Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-31 / 180. szám, szombat

KIS _________ NYELVŐR Eg y kifejezés fordításának története Az új fogalmak nagy részét szlovák néven ismerjük meg, s ha a fogalomnak már nevet adtak a magyarban, ezt vesszük át, ha pedig sajátos csehszlovákiai fogalomról van szó, lefordítjuk a szlovák nevet magyarra. Látszólag könnyebb a szlovák nevet magyarra fordítani, mint a magyar megfelelőt felkutatni. De csak látszólag. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a fordítás sem mindig problémamentes. Ugyanannak a szlovák kifejezésnek esetleg több magyar megfelelője születik ugyanabban az időben, s az olvasók, rádióhallgatók nem tudják, melyik az igazi. Lehet, hogy egyik sem, hanem egy későbbi. Vagyis tanúi lehetünk annak is, hogy a fogalom idők folyamán változtatja a magyar nevét, noha a szlovák név állandósult. Változtatja, mert mi magunk sem vagyunk megelégedve névadásunkkal, s keressük a jobb, megfe­lelőbb formát, mint az például egy ismert bratislavai intézmény nevének, a Park kultúry a oddychu-nak esetében történt. Évtizedek óta áll fenn ez az intézmény. Mint szlovák neve is mutatja: a kultúra és a pihenés céljait szolgálja. S ki tudná pontosan megmondani, hogy ez alatt az idő alatt hány magyar neve volt már? A kultúra és pihenés parkja - fordították le kezdetben szó szerint, de úgy érezték, nehézkés, terpeszkedő a magyar nyelv számára szokatlan ez a megnevezés. Még félreérthetővé is vált, amikor elé tették a helynévi jelzőt: a bratisla­vai kultúra és pihenés parkja, vagyis mintha a kultúrá-t és pihenés-t láttuk volna el ezzel a jelzővel: bratislavai, nem pedig a park-ot, illetve az egész kifejezést. De a kultúra és pihenés bratislavai parkja kifejezés sem tetszett - joggal - senkinek. Majd a birtokviszonyok megszüntetésére törekedtek a fordítók, s a pihenés parkjá-bó\ pihenőpark összetett szót alkottak, a kul­túra parkja helyett meg a kulturális park jelzős szerkezetet használták fel; így született meg - elég hosszú időre - a névnek ez a formája: kulturális és pihenőpark. Ez már helynévi jelzővel is elfogadhatónak, félreérthetetlennek látszott: bratislavai kulturális és pihenópark. Nemrég új formája bukkant fel a névnek: művelődési és pihenópark. A fordítók nyilván abból a tényből indultak ki, hogy a kulturális melleknév helyett nyelvünk már gyakran használja a művelődési melléknevet (kulturális egyesületek - művelődési egyesületek), sőt a dom kultúry szlovák kifejezést sem igen birtokos jelzős szerkezettel fordítják, már művelődés házá-nak, hanem minőségjelzőssel művelődési ház-nak. így a park kultúry a oddychu kifejezésben szereplő park kultúry-t is helyesen és ötletesen - művelődési park-nak fordították, meghagyva mellette a pihenőpark összetett szót, természetesen a park szót csak egyszer említve. Az egész kifejezés - figyeljük meg még egyszer - tehát így hangzik: művelődési és pihenópark. Használjuk bátran, mert a változtatás nem olyan mérvű, hogy a régebbi változat ismerői ne tudnák, hogy egyazon intézménynek a nevé­ről van szó, viszont az új változat a régieknél jobb, szerkesztettsé- génél fogva többet mondó, hiszen a szóelemek is tükrözik a szó jelentését. JAKAB ISTVÁN Mit lehet és mit nem lehet kiváltani? ,,Ki kellett váltanunk egy hibás csőszakaszt“ - magyarázta az illetékes szakember. Figyeljük csak meg: legújabban nem kicse­rélik, azaz újjal pótolják a hibás alkatrészt - fogaskereket, csavart, csövet vagy akár csőszakaszt hanem kiváltják. Pedig a kivált ige megszokott köznyelvi jelentései közt ezt a ’pótol’, 'helyettesít' jelentést nem találjuk. Melyek a kivált ige megszokott jelentései? Vegyük sorjában: visszavált - például: kiváltom a poggyászt a megőrzőből, kiváltom a zálogot; kiszabadít - például: váltságdí­jért kiváltották a foglyot; beszerez - például: arcképes igazolványt vált ki; előidéz, kelt, okoz - például: a betegség magas lázat vált ki. De van aztán a kivált igének még egy jelentése, amely azt építészet szakterületére tartozik: valamely terhet hordó épület­részt, tartószerkezetet másik hasonlóval pótol, például: kivált egy oszlopot, kivált egy pillért. Nos, alighanem innen indult hódító útjára a kivált ige, s kezdte először az energiát kiváltani. Szakem­berek nyilatkoztak például így: az új energia felhasználásával ennyi meg ennyi villamos energiát lehet kiváltani, s ezt úgy értették, hogy helyettesíteni, pótolni lehet. Most már a vízvezeték hibás csőszakaszát is kiváltják, s legközelebb majd az órásmes­ter is kiváltja az órából az elszakadt rúgót. Nem hiszem, hogy indokolt a kivált ige ilyen értelmű használata. MAYER JUDIT A fokozásról Valamely szónak a jelentéstartalmát általában nem csupán egyféleképpen lehet fokozni. A legtermészetesebb nyilvánvalóan a középfok és a felsőfok ismert jelével, tehát a hosszú -bb-vel és a leg-szócskával való fokozás: megfelelő - megfelelőbb - leg­megfelelőbb. De van ún. körülírt fokozás is, amelyre az inkább, leginkább fokhatározót, esetleg a jobban, legjobban alakokat szokás alkalmazni. Főleg akkor van ezekre szükségünk, ha egy- egy igének a jelentéstartalmát akarjuk fokozni vagy csökkenteni, pl. megfelel - inkább megfelel - leginkább megfelel, de mellék­névi igeneveket, sőt olykor mellékneveket is fokozunk, így, tehát: megfelelő - inkább megfelelő - leginkább megfelelő, megalapo­zott - jobban megalapozott - legjobban megalapozott. Eddig tartott a bevezetés. És most következzék a jó tanács! Fokozni ugyan többféleképpen is lehet egy szót, de egyszerre, egyidejűleg kétféle fokozási eljárást sohase alkalmazzunk! Tehát ne mondjunk, ne írjunk ilyeneket: „Ahhoz, hogy a külgazdaság egyre inkább eredményesebben működjék“; „Az ország ipari üzemeinek sikerei is mindinkább számottevőbbek“; „Most több- színúbb lett a kép“ stb. A kiemelt részek helyett ezekből válasszunk: egyre eredményesebben vagy egyre inkább eredmé­nyesen, mind számottevőbbek vagy mindinkább számottevőek, többszínű vagy sokszínűbb. Kivételes helyzetek, esetek persze akadnak - például a szebbnél szebb, jobbnál jobb-féle nyomósí- tásnak stilisztikai szerepe van -, a jó tanács érvényét azonban ez nem csökkenti. GRETSY LÁSZLÓ Szigorúbb gazdálkodási körülmények között Sok a gond és a tennivaló Sőregen (Šurice) Az ígéretesen kezdődött aratás a Sőregi Efsz-ben is megrekedt az esősre fordult időjárás következté­ben. A gabonabetakarításra kije­lölt munkacsoport tagjai azon kí­vül, hogy néhány napja a borús eget kémlelik, csak a gazdasági udvar környékét benövő gyomnö­vényt kaszálgatják, ha kis időre eláll az eső, vagy éppen csak csepereg. Pöl hős Károly mérnök, a szövetkezet elnöke is érthetően gondterhelt ezekben a napokban.- Nézze - tesz elém dolgo­zószobájának asztalára egy cetli papirost - így alakult az idei csa- padékhullási statisztika gazdasá­gunkban. Áprilisban 11, májusban 9,6, júniusban pedig 28 milliméter hullott. Júliusban pedig - noha még csak 26-át írjuk - már eddig 76 milliméternyi eső áztatta földje­inket. Volt olyan nap is, amikor 37 millimétert, valódi felhőszakadást jegyeztünk fel, annak minden ká­ros következményével. Az elmúlt hét végén is esett. Vasárnap arat­tunk egy keveset, aztán ismét rá- kezdte... Az 55 hektáron termesz­tett őszi árpát már korábban, s minden gond nélkül learattuk, a hozammal azonban nincs külö­nösebb dicsekednivalónk, mert alig haladta meg a hektáronkénti 2,4 tonnát.- S vajon mi okozta a vártnál gyengébb eredményeket?- Véleményem szerint alapvető nehézségek vannak jmmár évek óta a vetőmaggal. Ősszel kellő gonddal készítettük elő a mag­ágyat, szépen ki is kelt az árpa, a kemény telet azonban nagyon megsínylette. A több éves tapasz­talat mondatja velem, hogy az Erfa és a hozzá hasonló vetőmagfajták nem bírják az itteni klímát.- Miért vetettek hát belőle, ha eleve nem számítottak jó ered­ményre?- A vetőmagellátást illetően a termelő kiszolgáltatott. Azt kell elvetni, amit megkaptunk. Máskü­lönben az őszi árpára nagy szük­ségünk van, mert egyrészt jóval korábban érik a tavasziaknál s minden esztendőben ez jelenti számunkra az aratási főpróbát, másrészt a felszabaduló területet idejében bevethetjük takarmány- keverékkel, amire a nyár második felében már égető szüksége van állattenyésztésünknek. A tavasziak már biztatóbb ho­zamokkal kecsegtetnek, hiszen búzából, 4,2 tonna, árpából 4,3 tonna az eddigi átlag, igaz, hogy napjainkban még csupán 35, illet­ve 40 hektárról került biztonságba a termés. Gondot okoz számunkra a gyenge szalmatermés is, ami szintén fontos összetevője a saját készítményű granulátumnak. Ha nem tudunk valahonnan megfelelő mennyiséget előteremteni, attól tartok, felbillen kialakult etetési technológiánk, s ez komoly követ­kezményekkel járhat.- Az előjelekből ítélve tehát nem valami derűlátással néznek a tél elébe.- Sajnos, nagyon úgy áil a hely­zet, hogy állattenyésztésünk meg­sínyli a gyengébb első kaszálást, s arra sem számíthatunk, hogy 1700 darabos szarvasmarha-állo­mányunk számára ezek után még ki tudjuk termelni a szükséges mennyiségű silótakarmányt. Száz hektárnyi földterületre jelenleg 125 szarvasmarha jut, s ezt a megter­helést még egy, a mienkénél jóval kedvezőbb adottságú gazdaság sem bírná el. Nem mondhatom azt, hogy nem teszünk meg min­dent például a félreeső területek fütermésének hasznosítása érde­kében, csakhát ez számunkra nem jelenthet megoldást. A döntő takarmánymennyiséget a megmű­velés alatt álló földekről kellene beszereznünk, s erre, úgy tűnik, képtelenek vagyunk.- S mennyivel biztatóbb a hely­zet a gazdaság másik fontos ága­zatában, a szőlő- és gyümölcster­mesztésben?- Száz hektáron termő szőlőnk felét - főként a völgykatlanokban - érte erős fagykár a tél folyamán. Érdekes, hogy a totális fagykárt szenvedett vesszők most alulról hajtanak, mégpedig nagyon dú­san, erősen. Az ellenállóbb szőlő­fajtákon mintegy ötven hektáron egyébként igen szép termésre van kilátás. Az ágazatban dolgozók számára napjainkban sok elfog­laltságot nyújt a kötözés, a növény- ápolás és a kártevők elleni vé­dekezés. Az idén nagyon elszapo­rodtak a férgek a gyümölcsöseink­ben is, ahol egyébként már elkez­dődött a barackszüret. Eddig mint­egy három vagonriyi korai gyümöl­csöt értékesítettünk, s még közel húsz vagonra számítunk. Amikor folyamatos lesz a szedés - au­gusztus 10. és szeptember 10. között - helyben nyitunk egy kis üzletet is azzal a céllal, hogy kielé­gítsük a község és a környék lako­sainak igényeit is. A barackon kívül viszonylag jó termésre számítha­tunk almából is. *- Legutóbbi látogatásom idején arról panaszkodott, hogy az almát szinte leszedni sem érdemes, olyan alacsony árat fizet érte a fel­vásárlóüzem. Vajon az idén jobb lesz majd e téren a helyzet?- ítéljék meg talán az olvasók. Az első osztályú barackot 6 koro­náért, a másodikat 4,50-ért veszik át, s ezekben a napokban 17 illet­ve 14 koronáért értékesítik. Ez az árpolitika szerintem nem túlságo­san ösztönző a termelő számára. Ugyanakkor a termelési költségek is növekednek, vagy például a vegyszerek ára is évről évre emelkedik, és munkaerő szem­pontjából sem állunk valami jól.- Ezek szerint az idén is foglal­koztatnak vendégmunkásokat?- Az aratási munkálatokban az idén is részt vesznek magyaror­szági barátaink, a Kengyeli Dózsa Magtermesztő Termelőszövetke­zetből. Három# kombájn és sze­mélyzete tartózkodik nálunk, vi­szonozva ezzel korábbi segítsé­günket. A gyümölcsösben és sző­lőben eddig jórészt saját dolgozó­inkat foglalkoztattuk, s a korai ba­rack szüretelésekor segítettek a helyi és környékbeli fiatalok, diá­kok. A napokban érkezett meg a zvoleni gimnázium 35 tagú cso­portja, ők a fiatal fák kezelését, gondozását végzik majd el az el­következő napok, hetek során. A földeken folyó munkákon kívül sok a tennivaló építkezéseinken is, hiszen egy sor létesítményt szeretnénk a közeljövőben átadni rendeltetésének. Egyszóval dol­gozunk minden vonalon. Javítani szeretnénk valamit első félévi gaz­dálkodásunk mérlegén, mely állat- tenyésztésünk ismert gondjai mi­att nem adhat okot elégedettség­re. A továbbiakban tehát fokozot­tan ügyelni kell a termésbetakarí­tási veszteségek csökkentésére, még inkább a termésfelhasználás gazdaságosságának növelésére. A gazdálkodás körülményei most már valóban maximális erőkifej­tésre és körültekintésre kényszerí­tenek bennünket. HACSI ATTILA A rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárban az idén helyezték üzembe a magyar gyártmányú hidrosztatikus sterilizátort, melyet felvéte­lünkön Timko Péter (jobbról) és London József kezel (Gyökeres György felvétele) IDEJÉBEN BETAKARÍTOTTÁK A TERMÉST A Nemesócsai (Zemianská Ol­ča) Efsz dolgozói a komáromi já­rásban elsők között fejezték be az aratást. Nyolc saját és nyolc ven­dégkombájn segítségével 1441 hektárról takarították be a termést. Pécsi Ferenc mérnök, a szövetke­zet főagronómusa elmondta, hogy külön csoportban arattak a ven- dégkombájnosok és külön cso­portban a nemesócsaiak. Ezen a téren hasznos tapasztalatokat szereztek. Hatékonyabbá, átte­kinthetőbbé vált az ellenőrzés és műszaki üzemzavar esetében az eddiginél jobban segítettéK,ki egy­mást a kombájnosok. Egyébként a betakarítógépek műszaki állapo­tát illetően alig volt fennakadás. Beke Károly, a személyzeti osz­tály vezetője az aratók munkájával kapcsolatban kijelentette:- Szövetkezetünk valamennyi dolgozója tudatosította, hogy az aratás idején nincs lazítás, csak szívós, kitartó munka van. A biz­tonságos aratást értékeljük, jutal­mazzuk dolgozóinkat. A kombáj­nosok versenyében 1200 koronát osztottunk szét, míg a szalmabá­lázók és kazlazók első két helye­zettjét 500-500 koronáig terjedő pénzösszeggel jutalmazzuk. A kombájnosok munkaversenyé­ben az utolsó előtti értékelésben az E-516-os kategóriájában Anta- la József és Szoboszlói Jenő 135 hektáros teljesítménnyel völt az első helyen, míg az E-512-es kombájnok kategóriájában Leisu- ner Lajos és Cseh Sándor 96 hektáros teljesítménnyel került az első, Simon László és Kalmár László 82 hektáros teljesítmény­nyel pedig a második helyre. Szö­vetkezetünk vezetősége nagyra értékeli az ifjúság segítségét is a nyári csúcsmunkában.- Terméseredményeink nem a legrosszabbak, azonban még az öntözött területeink eredményeivel sem tudtuk teljesen elérni a gabo­nafélék tervezett hozamszintjét - mondja a főagronómus. - Az állami alapra 176 vagon gabonát adtunk el. Július 23-ig több mint 900 hektárról hordták kazlakba a szalmát. Szigorúan ellenőrzik a minőséget, minden szál szalma takarmányt jelent. Eddig 250 hek­táron végeztek a másodvetések­kel és újabb 200 hektáron készítik elő a talajt a vetéshez. Közben hozzáláttak a kombájnok tüzetes átvizsgálásához, hogy mielőbb út­nak indíthassák őket a Oslanyi és a Klatová Nová Ves-i Efsz-be. KRASCSENICS GÉZA ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents