Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-15 / 140. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. VI. 15. Igyekezetben nincs hiány Egy lépéssel a többiek előtt... ľ/iterjedt, sokirányú az egysór\ ges földművesszövetkezet pártalapszervezetónek működése. Erre a következtetésre jutottam Pál Márton elvtársnak, az új- básti (Nová Bašta) Medves Efsz pártalapszervezete elnökének tájékoztatójából. Mert a pártszervezet nemcsak a szövetkezet gazdálkodásának kérdéseivel foglalkozik, hanem gondoskodása öt község életére, fejlesztésére terjed ki. Beszélgetésünk elején az elnök utal arra, hogy hazánknak ezen a táján, a Medvesalján más vidékekkel összehasonlítva talán még jobban megmutatkozik az utóbbi évtizedekben megtett előrehaladás. Az egykor gazdaságilag a legfejletlenebbek közé tartozó, ,,isten háta mögötti“ területen nemcsak a községek arculata változott meg a felismertietetlenségig - előnyükre hanem az emberek életmódja, gondolkodása is. Ennek a fejlődésnek az előrevitelé- ben mindenkor a mozgatóerót, a rúgót jelentették a pártszervezetek, a kommunisták. Kezdve azoktól a mozgalmas időktől, amikor szinte emberfeletti erőfeszítéssel, lankadatlan kitartással előkészítették, megvalósították a termelés kollektivizálását, majd fokról fokra, szüntelenül elősegítették a szövetkezeti gazdálkodás magasabb szintre emelését. Idekívánkozik az emlék, amit Pál Márton felidéz:- A közös gazdálkodás szervezésének idején az agitátorokkal többször felkerestünk egy nagy családú gazdát, aki több fiával együtt művelte földjeit. Sok múlott azon, hogy ezt a szorgalmas, köz- tiszteletben álló embert megnyerjük a szövetkezeti gazdálkodásnak, érthető tehát, hogy nem sajnáltuk a fáradságot meggyőzésére. Egyik este ezekkel a szavakkal engedett utunkra a gazda: „Egymagám nem dönthetek ilyen fontos dologban, de megbeszélem a fiaimmal, s holnap megmondom, hogy aláírjuk-e a belépési nyilatkozatot.“ Az idős férfi másnap fekete ruhában, hófehér ingben - mint nagy ünnepen - nyitott be az irodába, ahol már együtt volt az agitátorok törzskara. „Úgy döntöttünk, hogy aláírom“ - jelentette ki, s íráshoz nem szokott, munkától megvastagodott ujjai közé fogott tollal ünnepélyesen odasercegtet- te nevét az asztalra készített űrlapra. Kifelé menet elgondolkodva hozzám fordult: „Márton fiam, azért egy kicsit félek, hogy a közösben még kenyeret sem eszünk.“- A jövőben szilárdan bízva azt válaszoltam neki: „Nemcsak kenyeret, hanem kalácsot is eszünk András bácsi, ebben biztos lehet“- meséli az elnök. S évek múltán, a szövetkezet megerősödése láttán - igazat adott nekem az öreg. Nyugdíjas korában többször találkoztam vele az utcán, amikor az üzletben vásárolt fonott kalácsot vitte haza. Mondogatta is, hogy „beteljesedett a szavad Márton“. Sokszor intett bennünket: „Úgy vigyétek a dolgot, úgy gazdálkodjatok, hogy minden rendben legyen!“ Igyekezetben nem volt, és ma I sincs hiány. Ezt mutatja a szövetkezetek fejlődése külön- külön, majd az egyesítés - Újbást, Óbást, Tajti, Vecseklő és Hidegkút efsz-einek egybeolvadása után- a több mint két és fél ezer hektáros nagy közös gazdaságban is. Igazolják ezt az idei eredmények is, amelyekért a Medves Efsz tagjai megkapták a Rima- szombati (Rimavská Sobota) Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vándorzászlaját.- Iparkodunk, hogy ezt az elismerést egész évben kiérdemeljük- fejezi ki a pártelnök a szövetkezet kommunistáinak és többi dolgozójának elhatározását. Meghaladja a száz főt a pártalapszervezet tagjainak és tagjelöltjeinek száma. Többségük a szövetkezetben dolgozik. A kilenc tagú vezetőség a munkatervek kidolgozásakor a felsőbb pártszervek határozataiból és a gazdasági feladatokból indul ki. A határozatokat elsősorban a pártbizottsági tagok révén viszik át a részlegszervezetekbe, s a kitűzött feladatok teljesítését a következő taggyűlésen ellenőrzik, a hosszabb időre szóló feladatok megvalósítását rendszeresen figyelemmel kísérik. A pártalapszervezetben a pártfeladatok kitűzésekor igyekeznek az időszerű célok elérését, a konkrét kérdések megoldását biztosítani. A központi bizottság 6. ülésének döntéseit saját feltételeikre applikálva a bizottság pártfeladatul adta Csirke Ernő szövetkezeti elnöknek, mint kommunistának, hogy gondoskodjon minden talpalatnyi föld megműveléséről. Az olyan területeket, amelyeket a nagyüzemi gazdaság nem tud hasznosítani, a nemzeti bizottsággal együttműködve a kisállatte- nyésztőknek adták használatba.- Szövetkezetünkben nincs megműveletlen föld - jelentette ki a pártelnök. A kisállattenyésztők még az állami utak és a vízfolyások töltéseinek termését sem hagyják kárba veszni. A legfontosabb termelőeszközzel, a földdel való egyre jobb gazdálkodást tartja szem előtt a pártszervezet akkor is, amikor a termelési feladatok túlteljesítésére, a nagyobb hektárhozamok elérésére mozgósítja a dolgozókat. A dohánytermesztésben- amely a közös gazdaság egyik jól jövedelmező termelési ágazata- dolgozó szocialista munkabrigádok kötelezettséget vállaltak, hogy az eddigi száznegyvenöt hektár területen elért termelés mennyiségét az idén száznegyven hektáron kitermelik. Az öt hektár földet így más, társadalmi szempontból fontos növény termesztésére fordíthatják. A dohánytermesztés gazdaságosságának növelését, fűtőanyag megtakarítását célozzák azok az intézkedések, amelyek a szárításnál a napenergia kihasználására irányulnak. A magyar gyártmányú szárítók fölé nagy felületű lemeztetőt építenek - magyarországi tapasztalatok alapján -, s ezáltal a nap melege nagyban hozzájárul a szárítók kívánt hőfokának eléréséhez, kevesebb tüzelőanyagra van szükség. A körzet öt községében a Nemzeti Front választási programjainak valóra váltására rendszeres figyelmet fordítanak a pártalapszervezet részlegszervezetei. A kommunisták mozgósító munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Z-akcióban kiépítették az üzletek szükséges hálózatát. A hetedik ötéves tervidőszak feladatai között szerepel a központi község, Újbást vendéglátó üzemének felépítése is. A falvakban jelenleg a zöldövezetek létesítésén fáradoznak. A nemzeti bizottság által vásárolt díszfákat és -bokrokat a lakosság közreműködésével kiültették. A községek fejlesztésében, a lakosság közéleti aktivitásában tevékeny szerepet játszanak a tömegszervezetek. A pártalapszervezet körzetében harminchárom alapszervezetük működik. Pál Márton elvtárs kiemeli, hogy munkájuk serkentésével a pártszervezet - elsősorban e szervezetekben dolgozó tagjai útján - rendszeresen foglalkozik. A tömegszervezetek tagjai - kiváltképpen az ifjúság, de a többiek is - aktívan részt vesznek a választási programok teljesítésében és más társadalmi tevékenységben, segítenek a szövetkezetnek az idénymunkák megnövekedett feladatainak elvégzésében. A pártelnök beszélgetésünk végén így összegezte a kommunistáknak a fejlődéshez való hozzájárulását: „A párttagok általában mindig egy lépéssel a többiek előtt járnak, kiemelkednek közülük. így van ez a munkában, a közéletben, a kulturális tevékenységben és a magánéletben is. GÁL LÁSZLÓ ÉLET, MUNKA, EREDMÉNYEK A HEGY TETEJÉN A völgyben szemerkél az eső, a felhők olyan közelinek tűnnek, hogy kézzel is elérhetőnek érzi az ember. A merész kanyarok, több kilométeren egymást követő szerpentinek nem engedik, hogy az ember az időjárással, a táj szépségével foglalkozzon. Minél magasabbra jutunk, annál jobban oszlanak a felhők, ritkulnak a fák. A szilicei fennsík fölött ragyog a Nap. A falut körülvevő erdők vadban gazdagok, a vidék a vadászok paradicsoma. De mi terem itt meg, közel hatszáz méter tengerszint feletti magasságban? Erről beszélgettünk Fazekas Árpád - mérnökkel, a szilicei (Silice) Vörös Zászló Egységes Földmű- vesszövetkezet elnökével.