Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-23 / 226. szám, csütörtök
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Várnában kenyérrel és sóval üdvözölték Gustáv Husákot és Todor Zsivkovot. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Magas biztonsági küszöb Nem kétséges, hogy a hagyományos energiahordozók, elsősorban a közülük legjelentősebb kőolaj „napjai“ meg vannak számlálva. Készleteik végesek, s bár az egyes tudományos felmérések prognózisai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól abban, hogy tulajdonképpen meddig is számolhat az emberiség velük, annyi bizonyos, hogy az ezredfordulón túl már meghatározó szerepe lesz az atomenergiának. A fejlett ipari országokban már most évről évre növekszik hányada az energia össztermelésében. Jelenleg világszerte mintegy kétszáz, békés célokat szolgáló atomreaktor működik, ezeknek egynegyede a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaiban. Világviszonylatban a további gazdasági fejlődés roppant nagy lehetőségeit teremti meg az atommag hasadásakor és egyesülésekor felszabaduló energia növekvő mennyisége. Ez azonban bizonyos aggodalmat is kivált. Nem arra gondolunk, hogy az emberiség emlékezetéből nem lehet kitörölni azt, ami a második világháború végén a japán Hirosimában és Nagaszakiban történt, sem arra, hogy korunk világában harcolnunk kell az imperializmus szélsőséges erői ellen, amelyek abban mesterkednek, hogy a világot a termonukleáris háború szakadékába taszítsák. Most nem erre gondolunk, inkább arra, hogy sokan félnek az energiafejlesztés e módjától. Nevezetesen attól, hogy valamiféle üzemzavar, elemi csapás vagy súlyos hiba következtében radioaktív sugárveszélynek Ipsz kitéve a környezet, s benne természetesen az ember is. Az aggodalom érthető és jogos, noha az eddigi gyakorlat alapján megállapítható, hogy eltúlzott. Hiszen például a szocialista közösség országaiban az első reaktor átadása óta eltelt csaknem három évtizedben nem fordult elő egyetlen olyan atomerőművi üzemzavar sem, amely veszélyeztette volna a környezetet és a lakosság egészségét, életét. Persze a kérdést nem szabad lebecsülnünk sem. Hiszen az ilyen erőmüvek biztonságos üzemelésének magyarázata, hogy tervezésük, kivitelezésük és működésük során rendkívüli következetességgel érvényesítjük a szigorú előírások egész sorát. Hazánkban, ahol már több éve működik a Jaslovské Bohu- nice-i V—1 atomerőmű, s további ilyen létesítmények épülnek, illetve tervezzük felépítésüket, a nukleáris biztonság feletti felügyeletet főleg a Csehszlovák Atomenergia-bizottság gyakorolja. Más szóval, felügyel a nukleáris létesítmények állapotára, valamint kezelőszemélyzetük felkészültségére meggátolni a radioaktív anyagok és sugárzás általi környezetszennyezést. Ezt a tevékenységét kiegészíti a közegészségügyi szolgálatnak, az állami mezőgazdasági, illetve vízgazdasági felügyeletnek és a munkavédelmi szerveknek törvények által szabályozott munkássága, amelynek célja az emberek egészségnek, a növény- termesztésnek, az állattenyésztésnek, a termőtalajnak és a víznek védelme. Az atomerőművek fejlesztésének igényei megkövetelik, hogy még az eddiginél is magasabbra emeljük a biztonsági küszöböt, vagyis a rendkívül valószínűtlen eshetőségekkel is számoljunk és elhárításukra minden lehetőt már eleve megtegyünk. A többi között ezt a célt szolgálja az a törvényjavaslat, amelynek elvei a nukleáris létesítmények feletti állami felügyelettel foglalkoznak, s amelyet jelenleg vitatnak meg legfelsőbb törvényhozó szerveink egyes bizottságai. A törvényjavaslat lényege, hogy a Csehszlovák Atomenergiabizottság, amely a CSSZSZK kormányának felhatalmazása alapján végzi szakosított ellenőrző munkáját, a jövőben magasabb szintű jogszabályra, törvényre támaszkodhat. Ez a törvény egyidejűleg a jogkörét is növeli majd, például az atomlétesítmények tervezésénél, építésénél és üzemelésénél a kötelező biztonsági jogszabályok kiadásában, a radioaktív és a hasadó anyagok nyilvántartásában stb. Az új jogszabály megvalósítása a jövőben ezen a területen nyilván elősegíti a felügyeletet végző szervek jobb együttműködését és munkájuk egyeztetését is. Ezen túlmenően a törvényjavaslat számos kötelességet ró a nukleáris létesítmények építőire, illetve üzemelőire és karbantartóira is. A cél egyértelmű: konkrét, hatásos intézkedésekkel megteremteni az atomenergetika fejlesztésének az eddigieknél is biztonságosabb előfeltételeit. GÁLY IVÁN CSÜTÖRTÖK 1982. szeptember 23. XXXV. évfolyam 226. szám Ára 50 fillér (Telefoto: ČSTK) A csehszlovák párt- és állami küldöttség Várnába látogatott A bolgár tengerpart legnagyobb városában a lakosok tízezrei üdvözölték a vendégeket LIBANON A tömegmészárlás előre kitervelt, nemzetközi bűntett volt Befejeződött az Arab Liga külügyminisztereinek rendkívüli ülése • A nemzetközi erők visszatérnek Bejrutba • Washington Post: Beginnek le kellene mondania (ČSTK) - Tuniszban befejeződött az Arab Liga külügyminisztereinek rendkívüli ülése. A tanácskozásról elfogadott határozat szerint a nyugat-bejrúti palesztin menekülttáborokban élő polgári személyek lemészárlásáért az Egyesült Államok viseli az erkölcsi felelősséget. Az arab külügyminiszterek ugyanakkor erélyesen megbélyegezték Izraelt is, mivel a közvetlen felelősség a Tel Aviv-i vezetést terheli a véres eseményekért. A rendkívüli ülést a Palesztin Felszabadítási Szervezet kérésére hívták össze és feladata az volt, hogy a Szabra és Satila menekült- táborokban elkövetett barbár akciót követően egyeztessék az arab országok Izraellel kapcsolatos álláspontját. A külügyminiszterek azonban az egyes arab országok között mutatkozó eltérő álláspontok miatt nem tehettek eleget a PFSZ követelésének, hogy az arab világ folyamodjon USA-elle- nes gazdasági szankciókhoz. A PFSZ erre vonatkozó javaslatát (Folytatás a 3. oldalon) (ČSTK) - Hivatalos baráti látogatáson Bulgáriában tartózkodó párt- és állami küldöttségünk, élén Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel, tegnap röviddel 13 óra után Várnába, a bolgár tengerpart legnagyobb városába érkezett. Az ünnepi díszbe öltözött várnai repülőtéren Gustáv Husákot, Ľubomír Štrougalt, Peter Colotkát, Josef Hamant, Ladislav Gerlét, Bohuslav Chňoupeket, Jaroslav Hejnát és kíséretüket Dimitr Popov, a Bolgár Kommunista Párt várnai kerületi bizottságának első titkára, Sztrahil Hrisztov, a várnai kerületi népi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a kerület és a város más képviselői üdvözölték. Tanácskozott a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság (ČSTK) - Jan Fojtiknak, a CSKP KB titkárának részvételével plenáris ülést tartott tegnap a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság. A tanácskozást Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára nyitotta meg és vezette. Jelen volt Ján Skoda, az SZLKP KB osztályvezetője. A CSKP XVI. kongresszusán és a CSKP KB 15. ülésén a politikai nevelő és az ideológiai munka feladataival kapcsolatban elfogadott határozatok teljesítéséről szóló jelentést Emil Latta, a kerületi pártbizottság titkára terjesztette elő. Egyebek között megállapította, hogy az elmúlt időszakban a kerületben növekedett az ideológiai munka hatékonysága. A pártszerveknek és -szervezeteknek az eszmei-nevelő munkát és a tömegpolitikai munkát az eddiginél nagyobb mértékben a gazdaság- fejlesztés feladataira, a CSKP gazdaságpolitikájának fontos kérdéseire kell irányítaniuk. A jelentés további részében az agitációs munka kérdéseivel foglalkozott. Az ünnepélyes fogadtatás után felhangzott a csehszlovák és a bolgár himnusz, majd Gustáv Husák és Todor Zsivkov ellépett a haditengerészeti díszegység előtt. A csehszlovák párt- és állami küldöttséget a repülőtéren a várnai dolgozók és az úttörők képviselői is köszöntötték. Gustáv Husák és Todor Zsivkov szívélyesen üdvözölte Várna lakosait. A repülőtéri fogadtatást követően a csehszlovák és a bolgár pártós állami vezetők várnai rezidenciájukra hajtattak. Az útvonal mentén, a Marx Károly sugárúton, a Dimitr Blagoev sugárúton és másutt várnai lakosok tízezrei, fiatalok és úttörők lelkesen üdvözölték küldöttségünket. A BKP kerületi bizottságának épülete előtt a becses vendégeket Hriszto Tosko, Várna polgármestere köszöntötte, Gustáv Husáknak átadta a város kulcsát, és Várna tiszteletbeli polgárává avatta. Megkérdeztük Mi a jelentősége a nyári időszámításnak? KAREL BÖHM mérnök, az Egyesített Energetikai Rendszerek Központi Teherelosztójának munkatársa válaszol:- A villanyárammal való ésszerű gazdálkodásnak ez a kezdetben csak néhány országban, ma már azonban- beleértve a Szovjetuniót is- egész Európában meghonosodott módja kétségtelenül beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Megállapították, hogy a nyári időszámítás bevezetése óta évente, - tehát az idén is - átlagosan 180 millió kilo- vattóra áramot, azaz mintegy 210 ezer tonna barnaszenet takarítunk meg. Ez azt jelenti, hogy míg áprilisban és szeptemberben átlagosan mintegy 650-700 megawatt óra, májusban és augusztusban 550-650, júniusban és júliusban pedig kb. 350—450 megawatt óra árammal fogyasztunk kevesebbet. A megtakarítások tehát figyelemreméltók, de nemcsak nálunk, hanem - az értesülések szerint - külföldön is. Az intézkedés további előnyét az áramfogyasztásnak a reggeli és az esti csúcsidőről a későbbi órákra való eltolódásával, a kilengések megszűntében látjuk. Ez teszi lehetővé a nyári hónapokban az erőművek berendezéseinek rendszeres és tüzetes karbantartását, valamint a gépeknek a népgazdaság és a háztartások igényei kielégítésére való felkészítését a téli hónapokra. De bármilyen figyelemre méltók is az eredmények, mai energetikai helyzetünk további megtakarításokra készteti a szakembereket. A nyári időszámítás kezdetének és végének a napját - amely az idén a szeptember 25-ről 26-ra virradó éjszakára esik - az európai országok egyeztetik. A közép-európai időszámításhoz visszatérve tehát rövidesen búcsút veszünk a nyári időszámítástól, amely minden évben hat hónapra lehetővé teszi a természetes nappali fény hasznosításával a villanyárammal való következetes takarékoskodást. Búcsút veszünk tőle, ha nem is hosszú időre, hogy a jövő évben ismét megértéssel alkalmazkodjunk az intézkedés hozta változásokhoz KARDOS MÁRTA
