Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-15 / 140. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. VI. 15. Igyekezetben nincs hiány Egy lépéssel a többiek előtt... ľ/iterjedt, sokirányú az egysó­r\ ges földművesszövetkezet pártalapszervezetónek működé­se. Erre a következtetésre jutot­tam Pál Márton elvtársnak, az új- básti (Nová Bašta) Medves Efsz pártalapszervezete elnökének tá­jékoztatójából. Mert a pártszerve­zet nemcsak a szövetkezet gaz­dálkodásának kérdéseivel foglal­kozik, hanem gondoskodása öt község életére, fejlesztésére ter­jed ki. Beszélgetésünk elején az elnök utal arra, hogy hazánknak ezen a táján, a Medvesalján más vidé­kekkel összehasonlítva talán még jobban megmutatkozik az utóbbi évtizedekben megtett előrehala­dás. Az egykor gazdaságilag a legfejletlenebbek közé tartozó, ,,isten háta mögötti“ területen nemcsak a községek arculata vál­tozott meg a felismertietetlenségig - előnyükre hanem az emberek életmódja, gondolkodása is. En­nek a fejlődésnek az előrevitelé- ben mindenkor a mozgatóerót, a rúgót jelentették a pártszerveze­tek, a kommunisták. Kezdve azok­tól a mozgalmas időktől, amikor szinte emberfeletti erőfeszítéssel, lankadatlan kitartással előkészí­tették, megvalósították a termelés kollektivizálását, majd fokról fokra, szüntelenül elősegítették a szö­vetkezeti gazdálkodás magasabb szintre emelését. Idekívánkozik az emlék, amit Pál Márton felidéz:- A közös gazdálkodás szerve­zésének idején az agitátorokkal többször felkerestünk egy nagy családú gazdát, aki több fiával együtt művelte földjeit. Sok múlott azon, hogy ezt a szorgalmas, köz- tiszteletben álló embert megnyer­jük a szövetkezeti gazdálkodás­nak, érthető tehát, hogy nem saj­náltuk a fáradságot meggyőzésé­re. Egyik este ezekkel a szavakkal engedett utunkra a gazda: „Egy­magám nem dönthetek ilyen fon­tos dologban, de megbeszélem a fiaimmal, s holnap megmondom, hogy aláírjuk-e a belépési nyilat­kozatot.“ Az idős férfi másnap fekete ru­hában, hófehér ingben - mint nagy ünnepen - nyitott be az iro­dába, ahol már együtt volt az agi­tátorok törzskara. „Úgy döntöt­tünk, hogy aláírom“ - jelentette ki, s íráshoz nem szokott, munkától megvastagodott ujjai közé fogott tollal ünnepélyesen odasercegtet- te nevét az asztalra készített űr­lapra. Kifelé menet elgondolkodva hozzám fordult: „Márton fiam, azért egy kicsit félek, hogy a kö­zösben még kenyeret sem eszünk.“- A jövőben szilárdan bízva azt válaszoltam neki: „Nemcsak ke­nyeret, hanem kalácsot is eszünk András bácsi, ebben biztos lehet“- meséli az elnök. S évek múltán, a szövetkezet megerősödése lát­tán - igazat adott nekem az öreg. Nyugdíjas korában többször talál­koztam vele az utcán, amikor az üzletben vásárolt fonott kalácsot vitte haza. Mondogatta is, hogy „beteljesedett a szavad Márton“. Sokszor intett bennünket: „Úgy vigyétek a dolgot, úgy gazdálkodja­tok, hogy minden rendben le­gyen!“ Igyekezetben nem volt, és ma I sincs hiány. Ezt mutatja a szövetkezetek fejlődése külön- külön, majd az egyesítés - Újbást, Óbást, Tajti, Vecseklő és Hidegkút efsz-einek egybeolvadása után- a több mint két és fél ezer hektáros nagy közös gazdaság­ban is. Igazolják ezt az idei ered­mények is, amelyekért a Medves Efsz tagjai megkapták a Rima- szombati (Rimavská Sobota) Me­zőgazdasági Termelési Igazgató­ság vándorzászlaját.- Iparkodunk, hogy ezt az elis­merést egész évben kiérdemeljük- fejezi ki a pártelnök a szövetke­zet kommunistáinak és többi dol­gozójának elhatározását. Meghaladja a száz főt a párt­alapszervezet tagjainak és tagje­löltjeinek száma. Többségük a szövetkezetben dolgozik. A ki­lenc tagú vezetőség a munkater­vek kidolgozásakor a felsőbb párt­szervek határozataiból és a gaz­dasági feladatokból indul ki. A ha­tározatokat elsősorban a pártbi­zottsági tagok révén viszik át a részlegszervezetekbe, s a kitű­zött feladatok teljesítését a követ­kező taggyűlésen ellenőrzik, a hosszabb időre szóló feladatok megvalósítását rendszeresen fi­gyelemmel kísérik. A pártalapszervezetben a párt­feladatok kitűzésekor igyekeznek az időszerű célok elérését, a konkrét kérdések megoldását biztosítani. A központi bizottság 6. ülésének döntéseit saját feltétele­ikre applikálva a bizottság pártfe­ladatul adta Csirke Ernő szövetke­zeti elnöknek, mint kommunistá­nak, hogy gondoskodjon minden talpalatnyi föld megműveléséről. Az olyan területeket, amelyeket a nagyüzemi gazdaság nem tud hasznosítani, a nemzeti bizottság­gal együttműködve a kisállatte- nyésztőknek adták használatba.- Szövetkezetünkben nincs megműveletlen föld - jelentette ki a pártelnök. A kisállattenyésztők még az állami utak és a vízfolyá­sok töltéseinek termését sem hagyják kárba veszni. A legfontosabb termelőesz­közzel, a földdel való egyre jobb gazdálkodást tartja szem előtt a pártszervezet akkor is, ami­kor a termelési feladatok túlteljesí­tésére, a nagyobb hektárhoza­mok elérésére mozgósítja a dol­gozókat. A dohánytermesztésben- amely a közös gazdaság egyik jól jövedelmező termelési ágazata- dolgozó szocialista munkabrigá­dok kötelezettséget vállaltak, hogy az eddigi száznegyvenöt hektár területen elért termelés mennyisé­gét az idén száznegyven hektáron kitermelik. Az öt hektár földet így más, társadalmi szempontból fon­tos növény termesztésére fordít­hatják. A dohánytermesztés gaz­daságosságának növelését, fűtő­anyag megtakarítását célozzák azok az intézkedések, amelyek a szárításnál a napenergia kihasz­nálására irányulnak. A magyar gyártmányú szárítók fölé nagy fe­lületű lemeztetőt építenek - ma­gyarországi tapasztalatok alapján -, s ezáltal a nap melege nagy­ban hozzájárul a szárítók kívánt hőfokának eléréséhez, kevesebb tüzelőanyagra van szükség. A körzet öt községében a Nem­zeti Front választási programjai­nak valóra váltására rendszeres figyelmet fordítanak a pártalap­szervezet részlegszervezetei. A kommunisták mozgósító mun­kája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Z-akcióban kiépítették az üzletek szükséges hálózatát. A hetedik ötéves tervidőszak fela­datai között szerepel a központi község, Újbást vendéglátó üze­mének felépítése is. A falvakban jelenleg a zöldövezetek létesíté­sén fáradoznak. A nemzeti bizott­ság által vásárolt díszfákat és -bokrokat a lakosság közreműkö­désével kiültették. A községek fejlesztésében, a lakosság közéleti aktivitásában tevékeny szerepet játszanak a tö­megszervezetek. A pártalapszer­vezet körzetében harminchárom alapszervezetük működik. Pál Márton elvtárs kiemeli, hogy mun­kájuk serkentésével a pártszerve­zet - elsősorban e szervezetek­ben dolgozó tagjai útján - rend­szeresen foglalkozik. A tömeg­szervezetek tagjai - kiváltképpen az ifjúság, de a többiek is - aktí­van részt vesznek a választási programok teljesítésében és más társadalmi tevékenységben, segí­tenek a szövetkezetnek az idény­munkák megnövekedett feladatai­nak elvégzésében. A pártelnök beszélgetésünk végén így összegezte a kommunistáknak a fejlődéshez való hozzájárulását: „A párttagok általában mindig egy lépéssel a többiek előtt járnak, kiemelked­nek közülük. így van ez a munká­ban, a közéletben, a kulturális te­vékenységben és a magánéletben is. GÁL LÁSZLÓ ÉLET, MUNKA, EREDMÉNYEK A HEGY TETEJÉN A völgyben szemerkél az eső, a felhők olyan közelinek tűnnek, hogy kézzel is elérhetőnek érzi az ember. A merész kanyarok, több kilométeren egymást követő szer­pentinek nem engedik, hogy az ember az időjárással, a táj szép­ségével foglalkozzon. Minél ma­gasabbra jutunk, annál jobban oszlanak a felhők, ritkulnak a fák. A szilicei fennsík fölött ragyog a Nap. A falut körülvevő erdők vadban gazdagok, a vidék a vadá­szok paradicsoma. De mi terem itt meg, közel hatszáz méter tenger­szint feletti magasságban? Erről beszélgettünk Fazekas Árpád - mérnökkel, a szilicei (Silice) Vö­rös Zászló Egységes Földmű- vesszövetkezet elnökével.- Valóban mostohább termé­szeti viszonyok között gazdálko­dunk - mondja az elnök -, mint az alacsonyabb vidékeken fekvő szö­vetkezetek. A természeti feltételek szövetkezetünk gazdasági jellegét is meghatározzák. Mindössze 510 hektár szántónk van, összterüle­tünk 1280 hektár. Búzát, árpát, burgonyát, takarmányféléket ter­mesztünk. A kukorica nálunk nem érik be, ezért csak silókukorica termesztésével foglalkozunk. Szö­vetkezetünk fő profilja az állatte­nyésztés. Az egyik legsikeresebb ágazatunk ebben a szakágazat­ban az anyakocatenyésztés. Egy anyától évente 19-20 malacot vá­lasztunk el. Az elválasztott mala­cokat más szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak adjuk át továbbnevelésre és hizlalásra. Te­hénállományunk 280 fejőstehén­ből áll. A tejtermelés terén köze­pes eredményt érünk el, a tehe- nenkénti és évenkénti átlagos tej­hozam 2800 liter. Ebben nagy szerepe van a legelőink minősé­gének. A mintegy 600 hektár lege­lőterületünknek nyolcvan százalé­ka sziklás, géppel müvelhetetlen, kaszálásra alkalmatlan. Ezért ezeknek a területeknek a kihasz­nálására tervbe vettük a juhállo­mány növelését. Jelenleg 1010 ju- hunk van, az év végére ezt az állományt 1300 darabra növeljük, s a jövőben is gyarapítjuk.- Nehézségeink vannak - foly­tatja az elnök -, de az eredménye­ink jók. Ezek teszik lehetővé a fo­kozatos beruházásokat. A közel­múltban szalmaízesító állomást létesítettünk, s dolgozóinknak átadtunk hat összkomfortos la­kást. Megkezdtük egy hatvan va­gon befogadására alkalmas siló­gödör építését. Tervbe vettük az új központi javítóműhely építését. Gépparkunk kilencven százalékát felújítottuk. 1984-ben átadunk egy ötszáz férőhelyes új juhistállót is. Terveink, feladataink nem kicsik, dolgozóink munkakedvében, szakképzettségében azonban nincs hiány. Jelentős létesítménye a szövet­kezetnek a faiskola is. Évente tíz­ezer törpe és középmagas gyü­mölcsfát adnak el. A faiskola hét hektáron terül el. Magyar József vezetésével tizenkét tagú brigád gondoskodik nagy szakértelem­mel a facsemeték neveléséről. A dolgozókról való szociális gondoskodás jó. A lakásigényeket ki tudják elégíteni, az üzemi étke­zés jó minőségben és mennyiség­ben biztosított. A dolgozók gyer­mekei az olomouci és a Liptovský Mikuláši-i járásban nyaralhatnak. Nagyon kedves, egészséges, mondhatnánk romantikus ötletet valósított meg a szövetkezet a gö- möri (Gemer) Egységes Földmű­vesszövetkezettel karöltve. Nya­ranta harminc gyermek részére lovaglást lehetővé tevő pionírtá­bort létesítettek a szilicei fennsí­kon. Az ellátást, oktatást, felügye­lőket a sziliceiek, a lovakat a gö- möriek biztosítják. Hazánk egyik gyönyörű vidékével, egészséges sporttal ismerkedhetnek a gyere­kek. Ez az ötlet is, akárcsak vala­mennyi eredményük, munkasze­retetük méltó dicséretet érdemel. FECSÓ PÁL A három legjobb újító, Takács Barna, Hegedűs Zoltán és Lipták László is elismerésben részesült. (Ivan Šestina felvétele) TARTÓSAN AZ ÉLVONALBAN A vörös zászló még jobb munkára ösztönöz A terv teljesítése már több mint egy évtizede nem okoz gondot a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyár dolgozói­nak. Bármilyen nehézség is merül fel évközben, az év végére egye­nesbe kerülnek. A dolgozók kez­deményezése, a szocialista mun­kaverseny, meg a jó szervező- munka segítette át őket a nehéz­ségeken, szerzett hírnevet a fennállásának 100. évfordulója megünneplésére készülő gyárnak, amely a múlt évi eredményei alap­ján elnyerte a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös zászlaját. Mi rejlik a tény mögött, mit mu­tatnak a gazdasági eredmények? Elsősorban azt, hogy a múlt évben a kezdeményező tervezés alapján lényegesen többet vállaltak a köz­ponti tervben meghatározottaknál. Tudatos, rperész cselekedet volt ez, de nemcsak hogy állták szavu­kat, hanem a megnövekedett fela­dataikat túl is teljesítették, például az árutermelés terén 7 százalék­kal. Ugyanakkor megtakarítottak 2,5 millió korona értékű anyagot és energiát. A dolgozók eredeti kötelezett­ségvállalásának értéke 1,7 millió koronát tett ki. A kezdeményező terv készítése során ezt kétszer is módosították, így lett az értéke 3,2 millió korona, de az év végére ezt is csaknem egymillió koronával túlszárnyalták. Mindez jó szervező és politikai nevelő munkáról ta­núskodik, arról, hogy ott, ahol a dolgozók és gazdasági vezetők egy nyelven beszélnek, az ered­mény sem marad el. A kitűzött célok elérésében segített az újító­mozgalom még nagyobb felkaro­lása. Az elfogadott és a gyakorlat­ban érvényesítettt újítások évi 215 000 korona hasznot hoztak a gyárnak. Tavaly különösen kitett magáért a cellulózgyártó részleg, amely a részlegek és a műhelyek Szocia­lista munkaversenyében a szaká­gazat keretében a második félév­ben az első helyen végzett. Mivel az új létesítmények beindításának késése ezt szükségessé tette, el­ső ízben lépték túl a nem fehér cellulóz gyártása terén a 31 ezer tonna évi teljesítményt, mégpedig 554 tonnával. A fehér cellulóz ter­melése terén is a tervezett 20 ezer tonnán felül 1084 tonnát termel­tek. Senki sem adott nekik ilyen feladatot, csak megemlítették a szakágazat vezetői, hogy mind­két cellulóztípusra szükség van, s a gömörhorkaiak értettek a szó­ból. Nem sajnálták a fáradságot, amelyet a többletnyersanyag be­szerzése okozott. A dolgozók is megértették, hogy népgazdasági érdekről van szó, s a karbantartók is, hogy a folyamatos termelés feltételeinek a megteremtése az ő vállukon fekszik. Kitett magáért az egyik legfiata­labb részlegük. Nemrég indult be Gömörhorkán két külföldi gépso­ron az egészségügyi betétek gyár­tása, amellyel devizát takarítanak meg népgazdaságunknak. A gép­sort üzembe helyező szakembe­rek a felfutás évében, tehát 1981- ben, 58 millió darab gyártását ga­rantálták. A gyár vállalva az ezzel járó kockázatot, 60 milliót vett be a tervbe. S hogy jól számoltak, azt az is bizonyítja, hogy ezt is 1,5 millió darabbal túlszárnyalták. A vörös zászlót ünnepélyes ke­retek közt vették át. Együtt örültek annak, hogy igyekezetüket ilyen nagyra értékelték. Balázs István igazgató a zászló átvételekor kifej­tette, hogy ez az elismerés még jobb munkára ösztönzi a gyár kol­lektíváját, amely felkészült az idei év feladatainak teljesítésére is. Er­ről tanúskodik az, hogy az év négy hónapja alatt 3,3 millió koronával teljesítették túl a tervüket. Mindent megtesznek azért, hogy a tervidő­szak további éveiben is hasonló eredményeket érjenek el, noha újabb, összetettebb feladatok vár­nak rájuk. Például július elsejétől beindult a lúgsűrítő részleg, amely lehetővé teszi, hogy az eddigiek­nél 40 százalékkal kevesebb lúg kerüljön a Sajóba. Az eddig csak szennyezést okozó melléktermék­ből olyan terméket állítanak elő amelynek elsősorban az építőipar veszi majd hasznát. Vannak to­vábbi terveik is, például a lúg na­gyobb fokozatú sűrítése, s nem utolsósorban az egészségügyi be­téteket gyártó részleg további bő­vítése. A gömörhorkaiak nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók terén is kitettek és kitesz­nek magukért. Újabb, szebb mun­kasikerekkel akarnak hozzájárulni a gyár fennállása 100. évforduló­jának méltó megünnepléséhez. N. J. Gyermeknapi ajándék A nemzetközi gyermeknap al­kalmából bensőséges ünnepsé­gen adták át a dunaszerdahelyi járás (Dunajská Streda) Várkony (Vrakuňa) községében az új, 60 gyereket befogadó új üzemi óvo­dát és bölcsődét. Az Elektrosvit helybeli üzeme által felépített léte­sítmény értéke két és fél millió korona. A kis ünnepség résztvevői meg­hallgatták Magyarics Vince elv­társnak, a járási pártbizottság ve­zető titkárának beszédét, aki ki­emelte az Elektrosvit n. v. várkonyi üzemében a szociális program tel­jesítésének eredményeit és kö­szönetét mondott azoknak a dol­gozóknak, illetve szervezeteknek, amelyek hozzájárultak ennek a szép műnek az elkészítéséhez. Ezt követően Horony elvtárs, az üzem igazgatója, a többi közölt megállapította: „Szociális progra­munk elsőrendű célja az adott lé­tesítmények megújítása, s ezzel párhuzamosan újak építése. Örömmel állapítjuk meg, hogy ki­tűzött feladatainkat te^esttottük, s ennek keretében efcészüt az az üzemi óvoda és bölcsödé is.** Az ünnepség zárórészében szakszervezeti kitüntetéseket, dísz­okleveleket és pénzjutalmat kaptak a létesítmény építésében legnagyobb érdemeket szerzett üzemi dolgozók. Nyolc további dolgozó átvette az üzem vezeté­sének díszoklevelét. (b. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents