Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-17 / 168. szám, szombat
m __________________________ NY ELVŐR A választékoskodás baklövései Mindig viszolyogtam a rendelkezik valamivel vagy valakivel kifejezés használatától, ha birtoklást kellett vele kifejezni, s inkább az egyszerűbb van valamije vagy valakije használata mellett döntöttem. Nem azért, mintha nem törekednék a kifejezések használatában választékosságra, hanem azért, mert ennek a szerkezetnek a használatát választékoskodásnak tartom. Természetesen magam is használom a rendelkezik valamivel vagy valakivel kifejezést, ha éppen azzal rendelkezik valaki, ami vagy aki rá van bízva, aminek a felhasználásáról vagy akinek a munkába állításáról ö dönt. Sőt még azt sem helytelenítem, ha mások ennek a szemléletnek alapján a van valamije helyett használják a rendelkezik valamivel-1, ha ez olyan dologra vonatkozik, amellyel - a birtoklás mellett - egy kicsit rendelkezni is lehet. Például: házzal, autóval stb. De bizonyára furcsának találjuk, amikor ilyen kapcsolatokban fordul elő a rendelkezik ige: „A beteg akkor már jellegzetes tünetekkel rendelkezik“; „A gyermeke testi hibával rendelkezik.“ Ez bizony már nem választékosság, hanem választékoskodás, még ha a szépítésre (eufemizmusra) való törekvés hozta is létre. Bár a tartalom sajnálkozásra ösztönöz, a kifejezésmód megmosolyogtat. Bizonyára mindenki helyesebbnek találja ezeket a mondatokat így: ,,A betegnek akkor már jellegzetes tünetei vannak“, vagy választékosabban. „A betegen akkor már jellegzetes tünetek észlelhetők“; „A gyermekének testi hibája van“, vagy: „A gyermeke testi hibás.“ Választékoskodásukban azok követik el a legnagyobb baklövést, akik személyekre vonatkoztatva használják a rendelkezik igét birtoklás kifejezésére, tehát a van valakije helyett. Gyakran hallunk és olvasunk ilyen mondatokat: „Két gyermekkel rendelkeznek“; „Én még nem rendelkezem feleséggel.“ Helyesen: „Két gyermekük van“, „Nekem még nincs feleségem." Itt sem nélkülözzük a megmosolyogtató példákat. Az egyik riportalany arra panaszkodott, hogy olyan anyóssal rendelkezik, aki vele is rendelkezni szeretne. Aki így beszél meg is érdemli az ilyen anyóst. JAKAB ISTVÁN A mellőzött birtokos jelző A Szlovák Nemzeti Felkelés legutóbbi évfordulóján „Felkelési szellemben“ címmel olvashattunk megemlékezést e jelentős történelmi eseményről. A cikkben szó volt egyebek között arról, „hogy a felkelési nemzedékhez hasonlóan feladatainknak becsülettel eleget tegyünk.“ Olvashattunk továbbá arról, hogy a Nové slovo első száma a „viharos felkelési napokban“ jelent meg, szerepel a cikkben még a „felkelési hagyaték iránti hűség“, a „ felkelési program“ kifejezés is. . A kiemelt minöségjelzős szerkezetek természetellenességére fölfigyel minden ép nyelvérzékű olvasó, s gondolkodás nélkül megmondja, hogy ezeket birtokos jelzős szerkezetté kell átalakítanunk: ,,A felkelés szellemében“, a felkelés nemzedéke“, „a felkelés viharos napjai“, a felkelés hagyatéka“, „a felkelés programja“. A birtokos jelzős szerkezet kerülése nem csupán a fent említett cikk sajátossága, a különböző témájú újságcikkekben szép számmal találjuk az ilyeneket: ,,E folyamatban továbbra is jelentős és pótolhatatlan szerepe van a tudományos-műszaki fejlődésnek, a népgazdasági hatékonyságot alapvetően befolyásoló tevékenységnek.“ A népgazdasági hatékonyság már nem is egészen egyértelmű, feltétlenül jobb a birtokos jelzős: „a népgazdaság hatékonysága“. Az ebben levő minőségjelzős szerkezet pedig egyenesen félreérthető: „Pártszervezetünk rendszeresen elemzi a termelési feladatok teljesítését... valamennyi szakaszon munkánk minőségi javítására törekszünk...“ A minőségi javítás és a minőség javítása két különböző jelentésű szerkezet. A mondatban ez utóbbi a helyénvaló: „...valamennyi szakaszon munkánk minőségének javítására törekszünk...“; minőségi javítás-t ugyanis csak javítóvállalatok végezhetnek. Publicisztikánk nyelvhasználatában gyakran szerepel minőségjelzős szerkezet olyan jelentés jelölésére, amelyre az általános nyelvszokás birtokos jelzős szóösszetételt szentesített. Az efféle minőségjelzős kapcsolatok, mint amilyen ebben is van, nem ismeretlenek számunkra: „A termelésben nem érjük el például az anyagi fogyasztás tervezett csökkentését.“ Az anyagi fogyasztás a „materialna spotreba“ tükörmása. A pontosabb fogalmazás ilyen szóhasználatot kíván: „A termelésben nem érjük el például az anyagfogyasztás tervezett csökkentését.“ A jelzős szerkezetekkel kapcsolatos problémákat töményen tartalmazza ez az idézet: „...a mezőgazdasági bruttó termelésnek 6,2 százalékkal kell növekednie a növényi termelés kifejezett előnyével...“ Birtokos jelzővé, illetve összetétellé alakítva a minö- ségjelzös szerkezeteket így javíthatnánk: „... a mezőgazdaság bruttó termelésének 6,2 százalékkal kell növekednie, a növénytermesztést kifejezetten előnyben részesítve...“ Ebben az esetben a magyar közéleti-publicisztikai nyelvhasználatban általában érvényesülő jelenségről van szó. Nyelvművelőink már korábban is rámutattak, hogy az újságnyelv gyakran használ birtokos jelzős szerkezet helyett minőségjelzőset. (Szende A. - Károly S. - Soltész K. A szép magyar nyelv, Minerva bp. 1967. 146. old.). Nálunk ezt a tendenciát sokszorosan felerősíti a szlovák, illetve a cseh nyelvi hatás. A felhozott pélcják sokasága meggyőzően bizonyítja ezt. MORVAY GÁBOR Ami megterem, ne vesszen kárba! Tűzvédelmi körszemlén a szögyéni (Svodín) Barátság Efsz-ben A dombos vidék gabonatábláin beérett a termés, aratásra vár a határ. Amikor Szőgyénbe érünk, a helyi hangszóróban szintén erről hallhatnak a falu lakosai. Szélkuszálta mondatfoszlányokban jut fülünkbe a hirdetés lényege: kérik, figyelmeztetik a szülőket, hogy az elkövetkező napokban jobban vigyázzanak gyermekeikre, s így közvetve segítsék elő, hogy a betakarítás folyamán ne forduljon elő tűzvész és baleset. A művelődési ház előcsarnokának faliújságjain plakátok, a betakarítás megszervezését ismertető feliratok hozzák közelebb az aratási hangulatot. Mégsem pontosan efelöl érdeklődtünk. Bennünket inkább a Barátság Efsz tűzvédelmi felkészültsége, megszervezésének kérdései foglalkoztatnak. Időszerűen a betakarításra összpontosítva. S ajtótájékoztató a tanácsteremben. Mindenki eljött, aki csak valamilyen módon érdekelt a tűzvédelemben, a termés veszteségmentes betakarításában. Szlovákiai, járási és helyi szinten, több megvilágításban egyazon téma a napirenden. Figyelmeztető adatok és intézkedésekbe tömörített szándékok jutnak gyors egymásutánban a jegyzetfüzetekbe. Vitaindítót Ján Fogaš alezredes, az SZSZK Belügyminisztériuma Tűzvédelmi Főigazgatóságának munkatársa tart. - Gabonaszükségletünk fedezésében önellátásra törekszünk - kezdi mondanivalóját s egyre értékesebbé válik minden, ami megterem. Különösképpen ilyenkor, a betakarítás idején veszélyezteti a földművesek munkájának eredményeit a tűz réme. Ezért fontos ebben az időszakban jobban odafigyelni a tűzvédelmi előírások betartására. Nem kevésbé mellékes a megelőző intézkedések foganatosítása sem, s ez kiváltképp vonatkozik az évelő takarmányok feldolgozási és raktározási időszakára. Hiszen a tavalyi kimutatások egyértelműen jelzik, hogy ezalatt a tűz a tömegtakarmányokban nagyobb anyagi károkat okozott, mint a gabonafélék esetében. Meghaladta a 3,3 millió koronát, míg a gabonabetakarítás és szalmatárolás közben keletkezett öttel több tűzesetből „csupán“ közel 1,1 millió korona anyagi kárt mutattak ki. Persze, ez utóbbi sem lebecsülendő, de érezhetően kevesebb, mint az előző. S még valami: a tömegtakarmányok tárolása során azért is szükséges a tűzvédelmi intézkedések megszigorítása, mert a fűtő- és gázolajtakarékosság következtében kevesebb lucernalisztet állítanak elő, és így a tömegtakarmányok szárítása és tárolása nagyobb részt hagyományos módon történik. Intők és elgondolkoztatok azok az adatok, amelyeket Ján Fogastól hallottunk. Tavaly az ellenőrző szervek több mint 13 esetben jegyeztek fel tűzvédelmi hiányosságot az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó szövetkezetekben és állami, gazdaságokban. Ebben a reszortban szám szerint 290 tűzesetről értesítettek, s az anyagi kár közel 13,8 millió korona, ami több az előző évinél. Ugyanúgy növekedett az aratás alatti tüzesetek száma is. Szlovákiában az idei év első hat hónapjának mérlege kimutatja, hogy csökkent a tűzesetek száma és az általuk okozott kár is. A mezőgazdaságban viszont májussal bezárólag felemás képet kaptunk, mert bár kevesebb volt a tüzeset, de az anyagi kár a tavalyihoz viszonyítva mégis nagyobb lett. Az idei betakarítás során a tűz eddig már ötször pusztított. O—őgyénben, a Barátság Egységes Földművesszövetkezet földjein inkább kukoricatermesztéssel foglalkoznak. így összesen csupán 1100 hektár búzát és 370 hektár árpát kell be- takrítaniuk. Az aratáshoz 23 kombájn, 3 szalmabálázó és 105 ember áll rendelkezésükre, de segítségre várnak máshonnan is. Dióhéjban ennyit mond az aratásró' Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke, majd tűzvédelmi tapasztalataikat, intézkedéseiket boncolgatja. Tanultak saját és mások régebbi tűzeseteiből. Mindenki megkapta és elsajátította feladatát, s a téma újfent napirendere került az aratás előtti aktívaértekezleten is. Tűzvédelmi felszerelésük adott: a kombájnok csoportos bevetésekor készenlétben lesz egy vízzel megtöltött tartály- kocsi és egy lánctalpas eke, valamint a szükséges számú traktor és terepgépkocsi, mellyel a helyszínre szállíthatnák a tűzoltó készülékeket. A raktárban és a szárítóban is minden készen áll, „a helyszínen még többet megtudunk“ - ígéri az elnök. K ovács Ferenc es Szász Gyula, tűzvédelmi technikus társaságában indulunk a szövetkezetbe. Útközben arról faggatjuk őket, hogyan viszonyulnak az emberek az előírások megtartásához, mennyire érzik azok fontosságát. Megnyugtató választ kapunk. A gazdasági eredmények elérésében túlsúlyban van a tagság felelősségérzete a közös iránt.- Más kárán tanulva egy aprósággal javítottunk itteni tűzvédelmi felkészültségünkön - mutat az elnök a szárító melletti létrára. - Ehhez rögzítettünk egy csövet, s ha netán gyors beavatkozásra lenne szükség, nem kell a létrán felmászva cipelni a tömlőt, hanem elég, ha valamelyik magasabb szinten bárki ráhúzza a csőre és már olthat is vele. Ehhez mindösz- sze két percre van szükségünk, utána rögtön beavatkozhatunk. Körülnézünk a gazdasági udvaron. Több helyen látjuk a tűzoltó- készülékeket. Szász Gyula hozzáfűzi: 1-Talán a kelleténél háromszor több van belőle. Csupán tavaly százezer koronát adtunk ki vásárlásukra. A szárítótól néhány méterre az épület csücskében dohányzósarkot pillantunk meg, elöl meg betévedünk az egyik raktárba. A gerendán látható figyelmeztetések közt szembeötlő a tüzeset bejelentésének hívószáma. Mikor az egyik tűzoltókészülékhez lépünk, valaki kíváncsiságból felteszi a kérdést a raktárosnak: „Honnan tudja, hogy a palackban van valami és nem üres?“ Nyugodt mozdulat után, ugyanilyen válasz következik: „Minden évben ellenőrzik és lepecsételik. Ha a pecsét nincs megsértve, akkor a palack nem lehet üres.“ Hiába is akarjuk őket valamilyen fogyatékosságon rajtakapni, mindenre kielégítő választ kapunk. H árom szövetkezet van országunk területén, melynek életét, és munkáját színes filmen is végignézhetik a látogatók. Néhány napja még filmkockákon láttam a szőgyéni aratás pillanatait, de ha most lennék köztük, a valóságban nézhetném meg néhány mozzanatát. Helyette kezemben a szövetkezet betakarítás alatti tűzvédelmi intézkedéseinek pontos kimutatása. Ebből és az ott szerzett tapasztalatokból következtetek: ha mindenki eszerint végzi feladatát, aligha lesz gondjuk tűzoltással az idei aratás során. J. MÉSZÁROS KÁROLY Új módszerekkel A komplex szocialista racionalizáció a Bratislavai Priemstavban Az ésszerűsítés a hatékonyság növelésének jelentős erőforrás^. A racionalizációs tevékenységet főleg az élőmunka-, valamint az anyag- és energiaigényesség csökkentésére irányítjuk. A mű- szaki-fejlesztés és az ésszerűsítés programjára úgy kell tekinteni, mint a gazdasági tervfeladatok teljesítésének nélkülözhetetlen útjára. E kérdésnek nagy fgigyelmet szentelnek a Bratislavai Priemstav vállalatnál is. A műszaki-fejlesztésben és a komplex szocialista racionalizáció terén elért eredményeikről Michal Diamant mérnökkel, a vállalat műszaki-fejlesztési osztályvezetőjével beszélgettünk.- Jellemezné röviden a vállalat komplex szocialista racionalizációs programját?- Kiindulva a komplex szocialista racionalizációs program fontosságából és a műszaki fejlesztésben betöltött szerepéből, 1982- re is kidolgoztuk az ésszerűsítési programot. Az utóbbi években a komplex szocialista racionalizáció terve túlnyomórészt a volumenmutatók növekedésének biztosítására szolgált. Az idén azonban - az egész építőiparhoz hasonlóan - a mennyiségi mutatók lényegében a múlt évi szinten maradnak, s így a racionalizációs programunkat azoknak a kedvezőtlen hatásoknak a kiküszöbölésére irányítjuk, amelyek termelési programunk szerkezetváltozásából és a csökkentett tüzelőanyagenergetikai forrásokból adódnak.- Milyen módon valósítják meg a komplex racionalizációs programot?- Mintegy 80 százalékban a műszaki fejlesztéssel és 20 százalékban a munka ésszerűbbé tételére vonatkozó intézkedések foganatosításával. A program teljesítésével csökken a munkaerőigényesség, 212 dolgozóval kevesebbre lesz szükségünk, megtakarítunk 500 tonna fémet, jelentős mennyiségű energiát, 780 tonna cementet, 17 köbméter fűrészárut, 10 tonna aszfaltot és két tonna polisztirént. A műszaki fejlesztésben főleg a mély alapozási technológia további bővítéséről, szélesebb körű alkalmazásáról van szó. Új technológiai eljárásokat alkalmazunk ipari objektumok építésében is. Tavaly jó eredményeket értünk el a könnyűelemek szerelésében is, mégpedig az atipikus mozgóállványok segítségével. Úgy tervezzük, hogy ezt a technikát az összes nagy termelő csarnok építésénél, szerelésénél fokozatosan alkalmazzuk. Az idén ugyancsak tovább folytatjuk az építésben a vegyipari termékek szélesebb körű alkalmazását is. Főleg a mű anyagcsövek, valamint a műanyagból készült ablakkeretek felhasználásának bővítésére gondolok. Az alapvető építőipari munkákat végző üzemeinkben a műszaki fejlesztés terén előtérbe helyezzük a monolitikus szerkezetek szerelésének iparszerűvé tételét, a betonkeverék szivattyú segítségével történő továbbítását stb. Az elmúlt években kibontakozott sikeres és eredményes újítómozgalomnak köszönhetően a dolgozók kezdeményezése az idén újabb lendületet vett, s nagy mértékben elősegíti munkánk hatékonyságának növelését.- Hogyan értékelné az első félévben elért eredményeiket?- Egészében véve teljesítettük gazdasági feladatainkat, s ez nagy mértékben a mélyalapozási technológia nagyobb fokú alkalmazásának és a többi korszerű technológiai eljárás alkalmazásának köszönhető. Persze, nagy szerepe van eredményeink elérésében az újítómozgalomnak is. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy számos, már a múltban is alkalmazott korszerű technológia alkalmazásában sajnos nem léptünk előbbre. A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy a munka ésszerűsítésére vonatkozó program megvalósításában sem teljesítettük valamennyi feladatunkat. Ezek azt jelzik, hogy e területeknek az előttünk levő időszakban megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, ha az 1982-re kidolgozott komplex racionalizációs programot maradéktalanul teljesíteni akarjuk. DUŠAN ŠURAN ÚJ SZÚ 4 1982. VII. 17. \
