Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-12 / 190. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1982. VIII. 12. A LEMP KB Politikai Bizottságának ülése A lengyel társadalom a rend, a nyugalom és biztonság mellett foglal állást A lengyel bányászok az idén júliusban mintegy 16 millió ton­na szenet termeltek ki, ami 2,3 millió ton­nával több, mint a ta­valyi év ugyanazon hónapjában volt. Az év eleje óta 110 millió 700 ezer tonna szenet rejtettek Lengyel- országban, ami 1981 első hét hónapjához viszonyítva 15,5 mil­lió tonnával több. A széntermelés növe­kedését elősegíti a lublini szénmeden­cében épülő néhány új bánya. Elsőként még az idén a Bog- danka Bánya (képün­kön az itt működő egyik gép) ad sze­net. (ČSTK-felvétel) WEINBERGER FURCSA LOGIKÁJA A szenátorok magyarázatot követelnek a nukleáris fegyverek ügyében (ČSTK) - Lengyelország politi­kai és társadalmi helyzetéről tár­gyalt Varsóban kedden a LEMP KB Politikai Bizottsága. A tanács­kozáson megállapították, hogy a helyzet a nehéz körülmények ellenére tovább normalizálódik, és a társadalom többsége értékeli az események alakulását. A Politikai Bizottság hangsú­lyozta, hogy a szélsőséges erők a jelenlegi nehézségeket és az 1980 augusztusi gdanski esemé­nyek közelgő második évfordulóját nyugtalanság szítására akarják ki­használni. A testület megállapítot­ta, hogy a társadalom egyértelmű­en a rend, a nyugalom és a bizton­ság mellett foglal állást, és mege­légedéssel fogadja a szükségálla­pot megszüntetésének kilátásba helyezését. A LEMP KB Politikai Bizottsága hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti újjászületést szorgal­mazó mozgalom szavatolja a len­gyelországi helyzet további stabili­zálását. Az ülésen leszögezték, (ČSTK) - Az ENSZ dekolonizá- ciós bizottsága megerősítette Mik­ronézia népének jogát az önren­delkezésre és a függetlenségre, s hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak mint a szigetek gyám­jának kötelessége olyan feltétele­ket létrehozni, hogy az ország né­pe szabadon érvényesíthesse ezt a jogát. A bizottság egyébként meg­kezdte a vitát a gyarmati területe­TISZTOGATÓ KAMPÁNY (ČSTK) - Iránban folytatódik a kormányellenes tevékenységgel vádolt személyek elleni kampány. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelen­tése szerint április 21-e óta csak a Khuzesztán tartományi Ahvaz városban a Népi Mudzsaheddinek ellenzéki szervezet 300 tagját öl­ték vagy sebesítették meg, illetve tartóztatták le. Ezalatt az időszak alatt lelepleztek közel 60 konspirá- ciós lakást, nagy mennyiségű fegyvert és lőszert foglaltak le. a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltására vonatkozó megállapo­dás jelentőségére az ENSZ-köz- gyülés több határozata is rámutat. Ezért fontos tárgyalásokat folytatni e problémáról sikeres befejezésü­kig, hogy megoldják az ellenőrzés különböző szempontjaira vonatko­zó többi kérdést. Az Egyesült Álla­mok azonban nincs erre tekin­tettel. A Fehér Ház jelenlegi vezető­sége célul tűzte ki, hogy katonai fölényre tesz szert a Szovjetunió­val szemben, és ebben főként a nukleáris fegyverekkel számolt. Most jóváhagyta a nukleáris fegy­verkészletek növelésének széles körű programját, ahogy azt az Egyesült Államok elnöke 1981. október 2-án bejelentette. E politi­kával összhangban az Egyesült Államok új robbanófejeket fejleszt ki az MX, a Trident 1 és a Trident 2 ballisztikus rakétákhoz, szár­nyas bombákat, Pershing 2 raké­tákat, neutrontöltényt, speciális töltetet a B-1 és a Stealth bombá­zó repülőgépek számára. A Wein­berger hadügyminiszter által beje­lentett nemzetvédelmi irányelvek feltételezik, hogy a következő 10 évben „legkevesebb 23 ezer új nukleáris robbanófejet gyár­tanak“. Meg akarják teremteni tehát a minőségileg új anyagi bázist a nukleáris háború viseléséhez. Az új hadászati és más fegyver- rendszerekhez új nukleáris rob­banófejekre is szükség volt. Itt kell keresni annak az okát, hogy az Egyesült Államok miért gá­tolja meg az egyezményt, és miért nem akar lemondani a kí­sérletekről. Nevada államban az idei év első hat hónapjában ötven száza­hogy a szén és más nyersanyagok termelésében, valamint a hazai nyersanyagokra támaszkodó fel­dolgozó iparban állandósultak a kedvező tendenciák. A politikai bizottság ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet a gazdaságban és a tár­sadalmi élet területén tapasztalha­tó olyan negatív jelenségekre, mint például & munkatermelé­kenység alacsony foka, a munka- fegyelem visszaesése, az indoko­latlan áremelések és a spekuláció. A testület ugyancsak hangsúlyoz­ta, hogy a pártszerveknek és -szervezeteknek, az állami és gazdasági irányításnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a tár­sadalmi igazságosság elveinek megtartására. A politikai bizottság megállapí­totta továbbá, hogy a lengyel kül­kereskedelemben megszűntek a negatív tendenciák, s ugyanez érvényes a piaci helyzet alakulá­sára, további lépéseket kell azon­ban tenni a piaci egyensúly hely­reállítására és a kivitel fokozására. ken folyó idegen gazdasági és katonai tevékenységről, amely akadályozza az ENSZ-nek a gyar­matok felszámolásáról szóló hatá­rozata érvényesítését. A vitában felszólalt Štefan Kalina csehszlo­vák küldött, és többek között kije­lentette, Csehszlovákia szüksé,- gesnek tartja, hogy a gyarmati hatalmak azonnal és feltételek nélkül számolják fel a megszállt területeken levő katonai támasz­pontjaikat. Ez elsősorban Namíbi­ára vonatkozik, amelyet a Dél­afrikai Köztársaság saját katonai bázisává és az Angola, Zambia és Botswana elleni agresszió kiindu­lópontjává változtatott. A dél-afrikai rezsimnek szóló fegyverszállítások tilalmáról hozott BT-határozattal ellentétben több ország, köztük Nagy-Britannia, az USA, Kanada és Dánia továbbra is fegyvereket szállít Pretoriának - mutatott rá a csehszlovák kül­dött. Különösen veszélyesnek mi­nősítette, hogy a fajüldöző rend­szer nukleáris potenciálját fej­leszti. lékkai több kísérleti robbantást hajtottak végre, mint 1981 azonos időszakában. Az amerikai energia- ipari minisztérium ezzel kapcso­latban 1983-ra nukleáris fegyver- kísérletekre kétszer annyi dotációt kér, mint amennyit 1980-ban ka­pott. A nukleáris fegyverkísérletek betiltásának igen nagy figyelmet szentel az ENSZ-közgyűlés nem­rég lezajlott második rendkívüli le­szerelési ülésszaka. Az államok­nak, köztük a nyugati államoknak is túlnyomó többsége e probléma lehető leggyorsabb megoldása mellett foglalt állást. A legteljesebb és a legradikálisabb megoldás ter­mészetesen az atomfegyverkí­sérletek teljes és általános betil­tására vonatkozó szerződés megkötése lenne. Éppen e cél elérésére irányultak a Szovjet­unió, a többi szocialista állam és az el nem kötelezett orszá­gok erőfeszítései. Ugyanakkor átmeneti megoldásokat is javasol­tak. Például India, Mexikó, Svájc és néhány más állam javasolta a nukleáris fegyverkészletek befa­gyasztását. A befagyasztás egyik eleme lehetne a nukleáris fegyver- kísérletek javasolt betiltása. A Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán kijelentette, hogy közel áll hozzá a befagyasz­tás gondolata. Ennek ellenére azonban az Egyesült Államok minden erre irányuló javaslatot meggátolt. Augusztus 3-án újra megkezdte tárgyalásait a genfi leszerelési bi­zottság, s úgy döntött, hogy külön munkacsoportot hoz létre, amely kidolgozná a nukleáris fegyverkí­sérletek betiltására vonatkozó szerződésjavaslatot. Az Egyesült Államok egyetértett azzal, hogy (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter a New Work Times című lapnak adott interjújában megerősítette, hogy az Egyesült Államok hosszú lejá­ratú nukleáris háborúra készül. Elismerte ugyan, hogy az atomhá­borút nem lehet megnyerni, ugyanakkor azonban hangsúlyoz­ta, hogy az USA „nem úgy tervezi a dolgokat, hogy vesztesként ke­rüljön ki belőle“. Weinberger furcsa logikája azt a doktrínát hivatott védelmezni, amelynek ő maga a szülőatyja. Idén május óta azonban, amikor nyilvánosságra hozta doktrínáját, éles bírálatok kereszttüzébe ke­rült. így most a „keleti fenyege­tés“ elcsépelt témájára új változa­tot alkotott - azt állítja, hogy a Szovjetunió készül a hosszú lejáratú nukleáris háborúra, xxx John Danforth szenátor a sze­nátusban indokolta azt a határo­zati javaslatot, amelyet már 21 tár­sa írt alá és amely azt követeli, hogy Reagan elnök december el­sejéig terjesszen a Kongresszus elé részletes jelentést a nukleáris fegyverek kérdésére vonatkozó amerikai politikáról. Danforth ki­jelentette: „Indokolhatatlan tény, hogy az Egyesült Államok az el­múlt tíz év alatt nem volt képes ratifikálni a Szovjetunióval kötött egyetlen megállapodást sem a nukleáris fegyverkezés ellenőr­zéséről.“ A szenátor hangsúlyozta, hogy részt vegyen ebben a csoportban, de tekintettel a Fehér Háznak a nukleáris fegyverkísérleteket il­lető bejelentésére, felmerül a kér­dés, nem akarja-e az Egyesült Államok a leszerelési bizottsá­got és a megkezdődő tárgyalá­sokat felhasználni a világ köz­véleményének becsapására, s ugyanakkor fokozni a nukleá­ris fegyverkísérleteket? Az amerikai fél arra hivatkozik, hogy az annak idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió által ki­dolgozott, az ellenőrzésről 1974- ben aláírt szerződés határozmá- nyai már nem felelnek meg az Egyesült Államoknak. Noha ennek a szerződésnek nem történt meg a ratifikálása, a Szovjetunió és az Egyesült Államok már korábban kinyilatkoztatta, hogy tartani fogják magukat ennek határozataihoz, amelyek megtiltják a 150 kilotonna erőt meghaladó nukleáris eszkö­zök kísérleti robbantását. Most azonban a Fehér Ház képviselői kijelentik, hogy noha nincs okuk megvádolni a Szovjetuniót az em­lített határozatok megsértésével, amerikai részről ezzel kapcsolat­ban fennál a „bizonytalanság álla­pota“. Ahhoz, hogy ne álljon elő a „bi­zonytalanság állapota“, elegendő lenne ratifikálni az említett szer­ződést, amely feltételezi a részle­tesen kidolgozott ellenőrzési rend­szert, s ennek megbízhatóságát biztosítaná a kísérleti robbantások helyeire vonatkozó megfelelő ada­tok cseréje. Az ellenőrzés haté­kony intézkedéseire vonatkozó határozatok a békés célú főid alatt robbantásokról szóló szerződés­ben is benne foglaltatnak, ame­lyek feltételezik szükség esetén a helyszínen végzett ellenőrzést a Reagan-kormányzat hivatalba lépése óta még csak meg sem kísérelte, hogy valamely korábban kötött egyezményt ratifikálásra a szenátus elé terjesszen. A hatá­rozati javaslat egyébként, amely­ről az egész szenátus még tár­gyalni fog, külön felhívja a figyel­met arra, hogy Reagan elutasítot­ta a Szovjetunióval és Nagy-Bri­tanniával az atomfegyver-kísérle­tek általános és teljes betiltásáról kezdett tárgyalások felújítását. A szenátorok ezért azt követelik, hogy az elnök adjon magyarázatot kormányának álláspontját illetően s arra vonatkozóan, hogy milyen politikát kíván folytatni a jövőben és mik a tervei az USA által aláírt, de nem ratifikált szerzőgésekkel. (ČSTK) - Szaddam Husszein iraki elnök Cvijetin Mijatoviccsal, a JSZSZK elnökségének tagjával kedden megtartott találkozóján közölte, Irak nem ragaszkodik ah­hoz, hogy a jövő hónapban Bag­dadban tartsák meg az el nem kötelezett országok csúcskonfe­renciáját. Hangsúlyozta azonban, szükséges, hogy szeptember má­sodikén az iraki fővárosban ülje­nek össze a tagállamok külügymi­niszterei, és döntsenek a csúcs- konferencia helyéről és idejéről. és részletes adatok nyújtását e robbantások céljairól és feltéte­leiről. Nyilvánvaló, hogy nincs szó itt ellenőrző rendszerről, hanem az Egyesült Államoknak arról a szán­dékáról, hogy folytassa kiterjedt nukleáris fegyverkísérleti prog­ramját, és senki se korlátozza a kipróbált nukleáris robbanószer- kezetek számát. Az Egyesült Államoknak nem ez az egyetlen olyan lépése, amely a nukleáris háború veszé­lyének csökkentésére vonatkozó megállapodások meggátlására irányul. Az USA nyíltan ignorál a nukleáris fegyverek korlátozásá­ra irányuló számos más megálla­podást is. Az ilyen politika a helyzet desta- bilizálásához vezet a világban, és növeli a nukleáris fenyegetést. A nukleáris téren tett felelőtlen és egyoldalú lépéseknek súlyos következményei lehetnének nemcsak mindkét hatalom vagy az egymással szemben álló tömbök, de az egész emberiség számára is. Az új nukleáris fegy­verekkel, mint saját előnnyel szá­molni és erre építeni a saját politi­kát iluzórikus. Legyenek bár az Egyesült Államoknak bármilyen fegyverei, bármilyen mennyiség­ben, a Szovjetunió mindig rendel­kezni fog a megfelelő ellensúllyal. A Szovjetunió ugyanakkor min­dent megtesz a nukleáris kataszt­rófa elhárítására. Éppen erre irá­nyul Leonyid Brezsnyevnek, az ENSZ-közgyűlés második rendkí­vüli leszerelési ülésszakához inté­zett üzenetében foglalt nyilatko­zat, hogy a Szovjetunió kötelezi magát: nem használ elsőként nuk­leáris fegyvereket. Egyesült Államok AZ EMBARGOPOLITIK ELLEN (ČSTK) - Az amerikai képvise­lőház külügyi bizottsága 22:12 arányban jóváhagyta azt a tör­vényjavaslatot, amely a Reagan elnök által a Szibériából Nyugat- Európába vezető gázvezeték épí­téséhez szükséges amerikai be­rendezések szállítására elrendelt embargó visszavonását követeli. Mint ismeretes, az embargó az Egyesült Államokban gazdasági nehézségekét okozott, főleg a munkahelyek száma csökkent, amit az elmúlt naookban Malcolm Baldrige kereskedelmi miniszter is kénytelen volt elismerni. Az amerikai intézkedések emellett tovább bonyolították az USA és nyugat-európai szövetségeseinek kapcsolatait. A törvényjavaslatról a képvise­lőház valamennyi tagja még sza­vazni fog. Amerikai segítség Salvadornak (ČSTK) - Az amerikai szenátus tegnapra virradó éjszaka 54:42 arányban jóváhagyta a Reagan- kormányzat tervet, miszerint a sal­vadori juntának az USA 148 millió dollár katonai és gazdasági „segít­séget“ nyújt. A szenátus más karibi országoknak további 207 millió dollárt szavazott meg. Washington a salvadori rend­szernek nyújtott katonai támoga­tást 700 százalékkal növelte ah­hoz viszonyítva, amilyen segítsé­get nyújtottak Salvadornak az el­múlt harminc évben katonai célok­ra a korábbi amerikai kormányok. Az elnök szavai szerint Iraknak' egyetlen érdeke az, hogy a csúcs- konferencia sikeresen megvaló­suljon, és ne kerüljön sor szaka­dásra az el nem kötelezettek moz­galmában. Abdái Malik Jaszin, Husszein elnök személyes megbízottja a Sri Lanka-i államfővel megtartott ta­lálkozóján szintén megerősítette, hogy Irak egyetért a csúcskonfe­rencia helyének megváltoztatásá­val a mozgalom egységének meg­őrzése érdekében. Irakot ugyanis az utóbbi időben több ízben is felszólították, hogy tekintettek Iránnal folytatott hábo­rújára mondjon le az el nem köte­lezettek csúcskonferenciája meg­rendezésének jogáról. Ismét Spadolini kapott megbízást (ČSTK) - Pertini olasz köztár­sasági elnök tegnap Giovanni Spadolinit, az Olasz Republiká­nus Párt képviselőjét bízta meg. ismét az új kormány megalakítá­sával. Mint ismeretes, az ugyan­csak Spadolini vezette ötpárti kor­mánykoalíció szombaton a hét szocialista párti miniszter távozá­sa után mondott le. Míg a korábbi koalíció négy tag­ja - a kereszténydemokraták, a republikánusok, a szociálde­mokraták és a liberálisok - hajlan­dóságot mutat ismét a kormány­ban való részvételre, a Benito Craxi vezette szocialisták ezt elu­tasítják. Az új kormány megalakí­tása nem lesz egyszerű, és a kulcsszerep a parlamenti több­ség biztosításában épp a szocia­listáknak jut. Lehet így is.... Alexander Haig volt ameri­kai külügyminiszter másfél hó­nappal meglepetést okozó hir­telen lemondása után megje­lent a nyilvánosság előtt. San Franciscóban az ügyvédek ta­lálkozóján hétfő este félórás beszédet mondott az USA kül­politikájáról. Nem közölt semmi újat, de 20 ezer dolláros hono­ráriumot kapott, vagyis majd- 'nem annyit, mint miniszterként négyhavi munkáért. (ČSTK) Csehszlovák felszólalás az ENSZ dekolonizációs bizottságában EL NEM KÖTELEZETTEK Irak nem ragaszkodik a csúcskonferencia megrendezéséhez /'SMIHUKW

Next

/
Thumbnails
Contents