Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-08 / 134. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. VI. 8. A Hon rakodógép nagy segítséget nyújt a széna kazalozásánál- Azt nagy örömmel nyugtáztuk, hogy megbízatást kaptunk a kukoricatermelés technológiai rendszerének bevezetésére. Meglepődtünk, hogy szövetkezetünket a takarmánynövény-temesztés technológiai rendszerének kipróbálásával is megbízták, mert járásunk számos szövetkezetében sokkal nagyobb területeken foglalkoznak az évelő takarmánynövények termesztésével. Azonban ezt is megértéssel fogadtuk, hiszen a bizalom jelét láttuk benne Bizonyára az van a döntés hátterében, hogy az évelő takarmánynövényeket már évek óta Bánov község határában szakosítva termesztjük, ahol öntözésre is van lehetőség. Az előbbiekhez azt is hozzá kell tenni, hogy a szemes kukorica szakosított termesztésére való tekintettel egyáltalán nem termelnek itt cukorrépát, habár a terület alkalmas lenne erre, s a sűrűn vetett gabonafélékből is kevesebb van, mint máshol. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeznek sem répafejjel, sem cukorgyári répaszelettel, amelyek a legjobb silótakarmányok közé tartoznak. Ezeket azonban a silókukorica teljesen pótolja, amely a tehenészet alapvető takarmányát képezi, a hízómarhának pedig szénát nem is adnak. Ebből csak a borjúknak és a növendékállatoknak jut.- A technológiai rendszereknek elsősorban azt kell bizonyítaniuk, hogy a helyes agrotechnikával és technológiai eljárásokkal a mi feltételeink között is kimagasló eredmények érhetők el. Bevezetésük azonban kezdeti nehézségekkel is jár. A takarmánynövényeket egyelőre ugyanúgy termesztjük, mini eddig, vagyis nem áll rendelkezésünkre a megfelelő minőségű biológiai alapanyag, a szükséges mennyiségű műtrágya és növény- védelmi vegyszer. Az idén tehát csak improvizálunk, de reméljük, hogy a következő évben már minden szükséges eszközzel el leszünk látva a technológiai rendszerek helyes kipróbálásához, amelyeket a tudomány és a kutatraktoros, közöttük Tomáš Tchor és Milan Sadovský a rendeken megszáradt ' lucernát gyűjtötték össze. Egy 23 hektáros részen felszántották az elöregedő lucernát, s Milan Mráz traktoros máris boronálta, Dušan Botka pedig hengerezte a friss szántást, hogy előkészítsék a talajt a lucerna új- ravetéséhez. A Nyitra folyó gátja alatt Milan Sadovský öntözési technikus vezetésével az öntöződobokat vontatták néhány méterrel tovább. Amint elmondták, eddig az öntözésnél a fiatalabb vetésű táblákat részesítették előnyben, egy öntözésnél 40 milliméter- nyi vizet adagolva. Azzal számolnak, hogy az idén kétszer öntözik meg az egész területet, ami azt jelenti, hogy az év folyamán 80 milliméterrel pótolják a természetes csapadékot. A besenyőúti telepen Karol Bednárik csoportvezető hat kaza- lozó munkáját irányította, akfk nagy gyakorlattal végezték felelős munkájukat, mint például a 72 esztendős Jozef Horváth és az 55 éves Ľudovít Velady. Mindannyian igyekeztek, a felszedő kocsikat kezelő traktorosokkal és František Poračákkal, valamint František Mikulkával, a rakodógépek kezelőivel együtt, mert nem tudni, hogy meddig tart a szép idő. Habár ők sem bánnák, ha inkább esne, mert nagyon szomjas a határ... JOZEF SLUKA A szénafelszedó kocsikkal Tomáš Tchor és Milan Sadovský traktorosok fordultak meg a leggyakrabban A szerző felvételei Nagyobb figyelmet a cukorrépa termesztésének Segít a jampoli mozgalom A múlt évben 62 945 hektáron termeltek a mezőgazdasági üzemek cukorrépát. Az eladási tervet 92,2 százalékra teljesítették. A kimutatások szerint hektáronként 32,4 tonna cukorrépát termeltek, az átlagos cukortartalom 14,04 százalék volt. A termelési eredményeket kedvezőtlenül befolyásolták az időjárási viszonyok. A döntő fontosságú fejlődési időszakban kevés csapadékot kaptak a növények. Bár a mezőgazdasági üzemek a termelési tervet nem teljesítették és a tervezett cukortartalmat sem érték el, mégis számos mezőgazdasági üzemben a kedvezőtlen időjárás ellenére is bizonyították, hogy nagy hozamot lehet elérni. A lehetőségek felhasználásával csökkenteni lehet a kedvezőtlen tényezők hatását. A jampoli-prostéjovi mozgalom alapján szervezett versenyben három csoportba sorolták a mező- gazdasági üzemeket. Az első csoportban a legjobb eredményt a Družstevnái Efsz érte el hektáronként 5,7 tonna cukor termelésével, a második helyre a Csányi (Cana) Efsz került, amely 5,37 tonna, a harmadikra pedig a Far- nadi (Farná) Efsz, amely 4,52 tonna cukrot termelt hektáronként. A második csoportban a Nagyöl- vedi (Veiké Ludince) Efsz került az élre, amely 5,86 tonna cukrot termelt hektáronként, a második helyre a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz, amely 5,61 tonna cukrot termelt hektáronként. A harmadik csoportban a legjobb eredményt a Zsigárdi (Žiharec) Efsz érte el, amely 5,03 tonna cukrot termelt hektáronként, a második helyre a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság került, amely 4,94 tonna cukrot termelt hektáronként. Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy keresnünk kell a lehetőségeket a termelés növelésére. Jobban fel kell készülnünk a felvásárlásra, mint a múlt évben, amikor nagy problémákat okozott a cukorrépa cukortartalom szerinti felvásárlása. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek 350 koronát kapjanak tonnánként, 15 százalékos cukortartalmú cukorrépát kellett volna eladniuk. A termelők és a cukorgyárak felvásárlói között az első problémák abból eredtek, hogy nem világították meg eléggé a feltételeket, nem ismertették tökéletesen a termelőkkel az új normákat. Számos mezőgazdasági üzem a felvásárlás kezdetén nem küldte el képviselőjét a cukorrépaátvevő központba. A termelők kifogásolták, hogy a szennyeződés miatt túl sokat fognak le a cukorrépa felvásárlói. A cukortartalom megállapítása körül a tökéletlen berendezések alkalmazása következtében sok probléma keletkezett. Ez arra figyelmeztet, hogy az idén sokoldalúan kell felkészülni a felvásárlásra. Idén a mezőgazdasági üzemek 61 152 hektár cukorrépát vetettek. Megállapíthatjuk, hogy az időjárás főleg a kora tavaszi időszakban elég kedvezőtlen volt. A szárazság és a hideg jelentős károkat okozott a cukorrépában. A szélviharok Szlovákiában 15 700 hektáron okoztak kárt, főleg a nyugatszlovákiai kerületben. Eddig 11 600 hektár cukorrépát kellett kiszántani és helyére újból vetni, hogy a tervezett terület ne csökkenjen túlságosan. Elsóosztályú, jó csíraképességű Dobrovická A és egycsírás Avimona cukorrépafajtát vetettek, összesen 11 ezer hektáron külföldről behozott Novadima, Monostar és KVSCS - 031-es fajta drazsírozott vetőmagot is vetettek a mezőgazdasági üzemek. A felmérések alkalmával megállapítottuk, hogy a cukorrépa egyenetlenül kelt. Ezért nagyon gondosan kell egyelni, hogy ahol csak lehet, hektáronként legalább 80-85 ezer egyed maradjon, az öntözhető területeken pedig százezer darab. Ezekben a napokban a mezőgazdasági üzemekben lassan befejezik a cukorrépa egyelé- sét, és arra törekednek, hogy az említett egyedszámot elérjék hektáronként. Ha a cukorrépa-termesztés eredményeit értékeljük, foglalkoznunk kell a tápanyag-ellátás kérdéseivel is. Számos mezőgazdasági üzem túl sok nitrogéntartalmú műtrágyát adagol, ami kedvezőtlenül hat a cukortartalom alakulására. A szakemberek véleménye szerint hektáronként 150 kilogramm nitrogéntartalmú műtrágyánál többet nem is volna szabad adagolni. Ha tiszta tápértékben számítva ennél többet szórnak hektáronként a földre, akkor nagyobbak lesznek a hektárhozamok, de kisebb lesz a cukorrépa cukortartalma. A jelenlegi forró melegben a cukorrépa táblákon gyorsan nőnek a gyomnövények. A korábban permetezett gyomirtószerek hatása nem volt megfelelő, mert a szárazság és a hideg miatt a vegyszerek nem jutottak el a gyomnövények gyökereihez. Ezért minden eszközzel irtanunk kell a gyomot. Egyrészt a Bétánál és Nortron gyomirtószerek felhasználásával, azonban mivel kevés devizánk van a külföldi gyomirtószerek vásárlására, teljes mértékben sara- bolással is kell irtani a gyomot. A két gyomirtási módszer összehangolásával, alkalmazásával tisztán tarthatjuk a cukorrépa táblákat és biztosíthatjuk a növények egyenletes fejlődését. A múlt évben jelentős károkat okoztak a kártevők, főleg a levéltetű, később pedig a vírusos betegségek miatt csökkent a cukorrépa cukortartalma. Ezért szükséges, hogy a növényvédelmi szolgáltató központok, valamint a Mezőgazdasági Minőségellenőrző Kutatóintézet dolgozói idejében jelezzék a mezőgazdasági üzemeknek a kártevők megjelenését. A hektárhozamok állandósítását nagyban elősegíti a rendszeres öntözés is. Az utóbbi években főleg a vízhiány miatt volt alacsony a cukorrépa hektártiozama. Ezért ahol csak lehet, a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a berendezéseket a cukorrépa öntözésére. Szlovákiában 14 300 hektár cukorrépát öntözhetünk. Ennek ellenére számos mezőgazdasági üzemben nem éltek ezzel a lehetőséggel, az öntöző berendezéseket nem üzemeltették több műszakban. Sokat várnak a cukorrépa-termesztés új módszereinek alkalmazásától. A nagyüzemi technológiát 23 mezőgazdasági üzemben alkalmaztuk, és a lehetőségnek megfelelően tovább szélesítjük. A múlt évhez hasonióan idén is megszerveztük a több termelésre serkentő jampoli-prostéjovi mozgalom alapján a szocialista munkaversenyt. 317 kötelezettségvállalás irányul az állami terv teljesítésére. Ennek alapján 2150 ezer tonna cukorrépa termelését tervezik a mezőgazdasági üzemek, és hektáronként 4,82 tonna cukrot akarnak elérni. Ezen feladat teljesítésére serkentenek az új anyagi ösztönzők is. Az árrendezés következtében a termelők egy tonna cukorrépáért 370 koronát is kaphatnak. Abban az esetben, ha a termelők a cukorrépa termesztésére legalább ötéves időszakra szerződést kötnek további prémiumhoz juthatnak. A cukorrépatermesztés tehát kifizetődőbb lehet, mint a múltban, ha a mezőgazda- sági üzemek a főbb tényezők figyelembevételével, minden lehetőség felhasználásával elősegítik, hogy a cukorrépa cukortartalma minél nagyobb legyen. A cukorrépa-termesztés, és az eladási tervek teljesítése az idén sem könnyű. Ezért jelenleg gondos növényápolással kell elősegíteni, hogy a növények minél gyorsabban fejlődjenek, és minél kevesebb kárt tegyenek bennük a kártevők és a különböző gombabetegségek, vírusos megbetegedések. JOZEF MORBACHER mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának agronómusa tás legújabb ismeretei alapján fejlesztettek ki. Az említett problémák ellenére ebben a szövetkezetben az idén is 9 tonna lucernaszéna betakarítását tervezik hektáronként. Aláhúzzák, hogy a lehető legjobb minőségben. A lucerna kaszálását május 19-én kezdték el. Valamivel később, mint más években, ami a hosszú tél következménye. Ez természetesen a betakarított mennyiségben is megmutatkozik.- Előre is tudtuk, hogy a hideg tavasz éreztetni fogja a hatását az első kaszálásban - magyarázza Horváth mérnök De ezzel még nincs minden elveszve, sőt nagyon is bizakodunk benne, hogy az idén is jól fog fizetni a lucerna. Ezért minden lehetséges eszköz^ zel és módszerrel arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk e növény termőképességét, állandóan üzemeltetjük az öntözőrendszert, fokozatosan felújítjuk a növényzetet, s nagy gondot fordítunk a növényápolásra. Úgy igyekszünk a lehető legjobb minőségű széna elérésére, hogy csak a reggeli és az esti órákban kaszálunk. A rendeken száradó szénát a besenyőúti telepre szállítjuk, itt kaza- lozzuk, mert ide összpontosítottuk a borjú neveidét. Az első kaszálást június tizedikéig be akarjuk fejezni. A kaszálásban egy önjáró kaszálógépen kívül hat önjáró szénafelszedő kocsi, egy Hon típusú és egy T 174-es szénarakodó vesz részt. Ezek elég sok munkát adnak a tapasztalt kazalozó embereknek. A lucerna nagyobb részét tehát szénaként tartósítjuk, 30 hektár szénából azonban zöldlisztet is készítettünk, egy részét pedig zölden feletettük. A MELEG, NAPOS IDŐJÁRÁST jól és gazdaságosan kihasználták a szövetkezetben, hiszen a legértékesebb fehérjetartalmú takarmány első kaszálása bizonyára a legjobban sikerült. Amikor a határban jártunk, az önjáró kaszálógépet kezelő Pavel Vanek éppen befejezte a reggelidélelőtti műszakot. Távolabb hat Jozef Horváth mérnök a lucernaszéna minőségét ellenőrzi közvetlenül a felszedés előtt Takarmánytermesztés - technológiai rendszerben BÍZNAK MAGUKBAN ÉS BENNÜK IS BÍZNAK AZ ÉRSEKÚJVÁRI (Nové Zámky) Haladás Efsz tagjairól közismert, hogy a szemes kukorica legnagyobb és legjobb termesztői közé tartoznak az országban összesen 3758 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, ebből az idén 1520 hektáron termesztenek szemes, 500 hektáron pedig silókukoricát, ezen felül csalamádénak is vetettek 100 hektár kukoricát. Ezekből az adatokból az is kitűnik, hogy bizonyos értelemben kísérleti üzemről van szó, hiszen a kukoricaprogram keretében arra a feladatra vállalkoztak, hogy megállapítsák, milyen eredménnyel, illetve következménnyel jár a szemes kukorica nagyobb arányú termesztése. A szövetkezet azonban egy másik jelentős megbízatást is kapott az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumától, éspedig a takarmánytermesztés technológiai rendszerének kísérleti alkalmazását. Ezzel kapcsolatban Jozef Horváth mérnök, a szövetkezet növénytermesztésének a vezetője a következőket mondotta: AZ ÉVELŐ TAKARMÁNYOK közül lucernát az idén 271 hektáron termesztenek, ebből 23 hektár olyan intenzív állomány, amelyen a növendékállatokat is legeltetni szokták.- Az évelő takarmányok vetés- területe minden évben egyforma- magyarázza Horváth mérnök.- Az öntözésnek köszönhetően a lucernát évente négyszer kaszáljuk, s már hagyományosan jó hozamokat érünk el. Szénában számítva nyolc-tíz tonna lucernát szoktunk betakarítani egy hektárról. Ez két-három tonnával több, mint a nem öntözött területeken, különösen az olyan száraz időjárásban, mint az idei.- És milyen feltételeik vannak a szövetkezetben az új technológiai rendszerek kipróbálásához, különösen az évelő takarmányok termesztésében?
