Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-13 / 164. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. VII. 13. DÖNTŐ SZAKASZBA ÉRKEZTÜNK Elérkezett a legfontosabb mezőgazdasági idénymunka, az aratás, amely az előző évekhez képest az idén rendkívülien fontos feladatok elé állít bennünket. A CSKP XVI. kongresszusa meghatározta a mezőgaz­daságfejlesztés és az élelmiszertermelés fő irányvonalait a hetedik ötéves tervidőszakra, s kitűzte a célt: gabonából fokozatosan önellá­tókká kell lennünk. A tavalyi átlagon aluli hozamok azonban kihatottak e feladat teljesítésére, mivel a mezőgazdaság 5,7 százalékkal - s ezen belül a növénytermesztés 13,6 százalékkal - maradt le a tejelőirányzat mögött. A mezőgazdasági termelés ki­lengései ezentúl már nem orvosol­hatók devizagazdálkodási szem­pontból igényes behozatallal, s ezért az egyetlen járható út vala­mennyi tartalékunk mozgósítása és kihasználása. A múlt tapaszta­lataiból tudjuk, hogy a mezőgaz­dasági termelés növelésének van­nak tartalékai: az aratás idején és a raktározásnál mindig vannak ki­használatlan lehetőségek, még mindig csökkenthető a szemvesz­teség. Három évtized alatt elértük, hogy a hektárhozamok 1,7 tonná­ról 3,8 tonnára emelkedtek, s ez- a búza hektárhozamát illetően- Csehszlovákiát világviszonylat­ban is a tiszteletet ébresztő tizedik helyre sorolta. Az előttünk álló időszakban me­zőgazdasági dolgozóink feladata 2434 ezer hektár gabona, 93,5 ezer hektár hüvelyesnövény és 96.7 ezer hektár repce learatása és begyűjtése. Az állami terv 4,16 tonna átlagos hektárhozamot irá­nyoz elő. Előfordulhat, hogy egyes területeken a kedvezőtlen időjárá­si viszonyok kihatnak az eredmé­nyekre, ezért fontos a betakarítás jó megszervezése, a minimális szemveszteségre való törekvés. Az elmúlt évek tapasztalataiból okulva a szervezőmunka közép- pontjábá az emberek felkészíté­sét, a géppark zökkenőmentes működésének biztosítását, az át­gondolt aratási ütemtervek kidol­gozását és az anyagi-műszaki el­látottságot kell állítani. Egyes al­katrészek hiánya hátráltatja a gép­javítást, s ez kihat az egész ara­tásra. Az aratási munkában mező- gazdasági üzemeink 18 239 ga­bonakombájnnal - nagyobb részt E 512-es kombájnnal - vesznek részt. Továbbra is időszerű a koo­perációs segítség, ugyanis a CSKP XVI. kongresszusa hatá­rozatainak valóra váltása nem­csak a mezőgazdasági dolgozók­tól függ, hanem függ más népgaz­dasági ágazatoktól is. Az aratás tehat társadalmi ügy. Efsz-tagsá- gunk ezért az idén is számol a védnökségi üzemek, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek, valamint a néphadsereg segítsé­gével. Az aratás kézzelfogható ered­ményeitől Yiemcsak lisztkészle- tunk. tésztaféleség-fogyasztá- sunk, hanem az állattenyésztés sikeres tervteljesítése is függ. Abból kiindulva, hogy a siker alapja az aratás jó politikai és szervezési előkészítése - szoros együttmüködésben a párt- ée gaz­dasági szervekkel, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel - az SZFSZ kidolgozta az aratás idejére tevékenységének fö irány­vonalait. Az első számú feladat, hogy az egész efsz-tagság megismerje az aratás konkrét feladatait és ütem­tervét, valamennyi dolgozó és kol­lektíva megismerje a munkakez­deményezés feltételeit. Világosan meg kell határozni a versenyfelté­teleket és az értékelés kritériu­mait, s a versenyt a minimális szem­veszteségre, az üzemanyag- és anyagtakarékosságra kell irányí­tani. Magától értetődő feladat az aratási előkészületek átfogó ellen­őrzése, s nem feledkezhetünk meg a baleset- és tűzvédelni in­tézkedésekről sem. Az aratás ide­jén arról is gondoskodni kell, hogy kifogástalanul működjenek az óvodák és a bölcsődék, hogy zök­kenőmentes legyen az 1500 üze­mi konyha működése, hogy a ga­bonaföldeken dolgozó szövetke­zeti dolgozókhoz idejében és jó minőségben jusson el a meleg étel és a frissítő. Az aratás alatt sem egyetlen Ivóvízellátási gondok Közép-Szlovákiában . A hosszan tartó tavaszi száraz­ság Közép-Szlovákiában nem csupán a mezőgazdasági terme­lést érintette kedvezőtlenül, ha­nem a lakosság ivóvízzel való el­látását is. Különösen június köze­pén vált feszültté a helyzet, amikor a vízügyi szervek kihirdették az első fokozatú korlátozó intézke­dést, ami különösen kellemetlenül érintette a két járási székhely lako­sait. A napokig tartó vízhiány ismét az érdeklődés középpontjába állí- ' totta Közép-Szlovákia helyi vízfor­rásokban szegényebb déli járásai­ban a vízkérdést. Mindenekelőtt a jövő kilátásait illetően. A Közép-szlovákiai Vízügyi Igazgatóság jelentése alapján r. pillanatnyi helyzet különösen a losonci (Lučenec) járásban fe­szült, s a közeljövőt illetően sem ad okot megnyugvásra. A problé­ma természetesen nem újkeletű, hiszen a szakemberek már a múlt század utolsó évtizedében tisztá­ban voltak a helyzettel, keresték is a város ivóvízellátására a megfe­lelő forrásokat. Kerestek, s mint­egy harmincat találtak is a Poľana hegység lábánál, ám az alapo­sabb vizsgálatokból kitűnt, ezek egyike sem biztosítja különösen a tavaszi és nyári időszakokban a város zavartalan vízellátását. Az ötvenes években ismét napirendre került a kérdés, amikor száznál több forrást vettek alaposan szem­ügyre közeli és távolabbi vidéke­ken egyaránt, mígnem egyértel­műen megállapítást nyert, hogy a földalatti vízkészletek igen ele- nyészőek, tehát csak a felszíni vízforrásnál oldható meg a város vízellátása. A felszíni vizek gyűjté­sét és hasznosítását Hriňová tér­ségében 1953-ban kezdték meg, s öt évvel később megkezdődhe­tett a városban a vezetékes vízel­látás. Jóllehet a hegyi patakok vize egyre nagyobb mennyiség­ben jutott el a szomjazó nógrádi városba, nem javult számottevően a lakosság vízellátása. Ennek oka, hogy időközben a városban olyan nagyfogyasztók kezdték meg mű­ködésüket, mint a tejfeldolgozó üzem, kerámia- és csempegyár, vagy a péküzem. A lakosság vízellátása érdeké­ben az utóbbi években hasznosí­tották a helyi és a közeli forráso­kat, így a vezetékes víz már a la­kosságnak több mint a 40 száza­lékához eljut, ami, persze, kerületi viszonylatban még mindig az utol­só helyet jelenti. Lényeges javu­lásra ezután már csak az új máli- neci vízgyűjtő építésével, illetve átadásával lehet számítani; telje­sítőképessége a számítások sze­rint 400 liter lesz másodpercen­ként. A rimaszombati járás települé­seinek vízellátása sem gondmen­tes, mivel a klenoveci tározóhoz tartozó vezetékrendszer kihasz­nálása már most teljes, így gyako­riak az üzemzavarok, s a megter­helt vezetékre kötik az újonnan épült lakóházakat, üzemeket is. Persze, a tervezők korábban már számoltak a Klenovec II üzembe­helyezésével, melyet a Montostav épít - csigalassúsággal. A létesít­mény átadását a múlt évre tervez­ték, s a legutóbbi határidőmódosí­tás szerint 1984-re fejezik be. Mi hát a teendő az új kapacitá­sok üzembehelyezéséig? Elsősor­ban a gazdaságos vízfelhaszná­lás, a takarékosság, ami kis- és nagyfogyasztókra egyaránt vonat­kozik. Mert azt sajnos még a legu­tóbbi, igazán kritikus hetekben is tapasztaltuk, hogy amíg a felsőbb szinten lakók esténként ered­ménytelenül csavargatták a víz­csapokat, addig mások órák hosz- szat locsolták kiskertjeiket. Tették mindezt nehéz helyzetbe jutott la­kótársaikra való tekintet nélkül, büntetlenül. HACSI ATTILA efsz, sem a SZFSZ nem feledkez­het meg az állattenyésztési fel­adatok teljesítéséről. A múlt hiá­nyosságainak megelőzése érde­kében külön figyelmet kell szentel­ni az átlagon aluli eredményeket elérő és a lemaradó efsz-ek mun­kájának. Szeretnénk, ha a dolgozók szé­les tömegei megfelelő feltételek közt vehetnének részt az aratás­ban. A szocialista munkaverseny kibontakoztatása hozzájárul ah­hoz, hogy az efsz-tagság érde­keltté váljon a tervfeladatok telje­sítésében. Ezért minden támoga­tást megadunk az egyének és kol­lektívák közti szocialista verseny haladó formáinak kibontakoztatá­sához, s érvényre juttatjuk a dol­gozók munkakezdeményezése fö irányelveit rögzítő határozatot. Külön figyelmet érdemeinek a mezőgazdasági üzemek, a szol­gáltatási szervezetek és a feldol­gozóipar hozzájárulásával készült közös szocialista kötelezettség­vállalások. Folyamatosan kell ér­tékelni a teljesítésükben elért eredményeket. Az aratási tervek és feladatok megtárgyalásakor, a termelési ér­tekezleteken a dolgozókat nem­csak a rájuk váró feladatokkal kell megismertetni, de azzal is, milyen jutalomban részesülnek a kiváló munkáért, milyen hátrányai van­nak a rosszul végzett munkának. Az aratás sikerével és a tervtel­jesítéssel összefüggő igényes po­litikai-szervező munka megköve­teli, hogy a mezőgazdasági üze­mek és az állami irányítás lánc­szemei, a szolgáltatások, a SZFSZ, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei közti együttműködés mentes le­gyen a formaságoktól. Az átfogó intézkedések célja a gabonabeta­karítás idejében történő megkez­dése, a minimális szemveszteség, a gabonatermelési terv maradék­talan teljesítése. Csakis így járul­hatunk hozzá a CSKP XVI. kong­resszusa határozatainak sikeres teljesítéséhez, az élelmiszerter­melésben a saját forrásokon ala­puló önellátáshoz. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei és dolgo­zói tevékenységükben arra fekte­tik a fö hangsúlyt, hogy ott legye­nek jelen, ahol döntenek a felada­tok teljesítéséről, az aratás jó lefo­lyásáról: azaz az egyes földmű­vesszövetkezetekben, közvetlen kapcsolatban az efsz-tagsággal. PAVOL JONÁŠ, a Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke Csaknem egy kilométer­nyi hosszúak lesznek a harmadik bratislavai hídra veztő vasúti bekö­tőutak, melyeket a Bratis­lavai Vasúti Építövállalat épít, 130 tonnás vasbe­ton elemekből. Az egyedi elemeket (a leghosszabb 30 méter) a Vasúti Építő­vállalat szenei (Senec) üzeme készíti, s ez az üzem ezeknek az elemek­nek európai viszonylat­ban egyedüli gyártója. Előnyük az egyszerű sze­relés, a nagy teherbíróké­pesség és a minimális karbantartás (Felvétel: ČSTK - Vlastimír Andor) Termőföld - az építő szemével A föld, a termőföld mindig az egyik legnagyobb kincse volt a ci­vilizáció útjára lépett emberiség­nek. Ma, amikor az egész világon az élelmiszertermelés szinte stra­tégiai fontosságúvá vált, azt is mondhatnánk, hogy a termőföld a legféltettebb kincse lett a husza­dik század emberének. Persze, hogy a valóságban mennyire félt­jük, óvjuk azt, ami még megma­radt, már más kérdés. A közelmúltban a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Mezőgaz­dasági Építővállalatban Ürge And­rás mérnökkel, a vállalat termelési igazgatóhelyettesével beszélget­tem ezekről a kérdésekről. A du­naszerdahelyi vállalat lényegében az egész nyugat-szlovákiai kerü­letben épít. Kapacitásuk nagyobb részét a mezőgazdasági létesít­mények építése köti le, de mind­emellett lakásokat, szolgáltatási központokat, üzleteket és még számtalan különféle létesítménye­ket épít. Érdekelt, hogy az igazga­tóhelyettes mennyire tartja helyes­nek és célszerűnek az általuk épí­tett létesítmények helyének meg­választását.- Nem állíthatnám, hogy csakis mezőgazdasági termelésre alkal­mas területeken építünk, hiszen elég sok üzletet, lakást, kisebb ipari objektumot belterületeken építünk, de sajnos igen gyakran előfordul, hogy jó minőségű ter­mőföldeket is igénybe kell ven­nünk. Ilyen esetek leggyakrabban éppen a mezőgazdasági létesít­mények építésekor fordulnak elő.- A termőföldalap megvédésé­ről szóló törvény önöket is köti. Hogyan tudják elérni, hogy az építkezések idejére igénybe vett Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a tót megyeri (Palárikovo) Agro­komplex vállalat dolgozói elsőként kezdték meg az aratást, mégpedig az 50 hektáron termesztett őszi árpa betakarításával. A főpróba bizonyí­totta, hogy az emberek és a gépek egyaránt felkészültek e fontos nyári munkára.A felvételen Štefan Sláviček kombájnos látható, amint beállítja a vágószerkezetet (Felvétel: Amand Absolon - ČSTK) területek mielőbb visszakerüljenek a mezőgazdasági üzemek hatás­körébe?- Mi a beruházóval vagyunk közvetlen kapcsolatban. így ránk és az építkezésben résztvevő töb­bi üzemre is kötelezőek az ér­vényben lévő előírások. A legtöbb esetben ezeket az előírásokat meg tudjuk tartani, de elég gyak­ran előfordul, hogy az előre meg­szabott határidők hónapokkal, sőt néha évekkel is eltolódnak. Ezért csak ritkán felelős egy intézmény vagy vállalat.- Úgy tudom, hogy éppen a kü­lönböző állattartó telepek építésé­nél a legnehezebb betartani az előírt határidőket.- Igen, s ennek főleg az az oka, hogy a nagyobb telepek építésé­ben több szállító és kivitelező, üzem vesz részt, s nagyon nehez a jelenlegi rossz anyagellátás mel­lett pontosan összehangolni az építési munkákat a technológiai berendezések szerelésével.- A mezőgazdasági üzemek és a felettes szervek is főleg arra panaszkodnak, hogy igen hosszú­ra tervezik az ilyen területeken épülő létesítmények kivitelezésé­nek az idejét. Az önök esetében is érvényes ez a megállapítás?- Minden kivitelező vállalat küzd ilyen problémákkal. Vállala­tunkban az utóbbi években némi javulás észlelhető, amit annak kö­szönhetünk, hogy az illetékes szervek nagyobb gondot fordíta­nak a tervezésre és az építkezé­sek előkészítésére. Ha az utóbbi egy-két évet vizsgáljuk, megálla­píthatjuk, hogy csak ritkán fordult elő határidőcsúsztatás a tervtelje­sítésben.- A földművesek arra is pa­naszkodnak, hogy az építövállala- tok nem veszik figyelembe az ag­rotechnikai időket. Mi ennek az oka?- Ez is nagyon bonyolult kér­dés. A mezőgazdaság részére legfontosabb a március és az ok­tóber közötti időszak, nekünk vi­szont egész évben termelnünk kell. így a legnagyobb jóakarat ellenére is előfordul, hogy az egyes növények beérésének ide­jében kell igénybe vennünk a kije­lölt földterületet. Tőlünk telhetóen mindent megteszünk, hogy minél ritkábban forduljanak elő ilyen esetek, de teljes mértékben kikü­szöbölni szinte lehetetlen.- Viszont, ha nehéznek tűnik is, a termőföld megvédése érdeké­ben meg kell találni az optimális megoldást, ön szerint mi lenne az?- Szerintem a legfontosabb az, hogy minden érdekelt üzem és intézmény a legmesszebbmenő­kig betartsa az idevágó előíráso­kat. A fejlesztési tervek előkészí­tése során nagyobb figyelmet kell szentelni az épületek elhelyezésé­nek, a területek kiválasztásának. Minden esetben arra kell töreked­ni, hogy rosszabb minőségű föld­területeket válasszunk a tervezett létesítmények helyéül. A jó minő­ségű mezőgazdasági területeket csakis végső esetben szabad ilyen célokra igénybe venni. Ter­mészetesen az építő vállalat is hozzájárulhat a közös cél elérésé­hez. Úgy kell az építési munkákat megszervezni, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül visszaadhas­suk az igénybe vett földterületet a mezőgazdasági üzemeknek. KAMOCSAI IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents