Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-08 / 160. szám, csütörtök

Az aratás első órájában SIKERES FŐPRÓBA UTÁN JÓ FOLYTATÁST KOMMENTÁLJUK Péntek, július másodika. Dél­előtt kilenc óra felé jár az idő, amikor a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Dukla Egységes Földművesszövetkezet kürti úti dűlőjében két 516-os és egy tizen­kettes egymást követve beleharap az őszi árpába. Nyomukban azon­nal elindul a szalmaprés, a teher­gépkocsi kíséretében, mert minek a bálákat a tpldre szórni, ha azok egyenesen a járműre gyűjthetők.- Nézd, aratnak! - mondja a táblát szegélyező főúton haladó kerékpáros a társának, s percekre megállnak. Érdeklődéssel figyelik a munkát, egészen addig, amíg a gépek el nem tűnnek szemük látóhatárából. Nem így az őket hivatásból fi­gyelők szeme elöl, akik szorosan- Még szerencse, hogy ilyen aránylag kevés van. A lógó kalá­szok figyelmes gépkezeléssel megmenthetők, s amint tapasztal­tuk, kombájnosaink mesterein bánnak a gépekkel. A gondos fel­készülésnek ilyenkor látjuk ered­ményét.- Az aratás első órájának ta­pasztalata ez, s úgy vigyázunk majd, hogy a gabonabetakarítás egész idején s minden részében ilyen mértékben érvényesüljön a felelősségérzet - summázta tár­sai szavainak tanulságát a főellen­őr. *- Figyelmünk ugyanis nem­csak a kombájnosokra térjed ki. Hasonló szigorúsággal ellenőriz­zük a magelhordókat, sőt a tisztí­tónál és a magtárban dolgozókat is. Általánosan érvényes, hogy aki Egyenesen a tehergépkocsira kerülnek a bálák (A szerző felvétele) a nyomukban maradnak, s árgus szemekkel figyelik, nincs-e vala­hol baj, nem kell-e valamit még pontosabban beállítani, utánigazí­tani. Lám ifjabb Hodossy Móric trak­toros talán száz métert sem tett meg a szalmapréssel, amikor Al­földi László ágazatvezető álljt pa­rancsolt.- A magasító keréken kellett állítani, ugyanis a szedővillák ka­parták a földet - magyarázta, mi­után elindult a bálázó. - Egyébként valamennyi gépet sikerült üzem­képessé tenni, így ha eljön az ideje, teljes erővel munkához lát­hatunk. A műhelyben hosszabbí­tott, és szükség esetén éjszakai műszakokat is tartunk, a kisebb javításokat pedig közvetlenül a határban végezzük el. A mai nap csak amolyan főpróba, hiszen a harmincöt hektár őszi árpa le- aratásához e három gép is elég. Jövő héten a repcében már mind a tizenegy gépet beállítjuk, s mire beérik a búza, a tizenegy kisegítő kombájn is megérkezik.- Úgy számítjuk, hogy ez tizedi­ké - tizenkettedike között lesz - vette át a szót Farkas Imre mérnök, a növénytermesztő ága­zat vezetője, aki szintén a kombáj­nok munkáját figyelte. Közben azonban az óráját is, mivel aznap­ra várták a repcét permetező re­pülőgépet, és az előre meghatáro­zott időben már a repcetáblánál kellett lennie. így az első észrevé­teleket, tapasztalatokat csak távi­rati stílusban összegezte. - Tavasz­induláskor még többet vártunk, de panaszra azért így sincs okunk. A termés jobb lesz a tavalyinál. A tegnapelötti zápor kissé erős volt, letörte a kalászokat. A csép- lés nehéz, nagy melegben érett a szem, így ügyelni kell az optimá­lis haladási sebesség betartására, hogy a veszteség az elkerülhetet­len arányt semmiképp se lépje túl.- Vajon ezt igazolja-e a hely­zetkép? - érdeklődtem már méte­rekkel távolabb, ahol Egri István kombájnos, Rákóczi Károly, a ga- bonaneműek termesztéséért fele­lős agronómus és Molnár Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke gug­golt, a szalmarend helyén találha­tó szemeket számolgatva.- A vágószerkezetet a lehető legjobban leengedtük, szinte túr­juk vele a talajszínt, de a teljesen letört kalászokat így sem tudjuk felszedni. nem vigyáz a szemekre, annak nem jár prémium. Somogyi Attila mérnök, főener­getikus, a kommunista növényter­mesztőket és gépjavítókat egyesí­tő pártalapszervezet elnöke, így mindkét minősítésében figyelte, vajon miként sikerül a gyakorlat­ban érvényesíteni azt, ami az ara­tás politikai-szervezési tervében le van fektetve.- A legtöbb energiát a szárítás­nál lehet megtakarítani, így a ter­vekkel összhangban, ami szemet csak lehet természetes módpn igyekszünk tárolhatóvá tenni. Új­donság az idei aratásban, hogy az egyes kombájntípusok szerint fi­gyelemmel kísérjük az üzem­anyag - fogyasztást, amit összeve­tünk a teljesítménnyel. Az ered­mények megmutatják, hogy a jö­vőben milyen kombájnokkal bővít­sük gépparkunkat. A pártmunkával kapcsolatosan a kommunisták arányos elosztá­sának követelményét emelte ki. A határ nagy, azonos időben egy­mástól távoleső helyeken fognak dolgozni az emberek, ezért már eleve úgy alakították ki az egyes csoportokat, hogy mindenütt le­gyen kommunista, aki személyes példamutatásával és kezdemé­nyezőkészségével társait is jó munkára ösztönzi. Erre szükség is lesz, hogy a 970 hektár búzát és a 270 hektár tavaszi árpát idejé­ben learassák. E részletekről már korában az irodában, Horváth Sándorral, az üzemi- pártbizottság elnökével is beszélgettünk Most, a konkrét példa alapján még egyszer szá­mot vetett a legfontosabb követel­ményekről.- Munkatervünkben nagy hang­súlyt kapott az aratás komplex jellege. A szalmaprések és rend­felszedő kocsik a kombájnok nyo­mában haladnak, és amint látható - mutatott a tábla egy távolabbi részére -, már elkészítettük a be- szántásra kerülő istállótrágyát. Három-négy napon belül pedig ta­karmánykeverék magja fog csí­rázni a feljavított talajban. A tíz- tizenkét napos előnyt, amit az őszi árpa ad, így a másodveteménynél is megtartjuk. Tarlókeverékeket egyébként 250 hektáron vetünk, olyan területeken, ahol öntözni is tudunk. Részletesen elemezte a vesz­teségek csökkentésének fontos­ságát és az ellenőrzés módját. A korábbi évek tapasztalatai után erre a munkára már nem vesznek fel középiskolás brigádosokat. Az ellenőrzés a kombájncsoportot irányító gazdasági vezetők felada­ta, és a szállítókat, valamint a tisz­títóban s a magtárakban dolgozó­kat is az ellenőrző bizottság tagjai értékelik. Mégpedig naponta, és a naprakész eredményeket azon­nal ki is hirdetik. A minőség a nyári szocialista munkaversenyben az első számú értékelési szempont. Az üzemi pártbizottság és az egyes alapszervezetek vezetősé­ge hasonlóan megkülönböztetett figyelmet fordít az aratók ellátásá­ra. Mert, bár gépek végzik a mun­ka jó részét, egy pillanatra sem felejtik el, hogy a végső siker első­sorban az emberektől függ. EGRI FERENC Gazdasági vezetőink felelőssége Nem véletlenül kerül napirendre oly gyakran ez a kérdés. A folyton változó gazdasági mozgás nemzetközi és hazai feltételei időről időre próbára teszik alkalmazkodóképessé­günket, lépéstartásunkat a fejlődéssel. S ma inkább, mint bármikor ezelőtt. Általánosan ismert tény, hogy világszerte, de a mi gazda­sági életünkben is, egyre sürgetőbben nyomakodik előtérbe az intenzív gazdálkodás kiterjesztésének szükségszerüsége az anyagi javak újratermelésének és elosztásának minden ágazatára. Ez a trend - bármily szokatlanul hangzik is - azt a kötelességet rója ránk, hogy a minimumból maximumot kell produkálnunk. Külső és belső okai ismeretesek. Szükségleteinket tehát túlnyomórészt belső erőforrásaink­ból, technikai bázisunk, szellemi tőkénk, szocialista politikai és erkölcsi elkötelezettségünk teljes latba vetésével lehetsé­ges előteremtenünk. Ezenkívül egyedül a KGST Komplex Programja kereteben, integrációs folyamataiban számítha­tunk külső segítségre. Központi dokumentumokat olvasgatva, de újságírói mun­kánk tapasztalatai alapján is ezért rosszalljuk a gazdasági tevékenységünkben előforduló lazaságokat és felelőtlen megnyilvánulásokat. Bizonygatásul nincs szükség párt- és más dokumentumok kitételeit idézgetni, mindenki olvashatta a napisajtóban. Alkalomszerűen azonban érdemes egy-két példát kiragadni, amilyenekkel elég gyakran találkozhatunk, s ezért nem hagyhatjuk említés nélkül. Csak találomra, a kipellengérezés szándéka nélkül tesszük szóvá: miért volt elégtelen a munkaszervezés a Szenckirályfai (Kráľová pri Senci) Efsz-ben, s hasonlóképp a Madari (Modrany pri Hurbanove) Efsz-ben most is, ahol ráadásul alacsony az állattenyésztés hasznossága is? Viszont másfelöl minek tulajdonítható, hogy a Nagylúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz-ben mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben szép eredményeket érnek el, hogy a Nádszegi (Trstice) Efsz- nek állandóan nagyok a hektárhozamaik, nagy területeket öntöznek, s elegendő a takarmányuk is? Vagy: többek közt a nagymegyeri (Čalovo) AGROKOMPLEX miért példaadó a tejtermelésben, s miért helyez súlyt a gazdaság vezetősége és az üzemi pártszervezet a fiatal káderek nevelésére és nyit tág teret érvényesülésükhöz? Nyilvánvaló, hogy az utóbbiak­ban jó a gazdasági vezetés, rugalmas a munkaszervezés, nem utolsósorban pedig megfelelően érvényesül a párt vezető és ellenőrző szerepe, míg az előzőleg említettekben bizonyára formálisan látták - látják el feladataikat mind a gazdasági vezetők, mind az ellenőrzésért felelős kommu­nista vagy párton kívüli tisztségviselők. Persze jócskán lehetne még sorolni a pozitív és a negatív példákat - s nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari munkaterületekről is amelyek meggyőzően tanúsítanák a gazdasági vezetők rátermettségének és felelősségérzeté­nek eltérő megnyilvánulásait. Nem célunk azonban afféle „egyrészt-másrészt“ képet festeni, azt viszont nyomatéko­san hangsúlyozni akarjuk, hogy minden szinten következete­sen a XVI. pártkongresszus határozatainak maradéktalan teljesítésére kell összpontosítaniuk munkaszervező és ellen­őrző tevékenységüket. Helytállásuk és felelősségük éppen most, de az idei tervidőszak további szakaszaiban is, még nagyobb próbatétel alá kerül. Pártunk nagy bizalmat tanúsít irántuk és figyelemmel kíséri munkájukat. Egyben közvetlen segítséget is nyújt ellenőrző tevékenységével, ami hatékonyan garantálja az esetleges hibák kiküszöbölését. Gazdasági vezetőink szak­mai tudása, lelkiismeretes munkája, becsvágya és felelősség- érzete a termelési-gyártási folyamatok tökéletesítésében, a termékek mennyiségi növekedésében és minőségi javítá­sában csakis a fentiek tudatosításával realizálódhat népgaz­daságunk javára, s tetteikben eredményezheti életszínvona­lunk további növekedését. MIKUS SÁNDOR Miben rejlik művészetük? ,, Ebben a munkában gazdagabb ismereteket, nagyobb rugalmassá­got, bátorságot érzékenységet és differenciált hozzáállást kell tanúsítani. Ki kell küszöbölni a formalizmust, a maradiságot és nagyobb meggyőző erőt kell elérni“ (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán elmondott beszédéből) A beszédből idézett két mondat agitátorokhoz szóló. Tanács és út­mutatás. Az agitációs központok vezetői és akik szervezik, irányít­ják az agitátorok tevékenységét, programként, kongresszusi hatá­rozatként idézik. És nemcsak a munkatervek összeállításakor, hanem olyankor is amikor bírálva mérlegelik, hogy mit valósítottak meg, mit nem, mit nevezhetnek munkájukban látszatsikernek, és mit igazi sikernek. Felsőpatony (Horná Potôň) községben Balódy Viola a műve­lődési ház igazgatója az agitációs központ vezetője.- Minden formalizmus és leegy­szerűsítés kétszeresen megbosz- szulja magát - mondja. - Kezdjük hát azzal, hogy mégsem sikerült teljesen kiküszöbölnünk mun­kánkból. Véleménye szerint bosszantó formalizmus, hogy időnként, mint legutóbb is a választásokat mege­lőző időszakban, összeállítják az agitátorok tanácsának névsorát, de valójában csak kampányszerű­en, néhány hétig működik a ta­nács. Azután a munka azokra ma­rad, akik megszokták, vagy aho­gyan egyesek érvelnek: akiket amúgy is fizetnek érte. Fel is sorolja, hogy kik szerepel­nek formálisan az agitátorok taná­csának névsorában. Megemlíti persze azt is, hogy Csömör Er­zsébet és Mrva Zita óvónők, Lel­kes Mária tanítónő, Tóth Katalin a pionírcsapat vezetője, Bernáth Magda, a polgári ügyek testületé­nek elnöke, Androvics Katalin könyvtáros, Peskó Gusztáv, az efsz nyugdíjasa olyan agitátorok, olyan önkéntes népnevelők, akik­re mindig számíthatnak. Elmondja, hogy már megszer­vezték a röplapok sokszorosítá­sát. Úgynevezett villámhíreket fognak közölni ezeken a röplapo­kon. Helyzetjelentést az aratásról, a gabona begyűjtéséről, a szalma betakarításáról, a tarlóhántásról.- Mégpedig naponta! - hangsú­lyozza. - Miként természetes az is, hogy naponta fog friss hírekkel jelentkezni a hangosanbeszélő műsorában a hangosújság szer­kesztősége. Nem kételkedem, hiszen előző­leg az iskolában jártam, s ott úgy tájékoztattak, hogy a kommunista pedagógusok közül, mivel a párt­munkában nincs vakáció, Farkas Sándor, Huszárik János, Gállfy Éva munkatársai lesznek a han­gosújság szerkesztőségének. Szóvá teszem viszont, hogy a faluban járva úgy tűnt, mintha csaknem üresek lennének a szemléltető agitáció célját szol­gáló propagációs táblák, faliúj­ságok.- Jól látta - válaszol - Nem véletlenül üresek mert ahogy megkezdődik az aratás, minden­nap újabb és újabb fényképek ke­rülnek majd a táblákra. Nálunk készített, a mi dolgozóinkat, a mi munkánkat bemutató fényképek. Megszervezték, hogy Ánda La­jos, a művelődési ház dolgozója, Peskó Gusztáv, az efsz nyugdíja­sa foglalkozik ezzel. És csak ezután kerül szóba a gazdagabb ismereteket, a na­gyobb meggyőző erőt adó agitáció kérdése. Ami Felsőpatonyban va­lójában nem is kérdésemért már nem kísérlet, bevált, elismert mun­kaforma, amit alkottak. Ugyanis, a diafónikusnak nevezett műso­ruk, melynek címe Szülőföld, ta­valy az agitációs központok Žiar nad Hronom-ban megrendezett országos versenyén első helye­zést nyert, s ezt a műsort egy héttel ezelőtt a CSKP Politikai Fő­iskolája hallgatóinak, Prágában is bemutatták. A forgatókönyvet ő maga írta. Fotós, filmező munkatársai Anda Lajos és Horina Mátyás. Közre­működő narrátorok Brányik Pi­roska és Jaroslav Bokora. Az első, eredeti műsorban szemé­lyesen, majd később magnós fel­vételen szerepeltek az efsz alapító tagjai közül Füle József, Zsemlye Vince, valamint Renczés Sándor, az efsz elnöke. És persze, a dia­felvételeken, a vetített filmen, a magnószalagra rögzített ripor­tokban sokan mások. Ot vászonra négy diafelvétele­ket és egy filmet vetítő gép sugá­rozza az álló, a mozgó képeket, élő beszéddel a narrátorok szól­nak a közönséghez, a magnós felvételek lejátszásával mások. És nemcsak szóval, dallal, zenével is.- Igyekeztünk minden, ma is­mert technikai eszközt felhasznál­ni - magyarázza -, és nem szok­ványos módon. Nem első, ilyen alkotásuk ez a műsor, hiszen öt éve foglalkoz­nak a diafónikus műsorok össze­állításával Minden évben készí­tettek egyet, egyet, és ezek a mű­sorok bármikor lejátszhatók, be­mutathatok, mert témájuk a falu, az efsz, asszonyaink, gyermeke­ink élete, a kommunisták küz­delme.- Szóval, ilyen a mi művésze­tünk - állapítja meg. Művészetünk? Furcsa szó ezt az agitációs központ vezetőjétől hallani, de eszembe jut, hogy Le­nin is használta ezt a szót az agitátorokkal kapcsolatosan. Ami­kor azt magyarázta, hogy minden agitátornak abban rejlik a művé­szete, hogy a legjobban hasson mindenkori hallgatóságára, hogy bizonyos igazságot minél meg­győzőbbé, minél könnyebben ért­hetővé, minél szemléletesebbé, minél maradandóbban elsajátítha- tóvá tegyen.- Nem is hagyjuk abba - mond­ja -, már készítjük újabb műsorun­kat HAJDÚ ANDRÁS ÚJ sző 4 1982. VII. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents