Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-20 / 197. szám, péntek

'■'mam­DÍSZDOKTORRÁ AVATÁS Holnap kezdik meg a palesztinok evakuálását Nyugat-Bejrútból (Tudósítónktól) - Tegnap dél­után a prágai Károly Egyetem aulá­jában ünnepélyes keretek között díszdoktorrá avatták Mihail Bori- szovics Hrapcsenko akadémi­kust. Mihail Hrapcsenko a Szovjet írószövetség tagja, a Szovjet Tu­dományos Akadémia irodalom és nyelvtudományi osztályának titká­ra, s 1970 óta az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezetének, a MAPRJAL-nak az elnöke. Ismert irodalomkritikus, több monográfia és irodalomelmé­lettel foglalkozó mű szerzője. 1974-ben Lenin-díjjal, 1980-ban állami díjjal tüntették ki. A hetvennyolc éves akadémi­kus igen sokrétű tevékenységet folytat, az irodalom és lingvisztika kutatásában csehszlovák tudó­sokkal közösen több könyvet írt. A prágai Károly Egyetem dísz­termében az avatási ünnppsénen részt vett Josef Havi in, a CSKP KB titkára, Václav David, a CSSZBSZ KB elnöke, a Szövet­ségi Gyűlés alelnöke, Milan Vondruška cseh oktatási minisz­ter, valamint Alekszandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagyköveté. Jelen voltak még a hazai főiskolák és egyetemek tisztségviselői, az orosz szakos pedagógusok V. nemzetközi kongresszusának küldöttei és a prágai diplomáciai testület kép­viselői. Az ünnepélyes aktus végezté­vel Hrapcsenko akadémikus beje­gyezte nevét az egyetem emlék­könyvébe, majd Zdénék Češká- tól, a Károly Egyetem rektorától, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia levelező tagjától átvette a Károly Egyetem ezüst emlékér­(Folytat ás az 1. oldalról) részelte volna ily módon megtá­madni a libanoni és a palesztin népet, ha nem állna a háta mögött a világimperializmus az USA-val az élen. A jelenlegi agresszió a Camp David-i politika és az Izraelnek nyújtott amerikai támo­gatás következménye. Washing­ton ugyanis arra törekszik, hogy fokozza katonai jelenlétét a Közel- Keleten, mivel a térséget stratégiai érdekszférájának tekinti. A küldött a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia kezdettől fogva az izraeli agresszió azon­nali megszüntetését követeli. Támogatja a Közel-Kelettel fog­lalkozó nemzetközi konferencia összehívását sürgető szovjet javaslatot. E tanácskozáson részt venne minden érdekelt fél, bele­értve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. Aláhúzta: a közel- keleti kérdés békés rendezésének alapvető feltétele, hogy Izrael von­ja ki csapatait az 1967-ben meg­szállt arab területekről, továbbá, hogy tiszteletben tartsák a palesz­tin nép önrendelkezési és önálló állam alapítására való jogát, vala­mint garantálni kell e térségben minden nép számára a független­séget és biztonságot. Az izraeli agressziót felszólalá­sában elítélte a mauritániai, a be- nini, a bolgár, a mali, a madagasz- kári, a Sri Lanka-i, az argentin és több más küldött is. Szerdán három határozati ja­vaslatot terjesztettek a rendkívüli ülésszak elé. Az elsőt Katar ter­jesztette be, amely megerősíti: nem engedhető meg, hogy bár­mely állam erőszakkal foglaljon el íerületeket, s követeli, hogy tegyék lehetővé a palesztinoknak az ön­rendelkezési jog érvényesítését és független haza alapítását. A második javaslatot az el nem kötelezettek nyújtották be, amely­ben kérik, hogy 1983. augusztus 15-e és 26-a között a palesztin kérdésről Párizsban rendezzenek nemzetközi konferenciát. A har­madik javaslatban Kuvait is azt ajánlotta, hogy június 4-ét nyilvá­nítsák az agresszió áldozatául esett ártatlan gyermekek nemzet­közi napjává, s ugyanez alkalom­ból helyezzenek el emléktáblát az ENSZ New York-i központjában. A javaslatok elfogadásáról az ülésszak tegnap szavazott. Az el nem kötelezettek a palesztinok jogaiért Az el nem kötelezettek mozgal­ma azzal a kéréssel fordult az ENSZ-hez, tegyen hatékony in­tézkedéseket, amelyek biztosíta­nák a palesztin és a libanoni pol­gárok biztonságát Dél-Libanon­ban és olyan más területeken, amelyeket az izraeli agresszió súj­tott. Az el nem kötelezettek moz­galmának koordinációs tanácsa, amely szerdán tartotta ülését New Yorkban, nyilatkozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot, ismerje el Palesztina elidegeníthetetlen jogait, és tegyen lépéseket e jo­gok realizálásáért. Egyben nagy­ra értékeli a libanoni és palesztin harcosok hősies szabadságharcát a cionista agresszor ellen. Ugyan­csak támogatta a közel-keleti kér­déssel foglalkozó nemzetközi kon­ferencia összehívására vonatkozó gondolatot; ennek megrendezésé­re az ENSZ égisze alatt kerülne sor. Hétfőre halasztották az elnökválasztást A tegnapra tervezett libanoni elnökválasztást biztonsági okok­ból augusztus 23-ra halasztották el. Kamal Asszad, a libanoni par­lament elnöke elmondta, a válasz­tásokat nem a parlament épületé­ben fogják tartani, mivel az a Ke­let- és Nyugat-Bejrútot elválasztó demarkációs vonalon fekszik, ha­nem a Fajadija katonai akadémia épületében, amely mintegy 7 kilo­méternyire van Bejrúttól keletre. Megfigyelők ezt az intézkedést azon bombarobbanások sorozatá­val hozták összefüggésbe, ame­lyekre szerdán este és éjszaka került sor. A robbanások jelentős anyagi károkat okoztak, négy sze­mély életét vesztette és többen megsebesültek. A hírügynökségi jelentések beszámoltak arról is, hogy a parlament közelében egész éjszaka fegyverropogást le­hetett hallani. A választások meg­tartása ellen tiltakoztak a muzul­mán és a baloldali képviselők is. Nyilatkozatukban hangsúlyoz­zák, hogy a barbár izraeli akciók közepette megrendezett választá­sok célja nem egyéb a libanoni kormány zsarolásánál. Hiszen az elnöki funkcióra egyedül Besir Gemayel, az izraeliek által támo­gatott falangisták parancsnoka je­löltette magát. Nadzsif Havatma, Palesztina Demokratikus Felszabadítási Frontjának főtitkára a SANA hír- ügynökségnek adott interjújában közölte, hogy a palesztin vezetés fő központja a Bejrútból való távozás után a szíriai főváros­ban lesz. Kijelentette, a PFSZ Szíriát fő támaszának tartja, s ezért ott helyezi el a politikai, az adminisztrációs és a katonai veze­tőket. Izrael elfogadta a Habib-tervet A ciprusi kormány képviselője tegnap hivatalosan megerősítette, beleegyezik abba, hogy igénybe vegyék Ciprus kikötőit és repülőte­rét a nemzetközi csapatok Bejrút­ba történő szállításakor. Erre vár­hatóan a hét végén kerül sor. Az UPI hírügynökség tájékoztatása szerint a nemzetközi erők közt lesz ezer amerikai tengerészgya­logos is. Jelenleg Nyugat-Bejrút partjaitól 150 kilométerre tartózko­dik az amerikai flotta több egysége az Independence repülőgép- anyahajó vezetésével. Larry Speaks, a Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy még e héten Bejrútba akarják küldeni az ameri­kai egységeket. Jeruzsálemben tegnap rendkí­vüli ülést tartott az izraeli kormány, hogy még egyszer megvitassa a palesztin harcosok elszállítását Nyugat-Bejrútból. A Reuter hír- ügynökség ezzel kapcsolatban idézte egyes izraeli politikusok ál­lításait, melyek szerint ez a Philip Habib amerikai elnöki különmeg- bízottal közösen kidolgozott terv „kielégíti“ Izrael minden paleszti­nokkal szemben támasztott köve­telését. A libanoni kormány nagykövetei útján hivatalosan is felkérte Fran­ciaországot és Olaszországot, hogy küldjön csapatokat a palesz­tinok Bejrútból történő kivonására felügyelő nemzetközi biztonsági erőkhöz. Állítólag hasonló kérés­sel fordulnak az Egyesült Államok­hoz is. A francia hadügyminisztéri­um már jelentette, hogy tegnap Korzikáról 350 francia katona re­pült Ciprusra, innen pedig hajóval szállítják őket Bejrútba. A legfris­sebb hírek szerint a palesztinok első csoportjait szombaton reggel evakuálják. Nicaraguai tiltakozás (ČSTK) - A nicaraguai külügy­minisztérium szerdai nyilatkozatá­ban erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a Spruance amerikai torpe­dóromboló nicaraguai felségvize­ken tartózkodik. Az amerikai hadi­hajó jelenléte a nicaraguai partok közelében a nemzetközi kapcso­latok alapelveinek súlyos megsér­tését jelenti. A CIA állandó felfor­gató tevékenységgel fel szeretné számolni a sandinista forradalmat és kormányellenes akciókat pro­vokál az országban. Kongresszusi küldöttek Dobai Lajos, a Köbölkúti (Gbelce) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóhe­lyettese orosz szakos tanár­ként már harmadszor vesz részt a MAPRJAL kongresz- szusán.- Miben különbözik a prágai kongresszus a többitől, ame­lyen részt vett?- Az ember mindig hazabe­szél. Az impozáns palota, a ki­állítások, a rendezés igen ma­gas színvonalú. Az előadások közül főleg azokat választom ki, amelyek az irodalommal és a kommunikációval foglalkoz­nak, de meghallgatom azon előadók beszámolóit is, akiket ismerek.- Az érsekújvári járásban az idén első ízben szerveztek orosz nyelvi pionírtábort, ahol Dobai Lajos vezető volt. Ezen százharmincán vettek részt, ebből az 5-8. osztályos tanu­lók 112-en voltak, a többi szov­jet pionír, komszomolista és pedagógus. Reggelente két oroszórát tartottunk, a szovjet tanárok vezetésével főleg a kommunikációra helyeztük a súlyt. Szavaló- és sportver­senyek, kirándulások szere­peltek még a tábor műsorter­vében. Hasznosnak tartom ezeket a táborokat, a szovjet pedagógusok is nagyra érté­kelték, elégedettek voltak a színvonallal.- Milyen segítséget jelent a kongresszuson való részvé­tel az orosz szakos tanárnak?- Nyelvi fejlődés, azonkí­vül az előadások anyaga fel­használható az oktatásban. A különböző versenyekre - a Puskin-emlékversenyre, a barátság melódiáira, az orosz nyelvi olimpiára való fel­készítésben is segítséget je­lent. Tagja vagyok a járási pe­dagógiai központ, valamint a CSSZBSZ járási orosz nyelvi szekciójának. Nagyon jó volna, ha a nyelvi olimpiára vala­mennyi iskola felkészítené a tanulókat, ugyanis ezen a nyugat-szlovákiai kerületből csak a komáromi (Komárno) és az érsekújvári járás diákjai vesznek részt. + + + Szeptembertől már a Komá­romi Szlovák Gimnáziumban tanít Ivan Viboch, de évekig oktatta a leendő szlovák és magyar óvónőket orosz nyelv­re Ogyallán (Hurbanovo).- Milyen az orosz nyelvokta­tás színvonala az óvónőkép­zőben?- Nem olyan, mint amilyen­nek lennie kellene. Az érettsé­givel lényegében befejeződik az orosz nyelv oktatása, az óvónőképzőben erre már nem helyeznek akkora súlyt. Pedig nagyon sok jó, hasznos peda­gógiai és pszichológiai szak­cikk jelenik meg orosz nyelven, amelyeket az óvodai oktatás­ban fel lehetne használni. Erre mindig felhívtam diákjaim fi­gyelmét.- Először vesz részt MAPRJAL-kongresszuson?- Igen és nagyszerűnek ta­lálom. Találkoztam szovjet, magyar, bolgár kollégákkal. A francia kollégák meghívtak a januárban megrendezendő tudományos értekezletre, amelyet a Sorbonne-on tarta­nak az idegen nyelv idegenben való oktatásáról. -kcs­Kiadói és színházi tervek (Tudósítónktól) - Tegnap Bra­tislavában az SZSZK Kulturális Minisztériumának képviselői tájé­koztatták az újságírókat a kiadók és a színházak terveiről. 1983-ban a szlovákiai kiadók összesen 3000 címszót adnak ki, 26,3 millió példányszámban. Eb­ből 1804 a hagyományos könyv és 1196 a tankönyv és az egyetemi jegyzet. 2489 eredeti művet, 511 fordítást jelentetnek meg. Az 1982-83-as színházi évad dramaturgiai terveinek előkészíté­sekor meghatározó tényező volt, hogy az idén november 9-e és december 10-e között tartják meg hazánkban az orosz és a szovjet dráma fesztiválját, valamint az, hogy 1983 a cseh dráma éve lesz. Színházaink 30 szlovák, 24 cseh, Jubiláns fogadása (ČSTK) - Hatvanadik születés­napja alkalmából Milan Klusák cseh kulturális miniszter köszön­tötte Josef Henrichet, a litoméfi- c'ei egyházmegye káptalani hely- nökét, a Pacem in terris szerveze­tének elnökét és köszönetét mon­dott aktív békevédő tevékenysé­géért, valamint a csehszlovák ál­lam és a római katolikus egyház közti jó kapcsolatok megteremté­se érdekében kifejtett munkássá­gáért. 27 szovjet és orosz, 9 szocialista országbeli és 39 világirodalmi klasszikus drámát mutatnak be. Szlovákia színházaiban az idei évadban összesen 124 bemutatót tartanak. A könyv és a színház barátai tehát az elkövetkező hónapokban is megtalálják a kedvükre való, szellemi épülésüket szolgáló alko­tásokat. (d-n) Vádemelés Reagan adónövelési törvényjavaslata ellen (ČSTK) - Az illetés washingtoni bíróságon az amerikai Kongresz- szus 18 tagja emelt vádat Ronald Reagan adónövelési törvényja­vaslata ellen, amellyel az elnök az állami költségvetés növekvő defi­citjét kívánja csökkenteni. Bead­ványukban többek között megálla­pítják, hogy az adó 98,3 milliárd dolláros emelése súlyosan sérti az amerikai alkotmányt, mivel a sze­nátus elé terjesztették, nem pedig a képviselőház elé, ahogy azt az alkotmány erre vonatkozó cikkelye megszabja. Ismeretes, hogy Rea­gan törvényjavaslatát nemcsak a Kongresszus demokrata párti tagjai bírálták, hanem a kormány­zó republikánus párti tagok is. Bejrút keleti és nyugati részét az ún. ,,zöld vonal“ választja el egymástól. A jelképes színes vo­nal a kikötőtől az egész városon át északról déli irányban húzódik az Ouzaya negyedik. Nem hosszú, alig 14 kilométer, de ma tényleges határt alkot - határvonalat két vi­lág között, az izraeli megszálló hadsereg, ennek reakciós szövet­ségesei, valamint a védekező egyesített palesztin-libanoni ala­kulatok között. E vonalon csak­nem naponta, csaknem minden éjszaka harcok dúlnak még most is, amikor már megkötötték a fegy­verszünetet. E harcok lefolyása mindig egy­forma - az izraeli egységek harc­kocsitámadásokkal kísérlik meg, hogy bevegyék a védők állásait. Sikertelenül. Néhány égő gépet hagynak maguk után, és vissza­vonulnak állásaikba. Az utóbbi tíz nap alatt az izraeliek támadásai főként a lóversenypálya - a hip- podrom körzetébe irányultak. Va­lamikor itt angol tenyésztésű teli­vérek vágtattak, a karcsú pineák árnyékában, az emberek zsúfolt lelátókról élvezték a lóversenyt. A lelátók még állnak, de a környé­ket teljesen lerombolták az izraeli ágyúgolyók vagy a repülőgépek bombái. Az egykori gazdasági épületek, a fogadóirodák, az istál­lók falaiban óriási rések tátonga- nak, bombatölcsérek szegélyezik az egész lóversenypályát, és a tű­levelű pineák törzseit, amelyek va­laha utánozhatatlan légkört terem­tettek az egyébként zöldben sze­gény Bejrútban, gránátszilánkok szaggatták szét. A kísérőm, Omar alhadnagy palesztin tiszt, a következőket mondotta: „Látja, itt körös-körül állítólag már izraelieknek kellene lenniük. Rádiójuk legalábbis ezt jelentette.“ A „zöld vonalnál“ Ezután elvezetett egy romba dőlt épülethez, ahol a betonpadló­zatból egy mérleg elgörbült váza meredezett ki. A több helyen átlőtt házfalon bevilágított a napsugár. Reggel volt, és Omar, miután óva­tosan kitekintett a fal résén, így szólt: „Nézze csak...“ Nem egé­szen hatvan méterre tőlünk né­hány izraeli katona ült a földön és egy kis tűzrakáson reggelijét ké­szítette. Egyikük felállt, és száraz gallyat dobott a tűzre. Az első külföldi újságíró voltam, aki Nyugat-Bejrútból elkerült ezekre a helyekre, ötven méter­nyire tőlünk egy kiégett izraeli harckocsi állt. A palesztin harco­sok legénységét agyonlőtték, de éjszaka megengedték az izraeli szanitéceknek, hogy elvigyék a holttesteket. A saját halottjaikat- a hippodromért folyó csatában az egyesített palesztin-libanoni erők huszonnyolc harcosa pusz­tult el - már eltemették. Omar, amikor a harc lefolyásá­ról kérdeztem őt, azt mondotta: „Minden háborúnak megvannak a halottjai. Mi tudjuk, hogy Nyugat- Bejrútot védelmezzük, itt van a családunk, feleségünk, gyerme­keink. Közülünk senki sem hagyta el és nem is fogja elhagyni állását. Elmegyünk innen, az igaz, de csak utolsóként. Az izraeliek félnek tő­lünk, tudják, hogy az utcai harcok­ban sok tankot és katonát veszte­nek. Nem vagyunk legyőzöttek, azért távozunk innen, hogy meg­akadályozzuk Nyugat-Bejrút meg­semmisítését az izraeli légierő és tüzérség által. De ne gondolja, hogy harcunkat abbahagyjuk...“ Csaknem két órán át tartózkod­tam az egykori lóversenypályán. Beszélgettem palesztinokkal és li­banoniakkal is, akik e helyet vé­delmezik. Nyolc izraeli tankot lát­tam, amelyek ronccsá égtek. E harckocsik ugyan eljutottak az állásokba, amelyeket az egyesített palesztin-libanoni erők védelmez­nek, de megsemmisítették őket. Azokat, akik e tankokon ölni jöttek, megölték. Omar alhadnagy búcsúzáskor így szólt hozzám: „Mondja meg odahaza, hogy nem vagyunk le- gyözöttek. Harcunk nem ér vé­get...“ FRANTIŠEK PRACHAŔ ÚJ szú 2 1982. VIII. 20

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents