Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-07 / 133. szám, hétfő
r Í rom lapom számára jegyzeteimet a Jókai-napokról, a vers- és prózamondók versenyéről, a színjátszó együttesek szemléjéről, de csak jóval később veszem észre, miután minden előadást és szereplőt számba vettem, hogy egy árva szó nem sok, annyit sem ejtettem arról, milyen rendezés- ben-szervezésben is zajlott le a seregszemle. Pedig, ha jól emlékszem, a korábbi esztendőkben sem a Jókai-napokkal, sem más csehszlovákiai magyar országos vál közelről és messziről jött résztvevői. Az utóbbi években változott a helyzet, amit jómagam először a Dunamenti Tavaszon vettem észre, majd a Jókai-napokon is, melyek tartalmasabbak, színesebbek lettek - író-olvasó találkozók, szabadtéri fellépések, kiállítások, szakmai előadások, táncházak, fesztiválklub-müsorok által. A szervezés már tud hibátlanul is improvizálni, ha kell, és az ünnepi pillanatok, amelyek egykor kész kabarévá „sikeredtek“, (amiért bosszankodtunk is meg szégyenkeztünk is eleget), mostanában már jelentőségükhöz illő és méltó köntöst kapnak. Mindennek persze így kellett volna lennie elejétől kezdve, így lett volna természetes, mint ahogy egyre inkább annak tetszik ma már. Ezért is feledkezhettem meg a fesztiválnak erről az oldaláról. A rosszat hamarabb észreveszi az ember, és ha szól ellene, hát azért, hogy jóvá legyeri minél előbb; a jóhoz viszont hamarabb hozzászokunk, természetesebbnek vesszük, haSZERVEZES - RANGHOZ MELTON A Jókai-napok margójára amatőr és népművészeti találkozóval kapcsolatban nem tudtam megállni, hogy ne szóljak a lebonyolítás hogyanjáról, amely bizony - enyhébb közkeletű kifejezéssel élve - sok kívánnivalót hagyott maga után. Volt lelkesedés, volt lobogás, de egy díjat nem tudtunk tisztességesen átadni, egy záróbeszédet nem tudtunk hibátlan magyarsággal elmondani; kapkodtak rendezők, nem lelték helyüket díjkiosztók, de - maradva a Jókai-napok- nál - ami ezeknél is lényegesebb és okkal fölpanaszolt problémaként jelentkezett évről évre: a rendezvény úgyszólván bezárkózott a Szakszervezetek Házába, ahol az előadásokat tartották; a délelőtti szakmai értékeléseket kivéve az esti programkezdésig üresen teltek az órák, verseny kívüli műsorok híján: lézengtek a feszticsak nem meglepetésszerűen érkezik, sok rosszak után. Az idén nem hallottam elégedetlenkedő hangokat lényegesebb mulasztásokról, bár nem állíthatom, hogy nem voltak, hogy az idén is nem érte bírálat a rende- zést-szervezést. Annyi bizonyos, hogy a CSEMADOK és a többi rendező szerv részéről felelőtlenségnek, hanyagságnak vagy dilettantizmusnak olyan jelei, mint korábban, mostanában már nincsenek. Más lapra tartozik, hogy ki mindenki és mi minden lehetne még ezeken a Napokon. Azt azonban már most kívánjuk, hogy Asbóth József legyen ott jövőre is a konferanszié szerepében. Megjelenése, kellemes hangja, szép magyar beszéde emelte az ünnepi hangulatot. (bodnár) Harmadik nekifutás A Juhász Gyula Ifjúsági Klubról A művelődési otthonok és a CSEMADOK-alapszervezetek égisze alatt működő ifjúsági klubjaink fontos szerepet töltenek be dolgozó és tanuló ifjúságunk művelődésében. örvendetes, hogy a klubmozgalom a csehszlovákiai magyarság körében is - megfelelő táptalajra lelve - elterjedt és mindinkább izmosodik, terebélyesedik, s társadalmunk kultúrpolitikájával összhangban jó szolgálatot tesz az egyre több szabad idő tartalmas eltöltésében, a sokirányú kulturálódásban. A magyarlakta falvakban és kisvárosokban sokszor egy-egy tettrekész CSE- MADOK-vezetőnek köszönhető, ha rugalmasan és eredményesen dolgozik a művelődési klub választmánya és az egész tagság. Ilyen értelmes és serény vezető Orosz Jenő, a CSEMADOK nyitrai városi szervezetének elnöke is, aki amellett, hogy a Mezőgazda- sági Főiskolán tanulmányait végzi (negyedéves a gépesítő tanszakon), Kabla József klubelnökkel (aki ugyanazon a főiskolán harmadéves zootechnikus hallgató) még a Juhász Gyula Ifjúsági Klub munkáját is szervezi, irányítja. Minthogy ottjártamkor nem volt alkalmam a klubelnökkel találkozni, Orosz Jenővel - vitattuk meg a klub múltbeli életét és jelenlegi helyzetét, munkáját. Kicsit visszanyúlva az időben, elmondjuk, hogy a Juhász Gyula Ifjúsági Klub 1966. február 22-én alakult meg. Időközben kétszer is megszűnt, s csak 1978-tól kezdett rendszeresen újra működni. Jelenleg mintegy 135 bejegyzett tagja van, de a CSE- MADOK-elnök véleménye szerint aktívabb szervezőmunkával még emelhető a taglétszám. Egyébként a klub jelenlegi választmánya példaszerű módszerességgel irányítja a klubéletet. Ezt olyan alapvető tények is tanúsítják, mint: 1. a klub pontos alapszabályzattal rendelkezik, melyet a CSEMADOK Központi Bizottsága Klubtanácsának irányelvei szerint dolgoztak ki, 2. a klub egész évre összeállított munkaterv szerint működik, 3. a tagok, akik főként a Pedagógiai Kar és a Mezőgazdasági Főiskola hallgatóiból verbuválódnak, csak tagsági igazolvánnyal léphetnek be a klubba stb.- Az újrakezdés első évében - mondja Orosz Jenő - eleinte csak összejárt, ismerkedett a tagság. A program, munkaterv híján eléggé esetleges volt, de azért már akkor sor került egy író-olvasó találkozóra, egy-két beszélgetésre népművelőkkel, néhány előadás is elhangzott, egy például a honfoglalásról, Püspöki Nagy Péter heraldikus éremtudományi előadást tartott, a kassai Túróczy József ismert barlangász pedig svájci, franciaországi és olaszországi barlangkutatói élményéről számolt be. Elég szépen megindult a munka, csak közben helyiséggondjaink támadtak.- Talán felmondott a CSEMADOK járási bizottsága?- Nem. Másról van szó. Az első években a járási bizottság irodája mellett, a bizottság által bérelt két helyiségben találkozott minden kedden a klub tagsága, de egy napon a két helyiséget kiutalták a Szocialista Akadémiának, s mi terem nélkül maradtunk. Aztán úgy oldódott meg a helyzet, hogy a klub bekéredzkedett a Kultúr- és Szabadidő Park csermányi művelődési házába, jelenleg is többnyire itt bonyolítja le tevékenységét, míg vissza nem kerül a régi helyére, ugyanis a Szocialista Akadémiának új épületet ígért a városi nemzeti bizottság. Fontos tény, hogy anyagi gondjai nincsenek a klubnak. A CSEMADOK nyitrai városi szervezete és a járási bizottság teljes mértékben fedezi az ifjúsági klub kiadásait, a teremhasználat, az előadások díját, a kirándulások költségeit és így tovább.- Beszéljünk még a klub munkájáról. Milyen jellegű műsorokat szerveznek?- Minthogy a klub tevékenyséA Vasárnapi randevú című popzenei műsor talán a legnépszerűbb a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának hallgatói körében. Egyik létrehozója és jelenlegi ,, istápolója“ a magyar adás zenei szerkesztője, Papp Sándor. Ugyancsak ó szerkeszti az Új Ifjúság pop-rovatát és benne a közkedvelt slágerlistát. Tehát elég közvetlen és élénk kapcsolatban van a popzene iránt érdeklődő fiatalokkal. 0 A csehszlovákiai magyar fiatalok ízlését két kultúra is befolyásolja, tehát reagálásaik különböznek a szlovák és a magyarországi fiatalokétól. Hogyan nyilvánul ez meg a popzenei ízlésben?- A Vasárnapi randevú hallgatóságának ízlése visszatükrözi a kettősséget, a különbség azonban mégsem ezen a téren szembeszökő. Jellemzőbb egy bizonyos fáziseltolódás. A szlovákiai magyar közönség minden egyes divathullámot bizonyos késéssel követ, éppen ezért későbben is unja meg az éppen „futó“ stílust. A rockegyüttesek közül általában a szelídebb és dallamosabb együttesek a közkedveltebbek. • Egy alkalommal felhívtad az Új Ifjúság olvasóinak figyelmét, hogy küldjenek ismertetéseket amatőr együttesekről, koncertekről, popzenei témákról. Az utóbbi időben azonban kevés ilyen írást olvashatunk a poprovat hasábjain. Mi ennek az oka?- Valóban volt ilyen fölhívás, kaptunk is néhány levelet. Ezek általában szlovákiai magyar együttesekről szóltak. Azonban az írások többségének elég alacsony volt a színvonala. Hiányzott a dolgok mélyebb értése, az objektív hozzáállás, ami lehetetlenné tette többségük közlését. Ennek ellenére nem zárkózunk el eleve az ilyen írások elől, de ezeknek szükségszerűen meg kell ütniük egy bizonyos színvonalat és hiteleseknek kell lenniük. • Térjünk át általánosabb témára. A csehszlovákiai magyar popzenei énekesek egyetlen felléTenni a Melódiáért BESZÉLGETÉS POPZENEI ÍZLÉSRŐL, CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR EGYÜTTESEKRŐL pési lehetősége jelenleg a Melódia táncdalfesztivál. Részt vettél az első két évfolyam előkészítésében és lebonyolításában. Hogyan látod a Melódia eddigi fejlődését és jelenlegi helyzetét?- Ez érdekes, de nagyon bonyolult dolog, amiről nem egyszerű beszélni. Ha végignézünk a Melódia eddigi három évfolyamán, azt kell mondanunk, hogy nincs vagy alig tapasztalható fejlődés. Ez érvényes a szervezésre és az énekesek színvonalára is. Az első Melódiát jó volt megrendezni, a CSEMADOK új dolgot csinált, örültünk, hogy egyáltalán létrejött. A másodiknál már tovább kellett volna lépni, de ez nem történt meg. A tavalyi évfolyammal ugyanez a helyzet. A Melódia nem fejlődik, évek óta egy helyben topog. Nagyon hiányzik például a szerzői verseny. Ha két kategóriát írnának ki a rendezők, a költségek semmivel sem emelkednének, mivel a szereplők számát nem kellene növelni. Ugyanakkor nem kellene jogdíjat fizetni az idegen számok előadásáért. A másik dolog az együttesek versenye. A legfőbb érv ennek bevezetése ellen ismét anyagi természetű. Számításaim szerint azonban a zenekarok versenye csak csekély mértékben növelné a fesztivál kiadásait. A járási és kerületi versenyekre az együttesek, azt hiszem, elmennének saját költségükön is. Ezt az anyagi ráfordítást saját érdekükben is vállalniuk kellene, hogy összemérhessék tudásukat a többi együttessel és megállapíthassák saját színvonalukat. A Melódia szervezőinek csupán az országos döntő terhét kellene viselni. A szerzői verseny és az együttesek szerepeltetése különben szorosan összefügg. Saját számokat ugyanis többnyire az együttesek tagjai írnak, itt van az énekesek többsége is. A szerzői verseny színvonala először valószínűleg nem lenne túl magas. A szerzők ugyanis a legtöbb esetben szakmailag képzetlenek, fejlődésüket pedig senki sem segíti elő. És itt vagyunk a Melódia nagy problémájánál, a megfelelő háttér hiányánál. Szakmai jellegű tanfolyamok indítása a Népművelési Intézet feladata lenne. Ez azonban eddig csupán vágy, és nem valóság. Tudomásom szerint például az énekeseket és az önálló számokkal jelentkező együtteseket senki sem tartja számon. Többségüknek nincsenek fellépési, fejlődési lehetőségei, és ez elég szomorú. A Melódia nem élhet örökké abból, hogy az énekesek idegen dalokat másolnak és az illető előadót utánozzák. Ez nem a fejlődés, hanem az elsorvadás útja. Ha a színvonalat emelni akarjuk, nem szép szózatok kellenek, hanem valamit tenni is kell. Metodikai előkészítés, színvonalas szervezés és világos célok nélkül nem léphetünk előre. • Talán legjobban ismered a csehszlovákiai magyar közönség ízlését és idényeit. Van szerinted igény a csehszlovákiai magyar popzenére?- Igény természetesen van, ezt saját tapasztalatomból mondhatom. Az Új Ifjúság slágerlistáján például a Gravis állandóan előkelő helyen van, többször volt már listavezető is. Nemrég jelent meg kislemeze a bratislavai OPUS gondozásában. Több más együttes is jelentős népszerűségnek örvend. Hallgatóikat ugyanis egyszerűen érdeklik az ő körükből jött együttesek, akik értik problémáikat és azokról énekelnek. Az, hogy léteznek itteni magyar zenekarok, nagyon jó érzés a hallgatóság számára. Csak hát az ilyen együttesek száma nagyon kevés, éppen az említett nehézségek miatt. Igény azonban van irántuk. Most már csak arról van szó, hogy az illetékesek felismerjék és tudatosítsák ezt az igényt. GYUROVSZKY LÁSZLÓ gének a célja a sokirányú kulturá- lódás, például anyanyelvűnk ápolása, hazánk tájai, irodalmi és művészeti életünk megismerése és így tovább, a klub választmánya különböző témájú előadásokat, beszélgetéseket, színházlátogatásokat, honismereti kirándulásokat szervez. Az érdekesség kedvéért megemlítek néhányat rendezvényeink közül. 1981 tavaszán például vendégül láttuk a budapesti Históriások nevű együttest, amely régi felső-magyarországi hagyományokat, népszokásokat elevenített fel; azt mutatta be, hogyan éltek az itteni nők az 1600-1700- as években. Ezt a nőnap tiszteletére szerveztük. Szilágyi Ferenc Körösi Csorna Sándor utazásáról mesélt, nagyon érdekesen. Később honismereti kirándulást szerveztünk Kolonyba, megtekintettük a tájházat, aztán gyalog átmentünk Zsérére, majd a gímesi autókempingbe, ahol fellépett a héttagú, régi zenét játszó Land i ni- együttes. Egy alkalommal sportnapot is tartottunk. Kétszer vettünk részt színházlátogatáson, először a budapesti Thália Színházba, majd a nyitrai Andrej Bagar színházba látogattunk el. Tavaly ősszel Halász Péter tartott értékes előadást a moldvai csángók életéről, Jókai Mária a zoboraljai népszokásokról és népviseletről, Bu- day Endre a zoboraljai népi építészetről, majd Ág Tibor a népzenéről adott elő.- Mit emelnél ki a klub ez idei programjából?- A legnagyobb érdeklődés dr. Bajnok Istvánnak az alkoholizmusról, a párválasztásról, a toxi- komániáról, dr. Czeizel Endrének genetika időszerű kérdéseiről szóló és Végh Dezsőnek A műszakitudományos forradalom hatásai és következményei az egyén tudatformálására címmel tartott előadása iránt volt. De a Kodály- emlékestünk is figyelmet érdemel.- Eléggé sokrétű a- klub tevékenysége. Minden iránt van érdeklődés a klubtagok részéről?- Általában nagy az érdeklődés. Egy-egy beszélgetésen vagy előadáson átlag hetven-nyolcvan tagunk vesz részt, de az érdekesebbeken százhús.~:an-százharmin- can is.- Egyes ifjúsági klubok utánpótlási gondokkal küzdenek.- Nálunk e téren nincs probléma, hiszen a klubot nemcsak a főiskolások, hanem a művelődni vágyó dolgozó fiatalok is látogathatják .. •. Amint Orosz Jenő elmondotta, a klub intenzív kapcsolatokat tart fenn többek között a nyitrai bábszínházzal, mely jelentékeny segítséget nyújt a klub nemrég alakult bábcsoportjának. Jó az együttmüködés a Pedagógiai Kar magyar tanszékével is, melynek tanárai hasznos tanácsokkal látják el a választmányt, előadásokat tartanak, és segítenek az író-olvasó találkozók megszervezésében A klub az utóbbi időben Zs. Nagy Lajossal, Ozsvald Árpáddal és Gyimesi Györggyel tartott beszélgetést. Sok mindent ide írhatnánk még, ami az ifjúsági klubban folyó serény munkáról tanúskodna, de nincs rá helyünk. Bízunk benne hogy a harmadik nekifutás sikeresebb lesz az előző kettőnél. KÖVESDI JÁNOS Lipcsey György: Három szobor az Emberek és állatok című sorozatból (Szűcs Jenő felvételei) ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 7.
