Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-10 / 162. szám, szombat

DJ SZÚ 5­1982. VII. 10. Hogy mindenki tudja, mi vár rá Nem elégszenek meg az objektív nehézségek felsorolásával • Többet várnak a pártcsoportoktól • Ha kell, éjjel is kihasználják a gépeket • Jól felkészültek az aratásra AHOGYAN A PÁRTELNÖK LÁTJA Minél nehezebbek a munkakö­rülmények, minél több az objektív nehézség, a dolgozók annál na­gyobb öntudatosságára van szük­ség. Úgy is mondhatnánk, hogy a nehézségek közepette mutatko­zik meg igazán, kinek milyen a hozzáállása, kire hogyan lehet számítani. Ezt a régi felismerést támaszt­ják alá a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztö Állami Gazdaság nagyfödémesi (Veľké Úľany) gaz­dasága dolgozóinak eredményei is, melyeknek eléréséhez a haté­kony pártmunka nem kis mérték­ben járul hozzá.- Pártbizottsági üléseinken, taggyűléseinken többnyire azzal foglalkozunk, hogyan érhetjük el, amit célul tűztünk ki- mondja Vá­rady Mihály, a galántai járási pártbizottság póttagja, az üzemi pártbizottság tagja, a 39 tagú fö- démesi alapszervezet pártbizott­ságának elnöke. Konkrétabbra fogva a szót, pél­dát is említ.- Megbeszéljük, miért állunk gyöngén a tejtermeléssel. Behív­juk az intézőt, az állattenyésztőt a pártbizottságra. Meghallgatjuk az objektív okokat. Ha a zootech- nikus nem párttag, akkor is beszá­moltatjuk a pártbizottságon. Ami a pártgyüléseken elhangzik, arról az intéző termelési értekezleten tájékoztatja « dolgozókat, hogy mindenki tudja, mi vár rá, milyen feladatokat kell teljesítenie. Pártgyűléseken és termelési ér­tekezleteken egyaránt sok szó esik a munkát nehezítő objektív tényezőkről: kevés a takarmány, kicsi a tejcsamok, ahol a tejet az elszállításig tárolják, nagyobb hű­tőberendezésre volna szükségük, elavultak az istállók, (Várady elv­társ szerint némelyikbe életveszé­lyes belépni), korszerű takar- mánybekészítő gépekre, trakto­rokra is szükség volna. Mindezek ellenére a pártbizott­ság tagjai s a kommunisták általá­ban nem elégedhetnek, s nem is elégszenek meg a puszta tények felsorolásával. Tudják, milyen sok múlik az állatgondozókon is. Jog­gal elvárják tőlük a tisztaság javí­tását. Csakis azzal érhető el cél­juk, hogy a leadott tejnek a 90 százaléka első osztályú legyen. Egyelőre, sajnos, a 70 százalékot sem éri el az első minőségi osz­tályba tartozó tej. Tartalékaink természetesen közvetlenül a pártmunkában is bő­ven akadnak. Néhányat közülük Várady elvtárs nyomban meg is említ.- Sehogy sem lehetünk elége­dettek pártcsoportjaink tevékeny­ségével - vélekedik. - Két párt­csoportunk van: egy a növényter­mesztésben, egy pedig az állatte­nyésztésben. Az utóbbi a na­gyobb. Sok gondot okoz, hogy túlságosan szét vagyunk szóród­va. Például állattenyésztésünk 20 kilométeres körzetre terjed ki. Pártbizottsági ülésen már azt is latolgattuk, hogy a csoportokat át kellene szervezni. A pártcsoportok vezetőinek munkájával sem lehe­tünk elégedettek. Javulást szeretnénk elérni a pártoktatásban is. Akárcsak ab­ban, hogy az emberek az eddigi­nél nyíltabban mondják el vélemé­nyüket a taggyűléseken. Nemcsak az a baj, hogy általában kevés a felszólaló, hanem az is, hogy aki bekapcsolódik a vitába, többnyire csak a saját területét közvetlenül érintő kérdéseket vet fel. A pártszervezet tagjai talán semminek sem tulajdonítanak ak­kora fontosságot, mint a személyi példamutatásnak.- Ha a műhelymester azt mondja, hogy ezt és ezt meg kel­lene oldani, segítsél; én mint párt­tag nem mondhatok nemet - szól ismét Várady Mihály. - S akkor a többiek is jönnek. Például ha elromlik egy gép, és sürgősen meg kell javítani. Ha a helyzet megkívánja, éjjel vagy szombaton és vasárnap is dolgozunk. Ha mondjuk arról van szó, hogy reg­gelre legyen ivóvíz az istállóban, kifutót is szombaton készítettünk, hogy mihamarabb lehessen a mar­hákat kihajtani a szabadba. A mű­helyben nyolcán dolgozunk: egy szíjgyártó, egy kovács, egy he­gesztő, egy lakatos, egy esztergá­lyos, és két mechanikus. Én sze­relő vagyok, de többnyire hegesz­tek. Közülünk csak én vagyok párttag, de egy tagjelölt is dolgozik a műhelyben. A példamutatást minden területen elvárják tőlünk. Szerintem a gazdaság többi dol­gozója is öntudatosan végzi mun­káját. Igaz, ehhez az anyagi ösz­tönzés is hozzájárul. Ha valaki többet vállal, többet is kap. Példá­ul amikor mi, akik a műhelyben dogozunk, elmentünk magrépát ültetni, meg éjjeii műszakban szántani (este hattól éjfélig, éjjeli egy óráig), gabonát kaptunk telje­sítményünk alapján. Azért is ga­bona jár, ha az aratás alatt segí­tünk.- Hogyan készültek fel az ara­tásra? - kérdem.- Ami tőlünk tellett, megtettük, de az öreg gépekkel csodát mű­velni nem lehet - válaszolja őszin­tén. - Mi javítottuk az utánfutókat, szalmapréseket, szárítókat, tisztí­tó- és pácológépeket.- És pártvonalon?- Taggyűlésen hagytuk jóvá a gabonabetakarítás politikai­szervezési tervét. Előzőleg termé­szetesen alaposan előkészítettük. A pártbizottságnak az aratás elő­készületeiről beszámolt az intéző, a növénytermesztő, az agronó­mus, a gépesítő. Az intéző tagja az alapszervezet pártbizottságá­nak. Konkrétan megmondtuk, ki miért felel. Még azt is, ki hordja a gabonát, a szalmát, de még az ebédet is. így a felelős az aratás megkezdése előtt megnézheti, nincs-e valamilyen hibája például a rábízott utánfutónak, présnek. Ahol legalább három párttag fog dolgozni, ideiglenes pártcsoportot hozunk létre. Közvetlenül az ara­tás megkezdése előtt tartunk még egy taggyűlést és termelési érte­kezletet. akkor véglegesítjük az ideiglenes párt csoportokat, előre­láthatólag négyet szervezünk, ter­mészetesen még egyszer min­denkit felkérünk a becsületes helytállásra. Az üzemi pártbizott­ság szintjén aratási bizottság is létesült, melyben a mi szerveze­tünk is képviselve van. Az agitáci- ót és a propagandát az aratás idején a község, az üzemi pártbi­zottság és a szakszervezet közö­sen szervezi. Az aratókat minden reggel pontosan tájékoztatjuk az előző napi eredményekről. Jól fel­készültünk az idei aratásra - mondja végül Várady Mihály, az alapszervezet pártbizottsáqának elnöke. FÜLÖP IMRE Aki Brnóba látogat, mindjárt észreveszi, hogy szinte mindenhol építkeznek. A vasútállomáshoz vezető, aluljáró érpítését nemrégi­ben kezdték, az új sportcsarnok már majdnem kész/a PRIOR áru­ház építését hamarosan befejezik, de az új, központi autóbusz-pálya­udvar építése még javában tart. Rá is csodálkozunk, hiszen két munkacsoport szombaton is dol­gozik. Milan Zemánek, a GEOIN- DUSTRIA nemzeti vállalat építés­vezetője irányítja a munkát, meg két, kommunista brigádvezető, Oldŕich Hanuš és Vladimír Pe- karík. A legszívesebben persze arról beszélnek, hogy milyen is lesz az Európában szinte párat­lannak nevezhető létesítmény. Két szintű, két labdarúgópálya méretéhez hasonlítható, 116x 106 méter alapterületű, melynek alsó szintjén 56 járat megállója lesz majd, és amelynek parkolójában 80 autóbusz kap helyet. A szombati munkáról csak eny- nyit mondanak:- Szükséges, hát vállaltuk. Megtudom persze azt is, hogy miért szükséges. A létesítményt időben, 1984 nyarán kell átadni, tehát a pártbizottság nem „általá­ban“ szabta meg a tennivalókat, hanem nagyon is konkrétan. Az építkezés és a szerelés munkái­nak ellenőrzésével, amit a beruhá­zó vállalat, vagyis a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat képvise­lőivel és szakértőivel közösen haj­tanak végre, hogy folyamatos le­gyen az építés, lemaradás, késés ne forduljon elóegyikmunkahelyen sem.- Ha nem kerülnek idejében helyükre a tartócölöpök - magya­rázza az építésvezető -, csak kés­ve kezdhetnek munkához a födém- zetet szerelő dolgozók, meg Kertészek, asztalosok, vízveze­tékszerelők, kőművesek és fűtők alkotják Csíz-fürdőn azt a kis munkakollektívát, melynek élén immár másfél évtizede áll Ország István. A közel húsz gazdasági és lakóépületet magába foglaló gyó­gyítási és rehabilitációs központ­ban mesternek lenni nem valami irigylésre méltó beosztás, hiszen éppen a karbantartási csoportra hárul a fürdő zavartalan működé­sének biztosítása. Tíz éve ő a 130 dolgozót foglal­koztató intézet pártalapszerveze- tének elnöke. Amikor mindennapi munkája felől érdeklődöm nem hi­vatkozik munkaköréből eredő se­regnyi gondjára, a pártmegbízásá­val járó időigényes tevékenységé­re. Ha nem kérdeztem volna meg, talán nem is említené, hogy meg­választása óta sok minden történt a fürdő életében. Korszerű gyó­gyászati központ épült, s néhány régi gazdasági épület kivételével bevezették a gázfűtést. Szavaiból szinte egyértelműen kitűnik, hogy szívügyének tartja a fürdő és a község jövőjét.- Köztudott, hogy Csíz-fürdőn bizonyos mozgásszervi betegsé­gek gyógyítására a világ egyik leghatásosabb gyógyvize találha­tó. Hogy a fürdő híre - rangja ma még nincs arányban a lehetősé­gekkel, ennek oka mindmáig a vízhiány volt. A működő források gyengén csordogáló vize csupán ivókúrás kezelésre volt elegendő. Jelenleg 200 felnőtt és hatvan gyermek - gyógyítása biztosított. A közelmúltban végzett fúrások eredménye azonban bíztató. Két, elegendő vízmennyiséget biztosí­tó forrásra is rátaláltak, melyek jód, bróm és sótartalma még az eddigi forrásokét is felülmúlja. Anyagiak kérdése csupán, hogy ezeket hasznosítani tudjuk, s idő­vel akár devizabevételünk egyik forrása is lehet. Az érdeklődés külföldön is nagy a fürdő iránt, csakhát egyelőre a hazai igénye­ket sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. A kutatásokat és a fú­rásokat a jövőben is folytatják, s nem kizárt annak lehetősége sem, hogy melegvízre bukkanja­nak, ami természetesen nagy le­hetőségeket biztosítana a fürdő még gazdaságosabb kihasználá­sára. Persze mindez még a távo­labbi jövő „zenéje“. a szerkezetet összeillesztő he­gesztők. és akkor minden késik.- Ki gondolta volna, hogy ese­tenként négy, öt darabban kell a cölöpöket beágyazni a betonba?- kérdi Pekarík elvtárs, a szerelők brigádvezetője. - Ezért késtünk valamicskét, nincs más megoldás, csak a szombati munka.- Mi meg, hogy úgy mondjam, lépést akarunk tartani - magya­rázza Hanuš elvtárs, a hegesztők ifjúsági munkabrigádjának vezető­je. - Azért vagyunk itt most mind a nyolcán. így hát még nem került helyére mind a 366 tartócölöp, de a négy­részes födémszerkezet egyikét már Radimír Koutný darus 6 ton­na súlyú darabokban a már álló tartócölöpökre emelte, és a fiatal hegesztők megkezdték a munkát, köztük Emil Šulc, a munkabrigád kommunista agitátora.- Igyekeznünk kell - mondja agitátorhoz illő lelkesedéssel -, mert hiszen előre kiszámítottuk, hogy a hegésztési varratok hosz- sza húsz kilométeres lesz, mi csak a kezdetén tartunk, viszont köztu­dott, fenn, a magasban nem lehet mindig hegeszteni, ki tudja hány­szor lesz nyári zivatar. önkéntelenül is megfogalma­zódik bennem a hasonlat, hogy olyan egy ilyen nagyszabású épít­kezés irányítása, mint a több szó- lamú énekkar vezénylése.- Majdnem találó a hasonlat- állapítja meg az építésvezető- csakhát nem elég a karnagy, vagyis a vezetőség beintése, meg is kell szólaltatni, munkába kell lendíteni a csoportokat. Ez pedig elképzelhetetlen jól működő kap­csolatrendszer nélkül. Kapcsolatrendszer? Igen, és ez nem hasonlat, hanem a munka- szervezést segítő, folyamatosan- S milyen kérdések foglalkoz­tatják jelenleg a pártelnököt?- Ezek is összefüggnek a fürdő és a falu fejlesztésével. Június elsején megkezdték az új balneo­terápiás részleg építését. Erre két­millió koronát kaptunk. Foglalkoz­tatnak aztán egyéb dolgok is. Kel­lene például egy új vegyesbolt, hiszen a fürdővendégek és az ide­látogató hozzátartozók nem tud­nak szeretteiknek még egy doboz desszertet, vagy csokoládét sem venni, hogy a zöldségről meg gyü­mölcsről ne is beszéljek. Ha hi­szik, ha nem, főszakácsunk kará­csony óta nem látott egyetlen gyö­kér sárgarépát, petrezselymet sem. Ez tarthatatlan állapot, s be­tegeink érdekében megoldást kell találnunk a gondokra. Aztán a pártszervezetünkön belüli kér­dések is élénken foglalkoztatnak. Mindenképpen javítani kell mun­kánkon. Örvendetes viszont, hogy intézetünket szolgáltató vállalattá minősítették. Ez helyes döntés volt, mivel az itt dolgozó egész­ségügyi személyzet, különösen a középkáderek nappali és éjsza­kai munkája komoly megterhelést igényel. Soraink megerősítésére, a szakmai és politikai munka fej­lesztésére tehát adottak a feltéte­lek. Most nagy a felelősségünk, s nem szeretnénk elhibázott dön­téseket hozni. Az első tagjelöltünk például Tóth Mária lesz a gyermek- osztályról, aki munkájával, s ma­gánéletével érdemelte ki ezt a bi­zalmat. Természetesen a SZISZ szervezet tagjai közül is lesz a jö­vőben jelöltünk. Ez azt is jelenti, hogy még nagyobb figyelmet kell szentelnünk az utánpótlás biztosí­tására, a SZISZ munkájának javí­tására. Ország Istvánnak nemcsak a munkahely a szívügye, hanem a lakóhely is. Ezt társadalmi mun­kával is bizonyítja.- Nem vagyok egyedüli a köz­ségben, aki tesz is valamit a köz­ség fejlesztéséért. Legfontosabb feladatunknak pillanatnyilag a köz­utak javítását, portalanítását tart­juk. Fejleszteni kell a szolgáltatá­sokat is. Szeretnénk elérni, hogy a messziről érkezett emberek ne csak gyógyultan, hanem kellemes emlékekkel is távozzanak köz­ségünkből. HACSI ATTILA tökéletesítő együttmüködés, a pártbizottság és a tervet megva­lósító vezetők és vezetettek közöt­ti együttműködés.- Ugyanis - magyarázza az építésvezető - a kommunisták munkája, egyéni állásfoglalása döntően azon múlik, hogy milyen segítséget, milyen útmutatást kap­nak a pártcsoportok vezetőitől. És a kapcsolatrendszer további lánc­szeme, hogy milyen módszereket alkalmaznak a kommunisták a fel­adatoktól, az egyes munkakollek­tíváktól, a személyektől függően. Elmondja, hogy fontos a kap­csolatrendszer másik irányba, a pártbizottság és a vezetők felé irányuló működése is. így jobban megismerik az egyes munkahe­lyeken dolgozók magatartását, előnyös tulajdonságait, meg az ot­tani gondokat, problémákat, majd ezek ismeretében pártmegbízatá­sokat adnak a kommunistáknak.- Olyan kapcsolatrendszer ez - hangsúlyozza -, amely ha vala­hol megszakad, nyomban akado­zik a dolgozók körében a tömeg­politikai munka, és akadozik az építés előre meghatározott ütem­tervének teljesítése.- És milyen a jól működő kap­csolatrendszer?- Példát keres? - kérdik egy­szerre többen is. - Amikor látja? Nem is értem mire való a továb­bi kérdezgetés, hiszen a két kom­munista brigádvezető valójában már az előbb megmondta a szom­bati munkáról: szükséges, hát vál­lalták. Nyilvánvaló, csak a jól mű­ködő kapcsolatrendszer eredmé­nye, hogy folyamatos az építés, nincs lemaradás, késés. Még ak­kor sem, ha probléma volt eddig a cölöpök betonba való beágyazá­sa. HAJDÚ ANDRÁS Sikeresen folytatják a žilinai járásban a tömegtakarmányok begyűjtését annak ellenére, hogy az elmúlt napokban rosszabbra fordult az időjárás. Az évelő takarmányokat már az összterület 99 százalékáról betakarítot­ták, s most a tartós fűfélék begyűjtésére összpontosítják a figyelmet. A 6141 hektár összterületből a szénát július végéig csaknem ötezer hektáron kaszálták le. A járásban az egyik legmagasabban fekvő mezőgazdasági vállalat a Dlhé Pole-i Efsz, amely borjútenyésztésre szakosította magát. A szövetkezet tagjai 1200 tonna tömegtakarmányt tárolnak. Az évelő takarmányok begyűjtését már befejezték, s most ők is a széna begyűjtésére és feldolgozására fordítják a legnagyobb gondot. A munkát korszerű gépekkel végzik. A képen: a szövetkezet nőtagjai a szénát forgatják. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Milyen a jó kapcsolatrendszer? AZ ÉPÍTÉSVEZETŐK ÉS A PÁRTBIZOTTSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents