Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-31 / 180. szám, szombat
ÚJ szú 5 1982. VII. 31. Hogyan működik a politikai tájékoztató rendszer? A politikai tájékoztató rendszer a személyi agitáció hatékony módszere. Először Humennében és Léván (Levice) alkalmazták leningrádi példa alapján. Léván a rendszer már három éve működik, s eredményessége láttán számos más járásban is kísérleteznek vele. Ezért a lévai járási pártbizottságon meglátogattuk Bohumír Jablonický titkárt, s kértük, számoljon be az eddigi tapasztalatokról. A SZEMÉLYI AGITÁCIÓ e rendszerének lényege, hogy jól megválasztott, a tömegpolitikai munkában tapasztalatokkal rendelkező és rátermett elvtársakból álló aktíva rugalmasan és a helyi viszonyokra alkalmazva közvetíti a járási pártbizottság tájékoztatásait az alapszervezetekbe és rajtuk keresztül a többi dolgozó felé. Az aktíva ugyanakkor a visszajelzés funkcióját is betölti és segít a járási pártbizottságnak, hogy közvetlenül reagálhasson a dolgozókat leginkább érdeklő, legidőszerűbb kérdésekre. A lévai járásban 203 politikai informátor dolgozik összesen 50 alapszervezetben. A rendszer hatékonyságáról tanúskodik, hogy az ilyen tájékoztatásba bekapcsolt alapszervezetek száma az összes alapszervezetnek csupán 14,3 százalékát teszi ki, viszont az így információhoz jutó dolgozók száma 14 556, tehát az összes dolgozó 25,4 százaléka. Az arányból nyilvánvaló, hogy a viszonylag csekély számú agitátor igen nagy eredményességgel dolgozik. Persze az agitáció eredményessége nehezen mérhető számokkal, hiszen itt meggyőzésről, tisztánlátásról, magatartásformák alakulásáról van szó. Ezért van nagy jelentősége a tájékoztató rendszer tagjai megválasztásának. A járási pártbizottság igen szigorú és jól megfontolt kritériumokat határozott meg. Nem elégedett meg azzal, hogy megszabta az alapszervezeteknek: jelöljenek két-két agitátort a járási politikai tájékoztató rendszerbe. Korántsem. Elsősorban meghatározták, hogy a politikai informátoroknak öt évnél hosszabb párttagságra kell visszatekinteniük, esti egyetemet vagy legalább fél éves kerületi politikai iskolát kell maguk mögött tudniuk, az általános műveltség követelménye legalább érettségi megszerzése. Mindemellett nagy hangsúlyt helyeztek az erkölcsi magatartás, a természetes tekintély, a felelősségtudat követelményeire. A jó előkészítés eredménye volt, hogy az alapszervezetek és üzemi pártbizottságok többsége eleget tett a követelményeknek és valóban rátermett elvtársakat jelölt a politikai informátorok tisztségébe. A 203 informátor közül 91 főiskolai, 100 pedig középfokú szakiskolai végzettséggel rendelkezik, 40,8 százalékuk több mint 20 éve párttag, 84-en különböző fokú gazdasági vezetők, 64-en pártfunkcionáriusok, 41 -en pártelőadók stb. A felelős válogatásra jellemző, hogy csupán az agitátorok kiválasztása és elméleti felkészítése négy hónapig tartott. AZ ALAPOS ELŐKÉSZÍTÉS nem volt hiábavaló, a követelmények ugyanis felette magasak voltak. Az elvtársak a hónap minden első péntekjén a járási pártbizottság politikai nevelési házában szemináriumon vesznek részt, ahol a tájékoztatást járási párttitkároktól, állami és gazdasági vezetőktől kapják. Az információs rendszer lényegéből fakad azonban, hogy az agitátorok itt nem csupán az információátvitel eszközének szerepét töltik be. Ehhez valóban nem lenne szükség olyan alapos felkészülésre, amilyenről beszámolunk. A rendszer lényege éppen az, hogy az agitátor személye meghatványozza az alapinformációt. Ehhez már jó képességre van szükség. Már a szemináriumon feltett kérdések és pontosítások segítenek alkalmazni az információt a helyi viszonyokra. Az informátornak már a tájékoztató hallgatása közben tudnia kell, mi az, amit neki majd az övéi között részletesebben kell megmagyaráznia, mi iránt lesz nagyobb érdeklődés. Ezeket a kérdéseket már az információ forrásánál tisztáznia kell a legilletékesebb elvtársakkal. Kötelessége továbbá, hogy hazatérve az üzemi pártbizottsághoz,- illetve alapszervezeti bizottsághoz forduljon, s itt kiegészítse helyi érvekkel, ismeretekkel a kapott tájékoztatót. Ezen a ponton kap az alapinformáció konkrét töltetet, s ez növeli hatását és eredményességét. Amennyiben gazdasági kérdésekről van szó, az informátor kötelessége, hogy az illetékes gazdasági vezetők segítségével egészítse ki a járáson kapott információkat. Ha ez a foj' lyamat annak rendje és módja szerint zajlik, a dolgozók elé egy felette időszerű, a helyi körülményekhez igazodó, a legégetőbb problémákra összpontosuló információ kerül. És ez a meggyőző tájékoztatás minőségének mércéje. A POLITIKAI MUNKÁBAN jártas olvasó a fentiekből bizonyára kiérezte a tájékoztató rendszer működésének egy úgymond, hátsó gondolatát. Mivel az informátor köteles kiegészíteni alapinformációját, az üzemi pártbizottságok „nyakára kell járnia“, be kell vonnia a kommunista gazdasági vezetőket is munkájába. Ez közvetve arra kényszeríti a pártbizottságokat, hogy rendszeresen foglalkozzanak az agitátor munkájával, kísérjék figyelemmel, mit is csinál, hogyan dolgozik. Az idő múlásával a rendszer tökéletesedett. Javulás elsősorban a differenciált megközelítés elmélyítésében mutatkozott. A járási pártbizottságok rájöttek, hogy érdemes a tájékoztatókat külön megrendezni az iparban, a mező- gazdaságban, az iskolákban és intézményekben működő informátorok számára. Ez egyrészt kisebb létszámú munkacsoportok meg- szevezését jelentette - itt szekcióknak hívják őket -, amelyekben közvetlenebb a vita, és ahol nem kell végighallgatni a csak másokat érdeklő kérdések taglalását, ami természetesen időmegtakarítást is jelent. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG törődik azzal is, hogy az informátorok ne álljanak meg saját fejlődésükben, hanem politikai, elméleti tudásuk is gyarapodjék. Rendszeresen kétnapos bentlakásos tanfolyamokat rendeznek számukra az agitáció módszertanáról, pszichológiájáról stb. A rendszer jelentős része a visszajelzés. Ez a rendszeres pénteki találkozókon történik elsősorban, ahol az elvtársak elmondják, miben találtak, miben nem találtak megértésre, mi érdekli leginkább a dolgozókat a munkahelyükön stb. Ezenkívül évente egyszer az üzemekben, a munkahelyeken találkozókat rendeznek, amelyeken nemcsak az illetékes pártfunkcionáriusok, hanem a többi dolgozó is kifejti, mennyiben segített a tájékoztatások gyakorlata a munkában, a politikai kérdések közti eligazodásban, mi az, amire a dolgozók választ várnak, hat-e és milyen irányban az ellenséges propaganda stb. A fentiek után felmerülhet a kérdés: ha ennyire eredményes és hatékony a politikai tájékoztatás rendszere, miért nem alkalmazzák általánosan, s miért nem terjesztik ki minden alapszervezetre a járásban? A módszer legfontosabb vonása éppen igényessége mind káder, mind szervezési vonatkozásban. A bevezetőben ismertetett kritériumoknak, amelyeket a járási pártbizottság határozott meg, olyan elvtársak felelnek meg, akiket az alapszervezetek már eddig is jelentős funkciókkal bízták meg. A politikai informátor megbízatása egész embert kíván, s állandó gondoskodást elméleti és politikai fejlődéséről. Ez olyan területe a politikai nevelésnek, amelynek eredményei hosszabb távon gyümölcsöznek. Elkapkodni, „divatot“ teremteni e téren, gépiesen és kellő előkészítés nélkül terjeszteni a módszert tekintet nélkül a kellő feltételekre, többet ártana, mint használna. A megfontoltság ebben a vonatkozásban helyénvaló, s ha a politikai munka hatékonyságának és minőségének javításáról beszélünk, akkor éppen e téren a felületességnek és a mechanikus megközelítésnek nincs helye. A módszer mindennek ellenére terjed és tökéletesedik, de e folyamat ütemét az alapszervezetekben végzett nevelő munka eredményeinek beérése határozza meg. Ez pedig, mint tudjuk, nem egycsapásra történő folyamat. ÁDÁM PÉTER „Most kezdődik a neheze...!“ Meddig tevékenykedik az aratási pártcsoport? Nem találgatás, már bizonyosság, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) járásban gabonafélékből rekordtermést takarított be a ké- méndi (Kamenín) Garamvölgye Efsz. A járási termelési igazgatóság küldöttsége, Tóth Kurucz András efsz-elnök és Bertók János pártelnök közreműködésével a helyszínen, vagyis a határban, a raktárakban, a kimutatásokat is ellenőrizve megállapította: mind a 916 hektárról raktárba került a termés, jól dolgoztak a kombáj- nosok, mert alig 1,5 százalékos volt a szemveszteség, s az idén, ami a hektárhozamot illeti, a járásban a kéméndieké az elsőség. A szakértők úgy mondják, hogy szerencséjük volt, több csapadék hullott a határukra, mint máshol a járásban. Óvatos derűlátással a régi dicsőség fényének újabb tündöklését emlegetik a hazaiak, és bizakodnak miként a pártelnök:- így könnyebb lesz a folytatás, és egyszer talán megint élenjárók leszünk. Ugyanis még nem felejtették el, hogy két évvel ezelőtt még a kazalrakást is idegenekre, az idénymunkásokra, az üzemekből jött munkásokra kellett bízni, a munka szervezése, irányítása lépten- nyomon akadozott.- Másként volt az idén - magyarázza -, minden reggel hat órakor megbeszélést tartott az aratási bizottság és a munkálatokat jól megszervezte, megfontoltan és tettre készen irányította az aratási pártcsoport. Különben, most is működik, mert még nem teljesítette minden feladatát. A földművesszövetkezeti párt- szervezetnek 33 tagja és 5 tagjelöltje van, átlagos életkoruk 36 év. Közülük nyolcán tagjai az aratási pártcsoportnak, melyek vezetője Laky Sándor gépjavító. Ô elsősorban a toužimi vendég kombáj- nosokat dicséri, mert öt olyan jól felkészített géppel jöttek, mely hiba nélkül üzemelt, egyiket sem kellett javítani, s úgy dolgoztak, hogy példával szolgáltak a többieknek. Az aratási pártcsoport működéséről pedig így vélekedik:- Most kezdődik a neheze! A munka neheze, mert már nemcsak a kombájnosokkal kell szót érteni. A pártelnök azonban biztatja:- Szót értünk mindenkivel. Segítünk. Kell is a segítség, mert három lánctalpas traktor hosszabbított műszakban szántja a tarlót, nyomukban haladva vetik a kölest, de előbb a tarlóról le kell takarítani a szalmát, amit illő kazalba rakni, hiszen nagy érték a szalma. Több gépre, több dolgozóra van szükség, mint eddig.- A gépek meg a gépkezelők miatt nem is fáj a fejük - mondja a pártcsoport vezetője. - Csakhát a szalma behordásához, a kazla- záshoz minél előbb, annál jobb, de bizony sok dolgos kéz kell. Elmosolyodik a pártelnök.- Tömegpolitikai munka, ez kell most. És mivel ez nemcsak az aratási pártcsoport ügye, mindjárt megállapítjuk, hogy milyen a pillanatnyi helyzet. Benefi János, a művelődési ház dolgozója eddig is sokat tett. Tőle telhetően, de szinte egyedül, jól megszervezte a pro- pagációs és agitációs munkát. Az idén a pedagógusok közül senki sem segített neki, pedig gyakran hangoztatják a pedagógusok az iskola és az élet kapcsolatát, s kétszer nem került volna sor egy-egy pedagógusra, ha egymást naponta váltva, részt kértek volna ebből a munkából. A falusi pártszervezet tagjai közül is csak néhányan kapcsolódtak be a tömegpolitikai munkába.- így tehát közvetlenül a tömegszervezetek vezetőivel együttműködve szervezzük az agitációt - tájékoztat a pártelnök. - Ami pillanatnyilag nagyon is konkrét munkára való toborzást jelent. Leginkább a tűzoltók és a sportolók vállalnak munkát. Horváth István és Bagó János szervezik őket. Többen közülük nyári szabadságuk néhány napján, mások a hétvégeken jelentkeznek. Sokan pedig napi munkájuk végeztével, délutántól estig, néha tíz óráig is a határban dolgoznak.- Az irányítás persze az aratási pártcsoport gondja. Mondom én, de azonnal pontosít a csoportvezető.- Egyik gondja a sok közül. Megállapítás helyett tehát inkább kérdezek:- Meddig fog működni a pártcsoport? Az utolsó szalmakazlat, meg a tarlóhántás befejezését, a vetést emlegetik, és hogy majd értékelni is kell a végzett munkát. Pontosan előre megmondani nem tudják, hogy mikor lesz az, bár szeretnék minél előbb megszüntetni a pártcsoport működését, mert az jelenti az aratás igazi befejezését. így hát el kell fogadni ezt a választ:- Amíg meg nem kezdjük az őszi munkát. HAJDÚ ANDRÁS AZ ARATÁS KÖZÜGY Ha ezt Nagyidán (Veľká Ida) valaki netán nem tudná, vagy az egyik nyártól a másikig elfelejtené, annak a népművelőnek ez idő tájt újból tudtára adják. Hogy az idén július derekán a községben elhelyezett propagációs táblákon, hirdetőtáblákon jóformán semmi jele sem volt az aratásnak, s a kenyércsatáról a községi hangosanbeszélő is hallgatott, az nem a helyi népművelési központ dolgozóinak róható fel. Ők ugyanis csakúgy, mint máskor, most is felkészülve várták a gabona beérését, majd a kombájnok, valamint a többi termésbetakarító gépek és az emberek indulását a határba. Amit azonban egy ideig a természet késleltetett, az a minap rohamos léptekkel megérkezett az lda-pa- tak mentére is.- Kezdhetjük mi is - szólt Soľ tész Bertalannak, a helyi nemzeti bizottság elnökének és Snyír Ferencnek, a hnb titkárának közös utasítására, illetve helyzetmérlegelésére. Demko Máriát, a népművelési központ vezetőjét nem érte váratlanul a „parancs“. Folytatta munkáját, vagyis az azonnali tennivalókat, a régebben elkezdett előkészületek folytatását megbeszélve Knapp Rózsával és Ricstár- csik Mihállyal, s a falu lakossága frissében értesült a Magdolna napi helyi nagy eseményről, no meg arról is, hogy az idei aratás során milyen munka, mennyi feladat vár a Nagyidai Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozóira, valamint mindenkire a faluban, aki részt vállal a termény vagy a szalma begyűjtéséből.-Tegnap például ez hangzott el a hangosanbeszélőben - mutatta Demko Mária, a tíz perces magyar és szlovák nyelvű adás szövegét, amire nyugodtan ráillik a „forgatókönyv“ megnevezés is, hiszen áttekinthetően tagolta élő szóra és zenei betétekre a műsort. - Ha teljes ütemben megy a munka a mezőn - folytatta -, akkor minden este elhangzik az aratási híradó. Régebben alkonyatkor közvetítettük, de mivel egyesek panaszkodtak, hogy zavarjuk vele az aludni vágyókat, mostanában korábban, úgy az esti 6-7 óra körül adunk helyzetjelentést a határból. Igaz, így a műsort, s főleg az aznapi eredményes dolgozóknak sugárzott ajándéknótákat, ajándék-zeneszámot a címzettek nem hallhatják, mert még nincsenek otthon, ám családjuk, hozzátartozóik, ismerőseik, illetve a falu népének többsége igen.- És a hangosanbeszélő aratási híradóján kívül...?- Éppen most készülünk az aratási témájú friss transzparenseinket kirakni, s a néhány hirdetőtáblára is naponta új számadatok és fényképek kerülnek, így mindenki követni tudja, a határban folyó munka menetét, az aratási eseményeket. Az agitációs központban is rendszeresen szemléltetjük - számok és fényképek segítségével - a küzdelmes kenyércsata alakulását. Ha a helyzet úgy hozza, akkor közreműködünk a falu lakosságától, a tömegszervezetektől kért vagy az általuk felajánlott segítség megszervezésében. Beszélgetésünk során kezünkbe kerültek a helyi nemzeti bizottság és a népművelési központ gondosan elkészített munkatervei, a járási népművelési központtól kapott módszertani segédanyagok, régi és új fényképek, s az asztalon készenlétben állt egy.kazettás megnetofon is.- Ezt a sógoromtól kértem - mutatott a helyi népművelő a kis műszaki alkalmatosságra, amikor az volt soron. - Nekünk ugyanis csak hálózati árammal működtethető megnetofonunk van, azzal pedig nem készíthetünk beszélgetést az aratókkal a tarlón, hát így, kölcsöngéppel segítünk magunkon. Ismert tény, hogy Nagyidán nemcsak a népművelők pendül- nek egy húron, nemcsak ők követnek egy célt, hanem rajtuk kívül még nagyon sokan. Sokan, akiket érdekel a közös ügy és szívük parancsára tesznek érte mindig valamit. Most is, amikor a határban még rengeteg a munka, s amikor a népművelési központ, a CSEMADOK helyi szervezete, az állami gazdaság és a többi tömegszervezet az aratási tennivalók közben már a hagyományos augusztus végi dal- és táncünnepélyre gondol, azaz a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának és az új kenyérnek a méltó megünneplésére készül. GAZDAG JÓZSEF Felkerül a jelmondat (A szerző felvétele)
