Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-31 / 180. szám, szombat
KIS _________ NYELVŐR Eg y kifejezés fordításának története Az új fogalmak nagy részét szlovák néven ismerjük meg, s ha a fogalomnak már nevet adtak a magyarban, ezt vesszük át, ha pedig sajátos csehszlovákiai fogalomról van szó, lefordítjuk a szlovák nevet magyarra. Látszólag könnyebb a szlovák nevet magyarra fordítani, mint a magyar megfelelőt felkutatni. De csak látszólag. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a fordítás sem mindig problémamentes. Ugyanannak a szlovák kifejezésnek esetleg több magyar megfelelője születik ugyanabban az időben, s az olvasók, rádióhallgatók nem tudják, melyik az igazi. Lehet, hogy egyik sem, hanem egy későbbi. Vagyis tanúi lehetünk annak is, hogy a fogalom idők folyamán változtatja a magyar nevét, noha a szlovák név állandósult. Változtatja, mert mi magunk sem vagyunk megelégedve névadásunkkal, s keressük a jobb, megfelelőbb formát, mint az például egy ismert bratislavai intézmény nevének, a Park kultúry a oddychu-nak esetében történt. Évtizedek óta áll fenn ez az intézmény. Mint szlovák neve is mutatja: a kultúra és a pihenés céljait szolgálja. S ki tudná pontosan megmondani, hogy ez alatt az idő alatt hány magyar neve volt már? A kultúra és pihenés parkja - fordították le kezdetben szó szerint, de úgy érezték, nehézkés, terpeszkedő a magyar nyelv számára szokatlan ez a megnevezés. Még félreérthetővé is vált, amikor elé tették a helynévi jelzőt: a bratislavai kultúra és pihenés parkja, vagyis mintha a kultúrá-t és pihenés-t láttuk volna el ezzel a jelzővel: bratislavai, nem pedig a park-ot, illetve az egész kifejezést. De a kultúra és pihenés bratislavai parkja kifejezés sem tetszett - joggal - senkinek. Majd a birtokviszonyok megszüntetésére törekedtek a fordítók, s a pihenés parkjá-bó\ pihenőpark összetett szót alkottak, a kultúra parkja helyett meg a kulturális park jelzős szerkezetet használták fel; így született meg - elég hosszú időre - a névnek ez a formája: kulturális és pihenőpark. Ez már helynévi jelzővel is elfogadhatónak, félreérthetetlennek látszott: bratislavai kulturális és pihenópark. Nemrég új formája bukkant fel a névnek: művelődési és pihenópark. A fordítók nyilván abból a tényből indultak ki, hogy a kulturális melleknév helyett nyelvünk már gyakran használja a művelődési melléknevet (kulturális egyesületek - művelődési egyesületek), sőt a dom kultúry szlovák kifejezést sem igen birtokos jelzős szerkezettel fordítják, már művelődés házá-nak, hanem minőségjelzőssel művelődési ház-nak. így a park kultúry a oddychu kifejezésben szereplő park kultúry-t is helyesen és ötletesen - művelődési park-nak fordították, meghagyva mellette a pihenőpark összetett szót, természetesen a park szót csak egyszer említve. Az egész kifejezés - figyeljük meg még egyszer - tehát így hangzik: művelődési és pihenópark. Használjuk bátran, mert a változtatás nem olyan mérvű, hogy a régebbi változat ismerői ne tudnák, hogy egyazon intézménynek a nevéről van szó, viszont az új változat a régieknél jobb, szerkesztettsé- génél fogva többet mondó, hiszen a szóelemek is tükrözik a szó jelentését. JAKAB ISTVÁN Mit lehet és mit nem lehet kiváltani? ,,Ki kellett váltanunk egy hibás csőszakaszt“ - magyarázta az illetékes szakember. Figyeljük csak meg: legújabban nem kicserélik, azaz újjal pótolják a hibás alkatrészt - fogaskereket, csavart, csövet vagy akár csőszakaszt hanem kiváltják. Pedig a kivált ige megszokott köznyelvi jelentései közt ezt a ’pótol’, 'helyettesít' jelentést nem találjuk. Melyek a kivált ige megszokott jelentései? Vegyük sorjában: visszavált - például: kiváltom a poggyászt a megőrzőből, kiváltom a zálogot; kiszabadít - például: váltságdíjért kiváltották a foglyot; beszerez - például: arcképes igazolványt vált ki; előidéz, kelt, okoz - például: a betegség magas lázat vált ki. De van aztán a kivált igének még egy jelentése, amely azt építészet szakterületére tartozik: valamely terhet hordó épületrészt, tartószerkezetet másik hasonlóval pótol, például: kivált egy oszlopot, kivált egy pillért. Nos, alighanem innen indult hódító útjára a kivált ige, s kezdte először az energiát kiváltani. Szakemberek nyilatkoztak például így: az új energia felhasználásával ennyi meg ennyi villamos energiát lehet kiváltani, s ezt úgy értették, hogy helyettesíteni, pótolni lehet. Most már a vízvezeték hibás csőszakaszát is kiváltják, s legközelebb majd az órásmester is kiváltja az órából az elszakadt rúgót. Nem hiszem, hogy indokolt a kivált ige ilyen értelmű használata. MAYER JUDIT A fokozásról Valamely szónak a jelentéstartalmát általában nem csupán egyféleképpen lehet fokozni. A legtermészetesebb nyilvánvalóan a középfok és a felsőfok ismert jelével, tehát a hosszú -bb-vel és a leg-szócskával való fokozás: megfelelő - megfelelőbb - legmegfelelőbb. De van ún. körülírt fokozás is, amelyre az inkább, leginkább fokhatározót, esetleg a jobban, legjobban alakokat szokás alkalmazni. Főleg akkor van ezekre szükségünk, ha egy- egy igének a jelentéstartalmát akarjuk fokozni vagy csökkenteni, pl. megfelel - inkább megfelel - leginkább megfelel, de melléknévi igeneveket, sőt olykor mellékneveket is fokozunk, így, tehát: megfelelő - inkább megfelelő - leginkább megfelelő, megalapozott - jobban megalapozott - legjobban megalapozott. Eddig tartott a bevezetés. És most következzék a jó tanács! Fokozni ugyan többféleképpen is lehet egy szót, de egyszerre, egyidejűleg kétféle fokozási eljárást sohase alkalmazzunk! Tehát ne mondjunk, ne írjunk ilyeneket: „Ahhoz, hogy a külgazdaság egyre inkább eredményesebben működjék“; „Az ország ipari üzemeinek sikerei is mindinkább számottevőbbek“; „Most több- színúbb lett a kép“ stb. A kiemelt részek helyett ezekből válasszunk: egyre eredményesebben vagy egyre inkább eredményesen, mind számottevőbbek vagy mindinkább számottevőek, többszínű vagy sokszínűbb. Kivételes helyzetek, esetek persze akadnak - például a szebbnél szebb, jobbnál jobb-féle nyomósí- tásnak stilisztikai szerepe van -, a jó tanács érvényét azonban ez nem csökkenti. GRETSY LÁSZLÓ Szigorúbb gazdálkodási körülmények között Sok a gond és a tennivaló Sőregen (Šurice) Az ígéretesen kezdődött aratás a Sőregi Efsz-ben is megrekedt az esősre fordult időjárás következtében. A gabonabetakarításra kijelölt munkacsoport tagjai azon kívül, hogy néhány napja a borús eget kémlelik, csak a gazdasági udvar környékét benövő gyomnövényt kaszálgatják, ha kis időre eláll az eső, vagy éppen csak csepereg. Pöl hős Károly mérnök, a szövetkezet elnöke is érthetően gondterhelt ezekben a napokban.- Nézze - tesz elém dolgozószobájának asztalára egy cetli papirost - így alakult az idei csa- padékhullási statisztika gazdaságunkban. Áprilisban 11, májusban 9,6, júniusban pedig 28 milliméter hullott. Júliusban pedig - noha még csak 26-át írjuk - már eddig 76 milliméternyi eső áztatta földjeinket. Volt olyan nap is, amikor 37 millimétert, valódi felhőszakadást jegyeztünk fel, annak minden káros következményével. Az elmúlt hét végén is esett. Vasárnap arattunk egy keveset, aztán ismét rá- kezdte... Az 55 hektáron termesztett őszi árpát már korábban, s minden gond nélkül learattuk, a hozammal azonban nincs különösebb dicsekednivalónk, mert alig haladta meg a hektáronkénti 2,4 tonnát.- S vajon mi okozta a vártnál gyengébb eredményeket?- Véleményem szerint alapvető nehézségek vannak jmmár évek óta a vetőmaggal. Ősszel kellő gonddal készítettük elő a magágyat, szépen ki is kelt az árpa, a kemény telet azonban nagyon megsínylette. A több éves tapasztalat mondatja velem, hogy az Erfa és a hozzá hasonló vetőmagfajták nem bírják az itteni klímát.- Miért vetettek hát belőle, ha eleve nem számítottak jó eredményre?- A vetőmagellátást illetően a termelő kiszolgáltatott. Azt kell elvetni, amit megkaptunk. Máskülönben az őszi árpára nagy szükségünk van, mert egyrészt jóval korábban érik a tavasziaknál s minden esztendőben ez jelenti számunkra az aratási főpróbát, másrészt a felszabaduló területet idejében bevethetjük takarmány- keverékkel, amire a nyár második felében már égető szüksége van állattenyésztésünknek. A tavasziak már biztatóbb hozamokkal kecsegtetnek, hiszen búzából, 4,2 tonna, árpából 4,3 tonna az eddigi átlag, igaz, hogy napjainkban még csupán 35, illetve 40 hektárról került biztonságba a termés. Gondot okoz számunkra a gyenge szalmatermés is, ami szintén fontos összetevője a saját készítményű granulátumnak. Ha nem tudunk valahonnan megfelelő mennyiséget előteremteni, attól tartok, felbillen kialakult etetési technológiánk, s ez komoly következményekkel járhat.- Az előjelekből ítélve tehát nem valami derűlátással néznek a tél elébe.- Sajnos, nagyon úgy áil a helyzet, hogy állattenyésztésünk megsínyli a gyengébb első kaszálást, s arra sem számíthatunk, hogy 1700 darabos szarvasmarha-állományunk számára ezek után még ki tudjuk termelni a szükséges mennyiségű silótakarmányt. Száz hektárnyi földterületre jelenleg 125 szarvasmarha jut, s ezt a megterhelést még egy, a mienkénél jóval kedvezőbb adottságú gazdaság sem bírná el. Nem mondhatom azt, hogy nem teszünk meg mindent például a félreeső területek fütermésének hasznosítása érdekében, csakhát ez számunkra nem jelenthet megoldást. A döntő takarmánymennyiséget a megművelés alatt álló földekről kellene beszereznünk, s erre, úgy tűnik, képtelenek vagyunk.- S mennyivel biztatóbb a helyzet a gazdaság másik fontos ágazatában, a szőlő- és gyümölcstermesztésben?- Száz hektáron termő szőlőnk felét - főként a völgykatlanokban - érte erős fagykár a tél folyamán. Érdekes, hogy a totális fagykárt szenvedett vesszők most alulról hajtanak, mégpedig nagyon dúsan, erősen. Az ellenállóbb szőlőfajtákon mintegy ötven hektáron egyébként igen szép termésre van kilátás. Az ágazatban dolgozók számára napjainkban sok elfoglaltságot nyújt a kötözés, a növény- ápolás és a kártevők elleni védekezés. Az idén nagyon elszaporodtak a férgek a gyümölcsöseinkben is, ahol egyébként már elkezdődött a barackszüret. Eddig mintegy három vagonriyi korai gyümölcsöt értékesítettünk, s még közel húsz vagonra számítunk. Amikor folyamatos lesz a szedés - augusztus 10. és szeptember 10. között - helyben nyitunk egy kis üzletet is azzal a céllal, hogy kielégítsük a község és a környék lakosainak igényeit is. A barackon kívül viszonylag jó termésre számíthatunk almából is. *- Legutóbbi látogatásom idején arról panaszkodott, hogy az almát szinte leszedni sem érdemes, olyan alacsony árat fizet érte a felvásárlóüzem. Vajon az idén jobb lesz majd e téren a helyzet?- ítéljék meg talán az olvasók. Az első osztályú barackot 6 koronáért, a másodikat 4,50-ért veszik át, s ezekben a napokban 17 illetve 14 koronáért értékesítik. Ez az árpolitika szerintem nem túlságosan ösztönző a termelő számára. Ugyanakkor a termelési költségek is növekednek, vagy például a vegyszerek ára is évről évre emelkedik, és munkaerő szempontjából sem állunk valami jól.- Ezek szerint az idén is foglalkoztatnak vendégmunkásokat?- Az aratási munkálatokban az idén is részt vesznek magyarországi barátaink, a Kengyeli Dózsa Magtermesztő Termelőszövetkezetből. Három# kombájn és személyzete tartózkodik nálunk, viszonozva ezzel korábbi segítségünket. A gyümölcsösben és szőlőben eddig jórészt saját dolgozóinkat foglalkoztattuk, s a korai barack szüretelésekor segítettek a helyi és környékbeli fiatalok, diákok. A napokban érkezett meg a zvoleni gimnázium 35 tagú csoportja, ők a fiatal fák kezelését, gondozását végzik majd el az elkövetkező napok, hetek során. A földeken folyó munkákon kívül sok a tennivaló építkezéseinken is, hiszen egy sor létesítményt szeretnénk a közeljövőben átadni rendeltetésének. Egyszóval dolgozunk minden vonalon. Javítani szeretnénk valamit első félévi gazdálkodásunk mérlegén, mely állat- tenyésztésünk ismert gondjai miatt nem adhat okot elégedettségre. A továbbiakban tehát fokozottan ügyelni kell a termésbetakarítási veszteségek csökkentésére, még inkább a termésfelhasználás gazdaságosságának növelésére. A gazdálkodás körülményei most már valóban maximális erőkifejtésre és körültekintésre kényszerítenek bennünket. HACSI ATTILA A rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárban az idén helyezték üzembe a magyar gyártmányú hidrosztatikus sterilizátort, melyet felvételünkön Timko Péter (jobbról) és London József kezel (Gyökeres György felvétele) IDEJÉBEN BETAKARÍTOTTÁK A TERMÉST A Nemesócsai (Zemianská Olča) Efsz dolgozói a komáromi járásban elsők között fejezték be az aratást. Nyolc saját és nyolc vendégkombájn segítségével 1441 hektárról takarították be a termést. Pécsi Ferenc mérnök, a szövetkezet főagronómusa elmondta, hogy külön csoportban arattak a ven- dégkombájnosok és külön csoportban a nemesócsaiak. Ezen a téren hasznos tapasztalatokat szereztek. Hatékonyabbá, áttekinthetőbbé vált az ellenőrzés és műszaki üzemzavar esetében az eddiginél jobban segítettéK,ki egymást a kombájnosok. Egyébként a betakarítógépek műszaki állapotát illetően alig volt fennakadás. Beke Károly, a személyzeti osztály vezetője az aratók munkájával kapcsolatban kijelentette:- Szövetkezetünk valamennyi dolgozója tudatosította, hogy az aratás idején nincs lazítás, csak szívós, kitartó munka van. A biztonságos aratást értékeljük, jutalmazzuk dolgozóinkat. A kombájnosok versenyében 1200 koronát osztottunk szét, míg a szalmabálázók és kazlazók első két helyezettjét 500-500 koronáig terjedő pénzösszeggel jutalmazzuk. A kombájnosok munkaversenyében az utolsó előtti értékelésben az E-516-os kategóriájában Anta- la József és Szoboszlói Jenő 135 hektáros teljesítménnyel völt az első helyen, míg az E-512-es kombájnok kategóriájában Leisu- ner Lajos és Cseh Sándor 96 hektáros teljesítménnyel került az első, Simon László és Kalmár László 82 hektáros teljesítménynyel pedig a második helyre. Szövetkezetünk vezetősége nagyra értékeli az ifjúság segítségét is a nyári csúcsmunkában.- Terméseredményeink nem a legrosszabbak, azonban még az öntözött területeink eredményeivel sem tudtuk teljesen elérni a gabonafélék tervezett hozamszintjét - mondja a főagronómus. - Az állami alapra 176 vagon gabonát adtunk el. Július 23-ig több mint 900 hektárról hordták kazlakba a szalmát. Szigorúan ellenőrzik a minőséget, minden szál szalma takarmányt jelent. Eddig 250 hektáron végeztek a másodvetésekkel és újabb 200 hektáron készítik elő a talajt a vetéshez. Közben hozzáláttak a kombájnok tüzetes átvizsgálásához, hogy mielőbb útnak indíthassák őket a Oslanyi és a Klatová Nová Ves-i Efsz-be. KRASCSENICS GÉZA ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 31.
