Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-09 / 135. szám, szerda
ÚJ szú ■ 5 1982. VI. 9. A cionista ideológia reakciós jellege A cionizmus a zsidó nagyburzsoázia ideológiája és politikai mozgalma. Az izraeli kommunisták úgy jellemzik, mint az „imperializmus zsidó hajtását“. Szövetségesként használja fel főleg a terjeszkedő amerikai imperializmus, és a multinacionális monopóliumok, de ez nem jelenti azt, hogy nem védi a zsidó világtőke érdekeit, amelynek politikai és ideológiai képviselője. A cionizmus osztályjellege nemcsak abban rejlik, hogy a zsidó proletariátust és a zsidó dolgozó tömegeket elszigeteli a nem zsidó tömegektől, és ezáltal fékezi a proletariátus és általában a kizsákmányolt tömegek internacionalista egysége kialakulásának folyamatát. ,,A cionizmus - állapítja meg V. J. Bégun Lopakodó ellen- forradalom című könyvében- a zsidó világtőke ideológiája és mozgalma, amely az arab népek gyarmatosítására és természeti kincseik, főleg kőolajgazdaságuk elsajátítására törekszik. Stratégiai célja e gazdaság birtokában olyan imperialista rendszert teremteni, amelyben a zsidó tőke uralná a világot és a zsidó burzsoázia az egész földkerekség uralkodó kasztjává válna.“ A cionista ideológiát jellemzi a militáns antikommunizmus és szovjetellenesség, a létező szocializmus országaival szembeni ellenséges magatartás. „Izraelben a kormányzat cionista politikája- írta Meir Vilner, Izrael Kommunista Pártjának képviselője - burzsoá osztályszemlélétü és gyarmatosító politika, amely a szocializmus és a nemzeti felszabadulás erőivel szemben egyesül az imperializmus globális politikájával.“ A cionista koncepciók eklekticizmusa Filozófiai koncepciói szemszögéből a cionizmust a szélsőséges eklekticizmus jellemzi. Olyan szatócsboltra emlékeztet, amelyben mindenki szükségletei szerint válogat. Tartalma ügyesen alkalmazkodik a zsidó lakosság különböző osztályainak és rétegeinek- ezekre a legnagyobb hatást akarja gyakorolni - szükségleteihez. A cionista filozófiai koncepciók bibliai-mitikus, liberálisan-racio- nalista, természetfilozófiai és álmarxista változatai formálisan eltérőek és ádáz vita folyik köztük. Ennek ellenére mindahány teljesen azonosul az ún. zsidó világnemzet más, „alsóbbrendű“, nem zsidó nemzetekkel szembeni rasszista és soviniszta kizárólagosságának, felsőbbrendűségének elméletében. Az összes cionista koncepciót jellemzi az utilitarista fideizmus, a judaizmus nyílt vagy ügyesen leplezett kiszolgálása, az ótestámentomi szövegeknek, a tórának, a talmudnak és Istenüknek, a Jehovának hozsan- názása. Korunkban, a tudományostechnikai forradalom korában nagyon nehéz híveiket meggyőzni csupán a szent könyvekből vett idézetekkel. A cionista „gondolkodók“ ezért társadalmi megrendelést kaptak: a filozófia, a szociológia, a történettudomány, az állam- és a jogelmélet segítségével megindokolni a cionizmus tudománytalan koncepcióit. így jött létre a cionizmus újkantista, exisztencialis- ta, pozitivista filozófiai-szociológiai értelmezéseinek, a tóra és a tal- mud elpolitizált koncepcióinak tarka gyűjteménye. Viták a cionisták között A „cionista filozófiai fejlődésének kezdettől fogva velejárója volt a judaizmus két alapvető vallási ágazata, a keleti és a nyugati irányzat közötti vita. Noha mind a kettő a vallási dogmákból indult ki, eltérnek magyarázatukban. Míg a nyugati irányzat a lehető legnagyobb mértékben igyekezett alkalmazkodni a zsidó burzsoázia racionális szükségleteihez, addig a keleti, amely a félig feudális, nagybirtokosi társadalom elmaradott feltételei között fejlődött, nem adta fel misztikus, ortodox vallási álláspontját. A cionizmus nyugati liberális irányzatát Theodor Herzl és Max Nordau képviselte, a konkurrens keleti irányzat élén az oroszországi teakirály fia, Aser Ginsberg állt, aki felvette az Ahad ha-Am (Egy a népből) vallási nevet. T. Herzl egy évvel alapvető cionista műve - A zsidó állam - megjelenése előtt még meggyőződé- ses asszimiláns és a cionizmus ellenzője volt. A bécsi Rotschild-ház sajtója munkatársaként ezt írta. „Ha a zsidók valóban hazatérnének (vagyis Palesztinába - a cikkíró megj ), akkor már a következő napon felismernék, régen nincs már egymáshoz semmi közük. Évszázadok óta élnek letelepedve új hazáikban s az ottani nemzetek tagjai lettek.“ T. Herzlt nem az antiszemita Dreyfüss-perre való reagálása juttatta a cionisták soraiba, hanem az aggodalom, hogy az elproleta- rizálódott zsidók, főleg a zsidó fiatalok körében elterjed a szocialista hangulat. T. Herzl nem volt hithű judaista és a zsidó vallásban csak a cionista hatásgyakorlás eszközét látta. Erről tanúskodik hajlandósága arra is, hogy a zsidóság „ígéret földjeként“ elfogadja nemcsak az ősrégi hazát, Palesztinát, hanem bármilyen más területet is Dél-Afrikában vagy Argentínában, amelyet a cionistáknak átengedtek volna a gyarmati nagyhatalmak. Éppen a keleti, ortodox irányzat hívei helyezkedtek szembe T. Herzl e nézeteivel s az első cionista kongresszuson érvényt szereztek annak a döntésnek, hogy a cionisták csak Palesztinában telepedhetnek le. Herzl a cionizmusban csak a zsidók szocializmustól való eltá- jolásának eszközét látta és a zsidóság túlélése szerinte csupán az antiszemitizmusnak volt köszönhető, amely nem kedvezett asszi- milálódásuknak. Tőle eltérően Ahad ha-Am a cionizmust az arról szóló rasszista elméletek alapján fejlesztette, hogy a zsidóság, a „tóra népe“ felette áll az Isten által elkárhoztatott többi népnek. A cionizmus filozófiai megindokolásának szentelt müveiben azt a nézetet képviselte, hogy a világ, a társadalom és a gondolkodás- mód az értelem útján fel nem ismerhető antagonista ellentétek alapján fejlődik. Szerinte csak a zsidóság, ez az etikájában és zsenialitásában fölérendelt nép képes felismerni és megérteni ezeket az ellentéteket. A zsidókat éppen ez a képességük teszi hivatottá arra, hogy más népeket uraljanak és Jehova királysága szellemében jobbá tegyék a világot. Ahad ha-Am nemcsak a zsidók rasszista fölérendeltségének, hanem egyúttal a kizsákmányoló kisebbség kizsákmányolt többség fölötti uralmának is militáns védelmezője. A fölérendelt zsidó nemzetet megosztja a dolgozó többségre, amelynek szerepe a kizsákmányoló kisebbség számára megteremteni szükséges létfeltételeit. Ahad ha-Am, aki az általa alapított Bene Mose Társaság segítségével érvényesítette rasszistafasiszta elképzeléseit, ellenezte azt az elképzelést, hogy zsidóságot összpontosítsák az ígéret földjén, amelynek szerinte csak a világszerte dezintegrált zsidó nemzet szellemi (kikristályosító) központjává kellett volna válnia. Ennek a filozófiának nem demokratikus, fasiszta vonásaira már Marx Nordau is rámutatott, amikor ezt írta Ahad ha-Am címére: „Képtelen felfogni a szabadság gondolatát. A szabadságot gettóként képzeli el, csak éppen megfordított szereppel; szerinte továbbra is lesz üldözés és elnyomás, de azzal a különbséggel, hogy már nem a zsidók, hanem mások lesznek az áldozatok.“ Utópista-szocialista cionizmus Martin Buber (1878-1965) is fejlesztette a cionizmus misztikus vonásait. Elképzelése szerint az ember csak akkor válik szabaddá, miután szabadul a környező anyagi világ igájától és képes lesz párbeszédet folytatni az Istennel. Ez a kivételes képességű emberek, a zsidók adottsága. M. Buber elméletet dolgozott ki „az Isten és a világmindenség közti egységet képviselő“ zsidók isteni elhivatottságáról. Az „Istenhez való közeledés“ útján eljut a szociálcionista utópiáig, amely szerint a zsidók arra hivatottak, hogy necsak önmagukat szabadítsák fel, hanem megváltsák az egész világot is. A cionizmus buberi utópistaszocialista értelmezésére épültek Aaron David Gordonnak (1856-1921), a cionista kivándorlási mozgalom alapítójának művei, főleg a Négy levél Palesztinából című. Azt a nézetet képviselte, hogy a diaszpórában (szétszóródásban) élő zsidókat a külső feltételek élősködő létre kényszerítik. Ez csak a Palesztinába való bevándorlással és a földhöz történő visszatéréssel szüntethető meg. A cionista szocializmus álmarxista koncepcióját hozta létre Bér Borochov, aki az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt menseviki soraiból átállt a cionisták táborába. Nézete szerint a zsidók életfeltételei a diaszpórában és főleg az antiszemitizmus lehetetlenné teszi a zsidó proletariátus osztályöntudatának kialakulását. Erre csak azután kerülhet sor, hogy a zsidók a diaszpórából bevándorolnak Palesztinába. Itt azután a burzsoázia és a proletariátus közti differenciálódás következtében kibontakozódik az osztályharc, amelyet már nem fog elkendőzni az antiszemita elnyomás. A cionista ideológiai koncepciók a zsidók biológiai-faji fölérendeltségének, isteni elhivatottságuknak, civilizációs és etikai szerepüknek elméleteiből indultak ki. Az ún. etikai cionizmus doktrínája, amelyet a cionista „filozófusok“ szorgosan népszerüsítnek, olyan tanítás, amely V. I. Lenin szavai szerint bármely nemzetet feljogosít arra, hogy bármely más nemzet területét elhódítsa és igazgassa önkikiáltotta fölérendeltsége és a civilizációs tevékenységre való rátermettsége alapján. Ezek olyan elméletek, amelyek alapján a zsidó nagytőke idegen területek meghódítására, a rasz- szizmus és a sovinizmus terjesztésére törekszik, harcol a zsidó lakosság körében kibontakozódó szocialista és antiimperialista tendenciák ellen. JIŔÍ ALEŠ ÁLTALÁBAN akkor szoktak hivatkozni a körülményekre, ha az eredmények szerények. Akkor sokaknak szinte jól jön, hogy van mire hivatkozniuk: nem adottak a körülmények, azaz a feltételek, ahhoz, hogy hiánytalanul eleget tegyenek az elvárásoknak. A Lévai (Levice) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusainak egyáltalán nem szükséges magyarázniuk a bizonyítványukat, sőt, valóban kedvezőtlen körülményeik ellenére kimagasló eredményeket érnek el mind az oktatásban, mind a nevelésben. Ebben nem kis szerepe van az iskola 9 tagú pártalap- szervezetének. Hogy mik jelentik a rossz körülményeket? Mindenekelőtt a fabarakkban elhelyezett iskola, továbbá az, hogy egy-egy osztálynak 40—41 tanulója volt. Nem csoda, hogy ezt a szülők többször bírálták. Egyebek közt nyilvános pártgyűlésen is, s az iskola pártalap- szervezete a bírálatot továbbította a járási pártszervhez, s igen örvendetes tény, hogy írásban kapott ígéretet a kérdés orvoslására. Azaz rövidesen megoldják az iskola elhelyezésének gondját, máshová költözhetnek. Iskolai pártalapszervezet esetében a pártmunka hatékonyságát természetesen elsősorban a nevelő-oktató munkában elért eredmények tükrözik. Azok pedig valóban kimagaslóak. De vegyük őket szépen sorjában. A természettudományi tantárgyak keretében az iskola tanulói előkelő helyezéseket érnek el a járási és kerületi, sőt az országos versenyeken is. Konkrétan a matematikai a fizikai olimpiászokon. Ez idén a járási kémiai olimpiászt az iskola tanulója nyerte, s részt vett a kerületi versenyen is. Jól szerepeltek a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói a biológiai olimpiászokon is. Már hagyományosan kimagasló eredményeket érnek el a tanulók a magyar, a szlovák és az orosz nyelv versenyein, a vers- és prózamondók járási, kerületi és országos rendezvényein csakúgy, mint a kiejtési versenyeken. Az orosz nyelvű Puskin-emlékverse- nyen tavaly és az idén egyaránt helytálltak a lévai gyerekek. Körülmények és eredmények Hatékony az iskolai pártszervezet munkája Boldog nemzedéket nevelünk A pionírmozgalom és a kommunisták Ez a címe annak a tényleíró jelentésnek, melyet néhány nap múlva, június 12-én, a pionírmozgalom dolgozóinak szlovákiai konferenciája elé terjesztenek. Ez a jelentés összegezi, hogy az előző, 1977-ben megrendezett konferencia óta milyen eredményeket, sikereket ért el a SZISZ Pionírszervezete, miként és mit valósítottak meg az akkori elfogadható határozatokból. A konferencia résztvevői számára készített jelentés minden adata fontos, mert mindegyik értékelés és vita tárgyát képezi majd a konferencián. S a küldöttek a jelentés alapján fogják meghatározni a következő időszak teendőit. A felsorolt, kimutatásokba és táblázatokba tömörített adatok közül azonban a legjellemzőbbek egyike a pionírok létszámára, illetve szervezettségükre vonatkozó. Jelenleg 1515 csapatba tömörítve mintegy 600 000 gyermek, az alapiskolás korú nemzedék 87,9 százaléka tagja Szlovákiában a SZISZ Pionírszervezetének. Ami tehát a szervezettséget illeti, egyedülálló a pionírmozgalom történetében. Beszédesen dicséri ez az adat a pionírmozgalom dolgozóinak szervező munkáját. Jelenleg 1835 hivatásos csapatvezető, 23 380 rajvezető és 20 741 instruktor, valamint 122 pionírház dolgozója foglalkozik a pionírmunka szervezésével és irányításával. Őket, tevékenységük, fáradozásuk sikerét dicséri a jelentésből idézett adat. Főként az élenjárókat. A példamutatókat. Név szerint nem említi őket a jelentés, de mivel a szocialista munkabrigádmozgalom mintájára szokásos „A példás pionírvezetők kollektívája“ megtisztelő és kitüntető cím adományozása a pionírmozgalomban, tudjuk, hogy kikről van szó. Jelenleg 88 kollektíva tulajdonosa ennek a címnek. Aki még részletesebben, még aprólékosabban tanulmányozza a jelentés adatait, megtudhatja azt is, hogy a kitüntetett kollektívákban, miként a többiben is, a kommunista pionírvezetők megtalálhatók. Hányán vannak? A számadat megtalálható a jelentés valamelyik kimutatásában, táblázatában, de felesleges idézni, mert a legteljesebb mértékben osztom a csalló- közcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) falusi pártszervezet elnökének véleményét, aki ezt mondta: „Ha kommunista a vezető, egy is többet tehet a szokásosnál, az átlagosnál, nem a szám mértékadó.“ Nem bizony. A tény viszont, hogy tevékeny részesei, értelmi szerzői a pionírmozgalom sikereinek, igenis' említésre méltó. Értelmi szerzők a kommunisták? Nem vitás. Magyarázatként hivatkozhatunk történelmi példákra is, amikor a kizsákmányolás, az elnyomás ellen küzdöttek a dolgozók, amikor a szocializmus alapjait raktuk le -, soha, semmiféle körülmények közepette sem feledkeztek meg a kommunisták a gyermekek szervezetének irányításáról. Most sincs ez másképpen. Egyébként mielőtt megkezdődne a pionírmozgalom szlovákiai dolgozóinak kétnapos tanácskozása, a küldöttnek megválasztott kommunisták aktívaértekezletet tartanak, melyen pontosan meghatározzák a tennivalókat. HAJDÚ ANDRÁS- A tartalékokkal is rendszeresen foglalkozunk - mondja Hegedűs Lászlóné, a pártbizottság elnöke (A szerző felvétele) KIEMELT gondot fordítanak a szlovák nyelv oktatására. Ez megmutatkozott például a „Poznaj slovenskú reč!“ elnevezésű járási versenyen, ahol ugyancsak első helyen végzett az iskola képviselője. (Ennek a versenynek a feltétele a szlovák nyelvű rögtönzés.) Az iskola tanulóinak alapos szlovák nyelvtudása megmutatkozik egyéb szlovák nyelvű versenyeken is, például azokon, melyeket a járási pionírház rendez. Szlovák nyelven versenyeztek a tanulók a pionírfolyóirat által meghirdetett Nemzetközi Barátsági Klub versenyén is, ahol az elmúlt években harmadik, második és első helyen végeztek. Itt jegyezzük meg, hogy az iskola barátságklubja a legeredményesebb a járásban. Megmutatkozik a tanulók szlovák nyelvtudása abban is, hogy derekasan helytállnak a szlovák nyelvű szakközépiskolákban, gimnáziumokban, valamint iparitanu- ló-iskolákban. Ugyanez mondható el azokról a tanulókról, akik katonai iskolákra, különböző főiskolákra, egyetemekre jelentkeznek.- Pártalapszervezetünk gyakran foglalkozik a fiatalok pályaválasztásának kérdéseivel - mondja Hegedűs Lászlóné pedagógus, a pártbizottság elnöke. - A pálya- választási tanácsadó Vígh Béláné, a pártszervezet tagja, s rendszeresen beszámol a pártgyűléseken a pályaválasztással kapcsolatos kérdésekről. Az irányszámoknak megfelelően küldünk tanulókat a népgazdaság minden területére. Ebben az évben két tanulónk jelentkezett katonai iskolára, kettő pedig bányászatra.- Alapszervezetünk szüntelenül nagy gondot fordít a nevelő-oktató munka színvonalának emelésére- folytatja kis szünet után. - Nemcsak a már elért eredményeket értékeljük, a tartalékokkal is rendszeresen foglalkozunk.- Ezekről is hallhatnánk?- Javulást kell elérnünk például a cigánytanulók iskolalátogatása terén. Nem sok ilyen tanulóról van szó, de a hiányzásuk nagyarányú. Vannak még tartalékaink egyes tanulók szorgalmának a javítása terén is. Vagyis el kell érnünk, hogy azok is nagyobb felelősséggel végezzék feladataikat, jobban tanuljanak. AZ EREDMÉNYEK elérésében természetesen az egész tantestületnek része van, s az is döntő tényező, hogy mind a huszonnégy pedagógus szakképzett. Hegedűs elvtársnő, aki egyben a szlovák nyelv tantárgybizottságának elnöke és a járási központ előadója, fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy igen szoros az együttműködés a pedagógusok és a Szülők és Iskolabarátok Szövetsége között, melynek tagjai nemcsak anyagi segítséget nyújtanak az iskolának, hanem a rendezvények szervezésében is segítenek. A szervezet gyűlésein a pártbizottság elnöke mindig részt vesz. Az iskola és a szülök együttműködése kedvező feltételeket biztosít a tanulók tudományos világnézetre való neveléséhez. Ezt többek között az bizonyítja, hogy az iskolában már évek óta nincs vallásoktatás. Ebben természetesen szerepet játszik a tanintézet ateista köre is. Befejezésül, s mintegy összefoglalva az elmondottakat, a párt- bizottság elnöke ezt mondta:- Pártalapszervezetünk munkájának hatékonyságát az iskola eredményeiben látjuk. FÜLOP IMRE
