Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-10 / 188. szám, kedd
UJ szú 3 1982. VIII. 10. Az atomrobbanás áldozataira emlékeztek Nagaszakiban A japán kormányfő mondott beszédet ===== Kommentárunk —■ „Hollanditis“ (ČSTK) - Tegnap pontosan 11 óra 2 perckor, abban a pillanatban, amikor 1945-ben Nagaszakiban csaknem 75 ezer ember pusztult el, megszólaltak a város üzemeinek szirénái és a hajók kürtjei, megkondultak a harangok, (ČSTK) - James Jones, az amerikai képviselőház költségvetési bizottságának elnöke vasárnap követelte a hadikiadások csökkentését és egy, a fegyverkezés korlátozásáról szóló megállapodás megkötését a Szovjetunióval. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok a „növekvő költségvetési hiány időzített bombáján ül“. A költségvetési deficit az idén meghaladja a 100 milliárd dollárt és - ha nem változik a kormány gazdasági politikája -1986-ra eléri a 330 milliárd dollárt. Ha az USA ezt el akarja kerülni, akkor mindenekelőtt a katonai kiadásokat kell csökkentenie, és rendbe kell tennie az adózási rendszert és a szövetségi kiadások rendszerét. Malcolm Baldridge, az USA kereskedelmi minisztere vasárnapi televíziós beszédében viszont védelmezte a Reagan-kormány gazaasági politikáját. Azonban ő is kénytelen volt beismerni, hogy a kormány nem tudja megállítani a munkanélküliség további fokozódását, amely hivatalos adatok szerint eléri az aktív amerikai lakosság 9,8 százalékát. így nem csodálkozhatunk azon, hogy az amerikaiak már nem hisz(ČSTK) - Adolfo Suarez volt spanyol kormányfő és a Demokratikus Centrum Unió (UCD) kormánypárt egykori elnöke amellett foglalt állást, hogy az idén ősszel idő előtti parlamenti választásokat tartsanak. Az El Pais napilapban hangsúlyozta, hogy Calvo Sotelo jelenlegi miniszterelnök politikája (Folytatás az 1. oldalról) programok, valamint kétoldalú és regionális együttműködés megszervezése formájában, továbbá a műholdak nemzetközi rendszere közös felhasználásának, a tudományos és műszaki tapasztalatok és ismeretek cseréjének formájában, a világűrben megvalósított együttműködéssel és a fejlődő országok segítségével is arra törekedve, hogy az űrtechnológiát a haladás céljaira használják fel, a távösszeköttetés, a meteorológia stb. területén. A bécsi UNISPACE-82 konferenciát megelőzően 1981-ben ülést tartott az előkészítő bizottság és leállt a közlekedés. A város lakosainak emlékére tartott egyperces csend után a nagaszaki Béke parkban, amelyet a 37 évvel ezelőtt ledobott amerikai atombomba robbanása középpontjának közelében létesítettek, ünnepi nek elnökükben és gazdaságpolitikájában. A Los Angeles Times napilap közvélemény-kutatása szerint a két évvel ezelőtt Reagan- re szavazott állampolgárok egy- harmada úgy döntött, hogy már sosem fog rá szavazni. Egyébként az amerikaiak 60 százalékának meggyőződése, hogy sem a republikánusok, sem a demokraták „nem rendelkeznek olyan javaslatokkal, amelyek megoldanák az amerikai gazdaság problémáit“. (ČSTK) - Franciaország nem támogatja az USA jelenlegi gazdasági politikáját, amelynek célja a Szovjetunióba irányuló berendezésszállítások embargója. Ebben a kérdésben komoly ellentétek vannak az USA és Franciaország között. Nézetünk szerint Washingtonnak nincs joga Franciaország nevében dönteni arról, hogy kereskedjen-e a Szovjetunióval, vagy sem. Ezt a kijelentést tette vasárnap Claudie Cheysson francia külügyminiszter Delhiben a spanyolországi helyzet rosszabbodásához vezetett. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet azok az erők jelentenek, melyek minden eszközzel igyekeznek megakadályozni, hogy az őszi választásokon győzzön a demokratikus ellenzék legerősebb pártja - a Spanyol Szocialista Munkáspárt. 53 állam részvételével, és négy regionális szemináriumot tartottak Etiópiában, Argentínában, Franciaországban és Indonéziában, az idén-pedig további két szemináriumot Etiópiában és Ecuadorban. Az első ilyen jellegű értekezletet ugyancsak Bécsben tartották meg - 1968 augusztusában. Ez a tanácskozás mindenekelőtt az űrtechnológia fejlesztésére, valamint a világűrkutatásban szerzett ismeretek gyakorlati érvényesítésére irányult. A mostani nagy fontosságú bécsi tanácskozásnak részét alkotja az egyedülálló nemzetközi űrtechnikai kiállítás, amely több mint 12 ezer négyzetméter területen van nagygyűlést tartottak, amelyen beszédet mondott Szuzuki Zenko japán miniszterelnök. Rámutatott, hogy a gyorsuló fegyverkezési hajsza veszélyezteti a világbékét és kijelentette, hogy kormánya tiszteletben tartja azt a három alkotmányos alapelvet,, amelyek megtiltják atomfegyverek Japán területén történő gyártását, tárolását és elhelyezését. Nagaszaki polgármestere felszólította a japán miniszterelnököt, hogy kormánya nyilvánítsa Japánt atomfegyvermentes övezetté. A Béke park közepén álló obe- liszkhez - hasonlóképpen, mint minden évben - elhelyezték annak a további 1888 embernek nevét tartalmazó listát, akik az amerikai atombomba robbanásának következményeibe az utóbbi évben haltak bele. Áremelés Magyarországon (ČSTK) - A Magyar Népköztársaság Anyag- és Arhivatala közleményt adott ki a fogyasztói árak szabályozását érintő intézkedésekről. Az MNK kormánya elhatározta a fogyasztói árak olyan módon való emelését, hogy az elősegítse a gazdasági egyensúly javítását, a fogyasztást a tervezett szinten tartsa, és csökkentse az állami dotációk és költségvetési kiadások nagyságát. Augusztus 9-töl a kenyér, a liszt, a tésztafélék és a rizs ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. A citrusfélék, a fűszer, a kakaó és a csokoládékészítmények ára átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Az Anyag- és Árhivatal továbbá bejelentette, hogy szeptember 1- tól átlagosan 100 százalékkal nőnek a távolsági személyszállításért fizetendő viteldíjak. tartott sajtóértekezletén. A francia diplomácia vezetője egynapos látogatáson tartózkodott Indiában. A külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy a Szovjetunióval megkötött kereskedelmi szerződések megfelelnek a francia dolgozók érdekeinek. A sajtóértekezleten a továbbiakban támogatta a fejlődő országok azon követelését, hogy új nemzetközi gazdasági rendet kell kialakítani. A fejlődő országok követelése a fejlődő és a fejlett államok közötti jelenlegi pénzügyi és gazdasági kapcsolatok felülvizsgálására teljesen helyénvaló, és ezt nem lehet elutasítani, amint azt Washington teszi - mondotta a miniszter. Súlyos politikai hibának minősítette azt a washingtoni döntést, miszerint csökkentik a fejlődő országoknak azon nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott rövid lejáratú hitelek összegét, amelyek a fejlesztési programokat szolgálják. Ezek a nemzetközi pénzügyi szervezetek az USA befolyása alatt állnak. elhelyezve. A két kozmikus nagyhatalmon, a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül a kiállításon további 23 ország és négy nemzetközi szervezet vesz részt: a kiállítás anyagai azt a szédületes fejlődést dokumentálják, amely 1957 óta ment végbe, amikor is a Szovjetunió felbocsátotta a világűrbe a Föld első mesterséges holdjait. A kiállításon főleg azok a sikqrek domborodnak ki, amelyeket az utóbbi években a Szovjetunió ért el a világűr békés kutatásában és a nemzetközi üregyütt- működésben. A CSSZSZK kiállítja a CSTA lézer-radarberendezésé- nek modelljét, amely Ondfejovban működik. A nyári szünet után szeptemberben újítják fel az európai nukleáris fegyverek korlátozásával foglalkozó szovjet-amerikai tárgyalásokat Genfben. Az eléggé szűkszavú tájékoztatásokból egy dologra mindenesetre következtetni lehet: az USA továbbra is kitart elfogadhatatlan, saját megoldása, az ún. „nulla megoldás“ mellett, nem hajlandó lemondani az új rakéták nyugat-európai telepítéséről. A megfigyelők értékelését - akik szerint Washington az időhúzó taktikát alkalmazva az eszmecserét nagyszabású katonai programjának megvalósítására igyekszik kihasználni - támasztják alá azok az értesülések, melyek szerint már folynak az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták 1983-ra tervezett telepítésének előmunkálatai, azaz e fegyverek indítóállásait alapozzák meg. Az eurorakéták telepítéséről szóló 1979-es NATO-döntés nagy port kavart fel annakidején, s az ezzel kapcsolatos viták természetesen máig sem csitultak el. A hónapok gyorsan telnek, s ezért még sürgetőbb a követelmény, hogy mielőbb konkrét intézkedések, megállapodások szülessenek az Európa békéjét és biztonságát veszélyeztető, a fegyverkezési versenyt tovább fokozó tervek meghiúsítására. Emlékezhetünk arra, hogy Washingtonnak több partnerére óriási nyomást kellett gyakorolnia a telepítési tervek elfogadtatása érdekében. Már akkor is jól érzékelhetőek voltak az egyes NATO-országok között a véleménykülönbségek. Bár a NATO-n belüli mostani viszályt a Reagan-kormány „családi vitaként“ szeretné beállítani, több nyugati politikus véleménye megegyezik abban, hogy a szövetségesek közötti perpatvar még sosem veszélyeztette annyira az Észak-atlanti Paktum egységét mint a szibériai gázvezeték ügyében hozott amerikai döntés nyomán kialakult vita. Erre figyelmeztetett a múlt héten Mark MacGui- gan kanadai külügyminiszter, aki Washingtonban szintén élesen bírálta a Reagan-kormány gazdaságpolitikáját. A kanadai álláspontra egyébként jellemző Trudeau kormányfő kijelentése: „Hirtelen az európaiak is látják, milyen súlyos, ha egy olyan erős ország, mint az Egyesült Államok maga veszi kezébe más országokban a törvényt, különösen a gazdaságban.“ V isszatérve az európai nukleáris fegyverek ügyére, mint tudjuk, a legtöbb NATO-ország kormánya a haladó emberek százezreinek hatalmas tiltakozó mozgalma ellenére is beleegyezett a rakétatelepítésbe. Ezzel kapcsolatban most két érdekes állásfoglalásra szeretnénk utalni. A közelmúltban rengeteget foglalkozott a világsajtó Schmidt kancellár amerikai útjával. A nyugatnémet politikus korábbi megnyilatkozásaiban is többször tanúi lehettünk annak a kettősségnek, hogy egyrészt következetesen védelmezte a NATO politikáját, másrészt hangsúlyozta a szovjet— amerikai fegyverkorlátozási párbeszéd szükségességét. Legutóbbi egyesült államokbeli útjával kapcsolatban a sajtó Schmidt gazdaságpolitikai állásfoglalásának szentelte a legnagyobb teret, rámutatva: a nyugatnémet kormány határozottan szembehelyezkedett az amerikai embargódöntéssel. Volt azonban egy megjegyzése, mely figyelmet érdemel. Mint már említettük, a NATO-programot mindeddig helyeslő Schmidt kijelentette: ha most tárgyalnának az új rakéták telepítéséről, akkor előnyben részesítené a rakéták tengeri telepítésének gondolatát. Nem akarunk ebből messzemenő következtetéseket levonni, s tudjuk azt is, a nyugatnémet kormány nem fog változtatni a területén elhelyezendő rakéták ügyében kimondott igenen. Csupán érzékeltetni; Nyugat-Európa vezető politikusai tisztában vannak azzal, hogy a rakétatelepítés rendkívüli veszélybe sodorja az ő országaikat is, látják, kinek a biztonsága ellen irányulnak a „korlátozott atomháború“ lehetőségéről, a „félelem egyensúlyáról“ vallott amerikai elképzelések. A közelmúltban a holland kormánypárt, a kereszténydemokraták (CDA) két magas rangú képviselője: Hans de Boer, kulturális és szociálisügyi miniszter, valamint W. Aantes, a CDA parlamenti frakciójának volt elnöke kijelentették: az a szándék, hogy új amerikai rakétákat telepítsenek Hollandia területére, ellentétben áll pártjuk programjával, s nem fogják támogatni a kormányt, ha az augusztusi választások után a parlament beleegyezik a rakétatelepítésbe. A két holland politikus állásfoglalásának előzménye: meg nem nevezett források közölték, hogy Andries van Agt, a CDA elnöke és egyben miniszterelnök, valamint a párt vezetőségének egy csoportja hajlandó lenne engedni az amerikai nyomásnak és beleegyezne a rakétatelepítésbe. Mint ismeretes, Hollandia mindeddig nem mondott igent a NATO-tervre. Egyébként a hollant miniszterelnök ez év áprilisában járt az Egyesült Államokban, s akkor elutasította a rakétatelepítési tervet. H ollandiában rendkívül erős a békemozgalom, a közvélemény atomfegyver-ellenes hangulata. Ezzel kapcsolatban a washingtoni U. S. News and World Report rámutat: rendkívül erősek a holland-amerikai gazdasági kapcsolatok. Kevesen tudják, hogy a nyugat-európai országok közül hollandjának vannak a legnagyobb beruházásai az USA- ban, összesen 16 milliárd dollár értékben, az amerikai tőkének viszont 8 milliárdos beruházásai vannak Hollandiában. Washingtonban kezdenek úgy tekinteni Hollandiára, mint ,,hónapos partnerre“, mivel csak addig hajlandó velük együttműködni, amíg abból haszna van, de nem hajlandó semmilyen rizikót vállalni „a Nyugat biztonságának megszilárdításáért“. A jelenlegi holland kormányt három párt koalíciójával hozták létre. A parlamentben viszont tíz párt képviselői ülnek, s a kormánykoalíció nem rendelkezik olyan többséggel, hogy erélyes döntéseket tudjon hozni. Egyes vélemények szerint a kormánynak minden döntése előtt előbb jól meg kell fontolnia, hogy nem bukik-e bele. A megfigyelők szerint van Agt kormányára semmi sem jelentene olyan nagy veszélyt, mint az, ha beleegyezne, hogy 48 új amerikai rakétát helyezzenek el az ország területén. Állítólag a nyugat-európai országok közül Hollandiában lehet a leggyorsabban és legkönnyebben megszervezni egy béketüntetést. Ezért beszélnek Washingtonban ,,hollanditisről“ vagy „holland betegségről“, s már így nevezik a Nyugat-Európa más államaiban is egyre nagyobb méreteket öltő békemozgalmat. A holland emberek a nukleáris fegyvereket egyszerűen erkölcstelennek tartják, de az amerikaiakat jobban aggasztja az. hogy magas rangú holland katonatisztek is osztják ezt a véleményt. Hogy meddig lesz még Hollandia a NATO rakoncátlan gyermeke, nem lehet tudni. A tőkésországok általános gazdasági recessziója itt is egyre inkább érezhető, az infláció még aránylag alacsony: 7 százalékos, de a munkanélküliek száma megközelíti a 10 százalékot. Nehéz helyzetben van tehát a holland kormány, mivel az országban a nemzeti össztermék felét a külkereskedelem adja, s a belső gondok orvoslására növelni akarják a kivitelt, mindenekelőtt az Egyesült Államokba. Washington pedig még a szövetségeseinek sem ad semmit ingyen, minden bizonnyal elvárja: mondjanak igent a rakétatelepítésre. D e számolnia kell a holland vezetésnek a közvélemény amerikaellenes hangulatával is, mely az USA-ban már nem a hitleri uralom alóli felszabadítót látja, hanem a Vietnam és Salvador elleni agresszort, a Libanonban garázdálkodó izraeli agresszor cinkosát. MALINÁK ISTVÁN Egyesült Államok Időzített „deficitbomba“ James Jones a hadikiadások csökkentéséért • 100 milliárd dollár az idei költségvetési hiány • Növekszik a munkanélküliség Spanyolország Suarez idő előtti parlamenti választásokat sürget A világürkutatásnak békés célokat kell szolgálnia Cheysson Indiában Franciaország teljesíti a Szovjetunióval kötött megállapodásokat Képünkön az egyik legfiatalabb japán béketüntető (ČSTK-felv.)
