Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-10 / 136. szám, csütörtök
Lidice tragédiája ľ ......... 1 1 KO MMENTÁLJUK A barbár fasiszták mindent felégettek Reinhard Henrik, a Cseh -Morva protektorátus vezetője, a birodalmi protektor ellen 1942. május 22-én elkövetett merényletet követően elszabadult véres terror két falu, Lidice és Ležáky elpusztításával érte el tetőpontját. Lidicét, a 483 lakost számláló, Kladnotól keletre elterülő községet a fasiszta megszállók 1942. június 10-én földig rombolták, le akarták törölni a föld színéről. A lidicei eseményeket egy sla- néi gyártulajdonos, Pála bejelentése előzte meg. Pála elfogott egy levelet, amelyet a gyár 210-es számot viselő munkásnójének címeztek. Mivel a levél nem névre szólt, hanem a munkásnő számát tüntették fel, a gyáros érdeklődését felkeltette, kíváncsi lett a tartalmára. Elolvasta. A szöveg gyanúsnak tűnt, kinyomozta a munkásnő nevét és a levelet leadta a csendórlaktanyában. A csendőr a kladnói Gestapora továbbította a levelet. A Gestapo elrendelte az azonnali kivizsgálást, letartóztatta Anna Marusáková munkásnőt és nyomozni kezdett a levél írója után. A letartóztatott személy kihallgatásakor tűntek fel a Lidicébe vezető első nyomok. Két lidicei lakos, Jozef Horák és Jozef Stŕíbmý 1939-ben külföldre távoztak, és a külföldi csehszlovák hadseregben harcoltak. Ebből a Gestapo kikövetkeztette, hogy Lidice és a merénylet közt összefüggés van. A nyomozási akció és a 16 lidicei lakos kihallgatása azonban nem hozta meg a várt eredményt. Bebizonyosodott, hogy sem a levélnek, sem a lidicei lakosoknak nincs közük a merénylethez. Ez azonban nem akadályozta meg a nácikat abban, hogy elküldjék hamis jelentésüket a Gestapo prágai irányító hivatalába. Heydrich temetésének napján, 1942. június 9-én Karl Herman Frank közölte a prágai biztonsági szolgálat és rendőrség parancsnokával Horst Böhmmel, hogy a fürerrel folytatott megbeszélés alapján még aznap a következő intézkedéseket kell Lidicében foganatosítani: 1. Agyonlőni minden felnőtt férfit; 2. Minden nőt koncentrációs táborba szállítani; 3. Összegyűjteni azokat a gyerekeket, akiket el lehet né- metesíteni, átadni a birodalomban az SS-családoknak, a többit másként kell fölnevelni; 4. A községet felgyújtani és egyenlővé tenni a földdel. TÖMEGMÉSZÁRLÁS 1942. június 9-én, este 22 órakor a Schultzpolicei és a wermacht egységei körülfogták Lidicét. Június 10-én két órakor Lidice lakosságát felverték álmából, s el kellett hagyni házaikat. A tizenhat évnél idősebb férfiakat a Horák birtokra terelték össze, az asszonyokat és gyermekeket a kladnói gimnázium épületébe szállították. Vagyontárgyaikat elkobozták. A kivégzőosztag felsorakozott a tömegmészárláshoz, felgyújtották a lakóházakat és a gazdasági épületeket. Körülbelül nyolc órakor agyonlőttek 137 férfit. Délelőtt tizenegy óra körül Karl Herman Frank megnézte a lerombolt falut és a kivégzetteket s visszautazott Prágába. Június 11 -én harminc zsidó foglyot hoztak Lidicébe, velük ásatták meg a tömegsírt és eltemették a kivégzetteket. Az asszonyoktól a gimnázium tornatermében elszakították gyermekeiket, s 169 nőt a ravensbruk- ki koncentrációs táborba szállítottak. A gyermekeket faji kivizsgálásnak vetették alá, 105 gyermek közül hármat alkalmasnak ítéltek az elnémetesítésre és a birodalomba hurcolták őket. Sok megpróbáltatás után, a háború befejeztével csak tizenhét gyermek tért vissza Lidicébe. A lidicei eseményekről a nácik hamis hivatalos jelentést is kiadtak, hogy igazolják a tömegmészárlást. Bár, a köztársaság területén Lidice volt az első nácik által tönkretett község, a háború folyamán még számos község jutott erre a sorsra. E gaztettek célja az volt, hogy elrettentsék a lakosságot. A németek azzal számoltak, hogy egyrészt kiszélesedik a feljelentők és kollaborán- sok tábora, másrészt azzal, hogy a kommunisták és az ellenállók elvesztik a népi tömegek támogatását, s a protektorátus területén kicsúszik lábuk alól a talaj. A gaztettek épp ellenkező hatást váltottak ki. Lidice sorsa az útálat és a harag hullámát zúdította a fasiszta megszállókra. Még a háború alatt széles körű mozgalom indult Lidice újjáépítésére „Lidice élni fog“ címmel; az angol bányászok indították el ezt az akciót. Lidice neve feltűnt a világ minden táján, falvakat, elővárosokat, utcákat, tereket neveztek el róla. Lidice nemzeti és kulturális emlékké vált. AZ ÚJ LIDICE FELÉPÍTÉSE A csehszlovák kormány 1945. június 6-án hozott határozata értelmében több mint 50 millió korona ráfordítással megkezdték Lidice újjáépítését. A mai Lidicét a né- nai községtől északnyugatra építették fel az 1947-1959-es években. A hnb alapkövét 1945. június 15-én tették le, 1948-ban felépítettek 150 családi házat, s a berendezéssel együtt ingyen kapták meg a lidicei asszonyok és gyerekek. A kultúrház építését 1959- ben fejezték be. A régi, elpusztított község területét kegyelettel elrendezték. A férfiak közös sírja fölött már 1945 júniusában leleplezték a szovjet katonák az első, cseh -orosz feliratú emlékművet. A tömegsír fölött szimbolikus, megpör- kölódött gerendákból ácsolt kereszt áll, közelében pedig a bánat szobra. A régi iskola helyén egy allegorikus szobor áll, anya és gyermeke. Felépült az emlékmúzeum is, őrzi a régi Lidice tragédiájának és az új Lidice felépítésének tárgyi emlékeit, dokumentumait. 1955- ben kialakították a Barátság ligetét, amelyben a fasiszták által elpusztított városok címereit és községek emléktábláit is felállították. Ma a ligetben a világ különböző tájairól származó 30 000 rózsatő nyílik. Lidice az egész világon a békeharc, a haladás, a fasizmus, erőszak és háborús uszítás ellen folytatott küzdelem szimbólumává vált. Minden évben, június második vasárnapján béke-nagygyűlésre gyűlnek itt össze mindazok, akiknek drága a béke. Kegyelettel megemlékeznek a fasizmus áldozatairól, s óvnak egy új világháború borzalmaitól. (A ČSTK nyomán) Alap a párttagjelöltek kiválasztásához A pártalapszervezetekben a párttagjelöltek kiválasztásában, felkészítésében és felvételében kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak. Amíg az egyik üzemben, munkahelyen a dolgozók negyede kommunista, a másik helyen alig tizenöt százaléka, sőt esetenként még egy tizede sem. Az eltéréseket a tagfelvételi munka minőségében tapasztalható különbségek is adják. Vannak alapszervezetek, ahol évek hosszú során a tervekkel összhangban fejlesztik a tagsági alapot és javítják annak minőségét, de sajnos vannak olyanok is, ahol az iránymutatóknak nem tudnak eleget tenni, egymást kővető több éven át a tervezettnél kevesebb tagjelöltet vesznek fel a munkások köréből. Ez utóbbiak sorába tartozó pártalapszervezetek elnökei, a pártbizottságok tagjelöltek kiválasztásával és nevelésével megbízott tagjai előszeretettel hangoztatják a mennyiség és minőség elvét. Nem hajszolják mindenáron a számszerű eredményt. Elsősorban azzal törődnek, hogy a tagjelölteknek felvettek valóban méltóak legyenek a bizalomra. így megtörténik, hogy időnként kevesebb tagjelöltet vesznek fel, mint amennyire lehetőségük lenne. Ami a fentiekben a minőséget illeti, az valóban megtámad- hatatlan elv, de az ok-okozat összefüggésében már annál nagyobb a logikai bukfenc. A tagfelvételi munka fogyatékosságait ilyen magyarázattal kendőzök ugyanis megfeledkeznek arról, hogy további lehetőség is van. Bizonyítja ezt azon pártalapszervezet példája - és nem is kis számban -, ahol évek hosszú során át maradéktalanul eleget tesznek a tagállomány fejlesztés: tervének, sót időnként - mások elmulasztott lehetőségeit kihasználva - még túl is teljesítik a tagfelvételi irányszámot, de a minőség ellen így sincs kifogásolni való. Sót, éppen fordítva, náluk még szigorúbbak a párttagjelöltek kiválasztásának feltételei, igényesebbek és sokrétűbbek a pártfeladatok s következetesebben ellenőrzik azok teljesítését, mint a minőségre hivatkozók. Az elmondottak hátteréhez a sok konkrét példa közül- másoknak tanulságul - legalább kettőt mindenképpen meg kell említeni. Az elmúlt hetekben egymástól több száz kilométerre lévő helyeken - a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Žďár nad Sázavou-i járás egy-egy ipari üzemében- boncolgattuk a pártelnökökkel eredményes pártépító munkájuk hátterét. Mindkét helyen kiemelték, hogy a párttagjelölt felkészítése a pártbizottság feladata. A SZISZ üzemi alapszervezeteinek és a szakszervezet üzemi bizottságainak elnökeivel folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy a pártépítési tevékenységet aktív, sokoldalú és tartalmas munkájukkal segítik. Tagjaikat különböző feladatokkal bízzák meg, így azok gazdag tapasztalatokat szereznek a későbbi pártfeladatok teljesítéséhez, s egyben felmérhetik, hogy kik tudnak (és akarnak is) politikailag elkötelezett és önzetlen tevékenységet kifejteni. Különösen a fiataloknál van ennek jelentősége, hiszen így valóban a SZISZ-munkában legtapasztaltabbak kerülnek a pártba. Nem hiába hangoztatjuk, hogy a tagfelvételi munkát nem lehet az alapszervezet tevékenységéből kiszakítva értékelni, s ahol baj van a tagjelöltek kiválasztásával (nincs olyan, aki alkalmas lenne a bizalomra), ott az egyéb tevékenységgel szemben is akad bőven kifogásolni való. EGRI FERENC Mintabölcsőde az új lakótelepen Boldog gyermekek az új Lidice utcáján Bratislavában a Duna túlsó partján új városrész épül. Az új lakóházak lakásai benépesednek, s az erkélyeken száradó sok-sok gyerekholmi jelzi, hogy sok fiatal, gyermekes házaspár költözött az új lakónegyedbe. Ligetfalun (Petržalka) ma 72 ezer ember él. öt év telt el azóta, hogy megnyíltak az első bölcsődék, óvodák, öt év alatt 21 óvoda, és 13 bölcsőde épült fel, és fokozatosan újabbak és újabbak épülnek.- De ez a mennyiség sem elég - mondta beszélgetésünk elején Mária Tóthová, a helyi nemzeti bizottság szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális szakosztályának vezetője.- Sok a panasz, az elégedetlen lakos, az el nem intézett kérvény, hiszen 1221 gyermek vár bölcsődei, 5 ezer óvodai elhelyezésre. Hiába jönnek ide a szülők, hogy ók már régen beadták kérvényüket, és nem kaptak helyet, és a szomszéd, aki csak nemrég költözött ide, már bölcsődébe, óvodába viszi gyermekét. A kérvények alapján külön bizottság dönt a gyermekek elhelyezéséről a szigorú előírások szerint. Előnyben részesülnek a több gyermekes családok, a szociális esetek, az oktatás-, illetve egészségügyben dolgozók gyermekei, az alacsony jövedelműek stb. Megtudtuk, azzal próbálnak enyhíteni a gondokon, hogy lakásokban létesítenek bölcsődéket. A napokban adtak át egy kisebbet, és még az első félévben sor kerül a 16 lakásegységben működő 160 gyermek befogadására kész bölcsőde átadására. Jó megoldás a vállalati, üzemi bölcsőde, óvoda, ezt a Nehézgépipari Gyárakban és a Matadorban dolgozó anyák mondhatnák el leginkább. De már az is nagy segítség, ha a vállalatok anyagiakkal hozzájárulnak egy-egy ilyen új létesítmény felépítéséhez. Két óvoda épült így, a Zdroj, a Klenoty és más vállalatok közös munkájának, összefogásának eredményeként. A Kun Béla utcai bölcsőde 87 gyereke nem tud a gondokról, vidáman, önfeledten játszanak a szikrázó napsütésben.- Ezt a bölcsődét 1979-ben adták át, s a gyerekek hamar birtokukba vették az apró bútorral berendezett játéktermet, ebédlőt, hálótermeket - mondta Božena Bartovičová, a bölcsőde vezetőnője, miközben végig kalauzolt a kicsik birodalmán. Nemcsak itt vannak elhelyezve a gyerekek, hanem a közelben levő lakóház első emeletén is bölcsőde működik. A gyerekekre 21 egészség- ügyi dolgozó felügyel, a segéd- személyzet 10 főből áll. A bölcsődének van saját mosodája, két automata mosógéppel, de azok sajnos gyakran felmondják a szolgálatot. Előfordul, hogy néhány napig várni kell, amíg megjavítják őket. Ellátni a kicsiket, bevásárolni, nekik, főzni rájuk, nem kis gondot jelent. Naponta menni kell az élelmiszerüzletbe, friss tejért, kenyérért, meg más élelmiszerért, de milyen messzire és milyen utakon! Már nagyon várják, hogy végre' megnyíljon a közelben felépített üzlet. f Ez mintabölcsőde, ide jár szakmai tanácsadásra a többi bölcsőde dolgozója. Sok fiatal itt kapja meg az alapokat későbbi oktatónevelő munkájához. Ebben a bölcsődében pszichológus irányítja a nővérek munkáját, az ő javaslatai alapján készülnek a másnapi foglalkozásokra, ő válogatja a játékokat, munkaeszközöket. Az itt dolgozók szépítik munkahelyüket, virágokkal, faliújságokkal tarkítják a folyosókat. Úgy tűnik, hogy a vezetőnő, de a bölcsőde többi dolgozója is elégedett, hiszen szép korszerű a bölcsőde, a gyerekek egészségesek, szeretnek ide járni. És mégis, az örömbe egy kis üröm is vegyül. Hogy miért? A bölcsődében még mindig nincs telefon. Hiába kérvényezik, indokolják szükségességét - nem kapnak. A közelben nincs sem orvosi rendelő, sem nyilvános telefon. Mi lenne, ha gyors segítség kellene valamelyik kicsinek? Mi lenne, ha délutá- nos nővér, aki egyedül van néhány gyerekkel, rosszul lenne? De nemcsak ezért kellene a telefon, hanem az ügyintézés gyors lebonyolítása miatt is. Azért, hogy a „nagy“ bölcsőde összeköttetésben legyen a „kis“ bölcsődével. Mert mi van most? Ha valami probléma adódik, mondjuk a lúkyi bölcsődében, mert az is idetartozik, egy dolgozó autóbuszra ül, és személyesen intézi az ügyes-ba- jos dolgokat. Ha a vezetőnő akar valamit, akkor ő is autóbuszozhat. Ez alatt az idő alatt nem végezheti mindennapi munkáját, elfárad, és ami a legfontosabb, az ide-oda utazgatással rengeteg időt veszít. Amikor elbúcsúztunk, a gyerekek ebédelni készültek. Visítozva mostak kezet a kis mosdóknál, kiki saját törülközőjébe törölte kezét és leült megszokott kis székébe. A bölcsőde előtti homokozóban a lapátok, vödrök, a zöld füvön a labdák, babakocsik árván maradtak. De a déli pihenő után újra nevetéstől hangos lesz az udvar. És amikor a szülők sietve nyitják ki a kiskaput, gyermekeik örömmel üdvözlik őket. S a szülők tudják, hogy gyermekeik jó helyen voltak PÉTERFI SZONYA ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 10.
