Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-25 / 149. szám, péntek
ÚJ szú 3 1982. VI. 25. Leszerelési ülésszak BEFEJEZŐDÖTT AZ ÁLTALÁNOS VITA (ÖSTK) - Az ENSZ-közgyülés 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának általános vitája szerdán este fejeződött be. Ezt megelőzően felszólalt Olof Palme, a leszerelés és biztonság kérdéseivel foglalkozó nemzetközi bizottság elnöke. Kijelentette, hogy bármilyen „győztes“ atomháborúról szóló katonai doktrína rendkívül veszélyes és felelőtlen. A bizottság gondosan és mélyrehatóan áttanulmányozta egy lehetséges atomkonfliktus várható következményeit, s arra a megállapításra jutott, hogy az atomháborúban nem lehet nyerni. Hozzáfűzte, hogy a bizottság ENSZ-közgyűlés elé terjesztett jelentése elutasít több más, hasonlóan veszélyes „elméletet“, amelyeket a Pentagonban dolgoztak ki. Ugyancsak szerdán szólalt fel Hasszan Tuajni libanoni ENSZ- delegátus. Felszólalásában követelte az izraeli csapatok azonnali kivonását Libanonból. Kijelentette, hogy Libanon egész területét ismét a libanoni hadseregnek kell ellenőriznie, amit az ENSZ béke- fenntartó erőinek és az Arab Liga országainak segítségével lehet megvalósítani. Rámutatott, hogy Libanonban a béke helyreállítása nemcsak a libanoni nép számára fontos, hanem az egész Közel- Kelet biztonsága szempontjából is. Margaret Thatcher brit miniszterelnök beszédében elismerte Az atomfegyverek befagyasztásáért Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának határozata (ČSTK) - Az amerikai képvise- löház külügyi bizottsága a kongresszus szervei közül elsőként foglalt állást az USA és a Szovjetunió nukleáris fegyverkísérleteinek az atomfegyverek gyártásának és további elhelyezésének befagyasztása mellett. Az erre vonatkozó határozatot 26 képviselő támogatta, köztük volt a Köztársasági Párt hét tagja is. A javaslat ellen kilencen szavaztak. A bizottság a határozatot a Reagan-kormányzat nyomása ellenére fogadta el. Megfigyelők szerint a határozat az Egyesült Államokban tapasztalható egyre növekvő háborúellenes gondolkodás kifejezője. Egy hónapja hasonló határozati javaslatot terjesztettek a szenátus külügyi bizottsága elé, ott azonban nem hagyták jóvá. Jókívánságok (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány jókívánságaikat fejezték ki a Jakut Autonóm SZSZK megalakulása 60., illetve Jakutföldnek az orosz államhoz való önkéntes csatlakozása 350. évfordulója alkalmából. E köztársaság sikerei is szemléletesen bizonyítják a szovjet állami és társadalmi rendszer nagy előnyeit, a lenini nemzetiségi politika győzelmét és a szovjet állam nemzeteinek barátságát és testvériségét, szögezi le a szovjet vezető szervek üzenete. Edward Kennedy: A LEGSÜRGETŐBB FELADAT A NUKLEÁRIS KATASZTRÓFA MEGAKADÁLYOZÁSA BÉCSI TÁRGYALÁSOK ugyan, hogy egy atomkonfliktusban senki sem lehet győztes, de ennek ellenére szükségesnek nevezte a nukleáris fegyvereket, mint „elrettentő eszközöket“ és a „félelem egyensúlyának“ biztosítékait. A továbbiakban bizonygatni igyekezett a lázas fegyverkezés létjogosultságát, eközben a szocialista országok állítólagos fölényére hivatkozott a hagyományos fegyvernemek terén. A közepes hatótávolságú rakéták tekintetében Reagan elnök ún. „nullamegoldását“ támogatta. Leszerelésre és nem reklámfogásokra van szükség Emil Keblúšek felszólalása (ČSTK) - Nincs időszerűbb és sürgetőbb feladat, mint a nukleáris katasztrófa megakadályozása - hangsúlyozta Edward Kennedy demokrata párti szenátor nyilatkozatában, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra New Yorkban. Reagan elnök javaslatainak megvalósítása csak megsokszorozná a lázas fegyverkezést, mivel az Egyesült Államok a fegyverek új fajtáit, az MX rakétákat és a B 1 - es stratégiai bombázókat gyártaná, és megkezdené a már létező fegyverrendszerek korszerűsítését - mutat rá a nyilatkozat. Kennedy szenátor kitér azokra a rendkívüli veszteségekre, amelyek a fegyverkezés folytán az amerikai gazdaságot sújtják és megállapította, hogy a nukleáris fegyverek befagyasztása az Egyesült Államoknak évente legkevesebb 20 milliárd dollárt takarítana meg. (ČSTK) - Ülést tartottak tegnap Bécsben a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások résztvevői, amelyen felszólalt Emil Keblúšek nagykövet, Csehszlovákia képviselője. Emil Keblúšek hangsúlyozta: éppen most, amikor a legnagyobb szükség lenne a feszültség enyhítését elősegítő intézkedésekre, megnövekedett a szocialista országok javaslatának időszerűsége, mely szerint a felek a bécsi tárgyalások ideje alatt ne növeljék haderőik létszámát. Egy ilyen moratórium megakadályozná a katonai potenciál további növekedését, csökkentené a hadikiadásokat, javítaná a tárgyalások légkörét és erősítené a bizalmat. Bár a javaslat hasznossága nyilvánvaló, a Nyugat különféle kiagyalt érvekkel elutasítja az ilyen kötelezettségvállalást. Rámutatott, a Nyugaton az utóbbi időben nagy reklámhadjárattal népszerűsítik azokat az új javaslatokat, amelyeket Bécsben szándékoznak előterjeszteni. A jelentésekben gyakran szó van arról, hogy az új javaslatokat ugyanazokhoz a régi feltételekhez kötik, amelyek mindeddig akadályokat gördítettek a konkrét megegyezés elé. A Nyugat nem hajlik a konstruktív megoldás felé, amit az is igazol, hogy nem reagál a saját javaslatára általunk adott kedvező válaszra sem, a szocialista országok kinyilvánították, beleegyeznek abban, hogy írásba foglalják és hasonlítsák össze a két fél álláspontját. NEM HÁTRÁLUNK MEG A NEHÉZSÉGEK ELÖL Wojciech Jaruzelski beszéde Helmut Schmidt ellentmondásos kormánynyilatkozata (ČSTK) - Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár tegnap a hét tőkés ország versailles-i csúcstalálkozójának és a NATO bonni tanácskozásának eredményeit összegező kormánynyilatkozatában elutasította az USA azon igyekezetét, hogy rákényszerítse szövetségeseit a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok korlátozására. Ez egyrészt egy új hidegháborús időszakot eredményezhet, másrészt pedig a Fehér Háznak ez a döntése szembehelyezkedik a nemzetközi jogi normákkal, s a nyugat-európai országok számára elfogadhatatlan. Kijelentette, hogy az NSZK más országokkal együtt teljesíti vállalt kereskedelmi kötelezettségeit. A kormánynyilatkozat további részében viszont a kancellár támogatta az Észak-atlanti Paktum veszélyes fegyverkezési tervét. Azt állította, hogy a NATO a lázas fegyverkezés útján felújítja a „megbontott“ katonai egyensúlyt, s az NSZK veszélyeztetve érzi magát a szovjet rakéták által. Hozzáfűzte, hogy kormányának politikája viszont a fegyverkezés megállításáról és a leszerelésről szóló megállapodást szorgalmazza. Az ellentmondásokkal teli Schmidt-nyilatkozat jól érzékelteti az NSZK és más nyugat-európai országok jelenlegi helyzetét. Ezek jóváhagyják és támogatják a NATO fegyverkezési terveit, valamint Reagan amerikai elnök konfrontá- ciós katonai és külpolitikáját. Másrészt jól látják, milyen veszélyes ez a politika, amely gazdasági érdekeiket is veszélyezteti. A versailles-i találkozóval kapcsolatban kijelentette, hogy az amerikai politika gördíti a legnagyobb akadályokat a gazdasági növekedés elé. ech Jaruzelski hadseregtábornok vezetésével szerdán Varsóban ülést tartott a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa, amelyen értékelték az országban kialakult társadalmi és politikai helyzetet. A tanácskozáson részt vettek a lengyel nők képviselői is. Az ülésen hangsúlyozták a nők szerepét a fiatal nemzedék nevelésében. Jaruzelski zárszavában emlékeztetett a rendkívüli állapot elrendelésének körülményeire és okaira s hangsúlyozta; a rendkívüli állapot egy nappal sem fog tovább tartani, mint arra szükség lesz. A lengyel nemzet sokat fizetett a realizmus hiányáért, a belső ellentétek következményeiért, az állam gyengeségéért. Kijelentette: Nem ismételjük meg a múlt hibáit. Nemzetközi kérdésekkel foglalEredménytelen közöspiaci tanácskozás (ČSTK) - Luxembourgi ülésükön a Közös Piac pénzügyminiszterei nem tudtak közös álláspontra jutni a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) Elnöksége arra vonatkozó javaslatával kapcsolatban, hogy e szervezeten belül emeljék a kamatlábakat. A kamatlábak felemelését az Egyesült Államok szorgalmazza. Franciaország, Görögország és részben Írország is fenntartásait hangoztatta az OECD immár második ilyen javaslatával kapcsolatban. A pénzügyminiszterek június 30-án újabb ülést tartanak, vagyis rögtön a brüsszeli közöspiaci csúcstalálkozó után, melyen a „tizek“ megvitatják a Fehér Háznak Nyugat-Európával szemben követett önző gazdaságpolitikáját. E képzelhetö-e, hogy megint Begint szemelik ki? Igen, elképzelhető! S mi több, csaknem fogadni mernék, hogy megint! Sőt még arra, hogy megint ugyanazok! Ugyanazok, akik az izraeli miniszterelnököt egyszer már kiszemelték - és megtiszteltették! - azzal, hogy az arra illetékesek éppen neki (no meg az arabok Quislingjének, Szadat- nak) odaítéljék a Nobel-béke- díjat. Miért elképzelhető? Hát, ugye, aki hosszú évek óta az arabok nemzeti felszabadító mozgalma és a szomszédos forradalmi demokratikus országok rovására tűzzel-vassal a reakciós, az imperialista érdekek érvényesülését valósítja meg ebben a térségben, s különösen aki lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok könnyűszerrel, egyetlen katonája életének kockáztatása nélkül, ,,békés“ úton katonailag megvethesse lábát a Közel-Keleten, hát az nem érdemli meg, hogy megint megtiszteltessék a Nobel-békedíj- jal?! Keleten és Nyugaton egyaránt nagyon jól tudják - s ezt az Egyesült Államok kormánykörei sem cáfolják: az USA pénzbeli, politikai, diplomáciai támogatása, a legkorszerűbb fegyverei szállítása, s mi több, az amerikai kormány jóváhagyása nélkül Izrael nem engedhetné meg magának, hogy ismételten agresszív háborúkat kezdjen és folytasson. A világ ennek volt szemtanúja a múltban, s a mostani Libanon ellen megkezdett és folytatott izraeli agresszió ezt még szembetűnőbben észlelteti vele. Bruno Kreisky osztrák kancellár a Francois Mitterrand francia államelnökkel folytatott dik rendkívüli leszerelési ülésszakán ugyanakkor, amikor agresszív háborút folytat Libanon ellen, a világ szeme láttára, szemrebbenés nélkül kiáll ,,az agresszív háborúk betiltása s az ilyen háborúkról való lemondás“ mellett. Beszédében szenvedélyesen hangoztatja, hogy az önvédelem Megint Begint? bécsi tárgyalásait lezáró sajtó- értekezleten ,,az izraeli kormány példátlan (igazán példátlan?) eljárását“ Libanonban ,, félfasisztának ‘ ‘ minősítette, mert „politikai kérdéseket csak háborús eszközökkel old meg“. Más nyugati - NATO- beli - vezető politikusok is kénytelenek voltak a világ előtt - legalábbis szavakban - helyteleníteni Izrael legújabb agresszióját, sőt követelni az izraeli csapatok (százezer főt számláló, legkorszerűbb Made in USA fegyverekkel támadó, mindent eltipró és felégető hadsereg) kivonását Libanonból. S ugyanakkor Menahem Begint fogadják Washingtonban, szövetségesi tárgyalásokat folytatnak vele - Camp David ,,eredményeinek“ megszilárdításáról, kibővítéséről. . . S hogy Begin bizonyára megint ki akarja érdemelni „a béke őrangyala “ tisztes címet, New Yorkban, az ENSZ máso,,az emberek legszentebb joga“. Dehát akkor ki az agresz- szor?! Világos: azok, akik nemzeti szabadságuk, függetlenségük érvényesítéséért küzdenek, akik harcolnak megszállt területeik visszaszerzéséért, akik ellenzik, hogy a nemzeti demokratikus forradalmukban kivívott, magaválasztott fejlődésük elé bárki is bármi akadályt gördítsen! Négy évtizeddel ezelőtt - s erre a világ még jól emlékszik! - a hitleri fasiszta megszállók Európa-szerte az ilyen „jogtalan“ célokat követő népeket, hősiesen harcoló fiaikat egyszerűen,,banditáknak“ nevezték: a jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereget, a francia, görög s más ellenállókat, a Szovjetunió, Csehszlovákia s más országok partizánjait, katonáit, hazafiait. Begin a hitleri ,,bandita“ fogalmat nem használhatja, ugyanakkor tudatosan kerüli a reagani ,,terrorista“ kifejezést is (köztudott, hogy a múltban egy hírhedt izraeli terror-szervezet főnöke volt), így legelfogadha- tóbbnak tartotta ,,agresszor- nak“ feltüntetni azokat, akik ellen Izrael az ,, önvédelem jo-. gán“ robbant ki háborúkat, szállja meg területeiket, tör nemzeti szabadságukra, állami függetlenségükre, megfosztja őket önrendelkezési joguktól. Elképzelhető, hogy aki ily szenvedélyesen és erélyesen kiáll, fellép az így jellemzett agresszió ellen, kiérdemli azok rokonszenvét, akik a szabadságukért küzdőket, függetlenségüket védelmezőket akár ,,banditákként“, akár,,terroristákként“ tüntetnek fel, ám nem oly valószínű, hogy újból megcsúfolhatják a világot. Mert amikor Menahem Begin elkezdte beszédét az ENSZ mostani leszerelési ülésszakán, nagyon sok ország küldöttsége elhagyta a tárgyaló- termet, amit bizonyára nem lehet feltüntetni úgy, mint az ő személye, illetve országa iránt tanúsított rokonszenvet (beszédét bojkottálta Egyiptomon kívül az összes arab állam küldöttsége, hat híján a többi afrikai, Romániát kivéve a szocialista országok küldöttségei). Elképzelhető tehát, ám kevésbé valószínű, hogy megint Begint szemelik ki várományosként a Nobel-béke- dijra. yn kozva, Jaruzelski kitért a lázas fegyverkezés, a konfrontációra való imperialista törekvés politikájában rejlő verszélyekre, majd megállapította, hogy sokan szeretnék a lengyelországi helyzetet saját céljaikra kihasználni. Emlékezünk még a néhány lengyel városban nemrég lezajlott incidensekre, amelyek közvetlen politikai jelentősége nem volt nagy, de azt nem lehet lebecsülni. Számos nehézséggel kell szembenéznünk: a korábbi hibák következményeivel, a népgazdaságot sújtó ellenzéki tevékenységgel, az Egyesült Államok „szankcióival“ a nemzetközi kereskedelem kedvezőtlen alakulásával és a gazdasági reform kezdeti szakaszából adódó problémákkal - mutatott rá Jaruzelski és hangsúlyozta: Kiálljuk ezt a próbát is, nem hátrálunk meg a nehézségek és az idegen nyomás elől. GENFBEN a szovjet és amerikai küldöttség újabb plenáris ülést tartott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról. EVŽEN ERBAN, a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság elnöke több napos franciaországi látogatása során tegnap Párizsban találkozott a Francia-Csehszlovák Társaság vezetőivel. A találkozó során tapasztalatcserét folytattak a társaságok munkájáról és az együttműködés további elmélyítéséről HUSSZEIN jordániai király és felesége szabadságra a Szovjetunióba érkezett. A vendégek Szimferopolból a Krím déli partvidékére utaztak. ' BUKARESTBEN megkezdődött a román politikai nevelés és a szocialista kultúra dolgozóinak II. kongresszusa. Franciaország BIZALMI SZAVAZÁS A PARLAMENTBEN (ČSTK) - A francia parlamenti képviselők a csütörtökre virradó éjszaka 329:157 arányban elutasították az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy Pierre Mauroy kormányától vonják meg a bizalmat. A javaslatot a gaulle-isták nyújtották be a kormány gazdaságpolitikája miatt. A francia közvéleményt az ár- és bérstop ügye körül kialakult vita hevítette fel. A kormány a gazdasági válság elleni harc egyik megoldásaként kívánja négy hónapra befagyasztani az árakat és a béreket. Ez ellen felléptek a szakszervezeti központok. A francia kommunisták sem értenek vele egyet; ők azt követelik, hogy a takarékossági intézkedések keretében csökkentsék a nagytőke jövedelmét és növeljék az adóját. CHEJZn