Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-04 / 210. szám, szombat
KIS __________ NYELVŐR Az alternatíva dilemmája Kiváltképp a legutóbbi években megannyi politikai okmányban, beszédben, cikkben találkozunk az alternatíva szóval. Pl.: „A békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája.“ így igaz. De amikor a Malvin-(Falkland)-válságról szólva egy kommentár, néhány lehetséges megoldás fölsorolása után, azt mondta: és még más alternatívák is számba jöhetnek“, rögtön arra gondoltam: szerzője aligha tudja, mit jelent az alternatíva. Miért, mit? i A Magyar Nyelv Értelmező Szótárát idézem - de ugyanez áll az Értelmező Kéziszótárban és az Idegen Szavak Kéziszótárában is): ,,alternatíva... két lehetőség közötti kényszerű választás“; az alternatív szó jelentése pedig ez: „kétféle, vagylagos, két lehetőséget, kétféle megoldást lehetővé tevő (kérdés).“ Tehát nem több, hanem csak két lehetőség közötti választás az alternatíva. A szó a latin alter (-a, -um) szóból ered; jelentése: más, másik. Tudjuk: valakinek az alteregója: hasonmása. Eléggé ismert az a latin mondás, hogy audiatur et altera pars = hallgattassák meg a másik fél is. Ilyenformán nem szabatos azt írni, hogy ,,a sok lehetőség között meg kell találni a megfelelő alternatívát“. (Különben is elég volna így: ,,... meg kell találni a megfelelőt.“) A fenti példák azt mutatják, hogy az alternativa sokak tudatában a lehetőség, változat értelmet vette fel, pedig az - szintén latin eredetű szóval - variáns. Ennek minduntalan használata a vele egyenértékű magyar szók helyett szintén szükségtelen, tudálékos. De lagalább pontos. Ezért ha valaki az elé a dilemma elé kerül, hogy melyiket használja, lehetőleg egyiket se, hanem a magyart. De vajon dilemma-e az ilyen döntés? Bizony nem az. Megint az értelmező szótárból álljon itt a dilemma jelentése: „kényszerű, szorult helyzet, amelyben két egyforma értékű, rendszerint kellemetlen lehetőség között kell választani.“ Itt azonban szó sincs szorult helyzetről, még kevésbé, arról, hogy az alternatíva és a dilemma „egyforma .értékű“ és „rendszerint kellemetlen“ volna. Valójában azt láthatjuk, hogy a dilemma a gond és az elcsépelt probléma váltótársa kezd lenni. Pedig mást jelent. Dilemma elé a klasszikus tragédiák hőse kerül, például úgy, hogy választania kell: az ellenség kezére jutva eláruljon-e egy ügyet, ami miatt népe, családja vagy szerelme megveti, kiközösíti, s emiatt rendszerint kardjába dől; vagy kitartson, s feláldozza életét. Ez csakugyan szorult, kényszerű helyzet, és mindkét döntés enyhén szólva „kellemetlen“. Idéztem két, elég gyakran használt szó értelmezésére legmegbízhatóbb tudományos könyvünket. Az élő nyelvet figyelő nyelvművelőnek azonban azzal is számolnia kell, hogy sok görög, latin vagy más eredetű szó, bekerülvén szókincsünkbe, néha csak egy ideig őrzi eredeti jelentését, de később ez szűkülhet, bővülhet az ilyen jelentésváltozás ellen, de később már céltalan, meddő igyekezet. Ma még ott tartunk, hogy a művelt, gondos stiliszta nem ír alternatívát és dilemmát, ha nem az a helyénvaló. SZ. J. Játékos anyanyelvűnk Karinthy Frigyes így vallott Szavak című remek írásában: „... nekem a szó, azonkívül, amit jelent, érzéki gyönyörűség is, külön, önálló életű zengése nyelvnek, szájnak, fognak, toroknak.. “ Szívemből szólt az író. A nyelv nemcsak gondolataink kicserélésére nagyszerű eszköz, hanem pazar játékszer is. Érzi ezt a kisgyerek, mikor ösztönösen szót alkot vagy ritmusos versikét költ. Tudja az író, amikor kifejező, ún. beszélő nevet keres hőseinek (Perföldy ügyvéd Kisfaludy Károly vígjátékában, A kérőkben, dr. Osztaléky Mór bankvezér Molnár Ferencnél). Tisztában van vele a viccek kedvelője; igaz, csak akkor, ha rádöbben arra, hogy minden második, harmadik vicc valamilyen szójátékon alapul. (,, - Magát miért csukták be? - Mert a sógoromat megölte a villám. - Es ezért? - Igen, mert az én v///ámvolt.“) Es tudja mindenki, aki egyszer már belefeledkezett valamilyen nyelvi játékba. A lehetőségek óriásiak, kimeríthetetlenek. Este az utcán sétálgatva olyan neonfeliratot látunk, amelynek néhány betűje nem világít? Zsörtölődés helyett játsszunk egyet! Alkossunk - képzeletben - olyan feliratokat, amelyek betűkihagyásosan is „mondanak“ valamit. Elektromos háztartási gépek, Laboratórium, önki- szolgáló. Zavaró sajtóhibára bukkanunk az újságban? Játékból gyártsunk mi is „értelmes sajtóhibákat“! „Hivatkozással fenti bárgyú levelükre közöljük, hogy...“. Dadogó emberrel találkozunk? Nézzük csak, tudunk-e olyan mondatot alkotni, amely dadogás is és mégsem az? „Emma mama ma mamaligát főzött“; „Miként arra rámufafa tata, tat a tata Tata tatarozott vára melletti tavon horgonyzó hajóján is van“. Anyanyelvűnk, e pompás játékszer mindig nálunk van, még véletlenül sem hagyhatjuk otthon. Bennünk van. A fejünkben. A szívünkben. GRÉTSY LÁSZLÓ Ki ártatlan, és ki ártalmatlan? Már megint ártalmatlán embereket ítéltek el - mondta valaki megbotránkozva. Pedig minden bizonnyal ártatlan emberekre gondolt, csak a két szó hasonló hangzása tévesztette meg. De azért nézzünk csak utána, mit is jelent pontosan az ártalmatlan- melléknév. Olyan dolgot, amely nem árt, nem ártalmas, s olyan személyt, akitől nem kell félni, mert nincs ártó szándéka, nem akar másoknak bajt, kellemetlenséget, bosszúságot okozni. Az olyan személy, aki joggal nem vétkes valamely bűncselekményben, nem ártalmatlan ember, hanem ártatlan ember. MAYER JUDIT JÓ FELKÉSZÜLÉSSEL TELJESÍTHETŐK A TERVEK A sikeres aratás után földműveseinkre nagy feladatok várnak az őszi időszakban. Közülük megemlíthetjük a cukorrépa betakarítását, amelynek ütemétől függ, hogy a cukorgyárak hogyan teljesítik a tervet. A tervek szerint járásunkban a mezőgazdasági üzemek 5612 hektáron termelnek cukorrépát. Ezektől 221 298 tonna cukorrépát kell felvásárolni. Meg kell mondanom, hogy nem könnyű feladatra vállalkoztunk. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt számos mező- gazdasági üzemben lassan és hiányosan kelt a cukorrépa. A felmérések szerint átlagosan csak 63 640 egyed jut 1 hektárra. Ez azt jelenti, hogy nincs meg a kellő sűrűség. Szakembereink már június 29-e óta felmérik az egyes parcellákon, hogy milyen ütemben növekedik a növény, és milyen a cukorképződés foka. A felmérések alapján számítják ki cukorgyárunk felvásárló osztályán, hogy milyen termés várható, és ebből mennyit vásárolhatunk fel. Ha minden lehetőséget felhasználva elérjük a 41 tonnás hektárhozamot, akkor a felvásárlási tervet 103,5 százalékra teljesíthetjük. A cukorrépatermés nagyobb is lehetne, ha a már említett lehetőségeket mindenütt kihasználnák a termelés növelésére. Nagyobb lehetne a cukorrépa hektárhozama, ha a betakarítással járó veszteségek nem haladnák meg a 12 százalékot. Ez elérhető, ha a betakarító csoportokat jól felkészítjük- a gépek kezelésére, akkor azok jól dolgozhatnak, persze, csak olyan parcellákon, amelyek nem gyomo- sodtak el teljesen. A kiadós júliusi és augusztusi esők után néhány mezőgazdasági üzem cukorrépatábláiban olyan nagyra nőtt a gyom, hogy ha a kampány előtt nem irtják ki, a veszteségek elérhetik a 25 százalékot is. Tehát a termés egynegyede a földben, vagy a parcellákon szétszórva marad. A gyomirtásnak más jelentősége is van. Szakembereink megállapították, hogy az elgyomosodott parcellákon egy-két százalékkal kevesebb a répa cukortartalma, mint a jól gondozott táblákon. Ez pedig nagy szó, mert egykét százalékos cukortartalomemelkedés már kedvezően mutat Javítjuk a szállítói-megrendelői kapcsolatokat kozik meg a felvásárlási ár alakulásában. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól fel kell készülnünk a cukorrépa ideiglenes vagy huzamosabb tárolására is. Ha a gyökerek közé gyomnövény keveredik, akkor azok bemelegednek és megkezdődik a rothadás. Ilyen répából már csak kevés cukor készíthető. Nagy jelentősége van annak, hogy a kombájnok után kisebb munkacsoportok nyomban szedjék össze a cukorrépát. Véleményem szerint a betakarításnak legalább november 15-ig el kell tartani, mert a földben levő gyökér állandóan növekedik és nagyobb lesz a cukortartalma. A szövetségi kormány határozata alapján idén is cukortartalom szerint vásároljuk fel a cukorrépát. Ha a cukortartalom eléri a 15 százalékot, akkor a mezőgazdasági üzem egy tonna cukorrépáért 370 koronát kap, vagyis 20 koronával többet mint tavaly. Minden további 0,1 százalékért 4 korona felárat fizetünk. Ha viszont kevesebb a cukortartalom 15 százaléknál, akkor minden 0,1 százalékra 4 koronát vonunk le az alapárból. A járási mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyásával és a mezőgazda- sági üzemek beleegyezésével termelési értekezleten vitatjuk meg az új feltételeket a cukorrépa felvásárlására. A cukortartalom szerinti felvásárláskor a múlt évben komoly problémák fordultak elő, és sok vitás kérdésben nehéz volt dönteni. Meg kell mondanom, hogy a mezőgazdasági üzemek bizalmatlanul néztek az új felvásárlási rendszerre. Rámutattak olyan esetekre, hogy az ugyanazon parcelláról beszállított répa cukortartalma lényegesen eltért. Bizalmatlanok voltak a szennyeződés százalékának megállapításával kapcsolatban is. A nehézségek elkerülésének érdekében számos intézkedést tettünk. Bővítettük a laboratóriumot, amelynek köszönhetően lehetővé vált a cukortartalom pontos megállapítása üzemünkben. A laboratóriumban a minták vételekor és a cukortartalom megállapításakor a járási mezőgazdasági igazgatóság által kijelölt szakellenőrző csoportok tagjai is jelen lesznek. Reméljük, hogy ilyen intézkedésekkel eloszlatjuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek bizalmatlanságát.Üzemünknek is érdeke, hogy javítsa a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, jó viszonyt alakítson ki az alapanyagot termelőkkel. A tervek szerint 355 000 tonna cukorrépát kell feldolgoznunk, és ebből a tervezett 14,9 százalékos cukortartalom mellett 39 150 tonna cukrot kell készíteni. Annak érdekében, hogy az év végéig feldolgozzuk a cukorrépatermést, a kampányt legkésőbb szeptember 15-én meg kell kezdeni. El kell érnünk, hogy a mezőgazdasági üzemek rendszeresen szállítsák az átvevőhelyekre a cukorrépát. Ahhoz, hogy 4-5 napos készletünk legyen - ez 16 000 - 20 000 tonna cukorrépának felel meg -, a cukorrépa betakarítását már szeptember*6-a körül meg kellene kezdeni. A korábban betakarított cukorrépa hektárhozama általában még nem nagy, ezért a megegyezés szerint a korábban szállított cukorrépáért többet fizetünk. A felárakat úgy állapítottuk meg, hogy a kisebb hozamok miatt a mezőgazdasági üzemek ne károsodjanak. Üzemanyagtakarékossági okokból idén csökkentjük a répaszelet szárítását. A járási mező- gazdasági igazgatóság és a járási pártbizottság javaslatára 7200 tonna szeletet szárítunk. A hetedik ötéves tervidőszakra előirányzott tervek szerint azonban legalább 14 000 tonnát kellene ilyen állapotban juttatnunk a mezőgazda- sági üzemeknek. Még folyik a vita, hogy szárítórészlegünk kap-e elég üzemanyagot ennyi szelet szárítására. A járásban vannak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyekben nagy szükség van a szárított répaszeletekre. Ha az említett lehetőségeket jól kihasználjuk, akkor az idén rekordtermést könyvelhetünk el cukorrépából. Ehhez azzal járulhatunk hozzá, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a mezőgazdasági üzemekkel. KAROL HUBA, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár igazgatója Progresszív munkaszervezéssel és javadalmazással Onájló elszámolású brigád a Nyitra-lvánka-i Efsz-ben A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedések nagy súlyt helyeznek a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer fejlesztésére, a tudományos munkaszervezés, valamint az érdemszerű munkadíjazás alapelveinek érvényesítésére, s a dolgozóknak a termelés irányításában való részvételének fokozására. Mindezt döntő mértékben elősegítheti a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás, amely a mezőgazdasági termelés és a mezőgazda- sági szolgáltatások területén előnyösen alkalmazható. Ebben a progresszív munkaszervezési formában a vállalaton belüli irányítás alapegységeit a dolgozó kollektívák képezik, ezekre bontják le a termelés mennyiségi és minőségi feladatait, az ezekre vonatkozó munkaszükségleti és egyéb normákat, s a brigádok az anyagi érdekeltség megfelelő keretei között felelősséget vállalnak a feladatok teljesítéséért. A brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás lehetővé teszi a kollektívákban rejlő alkotó erók hatékonyabb mozgósítását, a kooperáció és a munkamegosztás elmélyítését, a dolgozók szakképzettségének fejlesztését és kiszélesítését, javítja a munkába való önmegvalósítás feltételeit, s egészében véve a munkatermelékenység további növeléséhez, a hatékonyság, a gazdaságosság és a minőség javításához vezet. A Nyitra-lvánka-i Felvirágzás Efsz-ben a szövetkezet vezetősége szerződésben állapodott meg az egyik 30 tagú szocialista munkabrigáddal a brigádrendszerű munkaszervezés és a munka végső eredményei he? kapcsolódó anyagi érdekeltség bevezetésének feltételeiről. Ez a brigád 40 hektáron dohánytermesztéssel foglalkozik, s a munka végső eredményeiben való anyagi érdekeltségének fő mutatója a 2 millió 232 ezer koronára tervezett árbevétel elérése, illetve túlteljesítése a tervezett bér- és anyagráfordítási költségek keretei között. A brigádtagok felelősséget vállaltak a munkák komplex elvégzéséért, az előirányzott bevétel eléréséért. Ez azt jelenti, hogy minden TDO- 60-as dohányszárítónál 10,5 tonna száraz dohányt kell elérniük, mégpedig úgy, hogy ennek 80 százaléka a I. minőségi osztályba kerüljön. E feladat teljesítése érdekében a brigádtagok gondoskodnak a szükséges mennyiségű palánta előkészítéséről, a palánták agrotechnikai határidőben való kiültetéséről, a magas színvonalú agrotechnikáról, továbbá a szárítók javításáról és karbantartásáról, hogy azok a szárítás egész ideje alatt üzemképesek legyenek. A brigádtagok újítási javaslatokkal segítik elő a takarékosabb tüzelő- anyag- és energiafelhasználást, a szárítók hatékonyabb üzemeltetését, s nagy gondot fordítanak a munkafegyelem megtartására, valamint a munkatermelékenység növelésére. A szövetkezet vezetősége az említett szerződésben kötelezően vállalta, hogy a dohánytermesztő brigádot ellátja a szükséges gépekkel, anyagi-műszaki eszközökkel (vetőmaggal, műtrágyákkal, növényvédelmi szerekkel, üzem- és kenőanyagokkal, pótalkatrészekkel stb.) A tervezett bevétel elérése esetében a szövetkezet kifizeti az előirányzott munkadíjakat, továbbá a kollektív célprémiumokat a tervezett bevétel eléréséért, illetve túlteljesítéséért, valamint az üzemanyagok megtakarításáért. A szövetkezet vezetősége külön gazdaságossági prémiumban részesíti a szárítók kezelőit. Ez a prémium a megtakarított fűtőolaj értékének 30 százalékát képezi, s a brigádtagok személyes munkadíjának 25 százalékáig terjedhet. A brigádtagok rendkívüli jutalmakban is részesülhetnek a vezető alapjából, ahogy azt az efsz-ben érvényes alapelvek lehetővé teszik. A brigádszerü munkaszervezés és javadalmazás az önálló elszámolási rendszer érvényesítésével olyan új elemekkel gazdagítja a termelési folyamatok irányítását és szervezését, amelyek megfelelő összhangot teremtenek az egyének, a kollektíva, a vállalat és az egész társadalom érdekei között, s a dolgozókat arra ösztönzik, hogy minél nagyobb részt vállaljanak az igényes feladatok teljesítéséből, s kezdeményezően segítsék elő a termelés minőségi színvonalának emelését. JOZEF LUKÁČ mérnök, a Nyitra-lvánka-i Efsz üzemgazdasági vezetője ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 4.
