Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-09 / 135. szám, szerda

Lubomír Strougal beszéde Nyikolaj Tyihonov felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) késztermék és nyersanyag világ­piaci konjunktúrájának romlását is. Ugyanakkor azt is meg kell állapí­tanunk, hogy a behozatal biztosí­tása továbbra is nehéz feltételek közöpette valósul meg. Rendkívüli erőfeszítéseket te­szünk a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak végrehajtására, népgazdaságunknak a gazdaság intenzív fejlesztésére való át­menetre s azoknak a feltételeknek a létrehozására, amelyek népgaz­daságunk strukturális átépíté­séhez szükségesek. Tudatában vagyunk annak, hogy a mai konk­rét feltételek közepette ez minden­napi gondoskodást, fokozott erő­feszítéseket, valamennyi erőforrás következetesebb kihasználását követeli meg. Az elért eredményeket pozití­van értékelhetjük. Sikerült megtar­tani a gazdasági fejlődés szociá­lis-politikai irányát, amelyet test­véri kommunista és munkáspártja­ink kongresszusai tűztek ki. Ugyanakkor elsősorban annak is tudatában vagyunk, hogy a jövő évekre vonatkozó feladatok évről évre összetettebbek. Azt is tudjuk, hogy a termelés, a műszaki fejlő­dés néhány területén, a belső pia­cot és főleg a külgazdasági kap­csolatokat illetően nem kevés a gyenge pont. Ezek leküzdése megköveteli, hogy még jobban kihasználjuk a kölcsönös összehangoltságunk adta vala­mennyi lehetőséget mindenek­előtt, ami a gazdasági hatékonyság növelését és a minőségi tényezők fejlesztését illeti. Eközben fokozni kell egyeztetett fellépésünket a harmadik államokkal szemben, nemzetközi szervezeteikkel és csoportosulásaikkal szemben. Szeretném leszögezni, hogy ez irányban a jövőben is megteszünk mindent, ami közös érdekeinknek, szükségleteinknek és lehetősége­inknek megfelel. Különösen azokat a közös erő­feszítéseinket kívánjuk támogatni, amelyek az Egyesült Államok és szövetségesei által érvényesített megkülönböztető akciók ellen irá­nyulnak. Hangsúlyoznám ezzel összefüggésben, hogy Csehszlo­vákia számára elfogadhatatlan a nyomás és a belügyekbe való beavatkozás bármilyen formája. A szocialista internacionalizmus elveivel összhangban megerősít­jük testvéri szolidaritásunkat a Lengyel Népköztársasággal. Bizonyára nem kell külön hang­súlyozni a különböző társadalmi rendszerű államokkal folytatott párbeszéd, a békés egymás mel­lett élés és együttműködés szük­ségességét az egyenjogúság alapján. A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy közösségünk töb­bi tagállamával együtt hatékonyan járuljunk hozzá a Helsinkiben megkezdett folyamat teljes mérté­kű felújításához és továbbfejlesz­téséhez. Ezzel összhangban tel­jes mértékben támogatjuk a Szovjetunió és más szocialis­ta országok újabb békejavasla­tait. Rendkívüli jelentőséget tulajdo­nítunk a KGST-tagállamok és a fejlődő országok együttműködé­se további bővítésének, különö­sen ami a szocialista orientációjú államokkal való kapcsolatok meg­felelő formáinak és feltételeinek kiválasztását illeti. Egyetértünk a KGST-tagálla­mok 1986-1990-re szóló népgaz­dasági terveinek koordinálására vonatkozó, most előterjesztett programmal. Számos új elemet tartalmaz, reagál a jelenlegi idő­szak problémáira, s a kölcsönös együttműködés súlypontját a ter­melés, a tudományos-műszaki fej­lődés, a beruházások a szakosí­tás és a kooperáció irányába kel­lene elmozdítania. Az előterjesz­tett terv tehát közösségünk terme­lési tényezőinek koordinált ki­használását a hatékony fejlesz­tés egyik döntő feltételeként tű­zi napirendre. A javasolt minőségi változások elválaszthatatlan része az érde­kelt tagállamok egész gazdaság­politikájának koordinálása. Nagyra értékeljük, hogy a javas­latban már helyet kapott e törek­vés számos kiindulópontja s kötő­désük a népgazdasági tervek ko­ordinálásához, amit természete­sen tovább kell fejleszteni. Az integrációs folyamatok fejlő­dése a tudomány és a technika, valamint a termelés területén még inkább előtérbe állítja a sokoldalú egyeztetett akciókat. Ezért fon­tosnak tartjuk, hogy mind a tagál­lamok, mind a Tanács szervei rendkívüli figyelmet fordítsanak ki­választásukra. Külön figyelmet ér­demelnek a beruházások és a tu­dományos-műszaki fejlődés koor­dinálása, a szakosítás és a koope­ráció, a közös eljárás az új techni­ka megszerzésében és a fejlett tőkés államokkal szembeni tudo­mányos-müszaki és gazdasági függőség csökkentésében. Jelentősnek tartjuk a kétoldalú koordinációt is. Arra törekszünk, hogy ennek programjait úgy álla­pítsuk meg, hogy az ötéves terv összeállítását jelentősen befolyá­soló kérdések már 1983-ban meg­tárgyalásra kerüljenek, 1984-ben megállapodás szülessen róluk, ne várjunk tehát egészen 1985-ig. A tervezési bizottság ugyan­csak tájékoztatott bennünket szá­mos olyan intézkedés végrehajtá­sáról, amelyekben az 1981-1985­ös évekre szóló tervek koordinálá­sa során állapodtunk meg, s ame­lyek a kölcsönös összehangoltság elmélyítésére és a legfontosabb kölcsönös szállítások biztosításá­ra irányulnak. Ezzel összefüggésben célrave­zetőnek tartom, hogy rámutassak miszerint az operatív döntések so­rán figyelembe kell vennünk a megoldás közösen lefektetett irányait és módjait. Úgy vélem, hogy az ötéves tervek koordinálá­sáról szóló megállapodásokból kellene kiindulni államaink rövid távú gazdasági politikájának meg­határozásakor is. Arról is meg vagyunk győződve, közösen kell megelőznünk a ne­héz helyzetek kialakulását, s el­jött az ideje annak, hogy a tagálla­mok rövid távú intézkedései sok­oldalú egyeztetésének célraveze­töségét megítéljük. Véleményünk szerint ez hozzá­járulna ahhoz, hogy hatékonyab­ban szálljunk szembe a tőkés országok nyomásával a hitelek és a kereskedelmi politika terüle­tén — állapította meg Lubomír Strougal. A továbbiakban az atomener­getika kérdéseivel foglalkozott és egyebek között megállapította: Csehszlovákiában az atomener­getikai gépipar termelési bázisát már 1974-ben építeni kezdtük a Szovjetunióval kötött termelési kooperációs megállapodások alapján. Az atomerömúvi beren­dezések gyártása során megvaló­suló szakosításra és kooperáció­ra, valamint ezek kölcsönös szállí­tásaira vonatkozó sokoldalú meg­állapodások megkötése az 1981 —1990-es évekre kifejezték, hogy a KGST tagállamainak kö­zös érdeke az atomenergetika fejlesztése. Véleményünk szerint most főleg arról van szó, hogy a vállalt kötelezettségeket követ­kezetesen teljesítsük, és megtart­suk a szállítási határidőket, bizto­sítsuk a berendezések megköve­telt magas színvonalát. Fontosnak tartjuk a speciális anyagok tőkés behozatalának csökkentését, illet­ve helyettesítésüket a mi országa­inkban gyártott anyagokkal. Kommunista és munkáspártja­ink kongresszusai nagy hangsúlyt fektettek az elektronika fejleszté­sére, ami az iparban, a közleke­désben, a távközlésben, a mező­gazdaságban és más területeken, valamint a termelési folyamatok automatizálásában lehetővé teszi a jelentős szerkezeti változások végrehajtását. A szövetségi kormány elnöke a továbbiakban megállapította: Egyetértünk a mikroprocesz­szoros technika fejlesztése és széles körű kihasználása terén való együttműködés előterjesztett programjával, amely 1982-1990­re szól. Az erről a programról szó­ló sokoldalú keretmegállapodás megkötését a végrehajtásához vezető első fontos lépésnek tartjuk. Ami az élelmezés területén va­ló együttműködés problematikáját illeti, akkor lehetne hasznos a kö­vetkező ülésszak napirendjére va­ló felvétele, ha előkészítése szo­rosán kapcsolódna azokhoz a munkákhoz, amelyeket a meg­felelő hosszú távú célprogram szerint már elvégeztünk. A KGST-ülésszak határozat­tervezetével lényegében egyetér­tünk. Néhány konkrét megjegyzé­sünket a szerkesztő bizottság elé terjesztjük - mondotta végezetül Lubomír Strougal. A szocialista integráció a tagországok fejlődésének fontos stabilizáló tényezője (Folytatás az 1. oldalról) 1981-1985. évi kereskedelmi megállapodásokat. Az előttünk ál­ló időszakban a vállalt kötelezett­ségek maradéktalan teljesítése, a kölcsönösen előnyös bővítés le­hetőségeinek feltárása és megva­lósítása a mai viszonyok között különleges jelentőségű feladat. Szólt a KGST tagállamok és a fejlődő országok külkereskedel­méről, amelynek értéke 1981-ben 21 százalékkal növekedett és az érdekelt KGST-tagállarnok 92 fej­lődő országnak nyújtottak gazda­sági és műszaki segítséget. El­mondta, hogy országaink az erő­södő diszkriminációs intézkedé­sekkel szemben továbbra is a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére töre­kednek a fejlett tőkés országokkal, amelyekkel az elmúlt évben 8 szá­zalékkal bővült külkereskedelmi forgalmunk. Kifejtette, hogy az 1981. évi népgazdasági tervek megvalósí­tására hatottak a fűtőanyag, ener­gia- és nyersanyagproblémák megoldásának bonyolult körülmé­nyei, az energiahordozók és szá­mos " nyersanyag kitermelési és beszerzési költségeinek emelke­dése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük a KGST-tagállamok közötti fűtőanyag-energetikai együttműködést országaink ésszerű szükségleteinek telje­sebb kielégítése céljából. Rámutatott: tagállamaink tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek jelen szakaszában kitűzött feladatok megvalósításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integráció erősítése, az együttműködés eredménye­sebbé tétele - mondotta Marjai József. Az atomerömúvi berendezések 1981 -1990. évi sokoldalú nemzet­közi gyártásszakosításárói és ko­operációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény megvalósításának menete című napirend előadója Alekszej Anto­nov, a szovjet kormány miniszte­relnökhelyettese volt. A KGST-tagállamok 1986­1990. évi népgazdasági terv­koordinációjának programter­Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke többek között kijelentette: Amint a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolója rámutat, a testvéri országok a gazdasági fejlődés fel­tételeinek bonyolultabbá válása ellenére, a szocialista gazdaság előnyeire támaszkodva és kiak­názva a kölcsönös együttműködés nyújtotta lehetőségeket, alapjá­ban véve teljesítették az ötéves terv első évének előirányzatait. Ez az értékelés tükrözi a Szov­jetunió gazdaságának helyzetét is. Egészében véve elégedettek va­gyunk az ötéves terv első évének eredményeivel, bár a szovjet gaz­daság számára az elmúlt eszten­dő korántsem volt egyszerű. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó munká­jának, fontos lépést tettünk az SZKP XXVI. kongresszusa hatá­rozatainak, a 11. ötéves tervnek a végrehajtása útján. A Szovjet­unió nemzeti jövedelme 14 milliárd rubellel, ipari termelésének értéke 26 milliárd rubellel növekedett. Együttműködésünk rendkívüli fontosságát szemléltetően bizo­nyítja, hogy a közösség országai a szocialista piacról elégítik ki im­portszükségleteik zömét a legfonto­sabb fűtőanyagokból, nyersanya­gokból, gépekből és gépi beren­dezésekből. Az elmúlt évben nőtt és majdnem 55 százalékot tett ki a kölcsönös árucsere részaránya a KGST tagállamok külkereske­delmi áruforgalmában. Különösen fontos ez most, amikor az imperia­lizmus nyíltan támadásba len­dült, a szocializmus erői ellen, igyekezvén aláaknázni gazda­sági erejét. A nyolcvanas évek kezdetétől nagy mértékben kiéleződtek a tő­kés piac ellentmondásai, rosz­szabbodott a nemzetközi hely­zet. Az Egyesült Államok a konf­rontáció útjára lépett. Igyekszik saját céljainak alárendelni szövet­ségesei politikáját, saját szükség­leteihez idomítani a fejlődő orszá­gok gazdasági és társadalmi szer­kezetét. Az imperializmus ve­szélybe sodorja az egyetemes bé­két, fokozza a nemzetközi feszült­séget, a fegyverkezési hajszát, igyekszik a maga javára megbon­tani a katonai téren fennálló hoz­závetőleges egyensúlyt. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió továbbra is követ­kezetesen folytatja elvi béke­szerető politikáját, azon munkál­kodik, hogy megvalósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfo­gadott békeprogramot. Az Egyesült Államokban és számos NATO-országban a mili­tarista pszichózis szítását olyan próbálkozások kísérik, hogy erővel gazdasági nyomást fejtsenek ki a szocialista országokra. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy már nem egyszer megter­veztek ilyen hadjáratokat a szocia­lizmus ellen és azok mindig ku­darccal végződtek. A Szovjetunió és a testvéri országok elégséges gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy együttesen helytállja­nak az imperialista erők próbálko­zásaival szemben. Washington irányvonala, a két társadalmi rendszer országai közötti kölcsö­nösen előnyös gazdasági együtt­működés megszakításának politi­kája csak fokozhatja magának a tőkés gazdaságnak az ellent­mondásait. A Szovjetunió - akárcsak a kö­zösség más országai - kész bőví­teni egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolatait a Nyu­gattal. Az utóbbi évek tapasztalatai ar­ra késztetik a szocialista országo­kat, hogy tovább erősítsék összeforrottságukat, szilárdít­sák műszaki-gazdasági függet­lenségüket. Természetesen a közösséghez tartozó országok szorosabb gaz­dasági összefogásának szükség­lete nemcsak külső okokra vezet­hető vissza, elsősorban annak szükségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a népgazda­ság áttérését az intenzív fejlődés útjára. „Maga az élet tűzi napi­rendre azt a feladatot - mutatott rá az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev -, hogy a tervkoordinációt egészítsük ki egészben véve a gazdaságpolitika összehangolásával.'' Közösségünkben a villamos­energia termelés növelésének távlatai összekapcsolódnak az atomenergetika fejlődésével. Ezért nagy jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy a KGST-orszá­gokban atomerőművek épüljenek, a berendezések gyártásszakosí­tásában és kölcsönös szállításá­ban való együttműködés alapján. Mint tudják, az SZKP Központi Bizottságának nemrég lezajlott ülése megvizsgálta országunk ag­rár-ipari komplexuma továbbfej­lesztésének kérdéseit és jóvá­hagyta az élelmiszerprogramot. A benne megjelölt célokat alapjá­ban véve belső erőforrásaink mozgósításával tervezzük elérni. Egyetértünk azzal a javaslattal, hogy az élelmiszerprobléma megoldását szolgáló együttmű­ködés kérdéseit a KGST követ­kező XXXVII. ülésszakán tár­gyaljuk meg. A KGST-országok közötti terv­koordináció során meg kellene állapodni abban, hogy együttmű­ködünk nagyobb objektumok épí­tésében a fejlődő országokban, ezen objektumok gépi felszerelé­sében s a kollektív műszaki se­gélynyújtásban. Ehhez a munkához jó indulást jelent a mikroprocesszoros tech­nika fejlesztésére előterjesztett együttműködési program. Nagy és bonyojult feladatok áll­nak a szocialista népgazdaságok előtt. Végrehajtásukat előmozdít­ják majd azok a döntések, ame­lyeket a jelenlegi ülésszak elfogad - mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov. Plenáris ülés Prágában vezete, valamint tájékoztató az 1981-1985. évi tervkoordináció keretében egyeztetett együttmű­ködési intézkedések teljesítésé­nek menetéről és az együttműkö­dés bővítésének további lehetősé­geiről című dokumentumot pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes terjesztette elő. A mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazásában való együttműködés 1982-1990. évi programjának tervezetét Gurij Marcsuk, a szovjet kormány el­nökhelyettese ismertette. A tanács XXXVII. ülésszakának időpontjára és előzetes napirend­jére Nyikolaj Faggyejev tett javas­latot. Ezt követően az egyes küldött­ségek vezetői szólaltak fel. Első­ként Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő emelkedett szólásra. Tegnap hangzott el Lubomír Strougal csehszlovák miniszterel­nök felszólalása is. A DÍVSZ programja az ifjúság antiimperialista egységének alapja (CSTK) - A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség XI. közgyűlé­se tegnap, a tanácskozás hatodik napján plenáris üléssel folytató­dott a prágai Kultúrpalota nagyter­mében. A vitában felszólalt Jerzy Jas­kiernia, a Lengyel Szocialista. Ifjú­sági Szövetség vezetőségének el­nöke is. Lengyelország ifjú nem­zedéke töretlenül bízik a jelenlegi nehézségek áthidalásában s a szocializmus eszméiből kiin­dulva folytatja munkáját. A Szocialista Ifjúsági Szövetség - jelentette ki Jaroslav Jenerál, a szövetség központi bizottságá­nak elnöke - nem akar tétlenül Lapzártakor érkezett - Tekintettel a libanoni hely­zet súlyosbodására, a bejrúti kormány kérte az ENSZ Bizton­sági Tanácsának a sürgős összehívását, - közölte Hasz­szan Tuajni, az ország állandó ENSZ-képviselője New Yorkban. várakozni s passzívan szemlélni a világ eseményeit. Felelős mó­don akarunk részt venni most és a jövőben is a világ eseményeinek alakulásában. Korunk a tettek ide­je, ahogy ezt a DÍVSZ politikai programja is megfogalmazta. Ez a program megfelelő alapot nyújt az ifjúság antiimperialista egysé­gének elmélyítéséhez. Jozef Lenárt a galántai járásban (CSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Ignác Janáknak, az SZLKP KB Elnök­sége tagjának, a nyugat-szlováki­ai kerületi pártbizottság vezető tit­kárának kíséretében hétfőn a ga­lántai járásba látogatott. A vágsellyei (Sala) Dusló gaz- ­dasági és párttisztségviselői tájé­koztatták Lenárt elvtársat az anti­oxidant és az Agro II. objektumok építési munkáinak menetéről. Le­nárt elvtárs ezután a VágseHyei Efsz-be látogatott. ÚJ SZÚ 2 1982. VI. 9

Next

/
Thumbnails
Contents