Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-11 / 137. szám, péntek

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1982. június <11. XXXV. évfolyam 137. szám Ára 50 fillér' A felvételik - számok tükrében Szlovákia egyetemein és főiskoláin hétfőn kezdődnek a felvé­teli vizsgák. Az idén 22 771 fiatal pályázik felsőoktatási intézmé­nyekbe, ahová együttvéve tizenhárom és fél ezer elsőévest - ugyanannyit, mint a múlt évben - vesznek fel. A helyzet tavaly óta alig változott: a jelentkezők zöme most is előnyben részesí­tette a divatos szakokat, így a jogi, az orvosi, a sport- és testnevelési kart, ezért soknak kiváló felvételi eredménnyel is nehéz lesz ide bekerülni. Néhány műszaki karra viszont olyanok is bejutnak majd, akiknek nem kevés nehézséget okoznak a főiskola magas követelményei. Vajon milyen tapasztalatok vonhatók le a felvételi keretszá­mokból és a pályázók megoszlásából? Míg a műszaki karokon évről évre emelik a felvehetők számát, addig a tudomány- egyetemek különböző karain, szakain csökken a felvételi keret­szám. Az évek óta tapasztalható túljelentkezés a nappali tagoza­ton az idén sem mérséklődött lényegesen, hiszen a tavalyinál csak 433-mal kevesebben kérték felvételüket felsőoktatási intézményekbe. A túljelentkezésen kívül változatlan gond, hogy aránytalan a pályázóknak a különböző intézmények, illetve karok és szakok közötti megoszlása is. A korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb felvételi esélyük az idén is a műszaki karok iránt érdeklődőknek van; nem csupán azért, mert emelke­dett ezen karok keretszáma, hanem azért is, mert egynéhány szakra alig valamivel többen pályáznak, mint amennyi a felvehe­tők száma. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolára 4543-an jelentkeztek (ebből a magyar nemzetiségűek száma 334), közülük 3305-en juthatnak be, a jelentkezés tehát 137,5 százalékos, kevesebb, mint tavaly. A pályázók megoszlása: a villamosmérnöki karon 140 százalékos (a magyar nemzetiségűek aránya 8,03 százalék), a gépészmérnökin 120 (a magyar diákok aránya 5,9), a vegyész­mérnökin 133 (a magyar nemzetiségűeké 10,3), az építészmér­nökin 151. (a magyarok aránya 6,5 százalék). Ennél csekélyebb az érdeklődés a kassai (Košice) Műszaki Főiskola iránt, ahol a pályázók száma 2404 (ebből a magyar nemzetiségűek száma 119), a keretszám pedig 2470, a jelentkezés tehát 97,3 százalé­kos; a bányamérnöki karon 116, a kohómérnökin 142, az építészmérnökin 102, a gépészmérnökin 83,8, a villamosmérnö­kin 98,7 százalékos a jelentkezés. Míg az előző évben a jelentkezések aránya a műszaki karokon általában emelkedő tendenciát mutatott, addig az idén némi visszaesés tapasztalható. S bár a magyar tanítási nyelvű iskolák növendékeinek aránya ebben az évben a műszaki főiskola valamennyi karán emelkedett, ennek ellenére mégsem lehetünk elégedettek, a pályázók száma ugyanis még mindig nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A kérdést tehát a középiskolákban a jövőben is napirenden kell tartani. Változatlanul igen népszerűek a tudományegyetemek: a bra­tislavai Komenský Egyetemen a jelentkezés 283,6 százalékos; a pályázók száma 4225, ebből a magyar nemzetiségűeké 339. A népszerűségi listán a jogtudományi kar vezet - a túljelentke­zés 483 százalékos (629-en kérték felvételüket, köztük 44 magyar nemzetiségű fiatal), az orvosin 272,5 százalékos (ide 596-an szeretnének bejutni, ebből 60 magyar nemzetiségű), a bölcsészkaron pedig 372 százalékos (875-en adták be kérei- müket, köztük 91 magyar diák). Kedvező jelenség viszont, hogy a matematikai és fizikai karon a pályázók aránya 110 százalékos, a korábbiakhoz képest tehát nőtt az érdeklődés e tanszakok iránt. Hasonló a helyzet a kassai Šafárik Egyetemen is: a jelent­kezés 241 százalékos (az összes karra 69 magyar nemzetiségű fiatal pályázott). Többszörös a túljelentkezés a közgazdaságtudományi főis­kola karain is: a pályázók száma 2982 (117 magyar nemzeti­ségű), a keretszám 1315, ami azt jelenti, hogy az érdeklődés 126,8 százalékos. Nőtt a jelentkezők száma valamennyi pedagó­giai karon, s az előző évektől eltérően nagyobb az érdeklődés a tanítóképző tagozat iránt is. Például a nyitrai Pedagógiai Karon a jelentkezés 297,4, a tanítóképző tagozaton 248,3 százalékos; a magyar nyelvű tanítóképző tagozatra 31 -en kérték felvételüket, ez azonban csak húsz diák számára válik lehetővé. A kelleténél jóval többen ostromolják a nyitrai Agrártudományi Főiskolát is: a keretszám 930, holott 2172 diák (köztük 157 magyar) szeretne bejutni. , Ilyen az összkép, s ha már változtatni sokat nem is lehet rajta, mégis fontosnak tartottuk, hogy elemezzük a helyzetet; nem azért, hogy elriasszuk a felvételi előtt állókat, hanem azért, hogy a realitásokat látva okuljanak belőle legalább azok, akik jövőre vagy azután fognak pályát választani. És fontos lenne, ha a pedagógusok az idei és a korábbi évek tapasztalatait haszno­sítva foglalkoznának növendékeikkel, hogy az egyetemi és főiskolai jelentkezésekben évek óta mutatkozó aránytalansá­gok ne ismétlődjenek meg, s mind kevesebb legyen a pályaté­vesztett ember. TÖLGYESSY MARIA Befejeződött a KGST idei ülésszaka Gazdasági erőnk növekedése erősíti a szocializmust és a békét Veszélyben a libanoni főváros Amerikai erődemonstráció (ČSTK) - Az izraeli légierő gé­pei tegnap reggel több hullámban támadták a Bejrút déli városrészé­ben levő nemzetközi repülőteret és a város nyugati negyedeit. A WAFA hírügynökség jelentése szerint az izraeli egységek ejtőer­nyősök segítségével próbálták el­foglalni a repülőteret, kísérletüket azonban a palesztin és libanoni hazafias erők meghiúsították. Bej­rútban egyre fokozódik az aggo­dalom, hogy az izraelek megkísér­lik a főváros elfoglalását. A haladó palesztin és libanoni szervezetek általános mozgósítást rendeltek el és erősítik a főváros védelmét. Izrael felszólította az arabközi biztonsági testület szíriai egysé­geit, hogy a palesztin fegyveres erőkkel együtt azonnal hagyják el (Folytatás a 2. oldalon) A következő tanácskozást Berlinben tartják (ČSTK) - Csütörtökön plenáris üléssel folytatta munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka. A kormány- küldöttségek vezetői délután aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. Két általános egyezményt is aláírtak a mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazásában, vala­mint az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésében való együttműkö­désről. Az ülésen Lázár György magyar kormányfő mondott zárszót. Ezután Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke emelkedett szólásra. Megelége­déssel állapította meg, hogy az ülésszak eredmé­nyes munkát végzett. Mint mondotta, az elfogadott határozatok nagy jelentőségűek országaink politikai és gazdasági együttműködésének további fejlődése szempontjából. Hangsúlyozta: az országaink együttműködése során elért eredmények, gazdasá­gi erőnk növekedése erősíti a szocializmust, s minél erősebb a szocializmus, annál szilárdabb a béke. Bejelentette, hogy a KGST következő ülésszakát az NDK-ban tartják. Ezzel befejeződött a KGST idei ülészaka. A tegnap délelőtti órákban megtartotta 104. ülé­sét a KGST Végrehajtó Bizottsága, s intézkedéseket fogadott el a tanács XXXVI. ülésszakának határo­zataiból eredő feladatok teljesítésére. A Végrehajtó Bizottság elnökének tisztségét a következő idő­szakban Gerhard Weiss, az NDK Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az NDK állandó KGST- képviselője fogja betölteni. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára csütörtökön fogadta a KGST- ülésszakon részt vevő küldöttségek vezetőit. Buda­pesten több kétoldalú megbeszélésre is sor került a tegnapi nap folyamán. Lázár György, magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Tyi­honov szovjet kormányfővel. Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök Constantin Dascalescuval, a román kormány el­nökével tárgyalt a kétoldalú gazdasági együttműkö­dés néhány időszerű kérdéséről. Ľubomír Štrougal a délutáni órákban hazautazott. Közlemény a KGST XXXVI. ülésszakáról 1982. június 8-10 között a Magyar Népköztársaság fővá­rosában - Budapesten - tartot­ták a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Lá­zár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnö­kének, To Huu, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Német Demokrati­kus Köztársaság Minisztertaná­csa elnökének, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökhelyettesé­nek, Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének, Zsambin Batmönh,. a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Woj­ciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének, Constantin Das- calescu, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első mi­niszterének, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Miniszterta­nácsa elnökének, Ľubomír Štrou­gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnöké­nek vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormá­nya közötti egyezménynek megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsé­ge, Zvone Drágán, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyet­tese vezetésével. Az ülésszak munkájában, meghívás alapján, megfigyelő­ként részt vettek az Angolai Né­pi Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mo­zambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának titkára, a KGST bizottságainak és a szocialista országok által létrehozott egyes nemzetközi gazdasági szerve­zetek képviselői. Képviselőink üzenete New Yorkba (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés képviselői, az Interparlamentáris Unió csehszlovák csoportjának tagjai a következő üzenetet intézték az ENSZ- közgyülés második rendkívüli leszerelési ülésszakának résztvevőihez: Az ENSZ-közgyülés második rendkívüli leszerelési ülésszaká­nak tisztelt résztvevői! A Szövetségi Gyűlésnek az In­terparlamentáris Unió csehszlo­vák csoportjába tömörült képvise­lői azzal a sürgős felhívással for­dulnak önökhöz, tegyenek meg mindeni, hogy a lehető legkonkré­tabb eredményeket érjék el ta­nácskozásukon. Nagy aggodalommal tölt el ben­nünket a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi alakulása, amelyeket vál­ságjelenségek, a világ különböző részeiben katonai konfliktusok - köztük Izrael Libanon elleni leg­utóbbi barbár agressziója - és főként a fegyverkezési hajsza új fordulója jellemez. Különösen a nukleáris fegyverek további ér­telmetlen felhalmozása teremt rendkívül súlyos helyzetet a világ­ban. Vannak államférfiak, akik doktrínákat hirdetnek a nukleáris fegyverek alkalmazásával, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközével, a korlátozott nukleáris háború lehetőségével kapcsolat­ban, és azt a nézetet vallják, hogy vannak fontosabb értékek is a bé­kénél. Nem kisebb dolog forog kockán, mint az emberiség léte és a civilizáció jövője. Az a véleményünk, hogy e vi­szonyok között óriási felelősség hárul a parlamentekre és kormá­nyokra, a népekre, hogy állítsák meg az események veszélyes ala­kulását. Ezért a csehszlovák kép­viselők valamennyi világrész or­szágainak parlamenti képviselői­vel együtt, akik részt vettek az Interparlamentáris Unió Havanná­ban megtartott 68. konferenciá­ján, a hatékony leszerelési intéz­kedéseknek a konferencia egy­hangúlag elfogadott határozatá­ban kitűzött programja mellett fog­laltak állást. A jelenlegi világproblémákat nem lehet megoldani megfélemlí­téssel, az erővel való fenyegetés­sel, sem az erők fennálló egyen­súlyának megbontására irányuló kísérletekkel. A világszervezet (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésszak elnöki teendőit Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság küldöttségvezető- je, az MNK Minisztertanácsának elnöke látta el. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság tevé­kenységét a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXV. és XXXVI. ülésszaka kö­zött. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok 1981-ben kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a szocialista társa­dalom előnyeit kihasználva és a belső erőforrásokat mobilizál­va jelentősen előreléptek a fo­lyó ötéves terv feladatainak megoldásában, a társadalmi termelés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a ter­melés azokban az ágazatokban, amelyek meghatározzák a tudo­mányos-műszaki fejlődést, el­sősorban a gépiparban, az elektronikában, az energetiká­ban és a vegyiparban. Az ipari termelés növekedésének zömét a munkatermelékenység növe­lése útján érték el. Számos or­szágban a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgaz­dasági termelés 1981-ben a KGST-tagállamok egészét te­kintve az 1980. évi szinten ma­radt. Megnőtt a KGST-tagálla­mok kölcsönös külkereskedel­mi árucsere-forgalma, amely­nek részaránya a teljes árucse­re-forgalomban az elmúlt évben 55 százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a KGST- tagállamok népgazdaságának fejlődésében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szocialista gazdasági in­tegráció további elmélyítése, a kölcsönös termelési, tudomá­nyos-műszaki és kereskedelmi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműködés a KGST-tagálla­mok világgazdaságban betöltött pozíciói megerősítésének egyre fontosabb tényezőjévé válik. A KGST-tagállamok szocia­lista közössége egységének és összeforrottságának megerősí­tése, gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sének tökéletesítése szempont­jából különösen jelentősek vol­tak a testvérpártok és testvéri államok vezetőinek tárgyalásai, többek között a krími találkozók (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents