Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-28 / 230. szám, kedd

Az emberiség békés jövőjéért Leonyid Brezsnyev elvtárs bakui beszéde (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke vasárnap Bakuban beszédet mondott abból az alkalomból, hogy az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságnak ünnepélyesen átnyújtotta a Lenin-rendet. A legfontosabb feladat a fegyverkezési hajsza megfékezése Szovjet-indiai nyilatkozat (ČSTK) - Moszkvában közzétették a szovjet-indiai közös nyilatkoza­tot, amelyet szeptember 21-én Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Indira Gandhi indiai miniszterelnök moszkvai hivatalos baráti látogatása alkalmával írtak alá. Beszédében Leonyid Brezs­nyev hangsúlyozta, hogy Azer­bajdzsánnak a 10. ötéves tervidő­szak feladatai sikeres teljesítésé­ért ítélték oda a magas kitüntetést. A szónok a továbbiakban így foly­tatta: „Azerbajdzsán népének számos érdeme közül elsősorban a népgazdaság fejlesztéséhez va­ló egyre fokozottabb mértékű hoz­zájárulását szeretném kiemelni. Az önök köztársasága minden év­ben teljesíti, sőt túllépi a gazdasá­gi és szociális fejlesztési állami tervben megszabott feladatokat, valamint a szocialista kötelezett­ségvállalásokat és ily módon hoz­zájárul a társadalmi termelés vo­lumenének a gyarapításához. Mint tudják, ezt a tényt az SZKP XXVI. kongresszusa is nagyra értékelte. A legutóbbi ötéves tervidőszak­ban az ipari és mezőgazdasági termelés tervét négy év, valamint két és fél hónap alatt teljesítették. Mindkét népgazdasági ágazatban tavaly is határidő előtt teljesítették az 1981-re megszabott feladato­kat. Köztársaságunk dolgozói so­kat tesznek az élelmiszerprogram teljesítéséért. Tavaly több mint egymillió tonna gyapotot, 1 600 000 tonna szőlőt és 640 000 tonna zöldséget adtak el az állam­nak. Megelégedéssel szögezem le, hogy Azerbajdzsán a szövetsé­gi köztársaságok közül elsőként teljesítette a gabonaeladási szo­cialista kötelezettségvállalását.“ Leonyid Brezsnyev a központi bi­zottság és a kormány nevében szívélyes köszönetét fejezte ki az elért kiemelkedő munkasikere­kért, majd a továbbiakban a jó eredmények titkát boncolgatta. Brezsnyev elvtárs beszédének további részében néhány olyan kérdést érintett, amelyek határo­zott intézkedéseket igényelnek. Többek között hangsúlyozta: „Azerbajdzsán már hosszú évek óta az ország egyik legfontosabb olajtermelő köztársasága. Gazdag bányászati tapasztalatokkal ren­delkezik, melyeket másutt is hasz­nosítanak. Azerbajdzsán évente több mint 14 millió tonna olajat termel, ennek kétharmadát a Kas- pi-tengerből Az utóbbi években azonban csökkent az olajkiterme­lés. Magától értetődően a kiterme­lés körülményei megnehezültek, egyre nagyobb mélységből kell felszínre hozni az értékes energia- hordozót. Mindez új műszaki és szervezési megoldásokat tesz szükségessé. Úgy véljük, hogy az azerbajdzsáni olajipari dolgozók képesek megbirkózni ezekkel a feladatokkal, hiszen itt az újító­mozgalomnak jó hagyományai vannak. A feladatokat úgy kell megoldani - és erre meg is van a lehetőség -, hogy az olajkiter­melés ne csak stabilizálódjon, ha­nem növekedjen is. Befejezéséhez közeledik az or­szág energetikai programjának a kidolgozása. Ennek keretében arra kell törekednünk, hogy meg­erősödjön az egyes szövetségi köztársaságok energetikai poten­ciálja, beleértve Azerbajdzsánt is. Köztársaságunk pártszerveze­tei tökéletesítették a népgazdasá­gi feladatok teljesítésének ellenőr­zését. Ez a ellenőrzés azonban a lakásépítés terén még nem eléggé hatékony - hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev beszédének abban a részében, amelyben a la­kásépítés kérdéseivel foglalko­zott. A lakóházakat, iskolákat, óvo­dákat és az infrastrukú rához tarto­zó egyéb objektumokat gyakran nem a megszabott határidőre ad­ják át, sőt az átadott épületek minősége is kívánnivalót hagy maga után. Ezt az állapotot tartha-. tatlannak minősítjük, mert az em­berek szükségleteit mindig az első helyen kell kielégítenünk. Ugyan­csak szigorú fegyelmet kell beve­zetni a lakások elosztása terén is.“ A mezőgazdaságra háruló felada­tokról a következőket mondotta. „A növénytermelés állandó növe­kedésével párhuzamosan még mindig nem használják ki megfe­lelőképpen a hús, a tej, a tojás és egyéb élelmiszerek termelése fo­kozásának további lehetőségeit. Új lehetőségek kínálkoznak az ál­lattenyésztés, a fajnemesítés tö­kéletesítésében és a takarmány termelésében is.“ Ezt követően a termelési, állami és pártfegyelem fontosságáról be­szélt. Hangsúlyozta: „Most első­sorban az erkölcsi fegyelemre hív­nám fel a figyelmet. Annál is in­kább, mert az utóbbi időben éppen Azerbajdzsánban nem kis ered­ményeket értek el abban a harc­ban, amit a szocialista erkölcs rombolói ellen vívtak, és e téren számos tapasztalatra tettek szert. A szocialista társadalom erkölcsi alapja az ember iránti bizalomra és tiszteletre épül. Nyílt titok azon­ban, hogy szép számmal akadnak olyanok, akik a társadalom kárára visszaélnek ezzel a bizalommal szerénytelenek, sőt félrevezetik az államot - kimutatásokat hamisíta­nak, megkárosítják a szocialista tulajdont és megvesztegetéshez folyamodnak. A mi erkölcsünk ellen vétőkkel és a szovjet törvényeket megsze­gőkkel szemben a társadalmi élet valamennyi területén szigorúan kell fellépni. A társadalmi erkölcs normáinak megtartása és a törvé­nyek tiszteletben tartása minden szovjet ember számára természe­tes szükséglet, megmásíthatatlan belső törvény kell hogy legyen. Ez a mi nevelő munkánk egyik leg­fontosabb feladata. E téren fontos szerepet tölthetnek be a pártszer­vezetek és tanácsok, a szakszer­vezetek, a Komszomol, a sajtó, a rádió és a televízió.“ Leonyid Brezsnyev a napokban sorra kerülő évzáró pártgyűlések­kel kapcsolatban annak a kíván­ságának adott hangot, hogy az alkotó, konkrét hozzáállás, az elért eredmények bíráló értékelése le­gyen rájuk a jellemző és a pártér­tekezletek a köztársaság előtt álló nagy feladatok teljesítésére moz­gósítsanak. Ha a taggyűlésekre ilyen légkörben kerül sor, akkor azok újabb ösztönzést adnak az idei tervfeladatok teljesítéséhez, a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának megünneplésé­hez. ' Leonyid Brezsnyev beszédé­nek további részében időszerű külpolitikai kérdésekkel foglalko­zott. Hangsúlyozta: „Az utóbbi időben számos alkalommal szól­tam külpolitikai kérdésekről, legu­tóbb Indíra Gandhi asszony, indiai kormányfő moszkvai látogatása­kor. Most csak néhány problémára szorítkozom. A legfelsőbb szintű szovjet-indiai tárgyalások ismét megerősítették, hogy az országa­ink közötti barátság és együttmű­ködés szilárd alapokra épül s kap­csolatainknak jók a távlatai. Új lépéseket tettünk együttműködé­sünk továbbfejlesztése érdeké­ben. Ismét megállapíthattuk, hogy a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseivel, elsősorban a béke megőrzésével és a háború elhárításával kapcsolatban meg­egyező vagy közeli az álláspon­tunk. Az indiai miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásokon ismét pozití­van értékeltük az el nem kötelezett országok mozgalmának a szere­pét, amely a nemzetközi helyzet megjavításának fontos tényezője, és India fontos szerepet tölt be a mozgalmon belül. A Szovjetunió azt szorgalmaz­za, hogy a gyarmati vagy félgyar­mati elnyomás alól felszabadult, a függetlenség és a haladás útjára lépő országok szerepe növeked­jen a nemzetközi életben. Az a meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezettek politikája kedve­zően befolyásolhatja a világhely­zetet. Ezért természetes, hogy a Szovjetunió a többi szocialista országhoz hasonlóan síkraszáll Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peinek békés együttműködéséért, egységéért és összeforrottságá- ért, támogatja olyan szervezetei, mint az Afrikai Egységszervezet, az Arab Liga stb. tekintélyének és hatékonyságának a növelését. Az imperializmus viszont új­gyarmatosító politikájával a fiatal független országok nyilvánvaló el­lensége. Nem véletlen, hogy az imperialisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy megbont­sák az arab országok egységét, hogy gyengítsék az Afrikai Egy­ségszervezet tekintélyét és befo­lyását, hogy az Amerikai Államok Szervezetét a Nyugat kolonialista ambícióinak érdekében használ­ják fel, amint azt a dél-atlanti vál­ság fejleményei szemléletesen igazolták. önök tudják, hogy a Szovjet­unió hosszú évek, sőt évtizedek óta az enyhülésért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért száll síkra. Az enyhülést rendkívül tág fogalomként értelmezzük. Ezt el­sősorban az országok és vezető­iknek nem a más államok elleni háborúk és ellenségeskedések előkészületeként, hanem a békés együttműködésre való törekvés­ként fogjuk fel. így értelmezzük az enyhülést és ilyen enyhülésre tö­rekszünk. Lényegében tehát az emberiség békés jövőjének bizto­sításáról van szó. Egyáltalán nem valljuk azt, hogy az enyhülés egy bizonyos földrajzi térség, a világ egy részé­nek monopóliuma lehet vagy an­nak kell lennie. Más lapra tartozik az, hogy - tekintettel számos tör­ténelmi körülményre - egyes tér­ségekben az enyhülés mélyebb gyökereket eresztett - például Eu­rópában -, mint másutt. Az enyhü­lési folyamat megszilárdításának a lehetősége azonban mindenütt adott, csak aktívan élni kell vele. Nem szólok arra irányuló törek­véseinkről, hogyan igyekszünk rendezni kapcsolatainkat az Egye­sült Államokkal, hogy igazságos és kölcsönösen elfogadható meg­állapodást érhessünk el mind a stratégiai, mind pedig a közepes hatótávolságú fegyverek korláto­zásában és csökkentésében, hi­szen önök ezt jól tudják. Ázsiáról szólva nagyon fontos­nak tartanánk a Szovjetunió kap­csolatainak normalizálását a Kínai Népköztársasággal - úgy monda­nám - a józan ész. a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján. Európában az enyhülési folya­mat megszilárdításához vezető leghatékonyabb lépés a madridi találkozó sikeres befejezése és az európai leszerelési értekezlet összehívása lenne. Ezzel kapcso­latban szólni kell a semleges és el nem kötelezett országoknak a madridi találkozón tanúsított konstruktív és békés szerepéről. Az európai enyhülési folyamat to­vábbi megszilárdítása lehetővé tenné az enyhülés eredményei­nek teljesebb kihasználását, azt, hogy közös erőfeszítésekkel oldja meg Európa az egész kontinens közös problémáit. Ennek az együttműködésnek a formái már számos területen kibontakozóban vannak. Ezen az úton kell tovább haladni - ez a mi nemzedékünk kötelessége a jövő generációival szemben. Az enyhülés a népek történelmi vívmánya. Nem engedhetjük meg, hogy az imperialista tábor korlátol­tan mérlegelő egoista politikusai ezt meghiúsítsák. Az enyhülést meg kell védeni, tovább kell fej­leszteni és el kell mélyíteni. Az enyhülés a józan ész győzelmét jelenti a veszélyes, értelmetlen agresszivitás felett. Hiszünk eb­ben a győzelemben, mert hiszünk a józan észben - úgy is fogalmaz­hatnánk: a népek létfenntartási ösztönében. Ezek a mi nemes céljaink, me­lyeknek alárendeljük országunk külpolitikáját, az SZKP nemzetközi tevékenységét. E célok megvaló­sításáért vívott harcban szövetsé­gesünk minden békeszerető or­szág, minden reálisan gondolkodó politikus és az ekként mérlegelő milliók a világon. Mi mindig a nagy Lenin szavaiból indulunk ki, hogy a szovjet állam „minden néppel békében akar élni és erőit a belső építésre kívánja fordítani.“ Leo­nyid Brezsnyev végezetül további munkasikereket kívánt Azerbajd­zsán dolgozóinak. A dokumentumban mindkét fél hangsúlyozta szándékát a baráti kapcsolatok további szüntelen fej­lesztésére és erősítésére mindkét ország népei és a világbéke érde­kében. A Szovjetunió és India mély megelégedését fejezi ki sokolda­lú együttműködésük hatékonysága felett, ami értékes hozzájárulást jelent mindkét ország számára. A Szovjetunió és India újból megerősítette szilárd meggyőző­dését, hogy a nemzetközi kapcso­latoknak az olyan általánosan elis­mert alapelvek szigorú tisztelet­ben tartásán kell fejlődniük, mint amilyenek az erőszakkal és az erőszak alkalmazásával való nem fegyegetőzés, az egyenlőség, az államok szuverenitása, független­sége és területi sérthetetlenségé­nek tiszteletben tartása és az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás. A Szovjetunió és India síkra- szállt a fegyverkezési hajsza, min­denekelőtt a nukleáris fegyverke­zés megállításáért, a hatékony ál­talános és teljes leszerelési intéz­kedések haladéktalan megvalósítá­sáért, hatékony nemzetközi ellen­őrzés alatt. A Szovjetunió és India a doku­mentumban újból megerősítette a nemzetközi együttműködés je­lentőségét, az ázsiai, valamint a világbéke és a stabilitás megőr­zése és megszilárdítása szem­pontjából, mégpedig a békés egy­más mellett élés elvei alapján. Mindkét fél aggodalmának adott hangot a közel-keleti helyzet súlyos romlása miatt, Izrael agresszív (ČSTK) - A mexikói kormány a guatemalai külügyminisztérium­nál jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy a guatemalai rezsim katonái támadásokat követnek el mexikói területen. A mexikói kormány fi­gyelmeztetett arra, hogy a guate­malai hatóságok a múltban telje­sen figyelmen kívül hagyták Mexi­kó tiltakozásait és főként azt a ké­rését, hogy vizsgálja ki a mexikói alkonzul és két más mexikói ál­lampolgár Malacatan guatemalai városban történt meggyilkolásá­nak körülményeit. + ♦ + Costa Rica és Panama kormá­nya egyformán nyugtalankodik Venezuela és Mexikó vezető kép­viselőivel együtt a közép-amerikai helyzet szüntelen rosszabbodása miatt. Ezt állapítja meg a közös nyilatkozat, amelyet hétfőre virra­dó éjszaka Costa Rica fővárosá­ban San José-ban tettek közzé Luis Alberto Monge Costa Rica-i elnök, valamint Ricardo de la Espriella, panamai elnök találko­zója után. A nyilatkozat hivatkozik arra a nemrégi üzenetre, amelyben Mexikó és Venezuela elnökei Ro­nald Reagant figyelmeztették a nicaraguai-hondurasi határon uralkodó robbanásveszélyes hely­zetre és felszólították az amerikai kormányt, ne támogassa többé a Hondurasban garázdálkodó so- mozista bandákat. + + * A jelenlegi hondurasi rezsim nyíltan részt vesz az Egyesül Álla­mok Közép-Amerikában folytatott beavatkozó politikájában - hang­súlyozza a nyilatkozat, amelyet vasárnap a mexikói fővárosban a Népi Egységfront (FUP) tett közzé. E dokumentum továbbá rámu­tat, hogy a hondurasi kormány újabb katonai repülőterek és ten­terjeszkedő politikája következ­tében. A Szovjetunió és India támogat­ja a délkelet-ázsiai államok törek­vését a helyzet normalizálására és e térségnek a tartós béke és stabi­litás övezetévé való átalakítását. Támogatják a délkelet-ázsiai or­szágok erőfeszítéseit is a jószom­szédi kapcsolatok és az együttmű­ködés fejlesztésére. A Szovjetunió és India nyomatékosan ellenzi az ezen országok belügyeibe való külső beavatkozást. A Szovjetunió és India komoly nyugtalanságát fejezte ki az Indiai -óceán térségében uralkodó ve­szélyes helyzet miatt és felszólított az összes idegen katonai és tenge­részeti támaszpont felszámolására e térségben, valamint arra, hogy ne építsenek itt újabb támaszpontokat és elítéltek minden kísérletet, amely a külföldi katonai jelenlét kiterjesztésére irányul az Indiai­óceánon. Mindkét fél szorgalmazta annak az ENSZ-nyilatkozatnak a gyors megvalósítását, hogy az Indiai óceánt nyilvánítsák békeövezetté és támogatják az ENSZ-közgyű­lés határozatát miszerint 1983 el­ső felében, tartsanak konferenciát az Indiai-óceánról. A két fél hangsúlyozta a szovjet -indiai csúcstalálKozók különös jelentőségét és mély megelégedé­sét fejezte ki Indira Gandhi hivata­los baráti látogatásának eredmé­nyei felett. Indira Gandhi Leonyid Brezsnyevet és Nyikolaj Tyihono- vot, meghívta Indiába. A meghí­vást köszönettel elfogadták. gerészeti támaszpontok építését tervezi az Atlanti-óceán partvidé­kén, s „megvizsgálja“ azt a lehe­tőséget is, hogy Hondurasba he­lyezze át azt az amerikai katonai iskolát, amely jelenleg Panamá­ban a Fort Guliek észak-amerikai katonai támaszponton működik. + + + A guatemalai fasiszta junta élén Efrain Rios Montt tábornokkal ál­szent módon igyekszik meggyőzni a világ közvéleményét arról, hogy állítólag „Guatemalában javul a helyzet az emberi jogok terüle­tén“. Erről azonban szó sincs - hangsúlyozza a Nueva Nicaragua (ANN) nicaraguai hírügynökség. Az országban ugyanis tovább foly­tatódnak a gyilkosságok, a kínzá­sok és a törvényellenes letartózta­tások. A rendkívüli állapot, ame­lyet az országban Rios Montt hir­detett ki, a politikai foglyoktól meg­tagadja az alapvető emberi jogo­kat is és gyakorlatilag teljesen szabad kezet ad a rendőrségnek és a szélsőjobboldali terrorista bandáknak. A guatemalai katolikus szerve­zetek adatai szerint az országban a rendőrség és a jobboldali ban­dák havonta legkevesebb 1500 személyt gyilkolnak meg. A világ közvéleményét felháborítja a par­tizántevékenységgel vádolt négy guatemalai hazafi nemrégi nyilvá­nos kivégzése. ítélethirdetés Kenyában (ČSTK) - 12-től 18 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték Nairo­biban a kenyai légierő nyolc tagját, akik augusztus elsején részt vet­tek az államcsínykísérlet végre­hajtásában. A bírósági tárgyalá­sok 14 nappal ezelőtt kezdődtek, s eddig összesen 74 katona ellen hoztak ítéletet. Latin-amerikai hírek Costa Rica és Panama államfői az USA beavatkozása ellen

Next

/
Thumbnails
Contents