Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-28 / 177. szám, szerda

EBÉDSZÜNETBEN A falu közepén, az útkereszte­ződésnél szinte minden percben megáll egy jármű. A kabinokból verejtékező, poros arcú emberek lépnek ki, és a közeli vendéglő felé sietnek. Amint betérnek, asztalhoz ülnek, hogy minél hamarább elfo­gyaszthassák az ebédet. Nincs sok idejük, hiszen a határban újra várja őket a munka. Akik már üdí­tőitalt kortyolgatnak a tágas udva­ron járműre várva beszélgetnek, viccelődnek. A legtöbb dolga Virág Sándor­nak, a szövetkezet bérelszámoló­jának van, akire a betakarítok ét­keztetését, ellátását bízták. A Jed­nota étterméből naponta 110-120 ebédet rendel. Az étel körül nincs semmi baj, ízlik a kombájnosok- nak, a szalmaösszehordóknak, minden aratdhak. Az üdítő italt már nehezebb beszerezni. Szán­tói vizet szállítanak nekik, de két hét óta, az aratás megkezdése óta, Pito alkoholmentes sört még nem kaptak. Pedig rendeltek min­den napra. Stefanovszky Gyula, a Farnadi (Farná) Efsz főagronómusa is tö- rülgeti a nagy hőségben a homlo­kát. Nem panaszkodik a melegre, mert jó körülmények között arat­hatnak. A búza és az árpa ned­vességtartalma sem nagy, meg­felel a normáknak. A termés sem rossz, egy-egy parcellán még csúcshozamot is elértek. Az Opál árpafajta hektárhozama 5,3, a Ko- sútka búzafajtáé 4,7 tonna volt. A tapasztalt agronómus úgy véli, hogy az említett búzafajtát a jövő­ben nagyobb területen termelik, mert jól bírja az itteni talajt és éghajlati viszonyokat. Intézkedik, elvegyül az ebéde­lek között. A szomszéd asztalnál szalmakazalozók beszélgetnek. Petrás Gyula hattagú csoportja jól összeszokott kollektíva. Azt állít­ják, hogy az a kazal, amelyet ók raktak, még sosem dőlt le. Magya­rázzák, hogyan kell kötni a bálákat a kazal sarkéin, hogyan húzzák fel a magasba a kazlat, úgyhogy pira­misszerűen keskenyedjen, ne es­sen beléje az eső. Egymást igazít­ják ki beszélgetés közben. Még azt is elmondják, hogy erős zsi­nórral is átkötik a kazlat a sarka­kon, hogy biztosan álljon. Miután elfogyasztják az üdítő italt, munkába indulnak. Helyükre egy napbarnított arcú, jól megter­mett ember érkezik. Az agrönó- mus azt mondja, hogy 25 éve kezeli már az arató-cséplőgépe­ket. Az E-512-sel négy idényben aratott. Nagy József szerényen hallgatja az agronómus elismerő szavait. Eleinte csak, néhány szót szól, később elmondja, hogy Csermák Ernővel dolgoznak a va­donatúj E-516-os kombájnnal. Munkatársa szintén együtt érez a géppel, 22 éve dolgozik a tarló­kon. Többször kerültek már a ver­senyben első helyre, ezért is bíz­ták rájuk a drága gépet. Megmondja őszintén, eleinte egy kicsit féltek, hogy sok bajuk lesz majd az új géppel. Igaz, ami­kor megkapták, jól átvizsgálgatták, a szerelőktől szaktanácsot kértek kezelésére. Azóta is mindennap legalább két óra hosszáig végzik rajta a karbantartási munkákat. Ki­tisztítják a vágószerkezetet, a ros­tálólapokat, és minden berende­zését, amely munka közben eset­leg meghibásodott. Főleg a hűtő előtti rostára ügyelnek, mert ha túl sok por, pelyva ragad bele, akkor kevés levegő jut a hűtőhöz, és a motor hamarább bemelegszik. Szóba kerül, hogyan lehet csökkenteni a veszteségeket. Erre szintén azt feleli, hogy rendszeres karbantartással és ellenőrzéssel. A haladási sebesség meghatáro­zásával. A veszteségek csökken­tésére jók a lehetőségeik, mert a növénytermesztők lelkiismerete­sen elvégezték a növényvédelmi és a gyomirtási munkákat. A ga­bonatáblákon alig akad egy-két szál gyom. A pihenő kombájnos bele-beletúr a szalmába és vizs- gálgatja, hogy mennyi szem ma­radt a tarlón. Erkölcsi és anyagi érdekük, hogy minél kevesebb veszteséggel takarítsák be a ter­mést. Ha kicsi a veszteség és a teljesítmény is megfelelő, akkor* majd az aratóünnepélyen átadják nekik a jutalmat. Ha 70 hektárt aratnak kétszáz korona, ha 140 hektárt, akkor újabb 200 korona jutalomra van joguk. A hatalmas géppel naponta húsz hektárt arat­nak, könnyen teljesítik a verseny- feltételeket, és eddig a normánál kevesebb szem pergett a tarlóra. Türelmetlenül nézegeti óráját. Még elmondja, hogy a gabona aratása után nem sokáig pihen­hetnek, mert be kell takarítaniuk a napraforgót és a szemes kukori­cát is, sőt a lucernamagot is ók csépelik. Fiatalosan ugrik fel az asztaltól, és az udvaron át egy traktor felé igyekszik. Peszeky József, mellé ül, és a Szikszó dűlőbe indulnak, hogy felváltsa kombájnostársát. A fiatal traktoros pedig a magtárba szállítja a kicsépelt gabonát. BALLA JÓZSEF I ..... mmmmmmmmmmmmmmy KO MMENTÁLJUK >—.........HM............. ........ má Bu rgonyatermesztés - gondokkal A senicai járás a nyugat-szlová- kiai kerület legnagyobb burgonya­termesztője. Földművesei az idén 2200 hektáron termesztik ezt a fontos növényt, zömében félko­rai fajtákat, összesen 15 mező- gazdasági vállalat — földműves­szövetkezet és állami gazdaság - veszi ki részét ebből a tevékeny­ségből. A korai burgonya betakarí­tását többnyire az elsők között kezdik meg. A járás viszonylatában a legna­gyobb burgonyatermesztő a Gbe- lyi Efsz. A burgonya termesztésé­nek itt már nagy hagyománya van, az idén 250 hektárt ültettek be burgonyával. A korai fajták kö­zül legjobb ta­pasztalataik a Saskia burgo­nyával vannak, amely évenként átlagosan 13-15 tonnát ad hektá­ronként. A korai burgonya ter­mesztésében a legjobb ered­ményeket 1980- ban érték el, ak­kor a hektáron­kénti hozam átla­gosan l4'& ton­na volt határaik­ban. így már nem kell csodál­koznunk azon, hogy az itteni burgonyater­mesztőket vá­lasztották ki a korai burgonya termelési rend­szerének kipró­bálására. A rendszer kidolgozója az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma. Idei termelési tervük értelmében az itteni földművesek hektáron­ként 13 tonna korai burgonya be­takarításával számolnak, félkorai burgonyából pedig 17 tonnás ho­zammal. Mint már említettük, a já­rásban elsőként kezdték meg a korai burgonya szedését, még­pedig június 23-án. A szállítást az előre kidolgozott ütemterv szerint végezték, így a szállítmányok az egyezmények értelmében ponto­san kerültek a felvásárló közpon­tok raktáraiba. Az első szállítmá­nyokat a szó szoros értelmében kézi erővel kapálták ki, mert ezek­hez a fajtákhoz még nem rendel­keznek gépi betakarító eszközök­kel. Az asszonyok azonban kézi erővel is naponta 1 hektár termé­sét szedték fel.- A korai burgonya termésével nagyon elégedettek vagyunk - mondja Ján Vlk, a szövetkezet elnöke. - Az elsó napokban hektá­ronként 7-8 tonnát nyertünk, a na­pok múlásával azonban és a gya­kori esőknek köszönhetően a gu­mók erőteljes növekedésnek in­ján Nemec, a növénytermesztési szakágazat veze- < tője (A szerző felvétele) dúltak. Feltételezem, hogy a korai burgonya tervezett hozamát, és a félkoraiét is, elérjük. A burgo­nyabetakarításban fokozatosan gépeket is igénybe veszünk. Véle­ményem szerint augusztus végéig végzünk a korai burgonya betaka­rításával és a felvásárló közpon­tokba való juttatásával. Nagy előny az itteni burgonya­termesztők számára az, hogy az egész vetésterülétet öntözhetik, és az egyik központjukban - Smo- linskén - már burgonyaosztályo- zójuk és burgonyatárolójuk is van. Ez volt a fő érv abban, hogy miért Választották ki ezt a mezőgazda- sági vállalatot a burgonyatermelési rendszer kipróbálására. Közismert, hogy a bu rgonytermesztésnek szá­mos döntő tényezője van. Sikere függ a fajtáktól, az ültetőanyag minőségétől, a burgo­nyaültetés idejétől, a növényvédő­szerek helyes alkalmazásától, a betakarítási veszteségek alaku­lásától stb. Sajnos, a döntő fontos­ságú tényezők közül nem mindig van meg valamennyi. Az idén pél­dául növényvédószerből és jó mi­nőségű ültetóanyagból sem volt a földművesszövetkezet számára elegendő. Márpedig ez döntő, és szomorú, hogy éppen abban a szövetkezetben, amelyet egy termelési rendszer kipróbálására jelöltek ki, az illetékes szervek nem tudták megteremteni a sike­res burgonya-termesztés feltéte­leit. Sajnos, a növényvédőszerek és a jó minőségű ültetóanyag hiá­nya az ágazatban szinte már tar­tósnak mondható, ami jelentősen hátráltatja a burgonyatermesztés sikeres fejlesztését. Az említett nehezítő és hátráltató körülmé­nyek ellenére a földművesszövet­kezet mindent elkövetett azért, hogy a burgonya ültetésével és termesztésével kapcsolatos fela­datoknak a megfelelő agrotechni­kai időben tegyen eleget, és ne is akármilyen minőségben.- Sajnos, az említett objektív okok miatt nem tudjuk színvonala­sabbá tenni a burgonya termesz­tését - sajnálkozik Ján Nemec a növénytermesztési szakágazat vezetője, akivel megtekintettük a szövetkezet burgonyaföldjeit. A nem megfelelő minőségű ültető- anyag érezteti hatását a korai bur­gonya hozamában is, mert az az összes feltétel megadásával jobban alakulhatott volna. A szövetkezet elnöke és nö­vénytermesztési szakágazatának egybehangzó véleménye és a tapasztaltak alapján úgy össze­gezhetnénk, hogy csupán a töké­letes agrotechnikának köszönhe­tően takaríthatnak be az itteni szö­vetkezeti tagok elégedettségre fel­jogosító burgonyatermést. Vajon tu­datosítják a növényvédószer- gyártók és az ültetóányag-elöállí- tók ez irányú felelősségüket? JOZEF SLUKA Buzdítsák a rátermetteket Tavaly felkerestem egy jó mezőgazdasági szakembert, akiről munkahelyén mindenki tudta, hogy szinte a megszál­lottsággal határos szorgalmát, kiváló tehetségét újítási javaslatok kidolgozásával kamatoztatja. Találkozásunkkor azonban ingerlékenyen fogadkozott, hogy többet nem újít, mert egyik-másik újításának gyakorlati alkalmazása nem történt meg. Az idén a mezőgazdasági és élelmiszeripari újítók országos találkozóján újra összefutottunk. Meghívták, mint számos újítási javaslat szerzőjét. Elmondotta, hogy tavalyi beszélgetésünk után meggondolta magát, mert nem tudott nyugodni a sok megoldásra váró probléma láttán. Ilyen hozzáállást, persze, nem lehet elvárni mindenkitől. Azt a követelményt azonban, amelyet a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdaság és Élelmezésügyi Minisztériuma úgy fogalmazott meg, hogy messzemenően támogatni kell az újító kezdeményezéseket, csak akkor lehet teljesíten, ha mindenütt megteremtik az újítómozgalom kibontakozásának feltételeit. A feltételek megteremtéséből maga a minisztérium máris kivette a részét azzal, hogy öt évvel ezelőtt létrehozta a Nyitrai (Nitra) Agrokomplex Állandó Mezőgazdasági Kiállí­tás nemzeti vállalat mellett az Újítók és Feltalálók Ágazati Központját. Ez a szervezet azóta hathatós segítséget nyújt a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknek az újítómoz­galom fejlesztésében. Szorgalmazta például, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági minisz­térium irányítása alá tartozó termelési-gazdasági egységek dolgozzák ki az újítómozgalom fejlesztésének tervezetét, ebbenv adjanak útmutatásokat az újítóknak, jelöljék meg azokat a területeket, amelyeken a fellelhető hiányosságok kiküszöböléséhez az újítók alkotó kezdeményezésére számí­tanak. Az ágazati központ nagy gondot fordít arra, hogy az újítók kellő képzésben részesüljenek. Tanfolyamokat, ver­senyeket rendez számukra. Ügyel arra, hogy a mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemekben felgyülemlett tapasztala­tokat jó propagandával tegyék közkinccsé, hogy ne kelljen egyszerre több helyen föltalálni ugyanazt a módszert. E szervezet létrehozása óta az újítómozgalom jelentősen fejlődött. Példa erre, hogy tavaly ezerrel többen nyújtottak be újítási javaslatot, mint tavalyelőtt. Az eredmények ellenére azonban e területen is vannak tartalékok. Sok még az olyan dolgozó, aki magánemberként a háza körül, a kertjében ezerféle tanújelét adja kezdeményező és újító képességének, leleményességének, a munkahelyén viszont megelégszik a feladatok rutinszerű elvégzésével. Pedig közülük nem egyet ugyancsak rátermett embernek tartanak, aki kellő légkörben képes lenne például az alacsony munkatermelé­kenység növelésére, az energia- és anyagköltségek csök­kentésére, a munkahelyi ártalmak, az importból származó vagy kereskedelemben nem kapható alkatrészhiány stb. csökkentésére. Ennek eléréséhez viszont az szükséges, ho^y a központi támogatással élve mindenütt buzdítsák azokat, akikben megvannak a képességek a gazdasági haladás ügyének előbbre viteléhez. KOVÁCS ELVIRA SZÁMÍTÓGÉPEK A BAROMFIFELDOLGOZÓBAN Számíttógép és baromfi? Mi kö­ze egymáshoz a kettőnek? Tu­dom, sokak fejében megfordul most ez a kérdés, pedig a tudomá­nyos-műszaki forradalom egyik fő jellemzője éppen az, hogy sokszor a legtávolabbi dolgokat is össze­függésbe hozza egymással. És amint kiderül, számítógépes adat- feldolgozás nélkül már a baromfi- feldolgozó üzemek bratislavai trösztjének a vezérigazgatósága sem tudná elképzelni mindenna­pos tevékenységét, hiszen amíg a fagyasztott csirke eljut a vásár­lókhoz, addig a számítógép a tröszt további szállítói-megren­delői kapcsolatait irányítja.- Számítóközpontunk 1977- ben kezdte meg működését - mondja Juraj Ďurček mérnök, a tröszt ivánkai számítóközpontjá­nak vezetője -, de kutatási felada­tunk első alrendszere megoldását, amely a termelést foglalja magá­ba, tavaly kezdtük el.- Kérem, beszéljen részlete­sebben erről az alrendszerről.- A tévedés elkerülése végett azzal kezdem, hogy számítógépe­inket nemcsak a baromfiellátás irányítására használjuk fel. Tevé­kenységünk jóval szélesebb fela­datkört ölel át. Az adatfeldolgozást illetően tudnunk kell például a szlovákiai baromfifarmok tojás- termeléséről, s keltetők naposcsi­be, -kacsa, -liba, -pulyka állo­mányról, s a telepek takarmányel­látásáról, vagyis nemcsak a far­mokkal, hanem a mezőgazdasági vállalatokkal is szoros áttekinté­sünk legyen azokról az adatokról, amelyek végül is kutatási felada­tunk legfontosaob alrendszerének összetevői. S az alapvető adatok birtokában már arról is pontos számot tudunk adni, hogy mikor, hová és mennyi fagyasztott árut kell szállítanunk.- Tehát az áruellátás kérdése feladatkörük, utolsó, egyben leg­fontosabb része.- Igen. Ha pedig sorba vesszük ezeket a kérdéscsoportokat, akkor a baromfikeltetőnél kell kezde­nünk, utána a naposbaijpmfi szá­mát kell felülvizsgálnunk, majd ezt követi a farmok baromfiállománya és végül a feldolgozó üzemek te­vékenysége. Most éppen ennek a rendszernek az optimalizálásán dolgozunk. Tehát a munkánk első­sorban arra irányul, hogy a lakos­ság baromfiellátása napról napra biztosítva legyen, s az áru frissen kerüljön a vásárlók asztalára.- összesen hány szlovákiai ba­romfifeldolgozó üzemmel vannak kapcsolatban?- Tizenkettővel.- Ebből hány üzem rendelkezik önálló számítóközponttal?- Jelenleg csupán a bratislavai, de jövőre már Cíferben is lesz, s szó van arról is, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban Zvolen és Kassa is kap egy-egy számító­gépet.- Ezek szerint mind a mai napig postai úton kapják meg az egyes üzemek adatait.- Nézze csak, ilyen kitöltött nyomtatványokat kapunk. Ezen minden üzem feltünteti, hogy mek­kora területen hány baromfit ne­veltek fel adott idő alatt, s hq az ország néhány ezer tonnával töb- .bet akar, akkor látjuk, melyik válla­latunk növelheti még a termelését. Persze, nehezíti a munkánkat, hogy az adatátvitel postai úton történik, mert az ugye, mégsem annyira megbízható, mint a szá­mítógépes adatátvitel. Szerencsé­re a közeljövőben ez a gondunk is megoldódik. És ha több számító­gépet kap a tröszt, akkor még fokozottat) figyelemmel kísérhet­jük a 308 baromfitelepünk munká­ját, mert annak, hogy az egyik farm 200 százalékra, a másik pe­dig csak 50 százalékra teljesíti a tervet, még csak véletlenül sem szabad megtörténnie. SZABÓ G. LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents