Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-09 / 161. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. VII. 9. Az SZKP XXVI. kongresszusa: az elmélet új fejezete A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom. Ez elkerülhetetlen, törvényszerű foka a társadalmi fejlődésnek a kommunizmus útján, avagy a Szovjetuniót jellemző jelenség? A Týždenník aktualít tudósítójának ezzel kapcsolatos kérdéseit Vagyim Szemjonov professzor, a kiváló szovjet filozófus, a Voproszi filoszofii c. folyóirat főszerkesztője válaszolja meg. MÉG JOBB MUNKASZERVEZÉSSEL Építőipari dolgozók munkáját értékelték • Elöljáróban szeretném megtudni, hogy milyen szerepe van a kommunista társadalom első fokaként a szocializmusnak?- A szocializmust azért nevezzük a kommunizmus első fokának, mivel számos fontos vonása a kommunista alakulatot is jellemzi. Ide tartozik elsősorban a termelőeszközök társadalmi tulajdona. A kommunizmus két fokának közös vonása az is, hogy ez a dolgozók társadalma, amelyben a képességek szerint végzett munkát minden munkaképes ember számára elkerülhetetlennek és kötelezőnek tekintik. A szocializmusban és a kommunizmusban is a termelésfejlesztést alárendelik a társadalom növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének és az tervszerű. Az emberről való gondoskodás, szabadsága és sokolalú fejlődése feltételeinek megteremtése a szocialista és a kommunista társadalom életének alapja. • A szocializmus tehát a teljes kommunizmus felé vezető útnak elkerülhetetlen foka. Miből következik elkerülhetetlensége?- Abból, hogy a társadalom termelőerői csak a szocializmus bázisán érhetik el a fejlődés olyan magas fokát, amely feltétlenül szükséges a régi munkamegosztás teljes felszámolásához, az új, kommunista társadalmi viszonyok kialakításához és a fogyasztási javak bőségének megteremtéséhez. A kommunista társadalmi viszonyok nem alakíthatóak ki egyszerre. Az embereknek ki kell járniuk a szocializmus nagy életiskoláját, hogy mentesüljenek a múlt csöke- vényeitől, megszokjanak erejük és képességeik teljéből lelkiismeretesen munkálkodni a társadalom javán, megtanulják önállóan irányítani és igazgatni a társadalmi ügyeket, és kényszerítő apparátus nélkül megtartani az együttélés^ szabályait. A szocializmus, a társadalmi fejlődés foka tehát nem „ugorható át“. Lenin sokszor hangsúlyozta, hogy a társadalom a kapitalizmusból közvetlenül csak a szocializmusba térhet át és a kommunizmus a szocializmus alapjaira épül. A társadalmi fejlődésben akadnak példák arra, hogy egyes országok a fejlődés rövidebb útját járták és járják meg és megkerülnek bizonyos társadalmi-gazdasági osztályalakulatokat. Különösen korunkban érték és érik el a szocializmust a kapitalizmust elkerülve. Viszont sohasem fordult elő az, hogy bizonyos alakulat fejlődése legfelsőbb fokával kezdődött volna. • Meddig tart a szocializmus szakasza?- Az egyes országok nem azonos történelmi feltételek között és eltérő időben építik a szocializmust. Ennek ellenére a szocializmus fő vonásai és elvei minden ország számára közösek. A szocializmus a kapitalizmus által előkészített talajon jön létre. Csakhogy a kapitalizmus által az egyes országokban létrehozott feltételek távolról sem azonosak. A gazdaságilag elmaradottabb országnak ezért több köztes szakaszon kell átmennie a szocializmus útján. A szocializmus alapjainak felépítése után kezdődik a szocialista társadalom építése betetőzésének szakasza. Ezt az időszakát éli manapság több szocialista ország, amely a hatvanas években lefektette a szocializmus alapjait, vagyis amelyekben a szocializmus nemcsak a politika szférájában győzött, hanem a társadalmi és az osztályviszonyokban, a gazdaság és a kultúra területén is. Ebben a szakaszban befejezik a gazdaság szocialista átalakítását, továbbfejlődik a szocialista demokrácia, növekszik a nép politikai öntudatossága és kialakul a szocialista kultúra. Lenin szerint éppen ezeknek a feladatoknak a megoldása jelenti a „fejlett szocialista társadalom“ felépítését. A Szovjetunió szocialista építése kezdeti lépéseinek elemzése alapján előre látta, hogy a szovjetek országa eléri azt a fokot, amelyen ,,a szocializmus végleg és megváltoztathatatlanul győzni fog“. Viszont ő sem tűzte és nem is tűzhette maga elé azt a feladatot, hogy konkrétan jellemezze a kommunizmus első foka valamennyi fejlődési szakaszának sajátos vonásait. Ezt csak az akkoriban még nem létező gyakorlati tapasztalatok általánosítása tette lehetővé. Ma már azonban több országban lefektették a szocializmus alapjait és most oldják meg a fejlett szocializmus felépítésének feladatait. A Szovjetunióban pedig már felépült a fejlett szocialista társadalom és sor kerül tökéletesítésére. • Mi a fejlett szocializmus lényege? Milyenek a mércéi és a jellemző vonásai?- A fejlett szocializmus a történelmi haladásnak az emberiség által eddig elért legfelsőbb foka. Ez nem a kommunista alakulat külön szakasza, hanem a szocialista szakasz olyan időszaka, amelyet ugyanolyan gazdasági és más törvények, ugyanolyan elvek jellemeznek, mint az egész szocialista szakaszt. A fejlett szocializmusnak azonban vannak saját és sajátos jellemző vonásai is. A fejlett szocializmus előfeltétele, hogy a társadalmi élet minden vetülete - gazdasági, társadalom- politikai és szellemi - fő, alapvető vonásaiban összhangban van. Ezért az érett szocializmus kritériumainak meghatározásánál feltétlenül szem előtt kell tartani a társadalmi élet fő jegyei fejlettségének fokát. Ez először is a társadalom termelőerőire, másodszor a gazdasági viszonyokra, harmadszor a társadalompolitikai viszonyokra, negyedszer a társadalom szellemi életére vonatkozik. A termelőerők fejlődése a történelmi haladás legmagasabb rendű mércéje. Végső soron ettől függ a haladás a társadalmi élet minden más területén. Az érett szocializmusban a termelőerők fejlettségi szintjének olyannak kell lennie, hogy szavatolja necsak a további gyors műszaki fejlődést, hanem az emberek szükségleteinek minél teljesebb kielégítését is, valamint a képességeik sokoldalú fejlődéséhez elkerülhetetlenül szükséges előfeltételek megteremtését is. A fejlett szocializmus feltételezi minden népgazdasági ágazat magas színvonalát, fejlődésének gyors ütemét, a tudományos-tech- nikai forradalom vívmányainak minél szélesebb alkalmazása és az új rend előnyeinek hasznosítása alapján, a kommunizmus építése gazdasági és társadalmi problémáinak megoldása érdekében. A fejlett szocializmus szakaszában nem a gazdasági potenciál (Tudósítónktól) - Prága központjában, az Október 28-a utca egyik felújított épületében ünnepélyes keretek közt megnyitották a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség legújabb létesítményét, az Auróra-klubot. Megnyitó beszédet Jan Némec, a CSSZBSZ Cseh Központi Bizottságának elnöke mondott. A vendégek közt volt Alekszandr Botvin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, valamint a CSKP KB, a CSSZBSZ és a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának vezető képviselői. Amint a megnyitó alkalmából tartott sajtóértekezleten Jan Hamennyiségi fejlesztését preferálják, hanem intenzifikálását és a munka hatékonyságának növelését. A Szovjetunióban éppen ezek a kérdések állnak a figyelem homlokterében. Már a kilencedik ötéves tervidőszakban (1971-1975) megkezdődött a fordulat a hatékonyság és a minőség irányában. A tizedik ötéves terv (1976-1980) ezt az alapvető irányvonalat hangsúlyozottan rögzítette és továbbfejlesztette. A tudomány és a technika vívmányaira, a társadalmi termelés hatékonyságára és a minél nagyobb munkatermelékenységre való orientálódása konkrétan megnyilvánul például a szovjet ipar jelenlegi szerkezetében. Gyors ütemben fejlődnek a tudományos-műszaki haladás szempontjából meghatározó fontosságú ágazatok. A fejlett szocializmus társadalma az igazi demokrácia társadalma. Politikai fejlettségét az állam intézménye fejezi ki. Minden szovjet állampolgár közvetlenül és hatásosan részt vehet az állami és a társadalmi ügyek irányításában és igazgatásában, gyakorlatilag biztosított minden alapvető joga és szabadságjoga, amely gazdaságilag, szociális és jögi vonatkozásban garantált. Ide tartozik a munkához, a szabad hivatásválasztáshoz, a műveltséghez, az egészségvédelemhez, a lakáshoz, öregségben az anyagi biztosításhoz, a szabad alkotó munkához való joga, a vallásszabadság stb. • Az SZKP XXVI. kongresz- szusa miért minősítette a fejlett szocializmus elméleti kérdéseinek kutatását a szovjet társadalomtudományi arcvonal legfontosabb feladatai egyikének?- A fejlett szocializmus nem megcsontosodott társadalom. Ellenkezőleg, jelentősen növekszik dinamizmusa. Fejlődése során új, összetettebb problémák vetődnek fel, amelyeknek megoldása megkívánja a tudományos megközelítést. így például szüntelenül felgyorsul az osztályok és a társadalmi rétegek közeledésének a társadalmi homogenitás irányában fejlődő folyamata. Történelmileg ez mennyi időt igényel? Ennek a kérdésnek tudományos és gyakorlati a jelentősége. Az SZKP XXVI. kongresszusa válaszolta meg, amely a Szovjetunió fejlődése elmúlt évtizedeinek tapasztalatait általánosítva arra a következtetésre jutott, hogy még a fejlett szocializmus történelmi keretei között alapvető vonásaiban kialakul az osztálynélküli társadalom. Ez a megállapítás alapvető útmutatásként szolgál a párt és az állam szociális intézkedéseiben és jelentősen fellendíti az alkotó kezdeményezést is. Sok az ehhez hasonló probléma. Ezek összefüggnek a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésével, a tudomány és a termelés kapcsolata megszilárdításával, a szocialista tulajdon két formája, az össznépi és a szövetkezeti tulajdon közeledése folyamatával, a szocialista életmód tökéletesítésével és további, időszerűekké váló kérdésekkel. A párt ezért ezekre a kérdésekre orientálja a tudósok figyelmét és elvárja tőlük mélyreható tanulmányozásukat. velka, a CSSZBSZ KB titkára elmondta, az Auróra-klub fő feladata a szovjet nép életének és munkájának, a Szovjetunió béketörekvéseinek bemutatása, az élet minden területére kiterjedő csehszlovák-szovjet együttműködés eredményeinek érzékeltetése. Irodalmi és zenei műsorok, filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, tapasztalatcserék, író-olvasó találkozók stb. töltik majd ki a korszerűen berendezett Auróra-klub programját. Havonta megrendezik az Auróra vendége elnevezésű műsort. Ennek keretében például a csehszlovák néphadsereg napja A kommunista párt járási bizottságai rendszeresen értékelik a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozataiból rájuk háruló feladatok teljesítését. A galántai járási pártbizottság legutóbbi plenáris ülésén azzal foglalkozott, hogyan teljesítik a járás építővállalatai, üzemei a kongresszusi határozatokból, valamint az 1981 - ben megtartott kerületi és járási pártkonferencia határozataiból adódó feladataikat. A jpb elnökségének beszámolója, melyet Štefan Vician, a járási pártbizottság titkára terjesztett elő, igen részletesen szólt az eredményekről, de egyben a fogyatékosságokról és tartalékokról is. A járás területén számos nagy jelentőségű beruházás épül. Ilyen például a vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) vízi erőmű, melynek befejezését 1985-re tervezik. Az erőmű építése 700 millió koronába fog kerülni, ebből 336 millió korona értékű munkát a múlt év végéig már elvégeztek a Hydrostav dolgozói. A tervfeladatokat az építők tavaly 105,9 százalékra teljesítették, s most sincs lemaradásuk. Ezekben a napokban a turbinák alatti konstrukció betonozási munkálatait végzik, illetve az úszókamarát építik. Épül a járás szerszámgépgyára, amely 10 millió koronás beruházás. Az idei terv 33 millió koronát érő munka elvégzésével számol. A bratislavai Stavoindustria dolgozói már a szerszámgép- gyártó csarnokban a szerelés előtti munkákat készítik elő. Igen fontos (56 millió koronás) beruházás a seredi konzervgyár, melynek építője a Nitrai Magasépítő Vállalat galántai üzeme. A teljes beruházásból az építkezési költségek 30 milliót tesznek ki. Bár a tervek elkészítése nem volt zökkenőmentes, már az új létesítmény konzerváló részlegének próbaüzemeltetését készítik elő. A harmadik negyedévben a vágóhidat is szeretnék átadni, jóllehet ezzel kapcsolatban bizonyos pénzügyi gondok merültek fel. Külön kell szólni a járás lakásépítéséről. Az ötéves tervidőszakban összesen 4666 lakás felépítésével számolnak. Ebből 2720 üzemi, 146 pedig szövetkezeti lakás. 1800 viszont magánerővel épülő lakás. Az értékelés rámutatott, hogy tavaly a lakások építésének tervét sajnos, nem sikerült teljesíteni: 1344 helyett csak 1042-őt adtak át. A járulékos építkezések alkalmából ellátogat a klubba Vladimír Remek űrhajós, s beszélget a megjelentekkel. A klubba szocialista munkabrigádok, csehszlovák-szovjet barátsági kollektívák részére is rendeznek találkozókat neves hazai és szovjet személyiségekkel. A klub mozitermében gyermekek számára szovjet rajzfilmek vetítését is tervezik. Őszre Leonyid Brezsnyev müveiből irodalmi összeállítást tűztek műsorra. Az Auróra-klub kiállítótermében megnyílt a prágai metróépítést, a csehszlovák-szovjet együttműködés nagyszerű példáját bemutató fényképkiállítás. (sm) értéke a jelenlegi ötéves tervidőszakban 90 millió korona lesz. A Hydrostav vágsellyei (Sala nad Váhom) üzeme ebben az évben hatékony racionális intézkedéseket foganatosított, aminek köszönhetően az esztendő első öt hónapjában 128,5 tonna kőolaj értékű energiát takarítottak meg* Ez az üzem építi a Duslo Agro ll-es üzemét. Az építők a minőségi követelményeknek is igyekeznek eleget tenni. Az igényes feladatok végzésében mindenütt nagy felelősség hárul a pártalapszervezetekre és a kommunistákra. Az alapszervezetek kivétel nélkül terv szerint dolgoznak. Februári taggyűléseik értékelték a tagok konkrét feladatainak teljesítését. A tanácskozásokon általában gazdag vita kerekedett és sok értékes észrevétel hangzott el. A pártszervek és -szervezetek nem helyettesítik a gazdasági vezetők munkáját, de hozzájárulnak a helyes döntések meghozatalához. A pártcsopor- . toknak az eddigieknél is többet kell tenniük a feladatok teljesítése érdekében. Ugyancsak javítani kell a tömegszervezetek tevékenységét. A pártellenőrzés (különösen a gottwaldi napok keretében végzett alapos felmérések) segítséget jelent a gazdasági tisztségviselőknek is. Számos helyen az új munkaformák, megoldások keresésének köszönhetik az eredményesség megnövekedését. Például a vágsellyei Hydrostavban és a Trnavai Magasépítő Vállalat galántai üzemében, ahol részlegszervezeteket hoztak létre a tagság munkájának jobb összehangolásáért. Nem lehetnek elégedettek a járásban azzal a gyér érdeklődéssel, melyet a fiatalok egyes szakmák iránt tanúsítanak. Sokkal több végzős tanulót kellene megnyerni például vasazónak, ácsnak, kőművesnek. örvendetes viszont, hogy a fiatalok közül egyre többen érdemlik ki a bizalmat a párttagjelöltségre, majd a párttagságra. Ezt az is bizonyítja, hogy 1973- ban az építőiparban dolgozók pártszervezettsége a járásban 10 százalék alatt volt, s ma (az építőanyagot gyártó ipar dolgozóit is beleértve)-eléri a 12,6 százalékot. A vágsellyei Hydrostavnál 10,7, á šintavai Priemstavnál 10,5 a szervezettség. A legjobban javult az arány a Galántai Építővállalatnál, ahol elérte a 15,7 százalékot. Nagy figyelmet szentelt a járási pártbizottság plenáris ülése a tartalékok kérdésének. Ezek közü' kiemelkedik a munka jobb szervezése, a haladó munkamódszerek rugalmasabb alkalmazása, a gépek jobb kihasználása, a hatékonyabb takarékoskodás, az anyagok tökéletesebb raktározása, a munkafegyelem javítása, az újítómozgalom és a szocialista munkaverseny fellendítése. Csakis a tartalékok teljes kihasználásával, a mindenre kiterjedő igényesség állandó fokozásával érhetők el azok a célok, melyeket a galántai járás a jelenlegi ötéves tervidőszakra kitűzött. FÜLÖP IMRE Auróra-klub Prágában Épül a vágkirályfai vízi erőmű (Krajcsovics Ferdinánd felvétele)
