Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-21 / 224. szám, kedd

Gazdag műsor, rangos előadóművészek A Bratislavai Zenei Ünnepségek előtt Üldözés a sztyeppén (szovjet) Szlovákia fővárosában - az idén immár 18. alkalommal - is­mét megrendezik az őszi zenei fesztivált, mely nemcsak a szlovák zenei, hanem az egész kulturális élet kiemelkedő eseménye. Az ok­tóber 1 -e és 15-e között megren­dezendő Bratislavai Zenei Ünnep­ségeket főként azért sorolják a szlovákiai kulturális élet jelentős eseményei közé, mert nagy töme­geket megmozgatva fontos szere­pet töltenek be az egész szlová­kiai közművelődésben. Ami külö­nösen figyelemre méltó, az az, hogy a fesztivál idején nemcsak hangversenyeket hallhat a zene iránt érdeklődő közönség, hanem egy sor más - zenei tárgyú - ren­dezvénynek is részese lehet. A Bratislavai Zenei Ünnepsé­gek keretében ugyanis október elején kétnapos muzikológiai kon­ferenciát rendeznek, nemzetközi részvétellel A konferencia témája: Joseph Haydn és korának zené­je. A tudományos tanácskozást Haydn születésének 250. évfordulója alkalmából tartják. (A konferencia rendezője a fővárosi Művelődési Otthon minden elismerést megér­demel, hogy évről évre vállalkozik e nehéz, sok időt és energiát igénylő feladat ellátására ). Igen hasznosnak ígérkezik a szimfoni­kus zenakarok dramaturgjainak háromnapos (október 8-10.) talál­kozója is, melyre az idén első ízben kerül sor. A találkozó alkal­mat ad rá, hogy a szocialista és a nyugat-európai országok zenei szakemberei kicseréljék tapaszta­lataikat, nézeteiket, és jobban megismerjék egymás jelenkori ze­nei életét s a zenei élet problémáit. A fesztivál végén, október 15-16-án a Szlovákiai Zeneszer­zők Szövetsége és a Komenský Egyetem bölcsészettudományi karának esztétika és művészettu­A prágai U hybernű kiállítóte­remben nemrégen nyílt meg a kor­társ palesztin festőmüvészetet be­mutató kiállítás, ötvennél több festő mintegy 120 alkotásának tár­latát látogatók ezrei tekintették meg Spanyolországban, az NDK- ban, a Szovjetunióban, Lengyel- országban, Magyarországon, Por­tugáliában és más európai orszá­gokban. Prágába olyan időszak­ban jutott el a kiállítás, amikor emlékezetünkben még frissen él­nek a libanoni események. „Nem, a festészet nem csupán a hajlék díszítésére szolgál. A harc az ellenség elleni támadás és a védelem eszköze is.“ Pablo Picassonak e szavai lehetnének a kiállítás mottója. Népük gyötrel­mei, a háborús borzalmak, a cio­nista veszély a palesztin festők gyakori témája. A háború megha­tározta palesztin művészet arcula­tát a jó és a rossz, a szörny és az ember harcának allegorikus és szimbolikus kompozíciói, a pa­lesztinok igazságos harcának va­lós eseményei, a nép által megélt sérelmek ihlette művek fejezik ki. A palesztin művészek figyelme másrészt az egyszerű ember éle­tére, örömeire és gondjaira, a gyermeknevelésre, a fiatalok ér­zelmeire irányul, utcai elárusító­kat, kézműveseket, népi szokáso­Kulturális hírek n Karéi Souček, csehszlovák festőművész alkotásaiból kiállítás nyílt a budapesti Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Központ be­mutatótermében. A tárlaton olaj- festményeket mutatnak be. x □ Rostockban megnyílt a szo­cialista országok hadseregeinek 12. film- és fotófesztiválja. A ren­dezvényen 10 szocialista ország - közöttük hazánk - vesz részt. x □ Jevgenyij Jevtusenko, a vi­lághírű szovjet költő egy csoport színésszel szibériai szülőfalujába utazott, ahol első filmjének forga­tásához kezdett. A költő-rendező filmjének címe: Gyermekotthon. dományi tanszéke megrendezi a fiatal muzikológusok szimpozi- onját. Ezenkívül a Szlovák Filhar­mónia előcsarnokában hangle­mezkiállítást is rendeznek majd, melyen az OPUS, Pánton és Sup- raphon csehszlovák zeneműkia­dók újdonságaival ismerkedhet­nek az érdeklődők. A Bratislavai Zenei Ünnepsé­gektől immár elválaszthatatlan a Fiatal előadóművészek nemzet­közi szemléje, és az Interpódium. A szemle a nemzetközi zenei ta­nács rendezvénye és a világ rádió­társaságai együttműködésének eredményeképpen valósul meg az UNESCO védnöksége alatt. Az Interpódium (melyre október 5-e és 8-a között kerül sor) a szocia­lista és fejlődő országok fiatal elő­adóművészeinek fóruma. A részt­vevők az illető ország művészeti ügynökségének a kiküldöttei. Tud­nivaló, hogy egyik rendezvény sem verseny jellegű. A két sereg­szemlére nemcsak az jellemző egyformán, hogy harmincéves ko­rig vehetnek rajta részt ének-, zongora-, hegedű- és más művé­szek, hanem a fő céljuk is: a fiatal tehetségek felfedezése, érvénye­sülésük segítése. 1980 óta a két rendezvényre váltakozva kerül sor Minthogy tavaly a Fiatal előa­dóművészek nemzetközi /Szemlé­jét bonyolították le, ezen az őszön az Interpódium résztvevőinek tap­solhat majd a közönség. Ami a Bratislavai Zenei Ünnep­ségek programját illeti, a fesztivál­bizottság igyekezett úgy összeállí­tani a műsort, hogy a világ klasszi­kus és jelenkori zeneirodalma mellett a szlovák és a cseh zene­művészet remekei is megszólalja­nak a hangversenyeken. Talán említésre méltó, hogy az idei fesz­tiválon 18 szlovák, 14 cseh és 7 szovjet új zenemű hangzik majd kát és ünnepségeket, egyszerű palesztinokat örökítenek meg. A palesztin képzőművészetben az 1965-ös év vízválasztó. Ekkor jött létre a Palesztin Felszabadítá­si Szervezet. Addig sokakat a ké­telkedés érzete töltött el. Vászna­ikról ma remény, öntudat sugárzik Az ecset, a festék a gondolat fegy­verré lett. A palesztin festészet haladó művészet; képzőművészeti meg­oldásaiban sokrétű. Alkotói a nép- művészeti hagyományból éppúgy merítenek, mint a kortárs képző­művészetekből. Mindenki számá­ra érthető, elkötelezett realista al­kotásokban szólnak hozzánk. Nagy hangsúlyt helyeznek a szín­A Szlovák Televízió Jöjjön ve­lünk színházba című új sorozatá­nak a célja egyértelmű: közelebb hozni a színházat mindazokhoz, akik csak ritkán, vagy egyáltalá­ban nem jutnak el hivatásos szín­házaink előadásaira. De egy-egy város rendszeresen színházba já­ró közönsége is elégedett lehet, hiszen a televíziós technika segít­ségével az ország legtávolabbi színházaiban született kiváló elő­adásokat is láthatja majd ebben a sorozatban. A szándék önmagá­ért beszél. Ez nem „puszta“ programszerű színházi közvetítés, hanem értékek közreadása, s ter­mészetesen felvételen való meg­őrzése is. Az első közvetítés olyan szín­házi produkciót tett közkinccsé, amellyel a nyitrai (Nitra) Andrej Bagar Színházat a szófiai Nemze­tek Színháza fesztiválon a három legeredetibb szemléletű együttes közé sorolják. Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámáját Jozef Bednárik rendezte. Két évvel ezelőtt, mint rendező­nek, ez volt az első hivatalos be­mutatkozása. Addig színészként dolgozott, s emellett az immár eu­rópai hírű zelenoči amatőr színhá­zat vezette. Az ő példája is bizo­nyítja, hogy nem feltétlenül kell a színművészeti főiskola rendezői el. A mai szlovák zeneszerzők szimfonikus alkotásai közül első­sorban Dezider Kardos nemzeti művész Bratislavai nyitánya, Milan Novák érdemes művész Scherzo- ja és Ilja Zeljenka Ouvertura gio- cosa című műve érdemel figyel­met. Mindhárom műnek most lesz az ősbemutatója. A fesztivál műsorfüzetét lapoz­gatva az a benyomásunk, hogy a fesztiválbizottságnak az idén ta­lán még színvonalasabb műsort sikerült biztosítania, mint az előző években. Azt nemcsak a kiválasz­tott zenemüvek, hanem a rangos előadóművészek névsora is jelzi. Nem véletlen, hogy kivételesen nagy az érdeklődés a fesztivál iránt. Az idén teljesült először a rendezők álma, két héttel a kez­detet jelző harsonák megszólalá­sa előtt minden jegy elkelt. A müsorbizottság arra is gon­dolt, hogy az év nagy évfordulói kellő hangsúlyt kapjanak a műsor­ban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére Sosztakovics. Prokof­jev, Hacsaturján, Szviridov művei csendülnek majd fel. A szovjet előadóművészetet olyan világhírű együttesek képviselik majd, mint a Moszkvai Filharmónia, főkar­mesterével, Dmitrij Kitajenko- val az élen és a Moszkvai Kama­rakórus, melyet Vlagyimir Minyin vezet. ' A fesztivál keretében a husza­dik századi zene két nagy alakja, Kodály Zoltán és Igor Sztravinszkij centenáriumát is megünnepelik. A Bratislavai Zenei Ünnepsé­gek néhány hangversenyét a Csehszlovák Rádió és Televízió élő adásban sugározza majd. KÖVESDI JÁNOS re Valamennyi kép érzékenyen kiegyensúlyozott színsíkokból áll össze. Fő témájuk az ember, an­nak gondjai örömei. Tetteivel, gesztusaival, mozdulataival, arcki­fejezéseivel szól hozzánk. Csak díszítő elem a háttér. A palesztin művészek megszállt területeken vagy szülőföldjüktől távol, száműzetésben élnek. Kö­zös vágy, a palesztin nép igaz­ságos harca, igazságos ügyének beteljesülése köti össze őket. A ki­állított képek a palesztin kultúra értékeiről tanúskodnak. Ezt a kul­túrát fegyverekkel sem fojthatják el Az igazságért és a békéért vívott harc szimbólumaként él. PETER KOVÁČ szakát elvégezni ahhoz, hogy va­laki gondolatokban gazdag szín­házi előadást tudjon teremteni. Az is egyértelmű, hogy az igényesen dolgozó, korunk európai színház­kultúrájának haladó eredményeit szintetizáló amatőr együttesek ve­zetőiként is felnőhetnek a hivatá­sos színházak feladataihoz egyes tehetséges, színházi látással megáldott fiatalok. Ha már színház, akkor színlap és műsorfüzet. Nem véletlen te­hát, hogy a tévé műfajának meg­felelően neves színházelméleti szakember, Vlagyimmír Štefko mutatta be a társulatot, és ele­mezte a darabot, a rendezést. A szünetben beszélgetett a kilenc színésznővel, akik kiváló alakítást nyújtottak. Ha a sorozat minden egyes közvetítése ilyen egyetemes érté­kekre hívja fel majd a színházked­velők figyelmét, bizonyára nagy sikerre számíthat. Ismerve a meg­szokott színház-televízió kapcso­latot, valószínű, hogy első esetben nem készítettek tévéjátékot, tévé­filmet a kiválasztott darabból Mégcsak nem is a kommersz szó­rakoztatás szolgálatába állították a színházat, hanem magát a szín­ház autonóm művészetét, annak műhelytitkait, az alkotók szándé­kait igyekeztek bemutatni. (d-n) Lovasvágták, lövöldözések kö­vetik egymást, míg a jó el nem nyeri méltó jutalmát - ez lehetne a mottója az Üldözés és sztyep­pén című szovjet alkotásnak, mely nem történelmi film, „csak“ a múltban játszódó kaland. A szovjet filmgyártás egyik örök­zöld témáját, a polgárháború vé­res összeütközéseit megjelenítő alkotás eseményei Kazahsztán­ban zajlanak; a vörösök vezetője Hamit kapitány, a fehérek Kudra atamán zászlaja alatt gyülekez­nek. A két vezér személyes gyűlö­lete különösen akkor válik élet­halálharccá, amikor a fogságba esett Hamit csellel kiszabadul... Harcképessé téve maroknyi csa­patát le akarja győzni az atamánt. Érdekes kalandfilm az Abdula Karszakbajev rendezte Üldözés a sztyeppén: jól szerkesztett cse­lekményben, hatásosan adagolva a feszültséget mutatja be a bolse­vikok és az ellenforradalmi sere­gek kemény harcát. A rendező a feszült jeleneteket nem öncélú­an ábrázolja, hanem a tartalmat teszi hangsúlyossabbá velük. Ügyel a szereplők, különösen a két hős jellemrajzára is, s alkotói elképzeléseinek realizálására két tehetséges kazah színészt talált: Doszhan Zsolzsakszinov és Amir- bek Csokubajev az atamán legyő­zésével végződő akciót színvona­lasan jeleníti meg. A film vonzere­jét növeli, hogy a történet nem puszta kitalálás, hanem a való­ságból merített. Feminista film Az én remek kar­rierem; nem csupán azért, mert alkotócsoportjának tagjai jobbára nők, hanem elsősorban azért, mert a történet központi alakja egy nő, a saját útját kereső, a függet­lenségéért, önállóságáért határo­zottan és következetesen harcoló, s a múlt század vége társadalmi konvencióival szembeszegülő asszony. A filmet Miles Franklin ausztrál írónő önéletrajzi ihletésű regénye alapján Gill Armstrong rendezőnő forgatta. A könyv megjelenésekor, 1901 -ben felháborodást keltett, hi­szen hőse (maga az írónő) bátran elutasította az akkori szokásokat, melyek a nő létbiztonságát és éle­te értelmét csakis a házasságban látták, nem ismerték el önmegva­Persze akadnak, akik a kaland­filmet nem sokra becsülik, mond­ván, hogy semmi köze az élethez. Talán nem érdektelen, ha ezzel kapcsolatban idézzük Tatjana Hlopjankina, szovjet filmkritikus véleményét, aki az alábbiakat írta a műfajról: „A végletes, szinte hi­hetetlen emberi teljesítmények és rendkívüli szituációk láttán az le­het az érzésünk , hogy az ilyesmi abszolút passzív magatartásra kárhoztatja a nézőt. Hiszen miköz­ben a vásznon életre-halálra küz­denek - mi kényelmes székben üldögélünk. A vásznon a hős sok méternyi magasságból ugrik le, meredek sziklákon gurul lefelé vagy az egekbe emelkedik, vagy a tenger mélyébe száll alá - mi pedig? Mi pusztán bámuljuk. De passzivitásunk mégis csak látszó­lagos. valójában a néző és a ka­landfilm hőse között szakadatlan érzelmi információcsere zajlik. Együttérzésünk mintegy plusz erővel, ügyességgel, edzettséggel ruházza fel a hőst. Ö pedig ami­dőn a kalandfilm cselekményének merész szárnyalásával az unal­mas valószerűség fölé emelkedik, mintegy azt mondja nekünk a vá­szonról: nézzétek, milyen erőssé, ügyessé lehet az ember! Csak nem szabad megzavarodni, el­csüggedni, hinni kell a győzelem­ben, gyűlölni kell a rosszat és a bonyolult helyzetekben ti is ugyanilyennek bizonyulhattok, mint amilyenek mi, filmhősök va­gyunk.“ lósításának jogát. A mű azonban nemcsak a nő egyéniségének ki­bontakozását gátló körülményeket mutatja be, hanem döbbenetes képet rajzol a szegény farmerek és a megkövesedett angol szoká­sokat utánzó gazdag ausztrál tele­pesek világáról is. Gill Armstrong filmje láttató kép­zelettel megformált mű, mely a külsőségek, az egzotikus táj lát­ványa helyett a tartalomra, a mon­danivalóra koncentrál. Leíró jelle­ge és egyenetlen tempója ellenére a film a hetvenes években az ismeretlenségből feltörő ausztrál filmművészet egyik figyelmet ér­demlő alkotása. Erénye a műnek Judy Davis, a főszereplő teljesít­ménye.-YM­Palesztin festőművészek tárlata Prágában Színházba papucsban Jelenet a szovjet polgárháborús történetből Az én remek karrierem (ausztrál) Az ausztrál film egyik kockája; középen Judy Davis ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 21. ÚJ FILMEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents