Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-28 / 177. szám, szerda

SZERDA 1982. július 28. XXXV. évfolyam 177. szám Ára 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. első félévi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme Szlovákiában egyike a legnagyobbaknak, naponta két-háromezer tonna gabonát vásárol fel. A vállalat két, egyenként 47 ezer tonna kapacitású gabonasilót és két nagy gabonatisztító és -szárító berendezést üzemeltet. A felvételen Gurunz Aladár, a Dióspatonyi (Orechová Potoň) Efsz gépkocsiveze­tője a garatba önti az árpát. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) Az északi járásokba vonulnak a kombájnok A nyugat-szlovákiai kerület déli részén már az utolsó hektárokon aratnak (ČSTK) - Nyugat-Szlovákiában már csak az összterület nem egé­szen egynegyedén kell learatni a gabonát. Az érsekújvári (Nové Zámky), a komáromi (Komárno) és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági dol­gozói a célhoz közelednek, tegnap már csak a vetésterület egy-két százalékán állt lábon a gabona, de a hét vége óta a kedvezőtlen idő­járás a befejézést elodázta. A ga- lántaí és a nyitrai járásban is befe­jezéséhez közeledik az aratás. A komáromi, a dunaszerdahe­lyi, a galántali és az érsekújvári járásban már födél alá került a ta­vaszi árpa és a rozs. A kerület mezőgazdasági dol­gozói nagy gondot fordítanak az aratás utáni munkákra, egyes já­rásokban azonban meg kellene gyorsítani a szalma begyűjtését, a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. A szalmát az összterület csaknem 40 százalékáról gyűjtöt­ték be. A komáromi járásban ez az arány 65, a dunaszerdahelyi, a galántai és az érsekújvári járás­ban körülbelül 50 százalék. A tar­lóhántást a több mint 348 ezer hektáros összterület 30 százalé­kán végezték el. Tarlókeverékeket az idén nyáron 71 439 hektáron vetnek, e terület több mint 55 szá­zalékán már a földbe kerültek a tarlókeverékek. A komáromi já­rásban ez az arány 82 százalék. A déli járásokban az aratásnak lassan vége, a kombájnok megin­dulnak észak felé, főként a seni­cai, a trenčíni és a topoľčanyi járásba. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejez­te ki jókívánságait Fernando Belaúnde Terrynek, a Perui Köztársaság elnökének az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter táviratot küldött Javier Arfas Stello perui külügyminisz­ternek. Az 1982 évi állami terv, összhangban a CSKP XVI. kongresszusának határozataival és a 7. ötéves tervről szóló törvénnyel, a gazdasági tevékenysé­get a gazdasági fejlődés biztosítására, a lakosság elért életszínvonalának és létbiztonságának megőr­zésére összpontosítja. Az állami tervfeladatok an­nak a szükségszerűségéből indulnak ki, hogy újabb lépést kell tenni a külgazdasági egyensúly felújítá­sához, meg kell birkózni a tüzelőanyag- és energe­tikai erőforrások, valamint a különböző nyersanyag- erőforrások csökkenésének következményeivel, és azokkal a nehézségekkel, amelyeket a múlt évi gyenge gabonatermés okozott. A gabonatermés­ben keletkezett kieséseket behozatallal nem tudtuk teljes mértékben pótolni. A mérsékelt termelési ütem mellett az állami terv a figyelmet mindenekelőtt a kiegyensúlyozott nép- gazdasági fejlődés szilárdítására és a népgazdasá­gi szerkezet javítására, a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, a gazdaságosság elvének érvényesítésére, a tüzelőanyag, az energetikai, az anyagi erőforrások jobb hasznosítására és felhasz­nálásukban lényeges megtakarítások elérésére irá­nyítja. E feladatokra összpontosult a párt-, az állami és gazdasági szervek, illetve a szakszervezeti szervek és a társadalmi szervezetek igyekezete. Az intenzív gazdaságfejlesztés növeléséhez fokozatosan hoz­zájárult a tervszerű népgazdaságirányítási rendszer tökéletesítésére irányuló komplex intézkedések ér­vényesítése is. A gazdasági és szociális fejlesztési program teljesítésére kedvezően hatott a dolgozók aktivitása és kezdeményezése, a kezdeményezőmozgalom­nak a X. szakszervezeti kongresszussal kapcsola­tos kibontakoztatása. A megvalósítható kutatási ered­mények alapján például bevezet­tük a mikroprocesszoros mikro- számítógép-rendszerek gyártásá­hoz szükséges áramkörök terme­lését, a bányákban alkalmazott szállítóeszközök 1000 kW teljesít­ményű sebességszekrényeinek gyártását és egyéb progresszív termékek előállítását. A tudományos-műszaki fejlesz­tésben, a licencek, a találmányok és az újítások alkalmazásában elért eredmények az év első felé­ben a dolgozók kezdeményezésé­vel együtt jelentős megtakarítások feltételeit teremtették meg. A meg­takarítási intézkedések eredmé­nyeképpen az ipari vállalatok kö­rülbelül 14 millió gigajoul (kb. fél­millió tonna egyezményes tüzelő­anyag) tüzelőanyag és energia megtakarítását várják az év folya­mán, továbbá több mint kétmilliárd korona értékű anyag és nyers- anyag-megtakarítást, és mintegy 11 ezer munkaerő megtakarítását jelentik ezek az intézkedések. Az ipari szakágazatokban elő­állított új termékek részaránya 0,3 ponttal növekedett, és elérte a 15,4 százalékos részarányt. A magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek gyártásának volumene és annak részaránya az ipari szakágazatok termélésében 11,0 százalékot tett ki, ami a múlt év azonos időszakához viszonyít­va 1,3 ponttal több. Kedvező fejlődési irányvonal volt tapasztalható a feltaláló- és újítómozgalomban. A benyújtott találmányok és újítási javaslatok száma a múlt év első feléhez ké­pest 3 százalékkal emelkedett. Sajnos, továbbra is akadályok me­rülnek fel az újítások és találmá­nyok gyakorlati érvényesítésének meggyorsításában. Ismétlődő izraeli légitámadások a körülzárt Nyugat-Bejrút ellen Az agresszor újabb sikertelen partraszállási kísérlete A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE NÉPGAZDASÁGUNKBAN A kutatási és fejlesztési munká­kat főleg a tüzelőanyag és az energia, a fémek, a nyersanyagok és az anyagok nagyobb kihozatalú hasznosítására, az elektronika és a mikroelektronika fejlesztésének meggyorsítására, a termékek használati értékének javítására, a gyorsabb gyártmányfejlesztésre összpontosítottuk. A tudományos-műszaki fejlesz­tés állami tervének kutatási és fejlesztési feladatait 95;4 száza­lékra teljesítettük, a gyakorlatban megvalósítható kutatási eredmé­nyek tervét pedig 92,9 százalékra, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva előrelépést jelent. Húszezer erdei köbméter fát termelnek ki az idén a Bősi (Gabčí­kovo) Erdőgazdaság dolgozói. Munkájukkal jól haladnak, eddig már tízezer köbmétert szállítottak a žarnovicai, pezinoki és Banská Bystrica-i fafeldolgozó vállalatokba és a párkányi (Štúrovo) Cellu­lózgyárba. Képünkön: Flórián Kozmér brigádvezető egy ledöntött fát gallyaz. . (Peter Šimončík felvétele .-»■ ČSTK) (ČSTK) - A hétfői bombázások után - melyeknek 54 halálos áldo­zata volt - Izrael ismét légitáma­dást indított Nyugat-Bejrút ellen. Az éjszakai bombatámadás ismét Fakhani, Ramlat, Pajda, Sabra és Satila negyedek ellen irányult. Az eddigi részleges jelentések szerint a hálálos áldozatok száma huszonöt, a sebesülteké jóval több. A másfélórás légitámadás után az izraeliek a szárazföldről és a tengerről is erős ágyútüzet zúdí­tottak Nyugat-Bejrútra. A tegnapra virradó éjszaka pedig sikertelen partraszállási kísérletet hajtot­tak végre, mivel a palesztin har­cosok és a libanoni hazafiak úgy mint hétfőn, ez alkalommal is visz- szaverték a támadókat. A légitá­madásoknak, ágyútűznek, partra­szállási kísérleteknek ugyanaz a céljuk, mint a hosszan tartó blokádnak: meg akarják törni a védők erköicsi ellenállását s rákényszeríteni őket arra, iiogy elfogadják Izrael ultimativ jellegű megoldási javaslatait. Eszerint a palesztin harcosoknak egyoldalúan és feltétel nélkül el kellene hagyniuk Libanont, az iz­raeli csapatok visszavonásáról azonban nem beszélnek annak ellenére, hogy a világ közvélemé- (Folytatás a 2. oldalon) Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke ellátogatott az egyik bejrúti kór­házba, ahol az izraeli agresszió sebesültjeit ápolják. (Telefoto-ČSTK) A Szovjetunióval és a KGST többi tagországával való tudomá­nyos-műszaki együttműködésünk tovább szilárdult. A Szovjetunióval való együttműködést főleg a tüze­lőanyag-energetikai erőforrások gazdaságos kihasználására, az atomerőmüvek építésére, az elektronikára, a programvezérlésű automata manipulátorok gyártásá­ra, a mezőgazdasági termelés ke- mizálására és biokemizálására, a környezetvédelemre és a termé­szeti erőforrások ésszérű kihasz­nálására irányult. Növekedett a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal megkötött licenc­szerződések száma. A tudományos-műszaki fejlesz­tés terén, valamint eredményeinek gyakorlati alkalmazásával elért eredmények még mindig nem fe­lelnek meg lehetőségeinknek és népgazdaságunk szükségleteinek sem. Főleg a tudományos-műsza­ki fejlesztés irányításában vannak kihasználatlan tartalékok. A kuta­tási kapacitásokat sem összpon­tosítjuk megfelelő ütemben a dön­tő fontosságú feladatokra. BERUHÁZÁSOK A tervszándékokkal összhang­ban és annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek a népgazdasági kapcsolatok, a beruházási munkák és szállítá­sok terjedelme a múlt évhez viszo­nyítva csökkent. Az első félévben 56,8 milliárd korona értékű beru­házási munkát és szállítást valósí­tottunk meg (a ,,Z“-akciók és a la­kossági akciók nélkül), ebből az építőipari munkák értéke 32,4 mil­liárd korona volt, a leszállított gé­pek és berendezések értéke pedig 24,4 milliárd korona. A múlt év azonos időszakához képest 2,4 (Folytatás az 5. oldalon) A gazdasági fejlődés lényegé­ben a tervszándékokkal össz­hangban alakult. Ez elsősorban az iparnak köszönhető; ebben az ágazatban fokozatosan megvaló­sulnak a várt szerkezeti változá­sok. Az első félévben folytatódott a termékegységre jutó anyagigé­nyesség csökkentése, s fokozato­san érvényesülni kezdett a szállí­tásigényesség csökkentésének irányvonala is. A népgazdaság tü­zelőanyag- és energiaellátása egészében véve folyamatos volt. Tovább szilárdult külgazdasági egyensúlyunk, mégpedig a nem szocialista országok viszonylatá­ban is, noha a külkereskedelmi árucserében növekedtek az aka­dályok. Ezek az akadályok az em­lített országok gazdasági válságá­nak elmélyüléséből, valamint a ka­pitalista országoknak a szocialista országokkal szembeni diszkrimi­nációs intézkedéseiből adódtak. Gazdasági életünkben tovább­ra is éreztette hatását számos fo­gyatékosság, amelyet eddig nem sikerült kiküszöbölnünk. Nem a legmegfelelőbb a tudományos- műszaki haladás eredményeinek érvényesítése népgazdaságunk­ban, nem érvényesítik kellőkép­pen az állóeszközök és a készle­tek kihasználásának fokozásával kapcsolatos követelményeket, nem gyorsítottuk meg az építke­zések ütemét, és nem biztosítot­tuk az új kapacitások folyamatos üzembehelyezését minden eset­ben. Esetenként a termelő és a nem termelő szrérában egyaránt előfordult, hogy nem vették figye­lembe a magas fokú gazdaságos­ság szükségszerűségét. A népgazdaságfejlesztésben felmerült problémák ellenére gaz­daságunkban érvényesültek a po­zitív fejlődési elemek. Sikerült tel­jesíteni a terv alapvető szándékát - megtartani a lakosság elért ma­gas életszínvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents