolt pozitív hatásokon kívül kedve­zően hat a menstruációs zavarok megszüntetésére, fokozza a has­fal rugalmasságát - ez különö­sen a terhesség alatt fontos -, de tornát javasolunk a terhességi rosszullétek, hányinger meg­szüntetésére is. Bevált a depresz- sziós állapotok leküzdésében is. Külön kell szólnunk a reggeli tornáról. Ennek az a célja, hogy a célszerűen megválogatott gya­korlatokkal felkészítsük a szerve­zetet a napi munkára. Különösen jó, ha a szabadban tornázunk, a friss levegőn erőteljes légző gyakorlatokat végzünk, az ideg­központban vérbőséget idézve elő. A torna megszünteti az alvás tompító hatását. Ha a lányok és asszonyok reg­gel tornáznak, szervezetük edzet­tebb lesz, kevesebbet beteges­kednek és elsajátítják a helyes testtartást. Munkatermelékenysé­gük nő, legyen szó fizikai vagy szellemi munkáról. A tornázás hozzájárul az olyan pozitív jellem­vonások elsajátításához, mint a pontosság, koncentráló képes­ség, önfegyelem, a kollektíva előnybe helyezése az egyéni ér­dekekkel szemben stb. A nyolc-tíz perces reggeli tornát mintegy nyolc olyan gyakorlatból állítjuk össze, melyek az egész testet, de főleg a nagy izomcsopor­tokat igénybe veszik. A tornát min­den esetben légző gyakorlatokkal fejezzük be. Dr. KLIMENT VOJTECH docens ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents