Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-19 / 144. szám, szombat
KIS _________ NYELVŐR Al any vagy birtokos jelző? Mondataink szavainak mechanikus összeszerkesztésével - különösen az írásbeli közlésben, ahol a hangsúlyozás sem segíthet könnyen megtéveszthetjük az olvasót: két esetleg több értelmezést is lehetővé teszünk. Egy rendőrségi hír magyar fordításában olvastam, hogy valaki ellopta egy üzem tehergépkocsiját, s utazás közben összetörte. Majd ez következett: „A tettes ellen a közbiztonsági szervek őrizetbe vétele mellett... megindították az eljárást.“ Vagyis első olvasásra azt érthettük meg belőle, hogy X. Y. ellen megindították az eljárást, miközben a közbiztonsági szerveket is őrizetbe vették. Természetesen az olvasó rögtön rádöbben, hogy itt nincs valami rendjén, s újra elolvassa a hírt, valami más értelmezési lehetőséget keresve benne. S akkor állapítja meg, hogy nem a közbiztonsági szervek őrizetbe vételéről, hanem arról lehet szó, hogy közbiztonsági szervek megindították az eljárást az illető ellen, s egyben őrizetbe is vették. Vagyis a közbiztonsági szervek kifejezés nem birtokos jelző, hanem alany a mondatban, csak az utána álló birtokos személyragos szó miatt értelmezhető birtokos jelzőnek. Több módja is lett volna annak, hogy a félreértést elkerüljék. Ha a mondat szórendje így marad is, gondolatjellel vagy vesszővel külön lehetett volna választani ezt a szerkezetet:,,őrizetbe vétele mellett“. S akkor így tagolva a mondatot: ,,A tettes ellen a közbiztonsági szervek - őrizetbe vétele mellett - megindították az eljárást.“ A közbevetett részt - egyes számánál, vagyis egy személyre utalásánál fogva - a tettesre vonatkoztathattuk volna. Azonban nem ez a legjobb módja ez esetben a félreértés elkerülésének, hanem vagy a szórend ily módon való megváltoztatása: „A tettes ellen őrizetbe vétele mellett a közbiztonsági szervek megindították az eljárást“; vagy a szórendnek másfajta megváltoztatása az említett szerkezet gondolatjeles elkülönítésével együtt: ,,A közbiztonsági szervek a tettes ellen - őrizetbe vétele mellett - megindították az eljárást.“ Még több értelmi zavart okozunk azzal, ha két vagy több, egymással értelmezői viszonyt alkotó birtokos jelzőt nem látunk el a -nak, -nek raggal. Néha csak egy kis meglepetést okozunk az olvasónak, mint esetleg azzal a mondattal is: „Az új igazgató, Péter László fogadására gyűltek össze.“ Az olvasás kezdetét az igazgató, Péter László tagokat alanynak véljük, csak a fogadására bitokos személyragos szó árulja el, hogy ezek ragtalan birtokos jelzők. De ha kitesszük a viszonyragot mindkettőre, akkor nincs meglepetés: ,,Az új Igazgatónak, Péter Lászlónakafogadá- sára gyűltek össze.“ Előfordul olyan eset is, hogy egyik, vagy másik birtokos jelzőre teszik ki a viszonyragot, tehát egyikről hiányzik. Például az első ragtalan, a második ragos: „Prága, a műalkotásokban gazdag város nak a történetében ezzel is találkozunk.“ Szabatosabb így: „Prágának, a műalkotásokban gazdag városnak a történetében ezzel is találkozunk“. Máskor az első birtokos jelző ragos, a második ragtalan: „A táboriták utolsó vezérének, Roháč és harcostársainak a tettei..Sokkal jobban hangzik a mondat így: „A táboriták utolsó vezérének, Rohadnak és harcostársainak a tettei...“ Vagyis az egymással értelmezői viszonyt alkotó két első, továbbá a másodikkal kapcsolatos viszonyt alkotó harmadik birtokos jelzőt is el kell látnunk raggal. Olykor nem ilyen egyszerű fennakadást, hanem komolyabb értelmi zavart is okozhat a víszonyrag elmaradása. A Kodály- éwel kapcsolatban arról olvastam, hogy Kodály Zoltán-emlékbi- zottságot hoznak létre, amelynek tagjai többek között: „.. .Kodály Zoltán és Bartók Béla hozzátartazói...“ Ha az olvasó nem elég figyelmes, azt veszi ki a közlésből, hogy maga Kodály Zoltán is tagja a saját emlékbizottságának, továbbá tagjai még Bartók Béla hozzátartazói is. E szerkesztésmód szerint ugyanis a Bartók Béla hozzátartozói szerkezetben érezzük a birtokos jelzős viszonyt, de a Kodály Zoltán és a hozzátartozói tagok között nem, tehát Kodály Zoltán a Bartók hozzátartozóival állíthatjuk egy sorba. Mivel azonban ez a közlés tartalmilag nem helytálló, az olvasó még egyszer kénytelen átfutni e sorokon, hogy kiderítse: a hozzátartozói mondatrész nemcsak a Bartók Béla, hanem a Kodály Zoltán nevéhez is hozzátartozik mint birtokos jelzőhöz, tehát mindkét zeneművésznek a hozzátartozóiról van szó. De sokkal világosabb, ha úgy fejezzük ki, hogy mindkét nevet ellátjuk a birtokos jelző ragjával, vagyis az emlékbizottságnak tagjai többek között: ,,.. .Kodály Zoltán nak és Bartók Bélának a hozzátartozói...“ Egyszerű birtokos jelzős viszony esetén elhagyhatjuk a birtokos jelző -nak, -nek ragját, de ha több birtokos jelző tartozik egy közös birrokszóhoz, tegyük ki! JAKAB ISTVÁN IVIi lehet sima? Mi lehet sima? Többé-kevésbé minden olyan tárgy, dolog, amelynek a felülete egyenletes, akár nézésre, akár tapintásra. Sima lehet pl. az út, a víztükör, a jég, az asztal lapja, a parkett, a márvány. Sima lehet valakinak az arca, a bőre, továbbá a bársony, a selyem vagy akár valamely krém, púder, sőt liszt is. Van a simának, ennek az eredetileg nagyon is konkrét jelentésű szónak részben vagy egészében áttételes, átvitt jelentése, használata is. Gondoljunk az olyan kifejezésekre, mint sima ügy (bonyodalom nélküli), sima győzelem (könnyű, fölényes), sima eset (orvosi szempontból egyszerű), vagy az olyan még újabbakra, mint sima kölni (nem különleges), sima víz (nem szénsavas), sima kávé (tejszínhab nélküli) stb. Nem volna értelme ennek a jól megfigyelhető, s alapjában véve hasznos nyelvi fejlődésnek ellenállni, de úgy érzem, mégis elkél a figyelmeztetés: vissza azért ne éljünk ezzel a divatozó sima szóval! A divat nemegyszer káros túlzásra csábít. Ez esetben is. Jellemző példa erre, hogy egy vállalat nemrégiben a következőképpen hirdette áruját: „Jó minőségű, külföldi gyártmányú sima és téli gumiabroncs érkezett!“ A szövegből nyilvánvaló, hogy a sima gumiabroncs kifejezés itt a megszokott, szabályos, rendes abroncsot jelenti, szemben átéli, ill. téliesítottgumiabronccsal. Félreértésrőlteháttulajdonkép- pen nemigen lehet szó. De mégis furcsa, szinte meghökkentő, hogy a sima szó itt már szinte az ellentétét jelenti annak, amit valójában jelentenie kellene, hiszen ha egy gumiabroncs valóban sima, azaz futófelületének bordázata lekopott, akkor az az abroncs nem érdemli meg a reklámozást. GRÉTSY LÁSZLÓ Rendszeres öntözés - nagyobb hozam Májusban és június első felében kevés éltető csapadék hullott a földekre, ráadásul az ősz és a tél is szűkmarkú volt csapadék dolgában. A talaj nedvességtartalma fokozott mértékben csökkent, és ez késleltette a tavaszi vetések kelési idejét, s jelentősen visszavetette a növénykultúrák fejlődését. Főleg a takarmánynövények sínlyették meg leginkább az asztályt, de a júniusi kánikula következtében nem egy helyen szenvedtek behozhatatlan károsodást az őszi gabonafélék is. Varga István mérnök, a vásárúti (T rhová Hradecká) CSSZBSZ Efsz főagronómusa arról tájékoztatott, hogy a féléves átlagos csapadékmennyiség alig 50 százaléka hullott le, ezért a szövetkezet növénytermesztői minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak a meglevő öntözőberendezések gazdaságosabb kihasználására. Tapasztalatból tudjuk, ahol öntözhetnek, ott a száraz meleg kevésbé viseli meg a növényzetet. Rendszeres öntözéssel nagyobb terméshozamot takarítanak be gabonából és tömegtakarmányokból is. Ezt igazolják a tavalyi eredmények, hasznos tapasztalatok is. Az idén 13-15 búzafajtánál végeztek kétszeri kísérleti öntözést, míg tavaly 12 búzafajtánál 21,7 százalékkal értek el nagyobb termés- eredményt, mint ott, ahol nem öntöztek. Természeti adottságaik között az évelő növények, elsősorban a lucernafélék reagáltak igen kedvezően a folyamatos öntözésre. A lucerna első kaszálásából biztosították az évi szénaszükséglet 55 százalékát, ami egyedüli eredménynek számít a járásban, mivel számos helyen alig volt lehetőség lucernaszéna készítésére. Ezenkívül 11,5 vagon lucernalisztet is készítettek az első kaszálásból. Mindkét esetben különleges gondot fordítottak a minőség megóvására. A betakarítás során újra alkalmazták a kézi erővel történő hoqlyázást, jelentősen csökkentve a levélpergési veszteséget és a takarmányszéna is jobban megőrizte beltartalmi értékét. A főagronómus elmondta, hogy a 4483 hektáros szántóból 2300 hektárt tudnak öntözni. A berendezések napi 16-18 órás üzemeltetésével 100-110 hektárra juttatják el a mesterséges csapadékot. A következő napokban a határt végigpásztázó zápor ellenére hozzálátnak a cukorrépa intenzív öntözéséhez, óvatosan kívánnak eljárni, mivel a túlzott öntözés ártalmas lehet a cukorképződésre. Az egy hektárra jutó tervezett cukormennyiség biztosítása érdekében ügyeltek a helyes vetésforgó megválasztására, s főleg a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátásra. Óvakodnak az erős nitrogén-adagolástól, helyette foszfor- és kálitartalmú műtrágyákkal segítik elő a fokozott cukorképződést. Az egyedszámmal elégedettek, az egy csírás magvak hiányosan keltek. A 400 hektáros répaterületen gondos növényápolási munkákat kell végezni ahhoz, hogy a tervezett hektárhozamot teljesítsék. A hosszan tartó szárazság egyes helyeken, főleg ott, ahol nem tudtak öntözni, erősen megviselte a kalászosokat. Az 1200 hektár őszi búza változatos képet mutat. Bizonyos parcellákon, homokosabb helyeken a szár elhalt, a kényszerérés jelei mutatkoznak. A foltokban sárguló búzák a terveIPARI ÜZEMEK ÍGÉRETES VÁLLALKOZÁSA Alkatrészeket gyártanak a mezőgazdasági gépek javításához Mezőgazdasági üzemeink dolgozói kissé megkésve takarítják be az évelő takarmányokat. Egyrészt azért, mert a tervezettnél jóval több szénát szárítanak a Nap energiájának felhasználásával, másrészt azért, mert számos, mezőgazdasági üzemben kevés a rendszeresen üzemelő nagy teljesítményű gép. A takarmányszárítási és tartósítási módszert fűtőanyag takarékossági okokból választottuk. Ezen nem változtathatunk a külgazdasági kapcsolatok kedvezőtlen alakulása miatt. Keresnünk kell tehát a lehetőségeket, hogy kevesebb fűtőanyag felhasználásával, az emberek és gépek teljesítőképességének nagyobb fokú kihasználásával gyorsabb ütemet kapjanak a betakarítási munkák. A mezőgazdasági üzemek vezetői a párt- és gazdasági szervek segítségével igyekeznek megtalálni a kiutat. Az elmúlt napokban a nyugat-szlovákiai kerületi mező- gazdasági igazgatóság és a račai Agrotechnika, a vágsellyei (Šaľa) kooperációs körzetben kiállítást rendezett. Bemutatták azokat a gépeket és alkatrészeket, amelyeket a mezőgazdaságii üzemek csak sok utánjárással, vagy egyáltalán nem tudnak beszerezni. Az ipari üzemek képviselői a helyszíni szemle után vállalatuk vezetőségével megvitatták a gyártási program kiegészítésének lehetőségeit. Az eredmény nem maradt el A Bánovce nad Bebravou-i Tatra üzem, a Nehézgépípari Művek komáromi vállalata és más üzemek 24 fajta alkatrész gyártását vállalták. A felmérések után további üzemek jelentik be, hogy a közeljövőben milyen gépeket szállíthatnak a mezőgazdasági üzemeknek Az ilyen jellegű kezdeményezések a cseh országrészekben is visszhangra találtak. Az Ústí nad Labem-i járásban sikeres együttműködés jött létre a mezőgazda- sági és ipari üzemek, valamint a különböző intézmények között. Az ipari üzemek munkacsoportjai vállalták a mezőgazdasági üzemekben dolgozó gépek egy részének karbantartását, javítását. A mező- gazdasági üzemek szükségletei szerint szénaboglyázó, rendforgató és más gépeket is gyártottak az ipari üzemek. A széna utószárítására ventillátorokat gyártottak és helyeztek üzembe. Hasznos tanácsadó szolgálatot létesítettek a mezőgazdasági üzemek javító műhelyeinek dolgozói számára. Ha szükség volt rá, szakképzett embereket bocsátottak a gépek kezelésére. Az első tapasztalatok alapján országszerte tovább mélyül a mezőgazdasági és ipari üzemek, a különböző intézmények ígéretes együttműködése. Az ipari üzemek főleg a csúcsmunkák idején segítenek, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói idejében és jó minőségben takaríthassák be a takarmányt. A párt- és gazdasági szervek sokoldalúan támogatják az ipari üzemek kezdeményezését, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak. Ez az összefogás hozzájárul az évelő takarmányok és a fű betakarításának meggyorsításához. BALLA JÓZSEF zettnél gyengébb termést ígérnek, míg a 400 hektárnyi öntözött területen búzából igen jó termésre van kilátás.- Érdemes öntözni - mondja az agronómus. - Noha drágább is a mesterséges csapadék, de megéri, az öntözéses gazdálkodásban még sosem csalódtunk. Az öntözött növénykultúrák sorra beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, ezért a mezőgazdasági termelés további intenzifikálásá- nak a lehetőségeit az öntözéses területek növelésében látják. Kidolgozták az öntözéses termelés további tervét, ennek megfelelően 1985-ben újabb 1700 hektárral, vagyis 4000 hektárra növelik az öntözhető terület nagyságát. A szövetkezet főagronómusa némi lehangoltsággal beszélt a tavaszi árpa fejlődéséről; esetében az őszi búzához hasonló helyzet alakult ki. Az öntözött területek jó terméssel kecsegtetnek, a többi parcellákon gyengébbek a kilátások. A 390 hektáros területen a magas termőképességü Sportén és Trumf árpafajtákat termesztik. Viszonylag kedvezőbb a helyzet a kukoricatermesztésben. Az 1080 hektáron az egyedszámmal nincs baj. Egyenletes volt a kelés, fejlődésüket meggyorsítja az átvonuló zápor, mely nagyon jót tett a kapásoknak és a későbbi érésű kalászosoknak, de korántsem töltötte fel a talaj vízkészletét, csupán néhány napra frissítette fel a növényzetet. A napokban mintegy 300 hektáron hozzáláttak a szemnek termelt kukorica öntözéséhez. A fajtaösszetétel jó, a hibridek megfelelnek a talaj és éghajlati viszonyoknak. Problémát inkább a vegyszerek hiánya okoz. A kukorica tisztasága nem kielégítő és az aszály következtében a meglévő gyomirtószerek sem bizonyultak eléggé hatásosnak, így nagyobb figyelmet szentelnek a kukorica sorközi művelésének. A szövetkezet főagronómusa befejezésül elmondta, hogy változatlan igyekezettel továbbra is a lehető legnagyobb intenzitással használják ki az öntözőberendezéseket, hogy minél több vizet juttathassanak a szomjazó növényzetnek. Közben megkezdték a politikai-szervezési intézkedések kidolgozását a nyári csúcsmunkák idejére. A gépjavító műhely dolgozói szocialista brigádjai szabad időt nem kímélve, áldozatkész, becsületes munkát végeznek, hogy az aratás kezdetére az összes gépet jól kijavítsák. A járás vezető dolgozói elismerik a vásárúti CSSZBSZ Efsz dolgozóinak közös igyekezetét, nagyra értékelik lelkes munkájukat, kiváló gazdasági eredményeiket. Remélhetőleg ezután is mindent elkövetnek majd a szövetkezet dolgozói, hogy a nehéz feltételek, a kedvezőtlenebb körülmények ellenére is megőrizzék eddigi jó hírnevüket mind a termelésben, mind pedig a kezdeményezésben KRASCSENYICS GÉZA A nyitrai járásban először a Nevericei Efsz kertészetében kezdték meg az eperszedést. Tervbe vették, hogy az öt hektárról két vagonnal szállítanak a Nyitrai Cukor- és Konzervgyárba. Habár az időjárás nem kedvező, jó termésre számíthatnak s a zamatos gyümölcsből jut még a piacra is. A felvételen Ján Báláz, a növénytermesztő csoport vezetője és Gabriela Maksiová, technikus elégedetten ellenőrzi az osztályozott termést. PAVOL MATIS ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 19.
