Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-29 / 152. szám, kedd
Tanév vége az Apró Szőttesben A CSEMADOK Központi Bizottságának Szőttes népművészeti csoportja tavaly ősszel verseny- pályázatot hirdetett 5-13 éveseknek az Apró Szőttes tánccsoportjába. Akkor 75 gyereket vettek fel és öt csoportot alakítottak. Katonáné Sztranyovszky Ágota és Horváth Mária, a Szőttes táncosai, valamint Gál Éva, aki szintén volt táncos, heti egy alkalommal egy órára találkoztak a gyerekekkel. Az előkészítőben a pedagógusok igyekeztek játékossá, színessé tenni a foglalkozásokat. Tornáztak, a gyerekek a táncok alaplépéseit tanulták és gyakorolták, énekeltek, gyermekjátékokat játszottak. Quittner János művészeti vezetővel és Reicher Gellért szervező titkárral beszélgettünk a vállalkozásukról. Elmondták, hogy egy Apró Szőttes már volt, annak tagjai a mostani Szőttes tánckarának 40 százalékát alkotják, a 17-18 éves fiúk és lányok egyenként, fokozatosan épültek be a tánckarba. Mozgásuk jobb, kifinomultabb, gyorsabban tanulnak, s ami lényeges, soraik közt ritkábban fordul elő alsó végtagi, izületi megbetegedés. Volt időszak, amikor vita volt az utánpótlást adó tánccsoport körül. Egy időben a Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában működött. Áztán nem volt megfelelő próbaterem, s a csoport 1978- ban megszűnt. Három év után szervezték ismét újra. A művészeti vezető elmondta, hogy céljuk induláskor nemcsak az utánpótlás biztosítása volt - ha az lett volna, igényesebb mércét állítanak fel, erősebb szűrés lett volna hanem a gyerekek közösségi életre nevelése, szoktatása, anyanyelvi, nemzetiségi és népikultúránk ápolása, a régi népdalok felelevenítése, népi táncok, népi játékok megszerettetése, elsajátíttatása. Csoportonként 12-13 gyerek van és a mostani tanév végére csak tízen morzsolódtak le. Már más módszert alkalmaztak, bevált a kisebb csoportokban való foglalkozás. Az egész év egyébként a próbálkozás és tapasztalatgyűjtés ideje volt: mit tud megtanulni a gyermek, mire képes egy 5-13 éves fiú vagy lány. Őszre a tapasztalatokat összegezik, átszűrik és megindul a Szőttes-iskola, hetenként emelt óraszámban. Tervük, hogy a játékon,«énekeken és A „bizonyítványosztás“ (Könözsi István felvétele) táncocskákon kívül a gyerekek már egy színpadi kompozíciót is betanuljanak és a következő évet már nyilvános előadással zárják le. Az idei nyáron rendez először tábort a Szőttes. Ez is próbálkozásukat, útkeresésüket szolgálja. A gömöri Jabloncára (Silická Jab- lonica) készülnek egy hétre. Céljuk, hogy a városi gyerekek közelebbről megismerkedjenek egy- egy tájegységgel, kapcsolatba kerüljenek a faluval, a hagyományőrző táncosokkal, a gömöri folklórral, dalokkal és táncokkal, s azt játékos formában elsajátítsák. Erre nyújt lehetőséget Borzova (Silická Brezová) legjobb hagyomány- őrző paraszti tánccsoportja, ahol 20-tól 80 évesekig táncolnak együtt. A jövőben szeretnék rendszeressé tenni ezeket a nyári táborokat, s fokozatosan más és más tájegységet megismerni, népdalait, néptáncait megtanulni. Az Apró Szőttesben is elérkezett az év vége, minden egyes csoport egy-egy rövid összeállítást mutatott be a szülőknek abból, amit egész évben az előkészítőben tanultak. Elsőként az első csoportot, a legkisebbeket láthattuk. Közel egy órán keresztül négy óvodás és hat elsős kisfiú és kislány tornázott, táncolt, énekelt és játszott vidáman, felszabadultan. Az összeállítás végén valameny- nyien dicsérő Szőttes-,,bizonyítványt“ kaptak, mellyel emlékezetessé tették számukra az első évfolyam, az előkészítő befejezését. TÓTH ÁGNES Ezeregyéjszaka - Bakuban Ez mese. És a látvány is mesés. A varázslat három órán keresztül szüntelenül tart, amíg az Azerbajdzsáni Opera- és Balettszínház színpadán az Ezeregyéjszaka koreográfiái változatának pergő eseményei játszódnak. Fik- ret Amirov zeneszerző muzsikája remek, Togrul Narimanbekov tervezőművész díszletei gyönyörködtetik a szemet, Nailja Nazirova koreográfiája elragadtatást kelt. A század elején Azerbajdzsánban nemzeti operaművészet még nem volt, az első azerbajdzsáni balett pedig csak a negyvenes években került színre Bakuban. Mindezt helyénvaló megemlíteni most, amikor az azerbajdzsáni opera és balett, valamint a szimfonikus és kamarazene a szovjet zeneművészet aranyalapját gazdagítja. A bírálóknak meggyőződése az, hogy most az Ezeregyéjszaka című új balettet is ezekhez fogják sorolni. Szerzője, Fikret Amirov, a negyvenes évek végén vált híressé, amikor a mugamot, ezt a sajátos intonációs rendszerű, klasszikus keleti formát a zenei gyakorlatban Közösen a szülőkkel Az életszínvonalunkat meghatározó gazdasági eredményeink alakulása jelentős mértékben attól is függ, tudunk-e megfelelő szakemberutánpótlást biztosítani. A hivatását, foglalkozását szerető és értő szakemberek képzése, nevelése a különféle iskolák feladata, ahonnan most távoznak, illetve további célok felé indulnak a tanulók ezrei. Az Ipolynyéki (Vinica) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát idén 24 tizenöt éves és 25 tizennégy éves fiatal hagyja el. Ki merre, hová, arról Cservócs Sándor pedagógust, az iskola pályaválasztási felelősét kérdeztem, aki két évtizede segíti igen eredményesen a kimaradó tanulók elhelyezését.- Az iskolánkból kimaradó 49 tanuló közül 26 a továbbtanulás mellett döntött, 23 pedig valmilyen szakma elsajátítását tűzt^ ki célul. Tanulóink nyugodtan zárhatják az iskolai évet, mindegyikük elképzelése valóra vált. Külön öröm számunkra, hogy felvételiző tanulóinknak szóbelire nem kellett menniük. A továbbtanulók közül legtöbben idén is az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumba mennek, de tanulnak majd a bratislavai Duna utcai gimnáziumban, a vegyipari szakközépiskolában, a kassai Középfokú Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában, a Rimaszombati Mezőgazdasági Szakközépiskolában, sőt Tornaiján és Szepsiben is. Két tanulónk a pedagógiai pályát választotta.- A szakmák közül melyik iránt volt a legnagyobb az érdeklődés?- Akárcsak a korábbi években, tanulóink szakmaválasztását most is befolyásolták a közelben található ipari üzemek: a Bučina, Tesla, Piéta és a járási építőipari vállalat. Az üzemek képviselői gyakran látogattak el iskolánkba, beszélgettek tanulóinkkal, ismertették a lehetőségeket. Idén a mező- gazdaságba kevesebben jelentkeztek a szokásosnál, ami azzal is magyarázható, hogy járásunk mezőgazdasági üzemei aránylag jól el vannak látva szakemberekkel.- Az ipolynyéki iskolában évek óta eredményes a tanulók elhelyezése. Van ennek valami titka?- Titokról nincs szó, csupán rendszeres és következetes munkáról. Már az ötödik osztályban kapcsolatot teremtek a tanulókkal, beszélgetünk érdeklődésükről, ismertetem velük a lehetőségeket. A későbbiek folyamán igyekszünk közösen, a szülők bevonásával megtalálni azt a pályát, amely leginkább megfelel a tanuló adottságának, képességének. Ez ugyan nem mindig könnyű, mert néha a szülők az anyagi érdekeltséget tartva szem előtt, a „divatos és jól jövedelmező“ szakmák felé terelik gyermeküket, viszont a pályaválasztási felelősnek a társadalmi érdek szem előtt tartásával kell törekednie a legmegfelelőbb megoldásra. A pályaválasztási felelős munkáját jelentősen segíti az is, hogy minden évben meglátogatunk egy-egy szaktanintézetet, ipari és mezőgazdasági üzemet. Tanulóink ott közvetlen kapcsolatba kerülnek az addig csak hallomásból, esetleg a tévé képernyőjéről ismert foglalkozással, munkahellyel, s ez sokat segít a végső döntéskor. Kitűzött céljaik elérése most már csak szorgalmukon, kitartásukon múlik. BÖJTÖS JÁNOS először ültette át a szimfonikus zene modern nyelvére. Két - az európai és a keleti - zenei kultúra szerves szintézisének példája volt ez, olyan példa, amely feltárta a nemzeti folklór igen gazdag kincsestára kiaknázásának óriási lehetőségeit. Azóta - immár három és fél évtizede - Amirov neve állandóan szerepel a színházak és a filharmóniai zenekarok plakátjain. A világ sok híres zenekara műsortervébe iktatta az azerbajdzsáni zeneszerző müveit, és Londonból és Prágából, Szófiából és Philadelphiából egyaránt hírek érkeznek Bakuba arról, hogy a zenetudósok elragadtatással nyilatkoznak az eredeti tehetségű muzsikus müveinek filozófiai mélységéről és tökéletes formájáról. Ezt a kiváló hírnevet a mester legutóbbi munkája, az Ezeregyéjszaka című balett is igazolja. Ez a bemutató után mindjárt a színházi évad eseményévé vált. Sehe- rezáde réges-régi meséinek balettváltozata magával ragadta, lenyűgözte a nézőket. Baku után Moszkva is láthatta az új előadást. Háromszor mutatták be a szovjet főváros legrangosabb színpadán, a Kreml Kongresszusi Palotájában. A balettet Voronyezsben, No- voszibirszkben, Szaratovban, Tbilisziben és a Szovjetunió más városaiban előadták. G.Gy. Kulturális hírek • A berlini Vígopera Heinz Rögner vezényletével^adta elő Mi- kisz Theodorakisz III. Szimfóniáját, amelyet az ismert zeneszerző első változatában még 40 évvel ezelőtt komponált, s amelyet az antifasiszta harc ihletett. A szimfónia több változatot megért, s a szerző szerint a most bemutatott - Dionyszosz Szolomosz és Kosztantinosz Kavafisz szövegére komponált, szoprán-szólóra, kórusra és zenekarra írott - változat a végleges. • A híres olasz filmrendező, Federico Fellini nemrégiben fölajánlott az olasz televíziónak négy, egyenként 70-70 perces bűnügyi filmet. A rendező szerint a négy alkotás nem képez összefüggő sorozatot, ám témája szerint mindük a világváros Róma társadalmának közönyösségét, kommunikációra való képtelenségét és elembertelenedését célozza. • Tervszerűen halad a budapesti Operaház felújítása. Utolsóként a díszletfestő műhely is kiköltözött az Operaházból, s így teljesen az építők vették birtokukba az épületet, melyet a magyar építőipar újít fel, a színpadtechnikai berendezések elkészítését pedig a NDK-beli, drezdai SBS-cég vállalta. A tervek szerint az épület teljes felújításával két év múlva végezhetnek.- ÚJ FILMEK Petrija útja (jugoszláv) Ősz haj, ráncos arc, öreges motyogás, tétova mozdulatok, múltba merengő fáradt szemek; már csak saját árnyéka Petrija, az egykor üde és vonzó parasztlány. Egyetlen öröme és szórakozása, hogy fényképeket nézeget, s felidézi az átélt éveket. Fiatalon látjuk újra. Szerelem, esküvő és a boldog kezdés után egyre több keserűség. Az első gyerek halálát követi a második gyermek tragikus vége. Petriját elűzi a férje. Második házasságában sem jut sok boldogság osz- tájrészéül, a férfi nem tud letizedes útját tárja elénk; a történet tulajdonképpen Szerbia háború előtti, alatti és utáni története, az asszony sorsa ugyanis elválaszthatatlan a történelemtől és attól a fizikai-erkölcsi-szellemi felemelkedéstől, amelyet a háború utáni győzelem jelentett Jugoszlávia részére. Szrdjan Karanovics rendező alkotása hiteles képet ad egy szerbiai kis bányaváros életéről, az évszázados nyomorról és elmaradottságról, az emberek szűklátókörűségéről, káros beidegződéseiről, majd a háborút követően a régi és új harcáról. Jelenet a jugoszláv filmből mondani az italról. A bányában szerencsétlenség éri nyomorék marad. Az emberi élet reménye, mint tünékeny ábránd, egyre messzebbre kerül Petrijától, hiába a tisztesség, a tiszta örömök vágya, a másik emberért vállalt áldozat. Egyedül marad; belemerül látomásaiba, motyogja megszállottan a magáét, s halott férjével folytatja visszhangtalan párbeszédét. A Dragoszlav Mihajlovics történelmi elbeszéléséből készült film Petrijának, a falusi parasztlánynak, majd asszonynak több évMesél a bécsi erdő Formai tisztaságával, egységes stílusával a film szép példája annak, hogy egy eredendően tiszta, szépre-jóra-szeretetre vágyó asz- szony miként törődik bele sorsába és hogyan viseli az élet kemény megpróbáltatásait. A balladai hangvételű filmből (melyben Mirja- na Karanovics élethűen alakítja Petriját) komorsága ellenére derű, hit árad. Az alkotók didaktizálás helyett gondolatokat ébresztve a boldogságra vágyó, azért küzdő és azért áldozatokra is képes egyének védelmében szólnak. (osztrák - NSZK) Lágyan hömpölyög a bécsi keringő, Strauss andalító muzsikája: a régi szép idők azonban már odavannak, ez már a harmincas évek éleje. Gazdasági válság, létbizonytalanság, a levegőben szinte érezni a közelgő barna tébolyt. Ilyen légkörben élnek Bécs egy nyolcadik kerületi utcájában Ödön von Horváth legismertebb darabjának hősei; csupa hétköznapi ember: Oszkár, a tisztes hentes, Valéria, a trafikosnő, Alfréd, a barátja, Tündérkirály úr, a babaklinikás, Erich, a nagynémet érzelmű diák; szánnivaló, kisszerű alakok, de jól megvannak, megalkusznak a világgal, elfogadják, természetesnek veszik körülményeiket. Ebből a sajátos arculatú közegből csupán Marianne, a játékboltos lánya válik ki; ő nem alkuszik meg a világgal, mer igazi érzelmeket, vágyakat táplálni - bukása elkerülhetetlen. (Apja, a babaklinika tulajdonosa, mindent megpróbál, hogy lányának remek partit hozzon ősze, s hozzáadná őt a derék, de nem éppen szívtipró mészároshoz. Marianne viszont igaz szerelemmel szereti Alfrédot, a szánalmas stricit, aki nem tud mit kezdeni a tiszta érzésekkel, neki kellemesebb a napról napra élés.) A film - illetve az eredeti színdarab - a szegény kis Marianne bűnbeesésének, kitaszítottságának, megaláztatásának, meg- hurcolásának, majd kényszeredett megalkuvásának a története. Birgit Doll az osztrák-NSZK film főszerepében Ne gondoljuk, hogy e sziruposnak és érzelgősnek tetsző mese unalmas vagy nevetséges. A furcsa történetet valami fanyar humor lengi át, s bár egy-egy figura (a kispolgári erkölcsök buzgó őrzői) önmagában komikus, láttán a néző ajkára fagy a mosoly. Mert Ödön von Horváth olyannak mutatja ezt a közeget, amilyen. Töké- letes-tökéletlen, hazug és szép, szentimentális és elidegenítő, embertelen és emberi, jó és rossz, képtelen és valóságos világnak. És ilyennek láttatja Maximilian Schell, a film rendezője is, aki híven követte a darabot, hitelesen adta vissza az író mondanivalóját, s a hamisítatlan bécsi részletekből finoman, de nagyon is határozottan bontotta ki az osztrák kispolgár torokszorító tragédiáját. Remek színészeket ismerhetünk meg a filmben. A főszerepet Birgit Doll játssza; partnerei: Helmuth Qualtinger, Götz Kauffmann és Jane Tilden a bécsi színésziskola legjobb hagyományait reprezentálják - magas művészi színvonalon. - ym ÚJ SZÓ 4 1982. VI. 29.
