Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-23 / 173. szám, péntek
OJ szú 3 1982. VII. 23. Libanon Az elmúlt tíz nap legsúlyosabb tüzérségi összecsapása (ČSTK) - Az izraeli egységek ismét megsértették a tüzszünetet és tegnapra virradóra a Nyugat- Bejrút közelében levő dombokon elhelyezett nehézágyúkból, illetve a tenger felől ágyúnaszádok lőtték a libanoni főváros palesztinok lakta negyedét. Az izraeli légierő gépei ugyanakkor alacsony berepüléseket végeztek a körülzárt libanoni főváros felett és világító rakétákat szórtak le. A palesztin harcosok viszonozták a tüzet. Ez volt az elmúlt tíz nap legsúlyosabb tüzérségi összecsapása a térségben. Az AFP hírügynökség jelentése szerint Izrael Bejrút déli részéhez nehézkaliberű messzehordó ágyúkat helyezett át. A Reuter hírügynökség viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy teljes bizonytalanság fenyegeti a tíz nappal ezelőtt megkötött tüzszünetet a palesztin állások szüntelen támadása, illetve a Nyugat-Bejrutot körülzáró izraeli alakulatok átcsoportosítása miatt. Az izraeli ágyútűz röviddel azt követően kezdődött, hogy az izraeli parancsnokság beismerte öt katona elvesztését, akiknek a palesztinok a Bekaa völgyben állítottak csapdát. A WAFA az akció tényét megerősítette és hangsúlyozta, hogy a palesztin fegyveresek az Izrael által megszállt további területeken két hasonló akciót hajtottak végre. Az ostromgyűrűbe zárt Nyugat- Bejrútban szerdán a lakosság mintegy tízezer főt számláló spontán demonstráción tiltakozott az izraeli blokád ellen és követelték a Libanont megszállva tartó izraeli egységek távozását. Irán Basra irányába támad Súlyos veszteségek mindkét oldalon (ČSTK) - Az iráni hadsereg tegnapra virradóra újabb széles körű támadást indított az iraki állások ellen. A harctérről érkező jelentések meglehetősen ellentmondásosak és az sem derül ki belőlük, hol került sor az akcióra. Az ÍRNA iráni hírügynökség leszögezte, hogy a hadművelet színhelye nem messze Basra kikötőjétől „Káros“ Micui-acél (ČSTK) - Egy San Francisco-i bíróság 11,2 millió dolláros büntetés megfizetésére kötelezte a Micui japán acélipari társaságot. A cég törvénytelenül alacsony árak segítségével próbált behatolni az amerikai piacra. A Micui képviselői beismerték, hogy vétkesnek érzik magukat a vád által előterjesztett 21 pontban. A vád hivatalosan úgy hangzott, hogy a japán társaság kísérletet tett az Egyesült Államok érdekeinek megkárosítására és hamis adatokat próbált felmutatni az exportált acél árára vonatkozóan. Az eset az Egyesült Államok és Japán között dúló kereskedelmi háború szemléletes példája, amely a személygépkocsigyártásra, az elektrotechnikára és más ágazatokra is kiterjed. volt és az iráni alakulatok mintegy 7 kilométeres mélységbe hatoltak iraki területre. Az iráni parancsnokság közleménye azt állítja, hogy a nyolcórás összecsapásban négy iraki hadosztályt szétvertek, 100 tankot megsemmisítettek és nagy számú katonát megöltek. Az iraki vezérkar nyilatkozata nem vonja kétségbe, hogy újabb iráni offenzíváról van szó. Leszögezi azonban, hogy az iraki egységek ellentámadásba lendültek és a súlyos összecsapásokban több ezer iráni katonát harcképtelenné tettek, számos tankot és páncélozott járművet megsemmisítettek. Az iraki közlemény azt is tudtul adja, hogy július 13, vagyis az iráni offenzíva kezdete óta mintegy 13 000 iráni katonát megöltek. Merénylet (ČSTK) - Szerdán ismeretlen tettesek megtámadták és súlyosan megsebesítették Emmanuel Pelaez Fülöp-szigeteki külügyminisztert. Gépkocsivezetőjét a támadás során megölték. Ferdinand Marcos elnök nyolcéves kormányzása idején első esetben követtek el merényletet a kormány magas rangú képviselője ellen. Izraeli bombák nyomai Damúr- ban (CSTK-telefoto) Gromiko üdvözlete Olszowskinak (ČSTK) - Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter táviratban köszöntötte Stefan Olszowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét kinevezése alkalmából. A táviratban sok sikert kívánt tevékenységéhez annak érdekében, hogy tovább erősödjön a Szovjetunió és Lengyelország tartós barátsága és sokoldalú együttműködése, a szocialista közösség egysége. Bolívia Beiktatták az új elnököt (ČSTK) - Guido Vildoso Calderon tábornok, az újonnan kinevezett bolíviai elnök szerdán este tette le a hivatali esküt. Egyidejűleg az új kormány tagjai is - a 17 miniszterből 10 katona - letették az esküt. A külügyminiszteri tárcát Agustín Saavedra, a hadügymi- niszteri tárcát Alfredo Villarroel tábornok kapta. A szerdai eskütételre néhány órás késéssel került sor, mivel az újonnan kinevezett miniszterek közül többen nem tartózkodtak La Pazban, s ugyancsak ellentétek mutatkoztak a hadsereg egyes tagjai között a jelenlegi elnök személyével kapcsolatban. USA - Nyugat-Európa A kereskedelmi ellentétek kihatással lehetnek a politikai kapcsolatokra Bonni és római politikusok az Egyesült Államokban (ČSTK) - A kilencnapos nem hivatalos egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Houston kereskedelmi és politikai köreinek képviselőivel találkozott. Az összejövetelen a bonni kancellár hangsúlyozta, hogy a konfrontációval nem biztosítható a béke. A tényleges egyensúlyt csak a szerződéseken és az együttműködésen alapuló partnerséggel lehet elérni. Kijelentései egyértelműen a washingtoni politika általános bírálatával jelentettek egyet és kifejezték a nyugat-európai kormányok azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az Egyesült Államok korlátozni próbálja a kelet-nyugati kereskedelmet. Schmidten kívül egy másik bonni politikus, Otto Lambsdorff gazdasági miniszter is Washingtonban tartózkodik. Amerikai vendéglátóival folytatott kétnapos tárgyalásai során még nyíltabban tolmácsolta az önző amerikai politika nyugat-európai bírálatát. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nagyhatalmi előnyökre törekszik szövetségeseinek rovására. Úgy vélekedett, hogy veszélyes kereskedelmi helyzet alakult ki, amely könnyen a politikai színpadon is éreztetheti hatását. Schmidt kancellár egyébként San Francisco közelében megbeszélést folytatott George Shu|tz washingtoni külügyminiszterrel. A következő napokban a republikánus politikusok San Francisco-i klubjában találkozik a párt további vezető politikusaival, Caspar Weinberger hadügyminiszterrel, Henry Kissinger volt külügyminiszterrel és az elnök két tanácsadójával, William Clarkkal és Edwin Meese-zel. Még mindig nem világos, hogy Schmidtet fogadja-e Ronald Reagan. Egyenlőre nem jött létre megállapodás a találkozóról, ez is jelzi, az amerikai elnök és a bonni kancellár között rendkívül hűvösek a kapcsolatok. Emilio Colombo olasz külügyminiszter, aki szintén Washingtonban tartózkodik, ugyancsak találkozott Schultz külügyminiszterrel. Ez a találkozó volt Schultz első fontosabb eszmecseréje új funkciójában, melyről azonban semmit sem tettek közzé. Diplomáciai források azonban tudni vélték, hogy az olasz külügyminiszter tolmácsolta Shultznak kormánya mélységes aggodalmát az USA és Nyugat-Európa egyre feszültebbé váló kapcsolatai miatt. PORTUGÁLIA Veszélyben a forradalom vívmányai Az utóbbi hetekben gyakoribbá váltak a Portugáliáról szóló tudósítások, nem véletlenül, hiszen tovább éleződik az országban a társadalmi-politikai feszültség, a baloldal és a jobboldal harca. A múlt héten szerdán a parlament megszavazta a Legfesöbb Forradalmi Tanács felosztásáról szóló törvényjavaslatot. A döntést a kormánykoalíció pártjai - a szocialistákkal egyetértésben - vitték keresztül, a kommunisták a határozat ellen szavaztak. A parlamenti szavazás után egy nappal pedig több tízezren tiltakoztak Lisszabonban a döntés ellen, a nagygyűlés szónokai elítélték a kormány gazdaságpolitikáját, a dolgozók jogai ellen indított támadásait, azt az igyekezetét, hogy felszámolja a demokratikus vívmányokat. Mint ismeretes, Portugáliában a „vörös szegfűs“ forradalom 1947-ben megdöntötte a fasiszta diktatúrát. A többi forradalmi intézménnyel együtt alakult meg a forradalmi tanács is, mely a haladó katonatiszteket tömörítette, s az államfő tanácsadó testületeként szolgált. Többek között az is feladata volt, hogy gondoskodjék az alkotmány tiszteletben tartásáról, életbeléptetéséről. És itt kell aláhúzni, hogy nem lehet a forradalmi tanácsról beszélni az alkotmány, a körülötte kialakult vita, illetve az ellene indított támadások nélkül. A portugál alkotmány Nyugat-Eu- rópa leghaladóbb kormánya. Ennek alapján osztottak földet a parasztoknak, államosították a nagyüzemeket és bankokat, az ország gabonaraktárának nevezett Alentejo tartományban megalakultak az első szövetkezetek. Igaz, ez a folyamat nem tartott nagyon sokáig, mivel szinte természetes, hogy egy ilyen alkotmány ne csak szálka, hanem gerenda legyen a jobboldal szemében, mivel veszélyezteti a nagytőke érdekeit. Már a szocialista párti Mario Soares kormánya (1978-ban bukott meg, amikor szövetségre lépett a jobboldali CDS-szel), megkezdte - ha-még nem is olyan fokozott mértékben - az alkotmányellenes politika megvalósítását. Az őt követő kormányok méginkább ezt a vonalat követték. Már hetvenkilencben megkezdték a parasztoknak kiosztott földek visszaadását Alentejo tartományban a volt nagybirtokosoknak - karhatalmi segédlettel és emlékezetes rend- őrsortűzzel. A jelenlegi jobboldali kormánykoalíció Francisco Pinto Balsemao miniszterelnökkel az élen következetesen és erélyesen igyekszik felszámolmi a demokratikus, törvénybe iktatott vívmányokat. Ehhez pedig az alkotmány újrafogalmazása szükséges. Például a Sá Carneiro vezette kabinet 1979-ben előterjesztett ún. deszocializálási törvényjavaslatát is a forradalmi tanács vétózta meg, s ezzel akkor lényegében megvédte az alkotmányt. Érthető tehát, hogy a jobboldal az alkotmány mellett miért a forradalmi tanács ellen indította az össztüzet. A forradalmi tanács felosztásával egyébként Eanes köztársasági elnök jogkörét is megnyirbálták. Eanes katonapolitikus, korántsem nevezhető feltétlen balosnak, de eddigi tevékenysége nyilvánvalóvá teszi, hogy alkotmánypárti, nem ért egyet a kormányzatok) évek óta tartó jobbra- tartásával, hiszen személyesen is többször is figyelmeztetett a (jobboldali) diktatúra visszatérésének veszélyére. Nem lenne teljes a kép, ha nem emelnénk ki az ellentábort, és két fő erejét: a szakszervezeteket, amelyek szembehelyezkednek a kormánypolitikával, amely egyre nehezebb életkörülményeket zúdít a munkások nyakába, s a Portugál Kommunista Pártot, melynek sokkal nagyobb a befolyása - jelentősen felduzzadt a kommunistákkal szimpatizáló pártonkívüliek száma- mint a taglétszám alapján gondolni lehetne. A forradalmi tanács feloszlatásával a jobboldali kétségkívül lépéselőnyre tett szert. Ennek oka az is, hogy a baloldal képtelen az egységre éspedig nem a kommunisták hibájából. A Soares-féle szocialisták nem hajlandók együttműködni a kommunistákkal, hanem a legteljesebb mértékben kiszolgálják a jobboldal érdekeit, amit a múlt szerdai parlamenti szavazás is bizonyítja. Hiszen a kommunistákkal ellentétben hozzájárultak a tanács feloszlatásához, pedig ha a |avaslat ellen szavaznak, a kormánykoalíció pártjainak nem lett volna könnyű dolguk. A Balsemao-kabinet az alkotmányt is célba vette már. A sietség okát a lisszaboni tudósítók abban látják, hogy Portugália 1984 januárjában be szeretne lépni a Közös Piacba és így addig a nyugat-európai elvárásoknak megfelelően akarja átalakítani az alkotmányt, „visszacsinálni“ a haladó vívmányokat politikai és gazdasági téren egyaránt. Egyébként az alkotmánymódosítás tervezete elkészült, s már egy hónapja folyik róla a parlamenti vita. Veszélybe kerültek a „vörös szegfűs“ forradalom eredményei Portugáliában, ehhez nem fér kétség. Viszont ha az eltelt nyolc évről mérleget készítünk, azt is megállapíthatjuk, hogy még minden olyan kormány megbukott, amely népellenes politikát folytatott. Említettük már, hogy a Soares-féle szocialista kabinet vesztét is az okozta, hogy „lepaktált“ a jobboldalai. Ugyanez vonatkozik az őt követő Mota Pinto vagy Sá Carneiro kormányára is. Mindebből az a tanulság, hogy a portugál tömegek magukénak érzik a forradalom demokratikus eredményeit. A Balsemao-kormánynak is számolnia kell a következetes marxista alapállásból kiinduló Portugál Kommunista Párt harcos ellenállásával, a legtöbb munkást tömörítő Intersindical szakszervezet, valamint a szövetkezeti parasztság akcióival. Ez a parasztság már nem azonos azzal a megfélemlített tömeggel, ami a forradalom előtt volt, földet kapott, megízlelte a szövetkezeti mozgalom erejét, felszabadultabb, s nem lehet már egyszerűen kisemmizni. S ott vannak azok a csoportok- a politikai tabló sokkal színesebb annál, hogysem itt aprólékosan részletezni lehetne - amelyek bár nem nevezhetők kommunistabarátnak, mégsem értenek egyet a demokratikus intézmények felszámolásával. Elég ha Eanes köz- társasági elnökre és híveire gondolunk. A haladó katonatisztek tábora is még mindig számottevő befolyással bír, s a haladó értelmiség is többször hitet tett a vörös szegfű mellett. Úgy véljük, ezen erők következetes és határozott ellenállásával lehet csak megakadályozni a jobboldal további előretörését. MALINAK ISTVÁN Képviselőházi döntés az MX-program megkezdéséről (ČSTK) - Az amerikai Kongresszus képviselőháza szerdán csak nagyon kis többséggel - 212 szavazattal 209 ellenében - jóváhagyta az MX típusú stratégiai nukleáris rakéták gyártásának megkezdését. Az MX-programról folytatott tárgyalások részét képezik a Kongresszus két kamarájában párhuzamosan folytatott vitának, mely a Pentagon 177 milliárd dolláros új fegyverkezési programjáról szól. Az első kilenc MX rakéta, amelynek gyártásáról szerdán döntöttek, 1,14 milliárd dollárba kerül. A további 91 MX rakéta sorsáról a Kongresszus decemberben fog tárgyalni, amikor a kormány beterjeszti telepítésük végleges tervét is. Az MX-program összesen 50 milliárd dollárjába kerül Washingtonnak. A francia kormány a földgázüzlet mellett A francia kormány tegnap megerősítette, hogy Franciaország teljesíti a Szovjetunióval korábban megkötött szerződésekből eredő kereskedelmi kötelezettségeit. A miniszterelnöki hivatal nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a megállapodásoknak megfelelően teljesítik a szibériai gázvezeték építéséhez szükséges anyagok és berendezések szállítását Nyugat-Euró- pából. A dokumentum leszögezi, hogy a francia kormány nem fogadhatja el a szovjetellenes embargó kibővítésére június 18-án hozott egyoldalú washingtoni döntést és hasonló álláspontot foglal el a Közös Piac többi országa is. A nyilatkozat végezetül arra figyelmeztet, hogy az USA egyoldalú lépései nagy károkat okoznak az európai cégeknek és ártanak az amerikai-nyugat-európai együttműködésnek is. Az USA megfenyegette a Szovjetuniót Nyugat-Európával összekötő gázvezeték építésében részt vevő francia cégeket, ha nem tesznek eleget a Fehér Ház által elrendelt embergónak, a legkülönfélébb szankciókkal sújtják őket. Az államosított CGE konszernhez tartozó francia Alsthom-Atlantique céget azzal fenyegették meg az amerikai hatóságok, hogy lehetetlenné teszik az USA-ba irányuló exportját.
