Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-31 / 180. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1982. július 31. XXXV. évfolyam 180. szám Ára 50 fillér Helsinki hét éve Hét év viszonylag hosszú idő ahhoz, hogy ezalatt sokminden történjen a nemzetközi politikában. Pontosan ennyi idő telt el a Helsinkiben megtartott európai együttműködési és biztonsági értekezlet Záróokmányának aláírása óta. A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada állam- illetve kor­mányfői által aláírt dokumentum szinte korlátlan lehetőségeket nyújtott a különböző társadalmi rendszerű országok közötti sokoldalú politikai, gazdasági, illetve kulturális kapcsolatok kibővítéséhez. A lehetőség tehát adott volt és az aláíró feleken múlott, mennyire élnek vele, hogy az európai biztonság és együttműkö­dés közösen lefektetett elvei mennyire válnak a mindennapi politika részévé. Hét év távlatából vitathatatlan, hogy a finn fővárosban megtartott tanácskozást közvetlenül megelőző, majd követő rövid időszakot Keleten és Nyugaton egyaránt méltán nevezték az enyhülés éveinek. Korábban nem tapasztalt méretekben bontakoztak ki a szocialista és tőkés országok kapcsolatai, s ez leginkább a gazdasági együttműködés terén volt a legszembetűnőbb. Az enyhülés irányzata fokozatosan kezdett teret hódítani a nemzetközi kapcsolatokban, de hamarosan bebizonyosodott, hogy a „detente“ nehéz vizsga előtt áll. Akadt ugyanis olyan ország - nevezetesen az Egyesült Államok - melynek politikája nem állta ki az enyhülés próbáját. Rendkívül konkrétan, nevén nevezte ezt a washingtoni irányvonalat a Szovjetszkaja Rosz- szija a Helsinki óta eltelt időszak értékelésével kapcsolatos cikkében, melyben úgy fogalmazott, hogy az USA tudatosan szabotálta a helsinki megállapodásokat. Pontosan erről van szó, hiszen már Carter elnöksége idején megkezdték az amerikai külpolitika átértékelését, sőt, egyesek szerint ez a revízió már a konferencia másnapján megkezdődött. Nyilván „nyomós okok“ késztették az USA-t erre a pálfordulásra. Számos amerikai befolyásos politikus, katonai szakértő, üzletember már ekkor azon „kesergett“, hogy az enyhülés olyan egyirányú utca, amely csak a Szovjetuniónak előnyös. Tény és való, hogy az enyhülés jegyében eltelt években Délkelet-Ázsiában, illetve Afrikában számos ország választotta a szocialista orientáció útját, Európában demokratikus változá­sok következtek be, letűnt a portugál, a spanyol, a görög fasiszta diktatúra, megbukott az iráni rezsim, vagyis a haladó erők számos országban sorozatos sikereket értek el. De örökérvényű igazság, hogy ez tulajdonképpen a történelmi előrehaladás törvényszerű iránya, amit lehetetlen feltartóztatni. Az Egyesült Államok pedig éppen ezt a lehetetlent kísérelte meg. De mélyebb gyökerei is vannak az amerikai irányváltásnak. A hetvenes években tovább súlyosbodtak a válságjelenségek a tőkés orszá­gokban, az infláció, a gazdasági pangás, és a riasztó méreteket öltő munkanélküliség hatására növekedett a társadalmi feszült­ség. Politológusok szerint is ezekután határozhatták el az amerikai vezető körökben, hogy fordulatot hajtanak végre politi­kájukban és letérnek az enyhülés útjáról. Csak távirati stílusban idézzük ilyen lépéseiket: a SALT-II szerződés törvénybeiktata- sának az elhalasztása, az emberi jogok, majd a nemzetközi terrorizmus elleni harc ürügyén meghirdetett szovjetellenes kampányok, a moszkvai olimpia bojkottja, az afgán, illetve lengyel fejlemények kapcsán elrendelt embargók, illetve a legfris­sebb: a Nyugat-Európát és Szibériát összekötő gázvezeték építésének megtorpedózására irányuló kísérlet. Mindezt Washingtonban hangos kardcsörtetés közepette tették, hiszen közben óriási méretű fegyverkezési programokat határoztak el, hogy úgymond „helyreállítsák a Szovjetunió javára módosult stratégiai egyensúlyt.“ E látásmódból hiányzott a reális helyzetfelmérés minimuma is. Pedig a valóság egészen más képet mutatott. Józanul mérlegelő nyugati politikusok is elismerték, hogy a világ sokat köszönhetett az enyhülés éveinek. Washingtonban azonban továbbra is - Arbatov neves szovjet Amerika-kutató szavaival élve - az enyhülés lényegének az elsikkasztására törekszenek. A szocialista országok viszont, ahogy arra Helsinkiben kötelez­ték magukat, kezdettől fogva a kölcsönösen előnyös együtt­működést szorgalmazták és továbbra is síkraszállnak amellett, hogy az országok térjenek vissza az egyenjogú, előnyös együtt­működés, illetve az enyhülés jól bevált útjára. Ennek érdekében léptek fel minden fórumon, az ENSZ-ben, Genfben, Bécsben és Madridban egyaránt. Kérdés, vajon várható-e az enyhülés szempontjából kedvező fordulat az elnöksége felét lassan letöltő Reagantól? Erre nincs túl sok remény, hiszen Washington továbbra is a Helsinki szellemével teljesen ellentétes úton halad: a konfrontáció, a lélektani hadviselés és a kereskedelmi háború útját választja. Pedig Helsinkiben az USA is elkötelezte magát a sokoldalú kapcsolatok kibővítése mellett. Az elmondottakból kiderül, hogy meglehetősen bizonytalan az enyhülés jövője, s tudott, hogy ki hibájából. Helsinki azonban folytatásra vár és erre jó alkalom kínálkozik az ősszel felújítandó madridi találkozón, feltéve, ha a nyugati küldöttségek felhagy­nak eddigi akadékoskodásukkal. Egy bizonyos: Európa népei meg Ízlelték az enyhülés gyümölcsét és a jövőben nagyobb részt kérnek belőle. Egy nyugati lap a napokban a Helsinki óta eltelt időszakról úgy vélekedett, hogy az „hét szűk esztendő“ volt az enyhülés szempontjából. Tudjuk, ki akadályozta meg azt, hogy bővebb termést szüretelhessünk az enyhülés fájáról. A világ békeszerető népeinek érdeke, hogy a jövőben ez a fa tovább terbélyesedjék. P. VONYIK ERZSÉBET Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák találkozója a Krímben A béke minden nép létérdeke Kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolataink fejlesztéséért (ČSTK) - A Krím-félszigeten tegnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke találkozott Gustáv Hu- sákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársaságunk elnökével, aki a szabadságát tölti a Szovjetuni­óban. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák áttekintették a két ország utóbbi időben megkötött egyez­ményeinek és megállapodásai­nak, köztük a gazdasági egyez­ményeknek a teljesítését. Hang­súlyozták, hogy új lépéseket kell tenni a gyártási kooperációban, meg kell teremteni a hatékony és tartós ösztönzőket a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez, amely kapcsolatok mindkét ország egész népgazdasága, valamint a vállala­tok és a munkakollektívák számá­ra is előnyösek. A Szovjetunió és Csehszlovákia nem szándékozik elhatárolni ma­gát a tőkés országokkal való hasz­nos gazdasági kapcsolatoktól. Le kell vonniuk azonban a következ­tetéseket az Egyesült Államok im­perialista köreinek magatartásá­ról, amely körök a szankciók és a bojkott politikája felé hajlanak. E feltételek között a Szovjetunió és Csehszlovákia alapvetően fon­tos ügynek tartja a kölcsönös gaz­dasági kapcsolatok további elmé­lyítését a szocialista közösség ke­retében. E téren nagy jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági kérdé­sekről rövidesen legmagasabb szinten megtartandó tanácsko­zásnak. A CSKP KB üdvözlő távirata (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Guayanai Népi Haladó Párt XXI. kongresszusának, amely ma kezdődik George- townban. A tanácskozás a guayanai kommunistákat arra a munkára orientálja, amelyet nehéz felté­telek közt kell végezniük, mivel az Amerikai Egyesült Államok fokozott mértékben arra törek­szik, hogy bevonja Guayanát la­tin-amerikai és karib-tengeri ag­resszív terveibe. Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait sir Ninian Martin Stephensnek, az Ausztrál Állam- szövetség új főkormányzójának kinevezése alkalmából. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák eszmecserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről. A nemzetközi ügyek bonyolultsá­gának fő forrásai a jelenlegi ameri­kai kormány kalandorakciói. Washington nem reagált a Szovjetunió bátor kezdeménye­zésére, arra, hogy kötelezte ma­gát: elsőként nem vet be atom­fegyvert. A leszerelési tárgyaláso­kon az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei egyoldalú és teljesen irreális magatartást követ­nek, a Varsói Szerződés tagorszá­gainak meggyengítésére és arra törekszenek, hogy a maguk javára változtassák meg a jelenleg nagy­jából meglevő katonai erőegyen­súlyt. Áz emberiségnek még soha nem volt ennyire sürgetően szük­sége a lázas fegyverkezés meg­szüntetésére és a leszerelésre. Ezért értékes lenne minden olyan akció, amely csökkenti a háborús veszélyt, kiterjeszti a bizalmi intéz­kedéseket, befagyasztja az atom­fegyverek állományát és megbíz­ható gátat vet az atom- és más fegyverek terjedésének. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák megelégedéssel nyugtáz­za, hogy a hét éve megtartott helsinki értekezlet eredményeit nem mosta el az európai és a nemzetközi események alakulá­sa. Ellenkezőleg, minél bonyolul­tabbak a nemzetközi feltételek, annál jobban kidomborodik a hel­sinki Záróokmány jelentősége, amely okmányt 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői írtak alá. A helsin­ki értekezlet szellemének méltó (Folytatás a 2. oldalon) LIBANON Meg kell akadályozni a további vérontást Nyugat-Bejrútban A BT jóváhagyta a spanyol javaslatot • Vita a francia-egyiptomi tervezetről • Az Arab Liga hatpontos rendezési terve (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsában újabb próbálkozások történtek az aggasztó libanoni helyzet diplomáciai úton való ren­dezésére. A BT 14 szavazattal jóváhagyta a spanyol delegátus által előterjesztett javaslatot, amely felszólítja Izraelt, hogy szüntesse meg Bej rút blokádját, és tegye lehetővé az ENSZ-nek, illetve kormányon kívüli szerveze­teknek, elsősorban a Nemzetközi Karéi Štéch nemzeti művész meghalt (ČSTK) - A Cseh Kulturális Mi­nisztérium, a Csehországi Képző­művészek Szövetsége és a Dél­csehországi Kerületi Nemzeti Bi­zottság mély megrendüléssel köz­li, hogy Karéi Štéch nemzeti mű­vész, festő és grafikus, a Győzel­mes Február Érdemrend, a Munka Érdemrend, a Klement Gottwald Állami Díj és a Csehszlovák Béke­díj kitüntetettje 1982. július 29-én České Budéjovicében, 74 éves korában hirtelen elhunyt. Személyében a csehszlovák szocialista kultúra és művészet ki­váló grafikust, a szocialista kor­szak jeles művészét s a képzőmű­vészet sokéves aktiv személyisé­gét és szervezőjét veszítette el. Karéi Štéch életműve a cseh és a nemzetközi művészet haladó re­alista hagyományaiból merít, s eszmei és emberi értékeinél fog­va a szocialista realizmus művé­szetének mélyen ösztönző fejeze­tét képviseli. Közismert fametszetciklusai emléket állítanak a proletariátus által a munka szabadságáért és a kizsákmányolástól mentes éle­tért vívott harcnak, a munkásság és a parasztság hatalmas erejé­nek, a fasizmus és a háború elleni (Folytatás a 2. oldalon) Vöröskeresztnek, hogy eljuttassák élemiszer- és gyógyszerszállítmá­nyaikat a város polgári lakossá­gához. A határozattervezet előterjesz­tésekor a spanyol küldött hangsú­lyozta, hogy kizárólag humanitári­us jellegű indítványról van szó, ezért szorgalmazta, hogy miha­marabb szavazzanak róla. A BT két óra leforgása alatt szavazott a javaslatról, és csak az Egyesült Államok küldöttségének voltak el­lenvetései. Az USA azonban ál­láspontjával elszigetelődött és a jelenlevők közül egyedül tartóz­kodott a szavazástól. A szavazás­tól távol maradó Jeane Kirkpat­rick amerikai ENSZ-delegátus azt kifogásolta, hogy úgymond „nincs elegendő idő“ a bejrúti helyzet tanulmányozásához és azt állítot­ta, hogy a határozat „egyoldalú“, mert csak Izraelhez szól. Legvégül pedig arra hivatkozott, hogy „nem volt elegendő ideje a kormányával való konzultációkra“. A Biztonsági Tanács tegnapra virradóan folytat­ta a csütörtök este előterjesztett francia-egyiptomi tervezet vitáját. A javaslatot ismertető francia ENSZ-képviselő hangsúlyozta, a tervezet azon alapul, hogy szét­(Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev szívélyesen üdvözli Gustáv Husákot (Telefoto: ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents