Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-19 / 196. szám, csütörtök

Az egész világ figyel szavukra Az ember - korának gyermeke. A kor formálja érdeklődését, szo­kásait, életszemléletét, a környe­zetéhez fűződő kapcsolatait. De népének gyemeke is egyúttal, s ez a kapcsolat a nemzeti sajátossá­gokat, hagyományokat jelenti, amelyeket nagyra becsül, és ame­lyek - az ősök hagyatékaként - nemzedékről nemzedékre örök­lődnek. A Szovjet Szocialista Köztársa­ság Szövetségében élő több mint száz nép és nemzetiség készül megünnepelni a Szovjet Szocialis­ta Köztársaság Szövetsége meg­alakulásának 60. évfordulóját ez év december 30-án. Sok szögletében jártam már óriási kiterjedésű országunknak, amelynek egy része Európában fekszik, másik része az ázsiai kon­tinensen terül el. Megismerkedtem az emberek életével, erkölcseik­kel, szokásaikkal, véleményükkel a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, a sarkvidéken, Szibériában, a Bal­tikumban. Barátaim közé sorolhatom Ab­dulla Szadvokaszov kőművest, aki sok tucat házat épített a kazahsz­táni városokban. Ősei 'ezeken a lakatlan, sztyeppés területeken nomád pásztorokként terelgették juhnyájaikat és méneseiket. A családban ő lett az első építő­munkás. Abdulla apja annak idején szin­tén épített magának házat. Szoká­sos kazah ház volt ez a sztyeppei aulban, vályogtéglából rakva, ab­lak és ajtó nélküli falát fordította az utca felé, ablakai pedig az udvarra néztek. Szadvokaszov modern, több szintes házainak ablaksze­mei az utcára, a térre tekintenek. Minden lakásban van rádió, televí­zió, hűtőszekrény, s a komfort va­lamennyi kelléke. A házak körül a sztyeppe sem a régi árvalányhajas pusztaság többé, hanem gabonát ringató ró- naság. Kazahsztán a testvéri köz­társaságok segítségével 25 millió hektár szűzföldet tört fel és jelen­tős gabonatermesztő köztársa­sággá változott. Abdulla fia útépítő mérnök. Ha­sonló korú fiatalokkal a Távol-Ke­letre ment, a vasúti fővonal építé­séhez, amely átszelve a szibériai tajgát, a Csendes-óceán partvidé­kéig ér el. Ukrajnából nősült, van egy talpraesett kisfia. Csingiz Ajtmanov kirgiz író, akihez régi barátság szálai fűz­nek, szinte egykori nomád pásztor fia. Könyveinek hősei egyszerű emberek, mint Abdulla és fia. A Proscsaj Gulszari (magyar kia­dásban: A versenyló halála) című kisregényében egy öreg kirgiz és hűséges társa, a gyönyörű ver­senyló sorsát meséli el. Tanabaj sorsa párhuzamosan alakul lova sorsával. Csingiz Ajtmanov alkotásai igen népszerűek, könyveit a világ het­ven országában olvassák. Kevés olvasója tudja azonban, hogy ez az 50 éves, tiszteletre méltó, világ­hírnévnek örvendő művész a nemzetiségi irodalom egyik fiatal képviselője a Szovjetunióban. Több mint negyven nép és nem­zetiség jelentkezett a szovjethata­lom éveiben irodalmi alkotásokkal. Maga Ajtmanov így beszél er­ről. „Korunk a fantasztikumot a re­álissal ötvözi. Az ember kilépése a világűrbe - csoda. Véleményem szerint azonban a kirgizek és más népek életében a legnagyobb cso­da az írásbeliség megjelenése volt. A kirgizek némák voltak, ma pedig az egész világgal beszélget­nek, és a világ figyel szavukra“. Ajtmanov sok országban járt, többek között az Egyesült Álla­mokban is. Gyakran beszélt e sa­játos ország életének kontrasztjai­ról, az amerikaiak vállalkozó ked­véről. Sokan Amerika civilizátori szerepéről beszélnek, a haladás­ról, az egyenlőségről és szabad­ságról. De micsoda ellentétben áll ez azzal, hogy még a templomo­kat is külön építik a fehérek és Az Ústí nad La­bern-i Magasépítő Vállalat legjobb Komplex építöbri- gádjai közé tarto­zik az a 35 tagú szocialista mun­kabrigád, amely­nek élén František Tyšer, a Szocialis­ta Munka Hőse áll. A brigád tagjai már 9. éve a Zlobin- m ód szer szerint dolgoznak. Jelen­leg Teplice-Trno- vanyban alapisko­lát és Bohosudov- ban 76 lakást épí­tenek. Képünkön Miloš Novotný az alapiskola épület­elemeit hegeszti. Őrlik az új termést A szlovákiai malmok megkezd­ték az új búza és a rozs őrlését. A bratislavai Nagymalom udvarán sorba állnak a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat szín­ültig telt gépkocsijai. Valamikor a lovas szekerek áll­tak így itt és várták, hogy mikor kerül rájuk a sor. A molnárok ün­nepélyesen, kenyérrel és pálinká­val fogadták az első őrlőket. Ma már a molnárok nem találkoznak a termelőkkel. A felvásárló vállalat szállítja a gabonát, a gépkocsik tartalma lassan - mint folyó a ten­gerbe - ömlik a felvonókba, egy részük a raktárba, egy részük pe­dig mindjárt a garatba kerül. A molnárok már őrlik az új termést, az új kenyérnek valót. Demeter Semančák mérnök, a Malom- és Sütőipari Vállalat ter­melési és értékesítési igazgatója tájékoztatása szerint Szlovákiá­ban a kenyérgabona felvásárlása jó ütemben halad és a mennyisé­gen kívül nagy figyelmet szentel­nek a minőségnek is. A minőség természetesen eltérő a táj és a bú­zafajták szerint. Jó malomipari ér­tékkel rendelkező búzát termelnek a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), galántai, komáromi (Ko­márno), trnavai, losonci (Lučenec) rimaszombati (Rimavská Sobota), trebišovi és michalovcei járások­ban. A malomba került búza ned­vességtartalma 13-14 százalék. Közben ahogy érkeznek a gép­kocsik nézik, műszerekkel ellenőr­zik, mérik az új kenyérnek valót. Az ember elgondolkozik, mennyi erő van egy búzaszembe, a mező- gazdasági dolgozók mennyi mun­kájába és verejtékébe tellett, amíg idekerült, hány szem búzára van szükség csupán egy karéj kenyér­hez? Elgondolkodtató, s ha vala­mennyien elgondolkodnának fe­lette nem kerülne annyi kenyér a hulladékba. SLADOVNÍK JÓZSEF a feketék részére. Az Egyesült Államok minden tizenegyedik ál­lampolgára néger, és többségük nem tud ki vergődni a nyomorból. Nyolcszázezer az indiánok száma - mindössze ennyien maradtak az óslakók számos törzséből. Erő­szakkal elvették a földjeiket, rezer­vátumokba zárták és kihalásra ítélték őket. Tragikus sorsukat nem tudják elmondani a világnak. A kirgizek évszázados nomád pásztoréletük során sok bajt, nyo­morúságot éltek át. De szeren­csénk, hogy nem az amerikai pré­riken kóboroltunk - mondja Ajt­manov. Földünkön kétezer nép, nemze­tiség és törzs él. Közülük több mint száz önként a szabad nemzetek szabad szövetségében egyesült, s mindössze hat évtized alatt ala­kult ki, mint egységes történelmi közösség, a szovjet nép. Mit értékelnek a legmagasabb- re ebben a társadalomban? A vala­mennyi nép nemzeti sajátosságai, hagyományai, és kulturális kincsei iránti gyengéd tapintatosságot és fogékonyságot. Ebben az értelem­ben a szovjet nép sokarcú, a kö­zös élet azonban internacionalis­tává tette, Internacionalistának lenni pedig - miként azt V. I. Lenin, a szovjet állam megalapító­ja hangsúlyozta - annyit jelent, hogy nemcsak a saját nemzetünk­re gondolunk, hanem a közösség érdekeit fölébe helyezzük saját nemzeti érdekeinknek. És ilyen ér­telemben a szovjet nép egységes. A szovjet emberek ilyen néző­pontból értékelik szocialista szö­vetségük eredményeit, távlatait és úgy vélik, hogy a történelem he­lyes irányban fejlődik. Eljön az idő, amikor a forradalmi átalakulások, a nemzeti felszabadító mozgal­mak hatására a világon nem ma­rad hely a múlt fájdalmas anakro­nizmusának, a nemzeti elnyomás­nak, az egyenlőtlenségnek, a faj­elméletnek. FJODOR BREUSZ APN * ■ * KOMMENTÁLJUK i L ............................. I..................... Pá rtfegyelem Érdeklődésre számot tartó tanulságos esetről tájékoztatott a minap egyik ismerősöm. Elmondta, hogy az alapszervezeti pártbizottság egy bejelentés alapján fegyelmi eljárást indított ellene. Bűnéül rótták fel, hogy lakhelyén közbotrányt okozott, s ezzel ártott a párt tekintélyének. A pártbizottság a bizonyító eljárást lefolytatta anélkül, hogy öt is meghallgatták volna, s taggyűlés elé terjesztette az ügyet. Az alapszervezet elnöke részletesen vázolta az esetet. Ennek kapcsán korábbi, apró-cseprő munkahelyi mulasztá­saiért is bírálta, jóllehet ezekre előzőleg nem figyelmeztették. Ám most a taggyűlés szigorú megrovásban részesítette.- Nem azért említettem az esetet - mondotta mert a büntetés jogosságában kételkedem. Hiszen a kommunistá­nak minden tettéért vállalnia kell a felelősséget. A fegyelmi eljárás módja-formája, a pártbizottság vádirathoz hasonlít­ható előterjesztése azonban felháborított. Sajnos, nem egyedülálló ez az eset. Gyakran előfordul, hogy az alapszervezeti pártbizottságok nem az alapszabály­zatnak megfelelően folytatják le a pártfegyelmi eljárást. Mellőzik a vétkes meghallgatását, a pártbizottság egyenesen a taggyűlésen tárgyalja meg a fegyelmi esetet. A pártbüntetés kiszabásának alapja minden esetben az a konkrét cselekmény, amellyel az illető megsértette az alapszabályzat idevágó pontjait. Csak a tények ismeretében lehet elbírálni a vétség súlyosságát, megszabni a büntetés mértékét. Az csak természetes, hogy a pártélet normáinak megsértőivel szemben mindenütt alkalmazni kell a felelős­ségre vonást, de ezt azzal a szándékkal kell elvégezni, hogy a normák megszegésére többé ne kerüljön sor. A pártnak egyébként nem a büntetés, az elmarasztalás a célja, hanem az, hogy megelőzze a hibák, az esetleges vétségek elkövetését. Ez elsősorban az eszmei-nevelő- munka színvonalának javításával, a pártmegbízatások telje­sítésének következetes ellenőrzésével érhető el. Még ponto­sabban fogalmazódik ez meg a pártalapszabályzatban. „A párt büntetésnek nevelő feladata van és csak akkor szabható ki, ha már alkalmazták a párt egyéb nevelő- és befolyásoló eszközeit, az elvtársi bírálatot, a figyelmeztetést vagy a felvi­lágosítást“. Az alapszabályzat betartása minden párttagra, a párt vala­mennyi alapszervezetére és szervére egyformán kötelező, a pártéletben való érvényesítésük sehol sem képezheti vita tárgyát. Mégis előfordul, hogy egyes alapszervezetekben a párt határozatainak nem teljesítéséért nem indítanak fegyelmi eljárást. Ez az opportunizmus gyengíti a pártszerve­zet cselekvőképességét és károkat okoz gazdasági téren is. A párt joggal várja el tagjaitól, hogy mutassanak példát a munkában. Akik tehát megsértik a munkafegyelmet, azok a pártfegyelemmel is szembe helyezkednek, tehát megér­demlik a szigorú felelösségrevonást. SZOMBATH AMBRUS EGÉSZSÉGES GYÖKÉR - ERŐS HAJTÁSOK- Érezd jól magad az új munka­helyeden és ne feledkezz meg a pártszervezetünkről, mert mi je­löltünk és mi vettünk fel a pártba -. Rudolf Miškovič, a surányi Elitex Vállalat negyedik pártalapszerve­zetének elnöke mondotta minden pátosz nélkül ezeket a szavakat a búcsúzó fiatalembernek. Egy ki­csit büszke volt, mert a vezetése alatt álló kommunista kollektíva a most búcsúzó fiatalember sze­mélyében újabb aktív párttagot nevelt.- Köszönöm. Nem felejtem el - ezeket a szavakat is egyszerű­en, pátosz nélkül mondta a fiatal kommunista, Miroslav Cagaň, akit a huszadik születésnapján vettek fel a párttagok sorába. Amikor más pártszervezetbe lépett át, akarva-akaratlan visszaemléke­zett a négyes számú pártcsoport kommunistái közt eltöltött két évre, és élete fontos mérföldkövére. Egész egyszerűen zajlott le a dolog. Egy szép napon felkeres­te a pártalapszervezeti bizottság tagja, a gyakorlati oktatási központ vezetője, mert ebben az időben itt készült a szakmára, műszerész akart lenni az Elitexben. Elmond­ta, hogy már jó ideje figyelemmel kísérik a munkáját és magatartá­sát, ismerik a nézeteit, tehát szá­mítanak rá, hogy belép a pártba. Hozzátette még, hogy a párttag­ság nem jelent előnyöket, csak kötelességeket, s aktívan hozzá kell járulnia a közös ügy győzel­méhez. Miro bólintott, mint aki érti, miről van szó, és pár nap múlva igent mondott. A két év gyorsan elrepült. A fia­tal párttagjelölt ez idő alatt fejezte be a dolgozók középiskoláját, ez­zel teljesítette is a felvétel idején kijelölt feladatot. Átélt egy csaló­dást is: tanulmányai befejeztével nem vették fel műszerésznek. Az üzem új termelő részlegét ugyanis nem adták át idejében, emiatt nem minden kitanult szakember dol­gozhatott kezdettől fogva a saját szakmájában. Miro megértette, nem csinált belőle nagy ügyet. Mondhatni, sportszerűen vette. De mikor a termelés az új részlegen is beindult, és a présgépek kezelé­sénél technológiai fogyatékossá­gok merültek fel, ezt már nem tudta sportszerűen venni. Nagyon is bántotta a dolog. Bár lámpaláza volt, meg az is idegesítette, hogy esetleg nem úgy adja elő a kéte­lyeit, ahogy szeretné, mégis felállt a pártgyűlésen és elmondta, ő ho­gyan képzeli el a munkák menetét. A fiatal kommunista hozzászólá­sával nemcsak a saját pártszerve­zete, hanem a „szomszédos“, a harmadik pártalapszervezet is foglalkozott. Ebbe a pártszerve­zetbe több, a termelés előkészítő részlegén dolgozó kommunista tartozik. Közös erővel kijavították a hibákat. A negyedik pártalapszervezet- ben a közelmúltban vették fel a párttagok közé a Cagaň-család ifjabb tagját, Dušan Cagaňt. Egy évvel fiatalabb a bátyjánál, termé­szetesen a pártmunkában is ta­pasztalatlanabb. A bátyja, Mirko már túlesett a „politikai kereszte­lőn“ őrá ez még csak ezután vár. Addig az üzem szakmunkásképző iskolájában próbálhatja ki szerve­ző képességét, mert ő az egyik szocialista munkabrigád vezetőjé­nek helyettese. Ki adott a Cagaň testvéreknek ilyen jó alapokat, kitől kapták az indíttatást, hogy az életben is, a pártmunkában is mindig helyt tudnak állni?- Édesapánktól hangzik az egyöntetű válasz. Štefan Cagaň tavaly ünnepelte negyvenedik születésnapját. Kö­zel húsz éve tagja a pártnak. Szá­mára nem volt könnyű a marxiz- mus-leninizmushoz vezető út, mi­kor ő fiatal volt, senki sem tudott neki segíteni, sem tanácsot adni. A fiainak könnyebb dolga van. Ap­juk sok mindent elolvasott már, nagy az élettapasztalata. Az Érsek­újvári (Nové Zámky) Egységes Földművesszövetkezet egyik leg­jobb állatgondozója, egy-egy rábí­zott tehén a múlt évben közel 4200 liter tejet adott. Sok tapasz­talatra tett szert a különböző párt­tisztségek betöltése során. Jelen­leg is ő az üzemi pártbizottság alelnöke. A Cagaň családban tehát há­rom férfinak van pártigazolványa. Ahol ennyi férfi van együtt, ott természetes, hogy politizálnak. Vi­táik szenvedélyesek.- Mindenben egyetértettek?- Az alapvető kérdésekben igen, de a részletkérdésekben, amikor arról van szó, hogy az alapelveket hogyan kell a gyakor­latban megvalósítani, nem egyfor­ma a véleményünk. - Természe­tes, hogy a felvetődő kérdésekben másként foglal állást az, aki túl van a negyvenen, mint az, aki még a tizenkilencedik évét sem töltötte be. Az a legfontosabb, hogy a vi­tákban - amelyekben a politikai oktatás bármelyik előadója örömét lelné megtalálják a négyüket összefűző közös fonalat, később rendszerint a közös hangot is.- Mindig örülünk, ha a párttag­jelöltek névsorába kommunista családokból származó fiúk vagy lányok nevét írhatjuk be, mert ve­lük jó tapasztalataink vannak -, ez a surányi Elitex negyedik pártalap- szervezete elnökének, Rudolf Miškovičnak a véleménye. Természetesen, ez a szempont teljes mértékben érvényesül a párttagjelöltek kiválasztásakor. Tévedés ne essék: a kommunista családokból sem kerülnek ki olyan fiatalok, akikkel nem kell foglal­kozni, s nézeteik teljesen kiforrot­tak. De ők olyan emberek, akik az alapvető politikai kérdésekkel kapcsolatban már a családi házból magukkal hozzák határozott állás­pontjukat. Nem hiába mondják, hogy az egészséges gyökérnek erős hajtásai vannak. Ezek a fiata­lok már otthonról magukkal hoz­zák a munkás munkája iránti tisz­teletet, elítélik a kispolgári meg­nyilvánulásokat, politikailag elkö­telezettek, aktívan dolgoznak, a többieknél jobban megértik, mit követel meg a közösség érdeke. Ezekkel a jól felkészült, közösségi beállítottságú emberekkel köny- nyebben megy a munka. FRANTIŠEK BUDA # ÚJ SZÚ 4 1982. VIII. 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents