Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-02 / 129. szám, szerda
Vízművek megálmodói Fejezetek a harmincéves Hydroconsult tevékenységéről KOMMENTÁLJUK Irnmatammmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmtammmmmhmmmmmmmt ELŐSZÖR. Hydroconsult Bratislava - ez az intézménynév vajon mit juttat az olvasó eszébe? Szlovákia fővárosa ismerőinek tán a bratislavai székházukat; esetleg emlékeinkben kutatva rájövünk, hogy valamelyik vízgazdálkodási létesítmény egykori társszerzőiéként már hallottunk róla. És többre aztán alig futná ismereteinkből. Viszont a szakemberek - építők, beruházók, tervezők és mások - a megmondhatói, milyen fontos feladatok jutnak a ma már vállalati rangra emelt Hydroconsult munkatársaira. Közelebbről eddig nem volt alkalmunk megismerkedni velük, s munkájukkal. Nemrégiben először hívták maguk közé a hírközlő eszközök képviselőit, hogy közösen lapozzuk fel három évtizede íródó krónikájuk emléklapjait. ISMERKEDÉS. Jelenleg ezerszáz alkalmazott személyazonossági igazolványában szerepel a vállalat pecsétje. Még az elmúlt harminc év két és fél évtizede sem hozott olyan rohamos fejlődést nálunk, mint amilyent a legutóbbi öt esztendő során tapasztaltak. Tucatjával érkeztek hozzájuk a főiskolákról a különböző szakmérnökök, akik száma ma meghaladja a négyszázat. Ezzel alaposan megfiatalodott a vállalat dolgozóinak átlagéletkora, és helyrebillent, optimálisra alakult alkalmazottaik képesítési megoszlása. Emögött a magas fokú szakmai felkészült^ ség a tettrekész alkotógárda mindennapjaival párosul, és lehetővé teszi, hogy az eddigiekhez hasonlóan lépésről lépésre öntsék eredeti tervrajzukba jövendő vízgazdálkodási létesítményeink műszaki „térképeit“. Kevésbé érdekes hallgatnivaló, míg valamelyik terület szakértője eddigi munkájukról tényszerűen beszél; annál élvezetesebb az a néhány történet, melyet egy-egy mű tervezési vagy kivitelezési időszakából foglalnak ismét élménybeszámolóba. Elgondolkoztató, hogy erről a szűk szakmai táboron kívül alig néhá- nyan tudnak valamit. Például, a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer története szinte egybefonódik a Hydroconsult létezésével. A több mint száz variáns megoldás közül egyen keresztül és együtt jutottak el a mába, az építkezés kellős közepébe. És a csehszlovák rész főkivitelezőiként birkóznak meg a kiszámíthatatlanságok újabb hullámaival Egy ideje a vegyi injektálás nyitott kérdéseit boncolgatják, s a szakértői vélemények - francia és szovjet állásfoglalásokra várnak - összegezése után június végére véleményt nyilvánítanak. HÁROM ÉVTIZED. Múltidézés- kor nehéz átfogóan mindet összegyűjteni egy szervezetről, főleg olyankor, ha még a nevének is sajátos története van. A Hydroconsult alapjait 1949-ben rakták le, amikor a Csehszlovák Építőipari Üzemben „Vodoprojekt“ névvel létrehoztak egy önálló tervezőcsoportot és ennek munkatársait az épülő vízművek tervezésével bízták meg. Aztán különböző névés szervezési változások után az egykori tervező gárdából vállalat lett, mely 1969 júniusától a Hydroconsult néven ismert. Ekkor már az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumának közvetlen irányítása alatt működött. Visszapillantás gyanánt felidézzük, hogy tervezőirodáikból kerültek ki a Vágón működő vízi erőművek tervrajzai, a folyó szabályozásáról szóló elképzelések; ugyanez a Dunára is vonatkoztatható. Számos víztisztítóállomás, ivóvíz és öntözési vezetékrendszerek kidolgozói napjainkig, s úgy néz ki; a jövőben is tevékenységük eddig körülhatárolt területén maradnak. MUNKATERÜLETEK. A bratislavai Hydroconsult jelenlegi tevékenysége sokféle munkaterületet foglal magába. Terveznek és műszaki szolgáltatást nyújtanak bizonyos szakterületeken; szlovákiai és országos méretekben a műszaki fejlesztés feladatainak megoldásán dolgoznak; segítenek a beruházóknak az építkezések előkészítő adatgyűjteményének feldolgozásában; az elfogadott területrendezési tervek alapján részleges beépítési tervek elkészítésével foglalkoznak; különféle kutatásokat végeznek; külkereskedelmi tevékenységet fejtenek ki. E nagy vonalakban ecsetelt és Jó együttműködés Csaknem 130 ezer látogatót fogad évente a prágai Lenin Múzeum. A múzeum az egykori Népházban kapott helyet, ahol 1912-ben az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. (prágai) össz- orosz konferenciáját tartották Lenin vezetésével. így nem csoda, hogy a látogatók leginkább az eredeti állapotba rendezett Lenin-terem iránt érdeklődnek, amely a konferencia színhelye volt. A Lenin Múzeum dolgozéi szoros kapcsolatokat tartanak fenn a moszkvai központi Lenin Múzeummal. Közösen szerveznek kiállításokat, melyek a múzeum anyagát gazdagítják. Legutóbb a Leghűségesebb barátaink című kiállítást rendezték meg, amely a sokoldalú csehszlovák-szovjet kapcsolatok fejlődését, az együttműködést dokumentálták. Jelenleg további közös kiállítás megrendezésén dolgoznak. A címe. A lenini proletár internacionalizmus útján. A kiállítás október végén nyílik meg Prágában. A két testvéri múzeum a kiállítással akarja üdvözölni az Októberi Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60 évfordulóját (ČSTK) némileg szakmai szókapcsolatokba sűrített tevékenységi kör is jelzi a vállalati munkaterületek szerteágazó mivoltát és mindezenáltal nagy hatósugarú jelenlétüket víz- gazdálkodásunk alakításában. JELENKÖZELBEN. Hiányérzetet kelthetne, ha kihagynánk a Hysroconsult jelenlegi feladatainak keresztmetszetét. A sok teendő közül legalább háromról ejtsünk néhány szót. Bekapcsolódnak Bratislava ivóvízhálózatának kibővítésébe; részt vállalnak a Vág további hajózható szakaszának kialakításában. Ez egészen Vágfarkasdig (Vlčany) húzódik és a folyó így Sered ig hajózható lesz. Külön figyelemmel törődnek a Csallóköz alatti vízmedence védelmével és kihasználásával. Ennek mai (becslés szerint 16 m3/s) kapacitását a Gabčíkovo- -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer elkészültével 23 m3/s-ra növelhetik). Közép-Európa egyik legnagyobb föld alatti vízforrásából így látják majd el ivóvízzel nemcsak a nyugat-szlovákiai és Dél-morva- országi kerület nagy részét, hanem Szlovákia középső területének déli vidékét is. SZELLEMI TERMÉKEK EXPORTJA. A Hydroconsult az egyedüli tervezőszervezet hazánkban, melynek joga van külkereskedelmi tevékenységre. így az ország 25 intézményének szellemi termékeit szállíthatja külföldre. A beruházások visszafogásának következtében a tervezőkapacitások egyik hasznos kihasználási módja a tervrajzok és a tanácsadói munkák exportja lehet. Ezt egy sajátos vállalati alakulat, a kereskedelmi csoport végzi, s a legtöbb szellemi érték hazánkból a KGST- tagállamokba és a fejlődő országokba irányul. Az elmúlt időszakban felszökött az algériai megrendelések száma. Jelenleg a vállalat közreműködésével 98 szakember tervez és tanít ebben az afrikai- államban és számuk jövőre kétszázra emelkedik. Legújabb elképzelések szerint azonban már otthon szeretnék a tervrajzokat, szakértői munkákat elkészíteni és ezeket készen szállítanák külföldre. NÁLUK A VÖRÖS VÁNDORZÁSZLÓ. Eddigi tevékenységüket a társadalom az elmúlt 30 év során többször részesítette elismerésben. Legutóbb az 1981 -es gazdasági eredményeiknek köszönhetően a termelési tervezőszervezetek közötti szocialista versenyben az élre kerültek és elnyerték a szövetségi kormány és az SZKT vörös vándorszászlaját. Először jutottak el az országos fordulóig, s mindjárt győztesként kerültek ki abból Hasonló folytatásban bíznak a jövőben is. J. MÉSZÁROS KÁROLY Tervszerű öntözéssel Szlovákiában a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának kimutatása szerint megközelítőleg 220 ezer hektár szántóföld, rét és legelő öntözésére van lehetőség. A területet azért nem lehet pontosan meghatározni, mert az öntözőberendezések egy része évek óta üzemképtelen, más része az öntözési idény megkéz- dése óta hibásodott meg, és alkatrészhiány miatt nem lehet megjavítani a motorokat, szivattyúkat vagy a szórófejeket. Jó néhány ezer hektárra emiatt a mezőgazdasági üzemek nem juttathatnak mesterséges módon vizet, mégis nagy az a terület, amelyet jelenleg tervszerűen, rendszeresen öntözhetnek. Az öntözésnek - amint az egyes körzetekben az eredmények is mutatják - nagy hatása van a termelés növelésére. A piešťanyi kooperációs körzetben, az Ostrovi Efsz-ben az öntözött területről tavaly hektáronként tíz tonna szemes kukoricát takarítottak be. A vágsellyei (Šaľa) körzetben évek óta öt-hat tonna gabona és 40-50 tonna cukorrépa terem hektáronként azokon a parcellákon, amelyekre mesterséges módon, a növények szükséglete szerint juttatják a vizet. Más körzetekben az öntözött legelőkön jó füvet talál a szarvas- marha, és az öntözött rétekről hektáronként 5-6 tonna szénát is begyüjtenek. Amint a példák is mutatják, vitathatatlan az öntözés kedvező hatása a terméseredményekre. Az ellenőrzések viszont azt bizonyítják, hogy számos mezőgazdasági üzemben a termelési költségek növekedésére hivatkozva nem használják ki ezt a hozamnövelő tényezőt, inkább szomjazni hagyják a növényeket. A kelet-szlovákiai kerületben most sem teljesítik az öntözési tervet. Kevés vizet kapnak a növények a tőketerebesi (Trebišov) és michalovcei járásban. Valamivel jobb a helyzet a kassai (Košice) járásban, ahol az öntözőcsoportok két-három műszakban is dolgoznak, és állandóan üzemeltetik az öntözőberendezéseket. A nyugat-szlovákiai kerületben a májusi esőzések ellenére is teljesítették a tervet, mert a szakemberek megállapították, hogy még mindig alacsony a föld nedvességtartalma. Becslések szerint legalább 100 milliméter csapadék hiányzik, indokolt tehát akkor is öntözni, ha záporok pásztázzák a földtáblákat. A kerületben a galántai (Galanta) járásban használják ki a legjobban az öntözőberendezéseket. Sokan felteszik a kérdést: Ebben a járásban miért üzemképesek az öntözőberendezések? Azért, mert a téli időszakban gondosan megjavították a motorokat, a szivattyúkat, átvizsgálták a csőrendszert, egyszóval becsületesen felkészültek az idényre. Még néhány próbaüzemelést is tartottak, és ezután, amikor szükség volt rá, teljes ütemben öntözhettek. A felkészülés tehát fél siker az öntözési tervek teljesítésében. A Bratislavai öntözögazdálkodási Kutatóintézet szakembereinek véleménye szerint ehhez párosulnia kell még a tervszerűségnek is. A növények fejlődését, a föld nedvességtartalmát figyelembe véve kell öntözni, akkor is, ha egyesek kedvezőtlennek tartják az időjárást. A búza és az árpa egyes körzetekben azért fejlődött lassabban, mert az aszály miatt nem tudta felvenni a földből a tápanyagot. Egyes mezőgazdasági üzemekben viszont azért nem öntöztek, mert úgy vélték, hogy a hűvös időjárásban hiába öntöznek, úgysem fejlődik a növény. Sajnos, a felmérések megállapították, hogy tévedtek, és emiatt jelentős károk keletkeztek. Egyetérthetünk azzal a mondással, ha kisárgul a növény, akkor már a Duna vize sem használ neki. Addig juttassunk tehát vizet rájuk, amíg szükséges, amikor felvehetik a fejlődéshez szükséges tápanyagot. Mezőgazdasági üzemeink követhetnék a Nagylégi (Lehnice) Efsz példáját, ahol 96 százalékra kihasználják az öntözőberendezéseket. Ez meg is látszik a hektárhozamaik kedvező alakulásában. BALLA JÓZSEF A saját fejlesztés gazdaságossági szempontjai Elektronikai kondenzátorok hazai forrásokból Felvétel a dukovanyi atomerőmű építéséről (A ČSTK felvétele) A Tesla Lanškroun vállalatnál, ahol passzív elektronikai alkatrészeket, ellenállásokat és kondenzátorokat gyártanak, ez év januárjától kezdve egy új automatikus gépsorral készítik az elektronikus kondenzátorokat. E berendezés különlegessége abban rejlik, hogy a vállalat fejlesztési műhelyében hozták létre, s a dolgozók büszkén emlegetik, hogy „saját fejlesztésű“ automatikus gyártórendszerük a várakozásnak megfelelően termel. Ez a büszkeség valóban indokolt. Még az élenjáró európai cégek sem vállalkoznak az ilyen célgépsorok elkészítésére, hanem inkább megvásárolják, vagyis a szakosított termelőktől szerzik be. Ezért az iránt érdeklődtünk a lanškrouni vállalat vezetőinél, hogy milyen gazdasági megfontolás alapján döntöttek a saját fejlesztés mellett? Kérdésünkre Antonín Konečný mérnök, a gép- és berendezés- gyártó részleg vezetője az alábbi kimerítő választ adta: „E berendezés beszerzése a nyugat-európai államokból, esetleg az Egyesült Államokból csaknem lehetetlen. Az elektronikai passzív alkatrészek gyártására szolgáló berendezések ugyanis olyan speciális célgépek, amelyek pontosan egy bizonyos szerkezeti és technológiai megoldáshoz igazodnak. Ez azt jelenti, hogy aki egy ilyen berendezést elad, annak a gyártási folyamatról is pontos tájékoztatást kell nyújtania. Ezek viszont olyan adatok, amelyek a féltve őrzött gyártási titkok közé tartoznak. Ezért az európai és az amerikai gyártók egyszerűen nem adnak el nekünk ilyen gépsorokat. Más a helyzet a japán cégeknél. A japánok nagyon rugalmas kereskedők, s mivel tudják, hogy az elektronikában elfoglalt helyzetüket belátható időn belül nagyon kevesen tudnák veszélyeztetni, ezért nemcsak árusítják az ilyen berendezéseket, hanem a velük járó licencek vásárlását is megkövetelik a megrendelőktől. Számunkra azonban ez sem jelenthet megoldást, egyrészt azért, mert nem használnánk ki a feladat megoldására képes konstruktőreink munkáját, másrészt pedig nehezen tudnánk megoldani a japán technológiai eljárásokhoz az alapanyagok hazai gyártásának a problémáját, s így ezek tartós behozatalára kényszerülnénk. Főleg alumínumifóliákról, papíranyagokról, gumitömítésekről és vékony fémhuzalokról van szó, körülbelül évi hétmillió koronának megfelelő ertékben. Ebből a szempontból eltérő a helyzet az NDK-ban és Magyarországon, ahol a japán cégekkel folytatott kereskedelem ezen a területen is előnyös a gyártók számára. Gyakran felmerül az a kérdés, hogy elektronikai iparunk a japán licencek vásárlása útján nem jutna-e ún. színvonalas alkatrészekhez. Az állami minőségvizsgálás és az összehasonlító kísérletek eredményei azonban megállapították, hogy az új TF sorozatú elektrolitikus kondenzátoraink a méretek és villamossági tulajdonságaik szempontjából teljes mértékben összehasonlíthatók a legjobb külföldi termékekkel. A japán gépsorok nagyobb munkatermelékenysége sem jelent számottevő gazdasági előnyt. Tény azonban, hogy a japán gépsoron 1000 kondenzátor elkészítése 2,5 óráig tart, míg a mi gépsorunkon 4 órát vesz igénybe. Ugyanakkor mindkét gépsor kezeléséhez egyaránt 7 személyre van szükség. Ez körülbelül azt jelenti, hogy egy japán gépsor teljesítményének az eléréséhez két hazai gépsort kell üzemeltetni, s kétszer több dolgozóra van szükség. Igen ám, de azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk évente 25 millió elektrolitikus kondenzátorra van szükség. Erre 7 saját fejlesztésű gépsort kell üzemeltetni, összesen 56 dolgozóval (a karbantartókat is beleértve). Ha japán gépsorokat vennénk, ezt a munkát 28 dolgozó is el tudná végezni, az elért munkaerő-megtakarítást azonban devizában 70 millió koronával kellene megfizetni a gépek vásárlásáért, s ráadásul évente 7 millió koronába kerülne az importált alapanyagok beszerzése. Ez olyan összegű pénz, ami átszámítva 300 dolgozó foglalkoztatásának felel meg a berendezések teljes élettartama alatt. A saját gépsoraink 'alkalmazása tehát számunkra ebből a szempontból is gazdaságosabb, s ezért döntöttünk a kifejlesztésük és legyártásuk mellett“. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a feltalált dolgok újbóli feltalálása nem mindig célszerűtlen, ezért amikor felmerül a behozatal, vagy a licencvásárlás kérdése, mindig figyelembe kell venni az egyszerű számításokat is, mint például a fent említett esetben. MILAN ADÁMEK ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 2.
