Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-22 / 225. szám, szerda

Kora őszi munkák idején Komárom (Komárno) felé tartva sokféle jelét tapasztaltuk a szor­goskodásnak a földeken. Az egyik táblán talajművelő gépeket húzó traktorok látványa tárult elénk, a másikon silókukoricát betakarító önjáró kaszálógép fújta a mellette haladó jármű pótkocsijára a zöld­anyagot. Az utakon cukorrépával megrakott teherautók sorjáztak, hordják a nyersanyagot a Nemes- ócsai (Zemianská Olča) határá­ban létesített átvevő helyre... A kettőstermesztés haszna A járási mezőgazdasági igaz­gatóságon Terbák Zoltán főagro- nómustól érdeklődtünk az őszi mezőgazdasági munkák meneté­ről. Elmondotta, hogy az aratás befejezése óta szinte megállás nélkül dolgoznak a földeken. Az 1000 hektár őszi repcét és a 700 hektár őszi takarmánykeveréket tulajdonképpen még a nyár végén talajba kellett juttatni. Ezenkívül nagy területen - mintegy 7500 hektáron - vetettek másodnövé­nyeket.- Évek óta folyik járásunkban kettőstermesztés - magyarázta Terbák mérnök. - A korán lekerülő őszi repce, őszi árpa után azonnal indulnak a talajművelők, majd a vetógépek, és búza után is sok helyen termesztenek kukorica napraforgó, kukorica-borsó keve­réket. Tudvalevő, hogy a másodvete- mények tápértéke nem túl magas, mégis érdemes velük foglalkozni, mert így tulajdonképpen két ter­mést takarítanak be egy • évben ugyanarról a területről. Ezeknek a takarmányoknak a legfőbb hasz­na az, hogy jól kiegészítik a főve­tésű takarmányféléket. Ahol több másodveteményt termesztenek, ott több lucernából készíthetnek szénát, szenázst télire. S mivel általában csak késő ősszel fogy­nak le a földről, kitolódik a zöldete­tés ideje és nem kell korán felnyit­ni a silógödröket. Meghatározó tettek E napok és az elkövetkező he­tek teendői igazi próbatételt jelen­tenek az itteni földművesek szá­mára is. Már javában silóznak, szüretelik a szőlőt. Elkezdődött a kapás nővé nyék, a fogyasztásra és téli tartósításra szánt zöldség betakarítása.- Ősszel több, vagy legalább annyi tennivaló sűrűsödik össze a mezőgazdaságban, mint az esz­tendő többi időszakában együttvé­ve - jegyezte meg a fóagronómus.- Ez egyben azt is jelenti, hogy ennek az időszaknak a tettei na­gyon is meghatározóak az egész gazdálkodás eredményeit illetően. Ezért körültekintően készültünk fel az elvégzésükre. A 6200 hektár silókukorica be­takarításával gyakorlatilag végez­tek. Mindenütt igyekeztek jó minő­ségű szilázst készíteni belőle. Ezért a betakarítás megkezdése előtt minden tábláról mintát vettek, aminek a szárazanyag tartalmát az Agrolaboratórium vállalat terü­leti üzemében állapították meg. Ez arra volt jó, hogy megtudták a ve­zetők, milyen tartósítási eljárást alkalmazzanak. Például alacsony- 28 százalékos - nedvességtar­talomnál szalmaszecskát kevertek az alapanyaghoz. A különböző növények betaka­rításához, persze, más-más pluszmunka is járul.- A cukorrépa szedésében pél­dául az az eltérés az előző évek­hez viszonyítva - mondotta Ter­bák Zoltán -, hogy az idén koráb­ban - szeptember 6-án - megkezd­tük a kampányt. - A napraforgó betakarításával viszont önhibán­kon kívül, késésben vagyunk. Nem kaptuk meg idejében a de- szikkáló szert, ezért elhúzódik az érése. így a napraforgó zömét ugyanakkor takarítjuk be, amikor a kukorica törésére is sort kell már keríteni. S mivel ezt is azt is szárí­tani kell, kérdéses, hogy győz- zük-e. A tervek szerint az 1650 hektá­ron termesztett kukoricából 2000 hektárnak a terméséből szem­csutka zúzalékot készítenek. A kukoricatermés kilátásai jók. A járás homokos talajon gazdálko­dó mezőgazdasági üzemeiben valamivel alacsonyabbak lesznek a hozamok mint másutt, de egé­szében véve a kukoricatermés el­lensúlyozza a nyári kalászosok alacsonyabb hozamát. A járásban nagy területen - 1200 hektáron - foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A 7. ötéves tervidőszak végére újabb 600 hektárral növekszik a termő szőlő- terület. Az idei szüret már meg­kezdődött. A hozamok meghalad­ják a hektáronkénti 10 tonnát. A szőlő cukorfoka ottjártunkig elérte a 14-15 fokot. A betakarítá­sában jól jön a külső munkaerő, főleg a diákok segítsége. Értékesítés - problémákkal Zöldségfélékből is jó a termés, csak bosszantó, hogy például nincs keletje a görögdinnyének és a feldolgozásra szánt paradi­csomnak.- Paradicsomot járásunkban legnagyobb területen a hetényi szövetkezet termel - mondotta a fóagronómus. - Az idén azon­ban nagyon ráfizetnek a termesz­tésre. A feldolgozóüzem túlságo­san fékezte a betakarítást, a para­dicsom túlérett, megrepedt. A gépi betakarítás során pedig homok került a repedésekbe, s így a pa­radicsomlébe is. Emiatt öt és fél tonna paradicsomlevet a csator­nába öntöttek. Kihasznált előny Folytassuk a tennivalókkal, hi­szen az elkövetkező időszakban 20 000 hektáron kell elvetni a bú­zát, nagy területeken szétteríteni az istállótrágyát, elvégezni a mély­szántást.- A ,,ki mint vet úgy arat“ mon­dás nagyon tömören fejezi ki a jó munka igényét - jegyezte meg beszélgetőtársam. - Az őszi veté­sek alá jó magágyat készítettünk. A napraforgó, silókukorica után felszántott föld hantos volt ugyan, de többszöri elmunkálással szét­apróztuk a hantokat. A vetőmagel­látás jó, a mezőgazdasági üzemek vetőgépparkja azonban sajnos már elöregedett, új gépeket pedig nem kapni. Látogatásunkkor járásszerte dolgoztak a földeken. Sok a tenni­való, s bizonyára lesz is egészen a fagyok beálltáig. Az eddigi szép napos időnek köszönhetően azon­ban az idén korábban kezdődhe­tett mundennemű őszi munka. És ezt az előnyt, lehetőséget a komá­romi járás mezőgazdasági üze­meinek a vezetői, dolgozói is ki­használták, így bizakodóan néz­hetnek az elkövetkező hetek elé KOVÁCS ELVIRA ................—mii— KO MMENTÁLJUK Hatékony fizetőeszköz Ismét sok ezren utaznak ezekben a napokban a brnói vásárvárosba, hogy megtekintsék a legújabb nemzetközi gépipari seregszemlét, amely a szakembereknek ezúttal is jó alkalom az összehasonlításra, az objektív helyzetfelmérésre. Képet alkothatnak arró, hol a helye gépiparunknak a nemzet­közi rangsorban, mely szakágazatait érdemes és kell is fejleszteni, hogy ne csak ma, hanem holnap és holnapután is hatékony fizetőeszközként számolhassunk a gépekkel. Népgazdaságunk külkereskedelmi kacsolatainak fejlődé­sében a gépek mindig is nagy szerepet játszottak, ami nem utolsósorban a nagy hagyományokra épült gépiparunk szün­telen fejlesztésének köszönhető. Az utóbbi esztendőkben azonban egyre gyakrabban hangzott el az a megállapítás, hogy e fontos ágazatunk termékei sokat veszítettek verseny­képességükből, s hogy a legfőbb ideje a gépiparban is rátérni az intenzív fejlesztés útjára. Ha meg akarjuk tartani, illetve ha eredményesen bővíteni akarjuk gépeink vevőkörét, akkor különösen nagy szükség van erre, hiszen az intenzív fejlesz­tés e téren sem jelent mást, mint hogy olcsóbban kínálhatunk fel jobb minőségű termékeket. Legjelentősebb népgazdasági ágazataink egyike az év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 10 százalékkal növelte exportját, ezzel mintegy felét képezve kivitelünk egész volumenének. A brnói vásáron hangzott el külkeredkedelmi miniszterünk sajtótájékoztató­ján, hogy noha a csehszlovák gépipar részaránya a világke­reskedelemben az utóbbi években csökkent ugyan, vannak olyan szakágazatai, amelyen nem torpantak meg a fejlődés­ben és ez kivitelük alakulásában is megnyilvánul. Megmun­kálógépeink, cipőipari gépi berendezéseink még mindig elég jelentős tételt képeznek kivitelünkben, és hasonló eredmény­nyel exportáljuk textilgépeinket, vasúti kocsijainkat és egyéb gépipari termékünket is. Persze, ezek a kiviteli ered­mények sokkal kedvezőbben is alakulhatnának, ha gyorsab­ban alkalmaznánk gépeinkben az elektronikát, ami a nemzet­közi csúcsszínvonal elérésének egyik feltétele - bizonyítják a brnói vásáron bemutatott gépek is. Hatékony fizetőeszközről beszélünk gépipari termékeink esetében, de tény, hogy még hatékonyabbról beszélhetnénk, ha az ágazat terméklistájából kiszűrnénk azokat, amelyeket mindenképpen érdemes továbbfejleszteni. És ebben a vonat­kozásban nagy segítséget jelent - és még nagyobbat jelent­hetne - a KGST-tagországokkai, mindenekelőtt pedig a Szovjetunióval való együttmüködésünk fejlesztése. Ennek igazolására csupán egy példa: a gyártásszakosítási és koo­perációs szerződések alapján tavaly gépi exportunknak több mint a 60 százaléka irányult a Szovjetunióba. Fontos és nélkülözhetetlen fizetőeszközünk a gép - két­szeresen is az. Hiszen ha olyan gépet gyártunk, amellyel azelőtt importált gép helyettesíthető, s melynek alkalmazásá­val nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is jó áron értékesíthető árut termelhetünk, akkor nyilvánvaló a kétszeres haszon. És az adott gép kiviteléről még nem is szóltunk. PÁKOZDI GERTRÚD • Az utóbbi 10-12 év, vagyis a XIV. pártkongresszus óta eltelt időszak városunk fejlődése szem­pontjából rendkívül jelentős. Ezek­ben az években tanúi voltunk Szlovákia fővárosa dinamikus fej­lődésének. Úgyszólván a sze­münk láttára teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy a város, mint politikai, gazdasági és kulturális központ teljesíthesse valamennyi feladatát. Bratislava termelési-műszaki potenciálja hazánk gazdasági szándékaival összhangban fejlő­dik. Természetes tehát, hogy ki­emelkedő figyelmet szentelnek a bratislavai kommunisták a tudo­mányos-műszaki fejlesztés ered­ményei megvalósításának. Ennek megfelelően fejlesztjük gép- és elektrotechnikai iparunkat is; a mi­nőség javítása és a dolgozók ma­gasabb fokú képzettsége útján va­lósítjuk meg a fővárosi vegyipar szerkezeti átépítését. Az utóbbi másfél esztendőben a főváros központilag irányított iparában 3,3 milliárd korona érték­kel növekedett az állóeszköz-állo- mány. Persze, nem minden sike­rül, nem vagyunk elégedettek min­den eredménnyel. Jelentős szer­kezetváltozásoknak lehettünk ta­núi a termelésben, ugyanakkor azonban több vállalat lemaradt fel­adatainak teljesítésében. Az ipar és az építőipar például múlt évi feladatainak nem tett eleget. Elé­gedetlenek vagyunk a főváros bel­kereskedelmi hálózatában kiala­kult helyzettel is. Milyen eredményeket várunk az idén? A vegyiparon kívül szerke­zeti változásokat valósítunk meg az elektrotechnikai iparban is (csökken a kábel- és a transzfor­mátorgyártás, növekszik a he­gesztőgépek gyártása). A Bratis­lavai Gépkocsigyárban megkez­dődött a személygépkocsik szere­lése. Ezek a változások a termelés hatékonysága növelésének felté­telei. Az építőiparban eszközölt szervezési és káderváltoztatások­nak köszönhetően javul a helyzet. A központilag irányított ipar és az építőipar az év elsó felében vala­mennyi mutató vonatkozásában teljesítette időarányos feladatait. Mi, bratislavai kommunisták örülünk városunk gazdasági ered­ményeinek, ugyanakkor azonban kétszeresen bosszantanak ben­nünket a huzamosabb ideje tartó helyzet elemzése és a város meg­levő termelési potenciáljának, va­lamint a legújabb tudományos­műszaki ismereteknek hatékony kihasználására irányuló célprog­ramok kidolgozása. Figyelmüket elsősorban a minőség fejlesztésé­re és a gyártmányfejlesztés meg­gyorsítására, továbbá a brigád­szerű munkaszervezés és jutal­mazás bevezetésére, a tüzelő­anyag-, energia- és a vízfogyasztás ésszerűsítésére, valamint a fővá­rosi komplex lakásépítés minősé­Ösztönző barátság problémák, főleg a szubjektív jel­legű hibák. Ezeknek nem fordí­tunk hátat. S hogy ez valóban így van, azt egy konkrét példával sze­retnénk bizonyítani, melyet városi pártszervezetünk gyakorlatából vettem. Az SZLKP utolsó városi konfe­renciája utáni időszakban arra összpontosítjuk erőnket, hogy a pártszervezetnek nagyobb le­gyen a hatása a tudomány és technika gyakorlati alkalmazásá­nak meggyorsításában. A gazda­sági helyzet ezt a feladatot a nap feladatává tette, s hogy miért van erre szükség, az közismert. A vá­ros pártszerveiben éppen ezért határozatokat fogadtunk el, hogy feltételeinkre alkalmazzuk Ukrajna Kommunista Pártja Kijevi Városi Bizottsága tapasztalatait. Az együttműködésbe tudóso­kat, újítókat és vezető dolgozókat is bevontunk. Nyolc munkacsoport jött létre, amelyek tevékenysége a tudományos-műszaki haladás érvényesítésének meggyorsításá­ra irányul. E csoportokat az SZLKP városi bizottságának tudo­mányos-műszaki fejlesztésért fe­lelős bizottsága irányítja. Felada­tuk az adott területen kialakult gének javítására irányul. Az SZLKP városi bizottsága érvénye­síti befolyását abból a célból, hogy a különböző intézményeit bevonja a városfejlesztés konkrét problé­máinak megoldásába. Ily módon akarjuk elérni a lehető legnagyobb hatékonyságot. Az elkövetkező időszakban a szóban forgó mun­kacsoportok segítenek a párt szervező és megismerő szerepé­nek teljesítésében. Valamennyi munkacsoport szá­mára irányító munkahelyet hatá­roztunk meg, amelynek tudomá­nyos-műszaki bázisa segíti tevé­kenységüket. Ide tartozik például az Állami Tervező és Tipizációs Intézet, az Energetikai Kutatóinté­zet, valamint a Csehszlovák Mű­szaki Szabványügyi Hivatal. Hangsúlyozni szeretném, hogy a munkacsoportok szerepének je­lentősége elsősorban munkájuk módszerében rejlik. A múltban lé­tező hasonló csoportokat főleg a pártszervek tanácskozásaihoz szükséges alapanyagok előkészí­tésére használtuk ki, ma tevé­kenységük arra irányul, hogy ke­ressék a tudomány és a gyakorlat összekapcsolásának új módsze­reit, amelyek a kutatás hatéko­nyabbá tételét eredményezik. A tudomány-termelés ciklus le­rövidítésére szolgálnak az önkén­tesen létrehozott tudományos-ter­melési társulások is. Bratislavá­ban már léteznek ilyenek (Slovosi- vo, a Szlovák Tudományos Aka­démia Műszaki Kibernetikai Inté­zete); ezekre a szoros gazdasági és szervezési kapcsolatok a jel­lemzők. A szovjet tapasztalatok azonban bizonyítják, hogy hason­ló hatékonyság érhető el akkor is, ha az egyes szervezetek közötti kapcsolatokat szocialista egyez­mények alapján alakítjuk ki, és ha ezek a kapcsolatok a kommunista párt politikai-szervező munkájá­nak eredményei. Bratislavában hét ilyen jellegű társulást szeret­nénk létrehozni, és támogatjuk to­vábbiak megalakítását is. Kihasz­náljuk befolyásunkat a tudomá­nyos és kutatási munkahelyek ter­meléshez fűződő kapcsolatainak fejlesztése érdekében. Ma megállapíthatjuk, hogy a tu­dományos-műszaki haladás meg­gyorsítására irányuló program ki­dolgozása és jóváhagyása (Az 1982-1983-as évre) megterem­tette annak a feltételeit, hogy nö­vekedjen a párt szerepe ebben a folyamatban. Az év végén sze­retnénk kiértékelni az első rész- eredményeket. Törekvéseink sikeréről az em­berek döntenek Az, hogy a dolgo­zók milyen kezdeményezően já­rulnak hozzá a feladatok végrehaj­tásához. A kommunisták feladata, hogy a szocialista jelenünknek megfelelő munkamódszerek töké­letesítésére ösztönözzenek, te­remtsék meg az igényesség és a fogyatékosságokkal szembeni állandó küzdelem légkörét. ŠTEFAN BARTÁK, az SZLKP Bratislavai Városi Bizottságának titkára ÚJ STÚ , 4 1982. IX. 22. A Votice na Benešovsku-i Állami Gazdaság dolgozói 440 hektáron termesztenek vetőburgonyát, amelynek szedésében a Prágai Köz- gazdasági Főiskola diákjai is segítenek. A felvételen (balról) Mar- kéta Videmanová, Dana Utékalová és Milena Tomášková látható. (Felvétel; ČSTK - Fr. Tóth)

Next

/
Thumbnails
Contents