- Valóban mostohább természeti viszonyok között gazdálkodunk - mondja az elnök -, mint az alacsonyabb vidékeken fekvő szövetkezetek. A természeti feltételek szövetkezetünk gazdasági jellegét is meghatározzák. Mindössze 510 hektár szántónk van, összterületünk 1280 hektár. Búzát, árpát, burgonyát, takarmányféléket termesztünk. A kukorica nálunk nem érik be, ezért csak silókukorica termesztésével foglalkozunk. Szövetkezetünk fő profilja az állattenyésztés. Az egyik legsikeresebb ágazatunk ebben a szakágazatban az anyakocatenyésztés. Egy anyától évente 19-20 malacot választunk el. Az elválasztott malacokat más szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak adjuk át továbbnevelésre és hizlalásra. Tehénállományunk 280 fejőstehénből áll. A tejtermelés terén közepes eredményt érünk el, a tehe- nenkénti és évenkénti átlagos tejhozam 2800 liter. Ebben nagy szerepe van a legelőink minőségének. A mintegy 600 hektár legelőterületünknek nyolcvan százaléka sziklás, géppel müvelhetetlen, kaszálásra alkalmatlan. Ezért ezeknek a területeknek a kihasználására tervbe vettük a juhállomány növelését. Jelenleg 1010 ju- hunk van, az év végére ezt az állományt 1300 darabra növeljük, s a jövőben is gyarapítjuk.- Nehézségeink vannak - folytatja az elnök -, de az eredményeink jók. Ezek teszik lehetővé a fokozatos beruházásokat. A közelmúltban szalmaízesító állomást létesítettünk, s dolgozóinknak átadtunk hat összkomfortos lakást. Megkezdtük egy hatvan vagon befogadására alkalmas silógödör építését. Tervbe vettük az új központi javítóműhely építését. Gépparkunk kilencven százalékát felújítottuk. 1984-ben átadunk egy ötszáz férőhelyes új juhistállót is. Terveink, feladataink nem kicsik, dolgozóink munkakedvében, szakképzettségében azonban nincs hiány. Jelentős létesítménye a szövetkezetnek a faiskola is. Évente tízezer törpe és középmagas gyümölcsfát adnak el. A faiskola hét hektáron terül el. Magyar József vezetésével tizenkét tagú brigád gondoskodik nagy szakértelemmel a facsemeték neveléséről. A dolgozókról való szociális gondoskodás jó. A lakásigényeket ki tudják elégíteni, az üzemi étkezés jó minőségben és mennyiségben biztosított. A dolgozók gyermekei az olomouci és a Liptovský Mikuláši-i járásban nyaralhatnak. Nagyon kedves, egészséges, mondhatnánk romantikus ötletet valósított meg a szövetkezet a gö- möri (Gemer) Egységes Földművesszövetkezettel karöltve. Nyaranta harminc gyermek részére lovaglást lehetővé tevő pionírtábort létesítettek a szilicei fennsíkon. Az ellátást, oktatást, felügyelőket a sziliceiek, a lovakat a gö- möriek biztosítják. Hazánk egyik gyönyörű vidékével, egészséges sporttal ismerkedhetnek a gyerekek. Ez az ötlet is, akárcsak valamennyi eredményük, munkaszeretetük méltó dicséretet érdemel. FECSÓ PÁL A három legjobb újító, Takács Barna, Hegedűs Zoltán és Lipták László is elismerésben részesült. (Ivan Šestina felvétele) TARTÓSAN AZ ÉLVONALBAN A vörös zászló még jobb munkára ösztönöz A terv teljesítése már több mint egy évtizede nem okoz gondot a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyár dolgozóinak. Bármilyen nehézség is merül fel évközben, az év végére egyenesbe kerülnek. A dolgozók kezdeményezése, a szocialista munkaverseny, meg a jó szervező- munka segítette át őket a nehézségeken, szerzett hírnevet a fennállásának 100. évfordulója megünneplésére készülő gyárnak, amely a múlt évi eredményei alapján elnyerte a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös zászlaját. Mi rejlik a tény mögött, mit mutatnak a gazdasági eredmények? Elsősorban azt, hogy a múlt évben a kezdeményező tervezés alapján lényegesen többet vállaltak a központi tervben meghatározottaknál. Tudatos, rperész cselekedet volt ez, de nemcsak hogy állták szavukat, hanem a megnövekedett feladataikat túl is teljesítették, például az árutermelés terén 7 százalékkal. Ugyanakkor megtakarítottak 2,5 millió korona értékű anyagot és energiát. A dolgozók eredeti kötelezettségvállalásának értéke 1,7 millió koronát tett ki. A kezdeményező terv készítése során ezt kétszer is módosították, így lett az értéke 3,2 millió korona, de az év végére ezt is csaknem egymillió koronával túlszárnyalták. Mindez jó szervező és politikai nevelő munkáról tanúskodik, arról, hogy ott, ahol a dolgozók és gazdasági vezetők egy nyelven beszélnek, az eredmény sem marad el. A kitűzött célok elérésében segített az újítómozgalom még nagyobb felkarolása. Az elfogadott és a gyakorlatban érvényesítettt újítások évi 215 000 korona hasznot hoztak a gyárnak. Tavaly különösen kitett magáért a cellulózgyártó részleg, amely a részlegek és a műhelyek Szocialista munkaversenyében a szakágazat keretében a második félévben az első helyen végzett. Mivel az új létesítmények beindításának késése ezt szükségessé tette, első ízben lépték túl a nem fehér cellulóz gyártása terén a 31 ezer tonna évi teljesítményt, mégpedig 554 tonnával. A fehér cellulóz termelése terén is a tervezett 20 ezer tonnán felül 1084 tonnát termeltek. Senki sem adott nekik ilyen feladatot, csak megemlítették a szakágazat vezetői, hogy mindkét cellulóztípusra szükség van, s a gömörhorkaiak értettek a szóból. Nem sajnálták a fáradságot, amelyet a többletnyersanyag beszerzése okozott. A dolgozók is megértették, hogy népgazdasági érdekről van szó, s a karbantartók is, hogy a folyamatos termelés feltételeinek a megteremtése az ő vállukon fekszik. Kitett magáért az egyik legfiatalabb részlegük. Nemrég indult be Gömörhorkán két külföldi gépsoron az egészségügyi betétek gyártása, amellyel devizát takarítanak meg népgazdaságunknak. A gépsort üzembe helyező szakemberek a felfutás évében, tehát 1981- ben, 58 millió darab gyártását garantálták. A gyár vállalva az ezzel járó kockázatot, 60 milliót vett be a tervbe. S hogy jól számoltak, azt az is bizonyítja, hogy ezt is 1,5 millió darabbal túlszárnyalták. A vörös zászlót ünnepélyes keretek közt vették át. Együtt örültek annak, hogy igyekezetüket ilyen nagyra értékelték. Balázs István igazgató a zászló átvételekor kifejtette, hogy ez az elismerés még jobb munkára ösztönzi a gyár kollektíváját, amely felkészült az idei év feladatainak teljesítésére is. Erről tanúskodik az, hogy az év négy hónapja alatt 3,3 millió koronával teljesítették túl a tervüket. Mindent megtesznek azért, hogy a tervidőszak további éveiben is hasonló eredményeket érjenek el, noha újabb, összetettebb feladatok várnak rájuk. Például július elsejétől beindult a lúgsűrítő részleg, amely lehetővé teszi, hogy az eddigieknél 40 százalékkal kevesebb lúg kerüljön a Sajóba. Az eddig csak szennyezést okozó melléktermékből olyan terméket állítanak elő amelynek elsősorban az építőipar veszi majd hasznát. Vannak további terveik is, például a lúg nagyobb fokozatú sűrítése, s nem utolsósorban az egészségügyi betéteket gyártó részleg további bővítése. A gömörhorkaiak nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók terén is kitettek és kitesznek magukért. Újabb, szebb munkasikerekkel akarnak hozzájárulni a gyár fennállása 100. évfordulójának méltó megünnepléséhez. N. J. Gyermeknapi ajándék A nemzetközi gyermeknap alkalmából bensőséges ünnepségen adták át a dunaszerdahelyi járás (Dunajská Streda) Várkony (Vrakuňa) községében az új, 60 gyereket befogadó új üzemi óvodát és bölcsődét. Az Elektrosvit helybeli üzeme által felépített létesítmény értéke két és fél millió korona. A kis ünnepség résztvevői meghallgatták Magyarics Vince elvtársnak, a járási pártbizottság vezető titkárának beszédét, aki kiemelte az Elektrosvit n. v. várkonyi üzemében a szociális program teljesítésének eredményeit és köszönetét mondott azoknak a dolgozóknak, illetve szervezeteknek, amelyek hozzájárultak ennek a szép műnek az elkészítéséhez. Ezt követően Horony elvtárs, az üzem igazgatója, a többi közölt megállapította: „Szociális programunk elsőrendű célja az adott létesítmények megújítása, s ezzel párhuzamosan újak építése. Örömmel állapítjuk meg, hogy kitűzött feladatainkat te^esttottük, s ennek keretében efcészüt az az üzemi óvoda és bölcsödé is.** Az ünnepség zárórészében szakszervezeti kitüntetéseket, díszokleveleket és pénzjutalmat kaptak a létesítmény építésében legnagyobb érdemeket szerzett üzemi dolgozók. Nyolc további dolgozó átvette az üzem vezetésének díszoklevelét. (b. s.)
