Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-14 / 139. szám, hétfő
L ipcse az idén is vendéglátója volt a Nemzetközi Könyvművészeti Kiállításnak (IBA). A könyvművészeti alkotásnak ez az egyedülálló szemléje 1982. május 7-e és június 13-a között alkalmat nyújtott a többi között a világ illusztrátorainak, könyvtervezőinek, grafikusainak, kiadóvállalatainak és könyvművészeti intézeteinek, hogy alkotásaikat összehasonlítsák. A Lipcsei Német Könyvkereskedők Tőzsdeegyesülése és Lipcse város vállalta a rendezést. Kereken hétezer meghívót küldtek a kiadóvállalatoknak és művészeknek, intézményeknek és egyesületeknek a világ 135 országába. Az 1927. évi első nemzetközi könyvművészeti kiállítás humanista és népeket összekapcsoló hagyományait folytatva, az NDK Kiadóinak és Könyvkereskedőinek a Szövetsége Lipcse várossal karöltve 1959-ben, 1965-ben, 1971- ben és 1977-ben rendezett kiállítást. Az 1977-es kiállítás mint a szép könyvek világgalériája 71 ország kiadóvállalatainak és művészeinek a munkáját mutatta be. A szép munkáért 49 ország részvevői kaptak díjakat, érmeket és elismerő okleveleket. ,,Az embernek úgy kell a könyv, mint a kenyér. (Johannes R. Becher.) mottóval rendezték meg idén az IBÁ-t a lipcsei vásárházban, a piactér mellett. Az egyes országok nemzeti kiállításaik anyagát mindenekelőtt 1977-tól kezdődően belföldi versenyeken kitüntetett könyvekből állították össze, hogy szemléltessék saját könyvművészeti alkotásaikat és kiadói tevékenységüket. Johann Wolfgang Goethe halálának 150. évfordulójáról a rendezők különkiállítással emlékeztek meg, amelyet csak a Német Könyvművészek Egyesülete által szervezett 1932-es lipcsei „Goethe a világ könyvművészetében“ elnevezésű nemzetközi szemlével lehet összehasonlítani. Ezt a kiállítást annak idején a költő halála 100. évfordulójának szentelték. Kereken ezer, 36 nyelven megjelent kötetet mutattak három nagy részlegben. A kiállított munkák a legkülönbözőbb stílusirányzatokat és művészi felfogásokat képviselték, amelyek az anyagot küldő ország klasszikus hagyományait tükrözték. Bemutatták az európai és ázsiai könyvtervezők szintézisre törekvését, valamint a bevált régi betűket és modern változatait. Az akkori nyomdai teljesítmények kiváló példáit lehetett látni a második részlegben, ahol 100 nyomdász hazája nyelvén a számára jellegzetes szövegrészt nyomtatta ki Goethe valamelyik művéből. Nyomdák, betűöntők, magánsajtók, művészeti főiskolák kollektívái, valamint egyes nyomdászok és betűművészek vettek részt egyoldalas nyomtatványokkal és több oldalas nyomtatványokkal, tervezetekkel, amelyeket az egy- és többszínnyomásű kiadásokhoz készítettek. A harmadik részlegben részt vevő kiállítóknak a Faust egyik jelenetét kellett ábrázolniuk rajzzal vagy akvareli festménnyel. Ebben a versenyben 19 ország művészei vettek részt a legkülönfélébb grafikai megoldásokkal és művészi közlésformákkal. Neves német és külföldi művészek állítottak itt maÚtkeresés Gondolatok a fiatal szovjet költők munkásságáról Armin Münch: A Faust-ciklusól (Kőnyomat). Nagyszabású Goethe-ünnepség az idei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás alkalmából ,A könyv mint kenyér...“ Josef Hegenbarth (1884-1962). A Reineke Fuchs című balladagyűjte- mény kötésterve. gas mércét, hogy miként lehet elmélyíteni és gazdagítani a szép- irodalmi élményeket a képzőművészet eszközeivel. ötven évvel e sikeres Goethe- ünnepség után az IBA 1982-ben bemutatja a Johann Wolfgang Goethe-különkiállítást. A több részre tagolt kiállítás első részlegében például a nagy német költő műveinek első kiadásait és a háttérinformációkat lehet tanulmányozni a könyvművészet 200 éves fejlődéséről, valamint a kiadói tevékenység és nyomdászat történetéről. Az első nagy kiadások közül megtekinthettük a Cotta-kiadásokat, a Wiener-kiadást és a legutóbbi kiadásokat is. Évkönyvekkel és néhány különlenyomattal, például a ,,Romantikus költészettel“ vagy folyóiratcikkekkel és Goethe műveinek több mint 50 nyelven megjelent fordításaival is megismerkedhettek a látogatók. A második részlegben kiemelték például Goethe egyik művét a könyvalkotással és a művé szeti tevékenységgel összefüggésben. Bemutatták a Faust-kia- dásokat az 1790-ben megjelent töredéktől kezdve egészen a legújabbakig, láthattunk illusztrációkat a Faust-költészethez, bibliofil kiadásokat, sajtónyomtatványokat (például Brémából és Münsterből), valamint minikönyveket. Gyönyörködni lehetett a Faust-témának szentelt grafikai alkotásokban, ak- varellekben és kéziratok utánnyomásában. A különlegesen szépre sikerült legújabb Goethe-kiadásokat, grafikai és tipográfiai lapokat, amelyek Goethe költészetének örök aktualitásáról tanúskodnak, a harmadik részlegben csodálhatta meg a közönség. Jó könyvillusztrációk, kiváló nyomdai sikereket példázó müvek, szépen kötött könyvek jellemzik az elmúlt öt év könyvművészetét. Bemutatták az egészen új fordításokat is, beleértve a Goethe-jubileumnak szentelt nagyszerű kiadásokat is. RENATE ROTHMANN VÁROS A KÖDBEN Méliusz József életművének első kötetéről Amint a bratislavai Madách Könyvkiadó két éve kiadja a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatát, úgy a bukaresti Kriterion kiadó is folyamatosan megjelenteti a Romániai Magyar írók sorozatát. E sorozatban jelent meg a közelmúltban Méliusz Józsefnek, a romániai magyar irodalom kiemelkedő egyéniségének Város a ködben című regénye, mely az író életmű- sorozatának első kötete. A könyvről a romániai A hét című hetilap május 21 -i számában Szász János ír méltató elemzését, egybevetve a szóban forgó müvet Méliusz másik jelentős regényével, a Sors és jelkép cíművel, mely szerves folytatása az elsőnek. A most másodízben kiadott regényhez Egyed Péter írt bevezető tanulmányt. Egyed Péter tanulmányában nemcsak e regényt mutatja be, hanem áttekintést ad Méliusz egész eddigi életművéről. A tanulmányíró Méliusz József történelmi hagyományeszményeként a „plebejusdemokratikus hagyományt“ jelöli meg. Mind a két könyvet történelmi regénynek tartja - állapítja meg Szász János persze ,,nem a kategória klisészerü értelmében, mint a távoli vagy közeli múlt történéseinek természethú leképezését, hanem mint a történelemként fölfogott lét ábrázolását, mint a történelmi alternatívák választásának aktusát. “ A Város a ködben voltaképpen a monarchia széthullásának története, látlelet egy család és egy város életéről a monarchia agoni- zálásának napjaiban. A mű sorsszerűén veti fel egy létforma választásának lehetőségét, a történelmi kérdés az, hogy választja-e az író a monarchiát, vagy nem, természetesen nem választja. Amint Szász János írja, a regény ,,utazás a jelenvaló férfikor színhelyein“. Az utazás Méliusz számára alkalmat teremt „a történelmi igazság keresésére. “ Közismert, hogy Méliusznak e nagy jelentőségű alkotása a fasizmus térhódítása, majd európai hegemóniája idején nem láthatott napvilágot. Jellemző Méliusz magatartására és alkatára, hogy elnémított könyvével fiókjában volt ereje megírni a folytatást, a Sors és jelképét, mely ismétcsak a történelmi választás aktusa. E művében - szögezi le Szász János- Méliusz az esszéregény eszközeivel választja el magát ,,az uralkodó sovénnacionalista eszméktől, érzelmektől, indulatoktól és az uralkodó gyűlölködés, nép- és nemzetuszítással szemben ismételten és hangsúlyozottan a néptestvériséget, a román-magyar együttélés történelmi sorsszerűséget választja. örvendetes, hogy időközben Méliusz József életművének e két alapvető alkotását román nyelven is megjelentették. A Város a ködben című regénynek a Méliusz-életmű indítóköteteként való megjelentetése igazi eseménynek számít. ,,A sorskép- mondja Szász János - így válik jelképpé, az életmű így válik jelképből a sorsválasztó lelkiismeret művészi dokumentumává. “ (k-s) A Molodaja Gvargyija kiadó a közelmúltban jelentette meg a Kaukázuson túli köztársaságok, továbbá Ukrajna, Belorusszia, Moldávia és a Balti-tenger menti köztársaságok fiatal költőinek gyűjteményes versesköteteit. Az öt gyűjtemény megjelenésének kapcsán a Lityeraturnaja Gazeta cikkében azokat a vonásokat próbálta összegezni, amelyek a hetvenes évek költőgenerációját leginkább jellemzik. Más idők - más költőket szülnek. A hetvenes évek ifjú poétáit leginkább talán az jellemzi, hogy költészetük voltaképpen nélkülözi a kinyilatkoztatásokat. A fiatal költők meglepően gyakran nyúlnak az elmúlt háború témájához. Pedig szinte valameny- nyien a háború után születtek. A háború és tragikus következményei éles ellentétben állnak a kifinomult szellemiséggel, az emberi lét mikrostruktúrájába való behatolással, a csend és nyugalom iránti szenvedélyes vággyal. Talán ebben nyilvánul meg - ha nem is nyíltan - az ifjú ember közérzetének és öntudatának drámaisága abban a korban, amelyben veszélybe került az ember földi léte... Az időben távoli, történelemmé lett háború, a fiatal költők verseiben élő emlékeztetés, sőt, személyes sors - árvaságot jelent. Mind az öt kötetben visszhangzik az egykori csaták zaja, de legerősebben a belorusz költők verseiben. Ez teljesen érthető. A háború kegyetlen emléke itt máig él a népben, szinte minden családban, s keserűsége megégeti a gyermekszíveket. A hetvenes évek költői igyekeznek nem utánozni elődeiket, megvan a saját témájuk és saját viszonyuk a háborúhoz. Még tisztán életrajzi síkon is. Az apák és anyák sorsa - a nemzet sorsa, s a gyerekek felnőttként magukra vállalják súlyos tapasztalataik terhét. A háború témája költészetüknek érzelmi lendületed ad, meghatározza az erkölcsi kritériumokat és mintegy megakadályozza az érzelmek felaprózását, csak az élet felszínének látását. Az olvasó véleményét tükröző komoly kritika nagy igényeket támaszt a költészettel szemben, de mindig jószándékú a fiatal költők irányában. Értékeli fejlett korérzéküket, állandó vitázásukat a hamis versifikációval, a megújulás iránti szomjukat. Ettől fiatalok nemcsak életkorukkal, hanem elsősorban szellemükkel. Műveiket az önmegfigyelés, a lelki önvizsgálat jellemzi. A lírai költészet amúgy sem képzelhető el enélkül, a saját lélek és önmegvalósítás vizsgálata nélkül. A lényeg a belső lét tartalmában, ennek a mások létéhez, a társadalom eszméihez való viszonyításában rejlik. A fiatal költők igyekeznek behatolni mások életébe, összehason lítani vele a saját életüket. De megalapozott-e az az állítás, hogy ez az igyekezet erőteljes kifejezésre jut napjaink költészetében? A hetvenes évek költői félnek a pátosztól, félnek a hangos szótól. Halkan, de nagyon őszintén beszélnek arról az életről, amely kizárja a hangos szót - saját lelkűk életéről. Fokozatosan azonban mégis eltűnik viszolygásuk a hangos szótól, kiáltástól, amely alig másfél-két évtizeddel ezelőtt úgy felvillanyozta a fiatal olvasókat. A fiataloknak az álköltészet elleni küzdelemben egyik leghatékonyabb eszközük, hogy a nép- költészet felé fordulnak. Ezzel tudják leginkább legyőzni a sítlusiner- ciát. Költészetükben a folklór befolyása különbözőképpen nyilvánul meg: lexikálisán, stíluselemekben, vagy éppen műfaji formákban. Függetlenül a konkrét elgondolások költői megvalósításától mindenekelőtt a népművészet műfaji hagyományaira való építés rendkívül eredményes lehet. S talán a folklór iránti vonzalomnak köszönhető a rímes verseléshez való fokozatos visszatérés is. G. ZS. Közös kiadások A budapesti Kossuth és az ungvári Kárpáti könyvkiadó közösen adta ki Szawa Dangulov Döntő hónapok című regényét, amely a második világháború utolsó hónapjainak történelmi eseményeil eleveníti fel. A szovjet hadsereg ebben az időben kezdte meg a hit- lerista csapatok végleges felszámolását, a szövetséges kormányfők pedig diplomáciai találkozásokon tárgyaltak a háború utáni Európa arculatának megrajzolásáról. A „három nagy“ Sztálin Churchill és Roosevelt - megbeszélései alkotják a regény hátterét, valóságos, történelmi alapját, s a személyes szál a szó jó értelmében valóban regényesen szövi át a történetet. Nem kevésbé megkülönböztetett figyelmet érdemel az a kötet, amely Versek címmel József Attilát és Vlagyimir Majakovszkijt mutatja be az olvasónak, mégpedig a magyar költőt mintegy százötven, a szovjet költőt hozzávetőleg ötven legjelentősebb költeményével. A közös kötetben József Attila szerepel először, Fodor András előszavával, fénykép-illusztráci- ókkal, Majakovszkijról pedig Alek- szej Szurkov írt előszót. A szovjet költő megismerését is jelentős számú fénykép segíti. „Ez a könyv, melyet egyszerre vehet kezébe a magyar és a szovjet olvasó, megkísérli, hogy bemutassa: milyen módon, miféle eszközökkel fejezhette ki a világhoz, tágabb és szűkebb környezetéhez, s a jövőhöz való viszonyát... József Attila, Majakovszkij költészete már életében köztulajdon lett. Életművük - József Attiláé a magyar költészetre, Majakovszkijé a szovjet lírára - máig hat“ - olvasható a kiadói fülszöveg a könyvről. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a vállalkozás hozzásegíthet nemcsak Majakovszkij itteni, hanem József Attila szovjetunióbeli hatásának erősödéséhez is. A könyv az Európa Kiadó szerkesztői munkáját dicséri. A Szovjet Irodalom Könyvtára című sorozat - Európa Könyvkiadó - tizenkilencedik darabjaként megjelent az Egy égbolt alatt című szovjet-orosz költői antológia, amely Makszim Gorkij A viharmadár dala című versétől Bella Ahmadulina költeményeiig terjedő hatalmas ívet rajzol meg. Mintegy hetven nevet sikerült felvenni a 33 ívnyi (660 oldalnyi) kötetbe, s ez akkor is szép teljesítmény, ha az egyes költőktől közölt müvek száma bővíthető volna: szerencsére, áll rendelkezésre ugyanis annyi magyar fordítás. A kötet ízléses megformálása éppen úgy érdeme ennek a kötetnek, mint a sorozat előbbi darabjainak is. (A Fáklya nyomán) Kétmillió kötet A bolgár nemzeti könyvtár hivatalos neve: Szófiai Cirill és Metód Népkönyvtár. Gyűjteményében mintegy kétmillió kötet van, és több mint 25 000 beiratkozott olvasó veszi igénybe. Naponta csaknem 40 000 kérdés érkezik a könyvtárhoz, kutatóintézetektől és ipari üzemektől. A világ minden táján 900 partnerrel folytat könyvcserét. A bolgár nemzeti könyvtár aránylag fiatal intézmény. 1878ban alapították, és mai székhelyét századunk harmincas éveiben kapta. Ez a könyvtár patronálja az ország valamennyi könyvtárát. Bulgáriában összesen több mint 10 000 könyvtár van, s ezekben mintegy 70 millió könyv áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtáraknak mintegy a fele egyetemekhez, üzemekhez, iskolákhoz és ipari üzemekhez tartozik, a másik fele pedig közkönyvtár. M. MÜLLER ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 14.
