Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-11 / 189. szám, szerda
Bővülő jogkör Társadalmunk szocialista átalakulása olyan feltételeket teremtett, amelyek megkívánják az egész hatalmi-igazgatási mechanizmus felépítésének és működésének tökéletesítését. Ez különösképpen a nemzeti bizottságokra, az állam- hatalom és igazgatás területi szerveire vonatkozik. Hosszabb távon is meghatározó jellegű változás elsősorban az iparosodás és ennek következtében az iparágazatokban a foglalkoztatottak számának gyarapodása. A foglalkoztatottak megváltozott struktúrája alapvetően hatott a körzeti és egyben a helyi jellegű települések átalakulására is. Ezt a tendenciát jelentősen befolyásolta és továbbra is befolyásolja a szövetkezetesített mező- gazdaság integrálása, a mező- gazdasági nagyüzemi termelés sokoldalú fejlődése. így például 1960-ban a nyugat-szlovákiai kerületben 881 egységes földmü- vesszövetkezet volt, 1981 -ben pedig már csak 240. A lakosság is fokozatosan koncentrálódik az ipari és a mezőgazdasági termelés központjaiban. Az ipari és a mezőgazdasági termelőerők fejlődésének egyik velejárója az anyagi eszközök összpontosítása a községek és a városok, elsősorban a járulékos beruházások, tehát a dolgozók napi létfontosságú érdekeit kielégítő lakossági szolgáltató létesítmények építésére. Fő feladatok a központi községekben A CSKP KB Elnökségének 1979 áprilisi határozata, valamint az SZSZK kormányának ezt követő, 1981. és 1982. évi határozatai értelmében lépések történtek a nemzeti bizottságok gazdasági- szervező, kulturális-nevelő és hatalmi-igazgatási funkciója gyakorlásának tökéletesítésére. Az említett dokumentumokkal összhangban, annak érdekében, hogy az államigazgatás közelebb kerüljön az állampolgárokhoz, az 1981-1982-es években további intézkedéseket foganatosítottak. Kiválasztották azokat a központi községeket, amelyekben a CSKP KB 6. ülése határozatainak megfelelően, az SZNT 1982. évi 52. sz. törvénye alapján, ez év július 1-i hatállyal bővült a nemzeti bizottságok jogköre. A jóváhagyott intézkedések célja a nemzeti bizottságok munkájának, az államigazgatás gyakorlásának tökéletesítése és a központi községek élete átfogó fejlesztésének jobb szavatolása. A központi községekben ezt főleg azzal érik el, hogy:- bővül a nemzeti bizottságok hatásköre a gazdasági-szervező munka és az államigazgatás területén, valamint a területükön működő, a felsőbb fokú nemzeti bizottságok által irányított, illetve a más szerveknek alárendelt szervezetek viszonylatában;- a lakosság életfeltételeinek javítása, az államigazgatás állampolgárokhoz való közelítése és a szocialista demokrácia hatékony formáinak fejlesztése érdekében megteremtik a nemzeti bizottságok tevékenységének káder, anyagi, pénzügyi és szervezési előfeltételeit. A központi községek hatásköre a gazdasági-szervező munkában főleg az alábbi vonatkozásokban bővül: 1 / Növekszik szerepük a területi tervezésben, a beruházások szét- helyezésében, a környezet és a jogos lakossági érdekek védelmében; 2/ nagyobb lesz a lakások, a járulékos beruházások építésére és a közművesítésre, valamint a lakótelepi fejlesztés szabályozására gyakorolt befolyásuk; 3/ elmélyül a hatáskörük a lakossági, valamint a szociális szolgáltatások, a tankötelezettség előtti gondoskodás biztosításában; 4/ nagyobb mértékben részesednek a különböző szintű nemzeti bizottságok költségvetéséből; 5/ a beruházási tervekben, beleértve a Z-akciót is, előnyben részesítik a központi községek járulékos beruházásainak és a közművesítésnek fejlesztését. Az államigazgatás viszonylatában a központi községek nemzeti bizottságai döntenek a lakosok folyó ügyeiben. Nagyobb lesz a hatáskörük a környezeti viszonyok formálásában és védelmében, a területi tervezésben, az építkezés szabályozásában, a mező- gazdasági termőtalaj, az ivóvíz védelmében és hasznosításában, a közellátásban és a kereskedelemben, a szociális ellátásban, valamint a közrend védelmében. A kiegyensúlyozott fejlesztés érdekében Az alapfokú nemzeti bizottságok által nem irányított, de a területükön működő többi szervvel és szervezettel kapcsolatban növekszik a nemzeti bizottságok befolyása és egyeztető szerepe a központi község egész területének kiegyensúlyozott fejlesztésében, amiből ezeknek a szerveknek és szervezeteknek arányos részt kell vállalniuk. Főleg a lakosság élet- és munkafeltételeivel kapcsolatos kérdések megoldásáról van szó. A központi községek nemzeti bizottságai ügyelnek arra, hogy ezek a községek fokozatosan bázisává váljanak az egész környező terület lakossága társadalmi szükségletei kielégítésének és a fizetett lakossági szolgáltatások biztosításának. A központi községek nemzeti bizottságain a bővült államigazgatási jogkör hozzáértő gyakorlásához megfelelő apparátust hoztak létre. Ezeknek a nemzeti bizottságoknak a tevékenységét - velük együttműködve - pénzzel és anyagilag a járási nemzeti bizottságok látják el. Ennek * során ügyelnek arra, hogy az integrált községekben célszerűen hasznosítsák az épületeket és az egyéb eszközöket. A központi községek nemzeti bizottságai sokoldalúan biztosítják a polgári bizottságok tevékenységét. A hatáskör bővítése megteremti annak kedvező előfeltételeit, hogy a központi községek igazgatta területen növekedjen a lakosság kezdeményezése és aktivitása. A nemzeti bizottságok intenzív po- litikai-szervező és kulturális-nevelő munkát fejtenek ki az állampolgárok körében és a központi község minden részében biztosítják a szocialista demokrácia teljes érvényesülését. Minden ilyen községben polgári bizottságok vannak. Ezek fontos formáját képezik a lakosság bevonásának a nemzeti bizottságok tevékenységébe. Tömegszervező munkát fejtenek ki és szavatolják a lakosok részvételét a közügyek igazgatásában. A lakosok közvetítésükkel érvényesítik a nemzeti bizottságon szükségleteiket és érdekeiket. Ennek érdekében nyilvános gyűléseket is tartanak, nemcsak a központi község nemzeti bizottságának székhelyén, hanem egyes részeiben is. A nemzeti bizottság plénumülé- sein az adott terület fejlesztése kulcsfontosságú kérdéseit oldják meg, összhangban a sajátos feltételekkel. Itt érvényesül a nemzeti bizottság egyeztető és 'ellenőrző szerepe a területén működő, a magasabb fokú nemzeti bizottságok által irányított valamennyi szervvel és szervezettel, illetve a központi község nemzeti bizottságának alá nem rendelt egyéb szervezettel szemben. Elsősorban a szocialista törvényesség megtartásáról, a központi község fejlesztésében a részvétel növeléséről, a környezetvédelemről és a lakossági szükségletek kielégítéséről van szó. Ugyanakkor ezeket a szervezeteket segítik a tevékenységüket és a gazdasági feladatok teljesítését befolyásoló problémák, például a szociális fejlesztés, a munkaerők, a közlekedés problémái megoldásában. A lakosság szolgálatában • A központi községek munkája hatékonyságának növelésében fontos szerepük van képviselőiknek. A választott szervek összetételében tükröződik az adott terület népesedési struktúrája, lakosainak száma, valamint a központi község egyes részei lakosságának arányában a képviselők száma. Ezekben a községekben a feltétlenül szükséges apparátus mellett két tartósan függetlenített képviselő is van, nevezetesen az elnök és a titkár. A nemzeti bizottság itt az érvényes jogszabályokhoz igazodva bizottságokat létesít. Ezeknek összetétele a képviselők számától és a nemzeti bizottság feladatainak nagyságától és igényességétől függ. A nemzeti bizottságok a központi községekben népi ellenőrző bizottságokat is létrehoznak. Ellenőrző tevékenységük kereteit a nemzeti bizottság bővült jogköre és a lakossági szükségletek határozzák meg. A központi községek nemzeti bizottságai a lakosok és a szervezetek ügyeinek intézésére igazgatási bizottságokat is létrehoznak, továbbá aktívákat és munkabizottságokat. Ezek számára megteremtik működésük szükséges előfeltételeit. A kerületi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságok javaslatára a Szlovák Szocialista Köztársaságban 54 központi községet jelöltek ki. Ebből 15 van a nyugat-, 21 a közép- és 18 a kelet-szlovákiai kerületben, kijelölésük során tekintetbe vették főleg környező területük nagyságát, lakosaik számát, ellátottságukat járulékos beruházásokkal, közművesítésük szintjét, a községfejlesztés lehetőségeit stb. Különböző nagyságú községekről van szó. A legkisebb az 1065 lélekszámú Dlhá n/Ora- vou, a legnagyobb pedig a középszlovákiai kerületben a 8447 lakosú Hriňová. \/égül hangsúlyoznunk kell, hogy a központi községek helyi nemzeti bizottságainak bővült jogköre célszerű és hasznos tevékenységet követel tőlük a lakosok politikai és nyilvános életének továbbfejlesztésében és ösztönzésükben arra, hogy ma, valamint a jövőben nagyobb mértékben részt vegyenek az adott területiigazgatási egység gazdasági, szociális és kulturális élete kibontakoztatásában. JÁN NAVRÁTEK mérnök, DR. JÁN KUCHARIČ, az SZSZK Belügyminisztériumának munkatársai Miroslav Vodéra felvétele Szlovákia körül- Dobrý deň - köszönök a bát- kai erdő szélén pihenő kerékpárosok egy csoportjára.- Dobrý den - hangzik egyszerre több szájból is a válasz. Ám hamarosan kiderül, hogy ezzel lényegében ki is merült az országút ifjú vándorainak szlovák nyelvtudománya. Amint elmondották, magyarok, budapesti főiskolások valamennyien és vakációjuk egy részében Szlovákia nevezetességeivel ismerkedtek.- Tulajdonképpen már úton vagyunk hazafelé - mondja a leendő iparművészek szószólója, Regős István miután egy hete jártuk Szlovákia számunkra eddig ismeretlen tájait. Poprádra vonattal érkeztünk, onnét a Magas-Tátrába kerekeztünk, majd a bennünket leginkább érdeklő szepességi városokat tekintettük meg.- S milyenek a benyomásaiKr Papp Jánosnak, á már végzett hallgatók egyikének, s útitársainak véleménye szerint a Magas-Tátra nagyon szép, rendezett, az emberek általában figyelmesek és segítőkészek voltak. - A Javorinán s még egy két helyen igen olcsó és jó szálláshelyhez jutottunk - mondotta. - Ugyanakkor Bártfán és környékén csak első osztályú szállodákban tudtunk elhelyezkedni, s ezekben Csehszlovákiában sem a főiskolások zsebéhez viszonyítva állapították meg az árakat. Különben hasznos és tanulságos volt a túra. Közben vége a pihenőnek, többen is szedelőzködnek. indulásra kész a kis csoport. Hosszú még az út hazáig. h.aAP RÓ HIRDETÉS KÖSZÖNTŐ • Németh Kálmánnak 60. születésnapja alkalmából szeretettel gratulálnak, sok erőt, jó egészséget és hosz- szan tartó boldog életet kívánnak családja körében: szerető felesége, Júlia, fiai, Gábor, Béla, menye, Juci, unokái, Ivetka, Zsuzsika, Angélika és Gabika, akik sokszor csókolják a drága nagyapát. A jókívánságokhoz csatlakoznak a jubiláns testvérei és a rokonság. Ú-1560 • 1981. augusztus 12-én dobbant utoljára a szíve a szeretett férjnek és édesapának Tóth Bélának (Selice). Akik szerették és ismerték, gondoljanak rá ezen a szomorú évfordulón. örökké gyászoló felesége és leánya. Ú-1405 VEGYES • Érettségi találkozót tartanak a Bratislavai Magyar Pedagógiai Iskola 1957- ben végzett IV. A osztályos volt diákjai. Találkozás 1982. VIII. 28-án 17,00 órakor a Holice na Ostrove-i Kondorosban. Ú-1669 MEGEMLÉKEZÉS I • Életünk legfájdalmasabb napja volt 1981. augusztus 12., amikor a kegyetlen halál váratlanul, búcsúszó nélkül kiragadta szerettei köréből, életének 43. évében Soós Ernőt (Pastuchy - Patas). Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra szomorú évfordulón. Emlékét örökké őrző felesége, gyermekei és édesapja. Ú-1570 • Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó testvérre, Diósi Sanyikéra, aki tragikus halállal, 1981. augusztus 11-én 13 éves korában távozott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú első évfordulón. örökké gyászoló testvérei, Gábor, Tibor családjukkal. Ú-1595 köszönetnyilvánítás • Köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, jó barátnak és ismerősnek, akik 1982. augusztus 4-én elkísérték szeretett halottunkat DURÁNSZKY FERENCET utolsó útjára a pozsonypüspöki teme- ■ tőbe. A gyászoló család Ú-1670 G TEKINTSE MEG augusztus 21-e és szeptember 5-e között Nyitrán (Nitra) cIZ AGROKOMPLEX ’82 országos mezőgazdasági kiállítást! UF-79 ÚJ szú 6 1982. VIII. 11.
