Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-13 / 112. szám, csütörtök

KÜZDELEM Szabó Gyula-tárlat a Nógrádi Galériában Megkezdődött a Prágai Tavasz Közel egy hónapig tartó szünet után, május 11 -én újra megnyitot­ta kapuit a Nógrádi Galéria, és mindjárt új kiállítással fogadta a lá­togatókat. A kiállítás anyagát Sza­bó Gyula korai alkotásaiból állítot­ták össze, sok tervezés után, sze­retettel és műgonddal. A Galéria egyik feladata Szabó Gyula életművének módszeres feltárása, tudományos rendszere­zése, és az, hogy kiállításokon tegye közkinccsé alkotásait. A mostani tárlat címe: Küzdelem. Létrejöttét a mester születésének 75. és halálának 10 évfordulója indokolta. Az első tizenöt év - 1930-1945 - anyaga valóban egy, szinte élet­halálharc tükre. Szabó Gyula 1907-ben született, festö-mázoló mesternek indult, mint édesapja mesterségének folytatója. De már nagyon fiatalon érezte a tehetség unszolását és kereste a valóság festői megragadásának módját. Szinte hihetetlen nehézségek le­küzdése után jutott el a művésze­tig, a mesterségbeli készség olyan fokára, ahonnan már a felszín alatti és mögötti gondolatok, érzé­sek festői kivetítése is lehetővé válik. Még apja műhelyében tűnt föl rendkívüli rajzkészsége, és mint ifjú, már ő végezte el az igénye­sebb munkákat, amikor is például tárgyakat, illetve alakot kellett áb­rázolni. Közben egy ideig Gyurko- vits Ferenc magániskolájában is­merkedett az olajfestészet forté­lyaival. 1930-31-ben címfestő és plakáttervező tanfolyamokon vett részt, kitűnő eredménnyel. Ezu­tán fokozatosan önállósult, szaba­dult az apai műhely kötelékéből, s vállalva a szabad művészi pálya anyagi bizonytalanságát, immár ki­zárólag a festészettel foglalkozott. Ez persze, akadémiai előtanulmá­nyok nélkül, nehezen ment. ösz­tönösen végigpróbálta szinte az Kulturális hírek • Jekatyerina Makszimova és Vla­gyimir Vaszilij, a moszkvai Bolsoj mű­vészei a bécsi Staatsoper színpadán vendégszerepeitek a Don Quijote című Minkusz-balettban. összes ismertebb stílusirányzatot. Küzdött az anyagi gondok ellen, ugyanakkor meg kellett harcolnia a művészeti ábrázolásért is. S emellett társadalmi-politikai ne­hézségeket kellett leküzdenie. Hi­szen a gyermekkorában átélt első világháború után következett a Tanácsköztársaság rövid, de a Szabó-család számára sorsdön­tő időszaka. Utána az első Cseh­szlovák Köztársaság megalakulá­sa, melyben a kommunista beállí­tottságú család nehezen találta meg helyét s végig nem kapott állampolgárságot. Az 1938-as po­litikai változások Szabó Gyulára nézve megint nehézségeket hoz­tak, hiszen közismerten haladó gondolkozású ember volt, akit a hatalmon lévők kétkedéssel fi­gyeltek. Ez természetesen negatí­van befolyásolta művészi érvé­nyesülését is. A második világhá­ború nehéz, megrázkódtatásokkal teli évei után csak a társadalmi konszolidáció hozta meg számára - már az 50-es években - az alkotáshoz szükséges nyugalmat s később az elismerést. A Küzdelem című kiállítás az 1945-ig, tehát a legnehezebb években készült képeken tárja elénk a művész közdelmes életét. A rendező, Kubičkáné Kucsera Klára művészettörténész, eddig szinte ismeretlen anyagból válo­gatta a képeket. Az elérhető alko­tások közt van néhány a művész első, 1937-ben, Bratislavában rendezett kiállításának az anyagá­ból. A képek nagy része magántu­lajdonban van, de a tárlat rende­zője állami gyűjteményekből is kért kölcsön műveket a szóban forgó korszakból. A közönség először találkozik ilyen szisztematikus Szabó Gyula­válogatással. A Nógrádi Galéria tervezi, hogy a következő tíz év­ben több kiállításon bemutatja ezt a sokrétű és rendkívül gondolat- gazdag életművet. A komáromi (Komárno) Duna­menti Múzeum közreműködése révén a Küzdelem képei még az év őszén eljutnak Nyugat-Szlová- kiába is. A közösen kiadott, két­nyelvű katalógus a képek elemzé­sén kívül nemcsak a kiálított mű­vek jegyzékét tartalmazza, hanem a vizsgált időszak összes elérhető alkotását, ezzel egy életmű-kata­lógust kezdve meg. A rendezők bíznak benne, hogy a kiállítás után még újabb adalékokat sikerül gyűjteni Szabó Gyula korai alkotói korszakáról s eddig ismeretlen ké­pek nyomára bukkannak. A július 10-ig tartó losonci (Lu­čenec) kiállítás védnöke az Ipoly- menti Téglagyár losonci igazgató­sága. SZ. HALTENBERGER KINGA Tegnap kezdődött meg legran­gosabb zenei eseményünk, a Prá­gai Tavasz nemzetközi zenei fesz­tivál, melyet először 1946 májusá­ban rendeztek meg a fasizmus fölött aratott győzelem örömünne­peként. Az idei 37. szabad májusban tehát immár harminchetedik évfo­lyamában lép a béke harangján nevezett fesztivál is. A felszaba­dulás hónapjában a virágba borult ősrégi, évezredes zenei hagyo­mányokkal rendelkező város eb­ben az évben is kitárja kapuját a világ minden tájáról érkező kiváló zenekarok, karmesterek, szólis­ták, énekesek, zenetörténészek, kritikusok és a zenerajongók előtt. Nem véletlen, hogy éppen Prága lett korunk legkiválóbb előadómű­vészeinek találkozóhelye. Ehhez a fesztivál magas színvonala, de­mokratikus hagyományai mellett a város ragyogó szépsége, sajátos hangulata, gazdag kulturális élete, zenekedvelő és zeneértő közön­sége is hozzájárult. Mint minden évben, az idén is Bedŕich Smeta­na halála évfordulójának napján kezdődtek meg a zenei ünnepna­pok. Délelőtt a fesztivál küldöttsé­ge koszorút helyezett el a cseh zene géniuszának sírján a vyšeh- radi temetőben. Délután az ősré­gi Karolinumban politikai és kultu­rális életünk képviselői ünnepélye­sen megnyitottak a 24 napig tartó zenei fesztivált, s kihirdették a fesztiválversenyt, ezúttal vadász­kürt-, trombita- és harsonajáték­ban. A győztesek később a Cseh­szlovák Rádió Szimfonikus Zene­karának kíséretével hangverse­nyen mutatkoznak be a közönség­nek. A nyitóhangversenyen a kultúr­palotában ezúttal is Smetana Ha­zám című szimfonikus költemény­ciklusa csendült fel a Cseh Filhar­mónia előadásában Václav Neu­mann nemzeti művész vezényle­tével. A zeneirodalom e kiváló al­kotása tegnap ősbemutatójának 100. évfordulója alkalmából hang­zott el, ma pedig a 20 évvel ezelőtt elhunyt Zdenék Nejedlý tiszteleté­re tűzik műsorra. Az idén a feszti­vál szerves része lesz az a három napig tartó nemzetközi értekezlet, mely a cseh nemzeti zene e nagy alkotásával, az európai zenemű­vészetben elfoglalt szerepével foglalkozik majd. A Zenével a békéért, a népek közti barátságért jelszó szellemé­ben megrendezett fesztivált Bee­thoven IX. szimfóniája, a népek testvériségének himnusza zárja június 4-én a Cseh Filharmónia, a prágai filharmonikus énekkar és külföldi szólisták előadásában, Gustav Kuhn osztrák karmester vezényletével. A Prágai Tavasz minden évben műsorára tűzi Mozart Prága szá­mára komponált Don Giovanniiát a Tyl Színházban. Az idén Tom Krause, a világhírű baritonista vendégszereplésével. Ebben a színházban Mozart vezényleté­vel mutatták be első ízben ezt .az alkotást, itt aratta első nagy sike­rét. A Prágai Tavasz nem társadal­mi eseményektől, az élettől elzárt öncélú zenei fesztivál. Programjá­ban méltó visszhangra talál a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 65., a Szovjetunió megala­kulásának 60. és a lidicei tragédia 40. évfordulója. Úgyszintén meg­emlékezik Haydn, Sztravinszkij, Paganini, Szymanowski és Kodály jubileumáról. A zenekultúra külön­böző korszakainak és műfajainak több mint 250 alkotása szólal meg világhírű vagy még kevésbé is­mert, de nagy tehetségű előadó­művészek tolmácsolásában. A legkiválóbb hazai szimfonikus zenekarokon kívül fellép például a drezdai Staatskapelle, a Lenin- grádi Filharmonikusok Szimfonikus Zenekara, a Bécsi Szimfonikus Zenekar. A hazai kamarazeneka­rok mellett Prágába érkezik a Bo- rogyin Kvartett Svjatoszlav Rich- terrel, korunk egyik legnagyobb zongoristájával, valamint az ugyancsak világhírű La Salle Quartett. Felejthetetlen élményt ígér Ruggiero Ricci hegedűművész, André Navarra csellóművész fellé­pése, csakúgy, mint Jevgenyij Nyesztyerenko és Jelena Obraz- cova dalestje, a Moszkvai Nagy­színház balettkarának és a Német- alföldi Balettszínháznak a fellépé­se. A televízió és rádió közvetítésé­vel az idén is milliók élvezhetik határainkon innen és azokon túl a fesztivál előadásait. MOLNÁR ANGÉLA Szabó Gyula: Az öreg halász és felesége (1942) Kirándulunk? Kirándulunk! S zép és okos hagýomány nálunk, hogy az iskolaévet kirándulással fejezzük be, hisz köztudott, hogy gyermekeink alap­vető tulajdonsága a kíváncsiság, a megis­merési vágy. Egy jól megszervezett kirándu­lás minden résztvevő számára értékes lehet. Bevezet a természet csodás világába vagy a nagyváros zajos, lüktető életébe, múzeu­mok kincsei közé és közelebb hozza a törté­nelmet. Jó tíz éve már, de most is látom, milyen boldogan fészkelődtek kis tanítványa­ink Banská Bystricán a partizánokat szállító repülőgép ülésein. Akkor ott élménnyé vált számukra a történelem egy darabja, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés. De nem emlékeket akarok idézni - bár sok száz tanítványommal s szüleikkel együtt igazán szép emlékeket őrzünk -, hanem sorra venni, miért érdemes tíz hónap kemény munkája után felkereked­ni, s szétnézni a világban. A szülők és nevelők előtt feltárhatja a gyermeknevelés új szempontjait, a zárt gyermekközösségek problémáit és örömeit. Közelebb kerülhetnek egymáshoz gyerme­kek, szülők és pedagógusok. Mert nagyon hasznos, ha szülők is részt vesznek a kirán­duláson, sőt, ha bevonjuk őket a kirándulás előkészítésébe. Az iskolaév hátralevő hetei­ben közösen dolgozzuk ki a kirándulás prog­ramját, s egy, a gyerekek érdeklődésének megfelelő, a kitartásukat is próbára tevő, részletes tervet. Vegyük számba, milyen eszközökre van szükség, mit tud adni az iskola, mit kell hozniuk a tanulóknak. Jó szolgálatot tesz egy szórakoztató, színes képekkel illusztrált útikönyv. Kirándulás előtt már csak azért is hasznos a böngészése, mert ötleteket, tanácsokat ad a felkészülés­hez, a csomagoláshoz, s felhívja figyelmün­ket a legérdekesebb látnivalókra. Jó, ha gyermekeink megtanulnak térképet és me­netrendet olvasni, ez hasznos elfoglaltság lehet a rajgyűléseken. A nagyobb tanulók - ha van fényképezőgépük - egy-egy fotózó apuka irányításával elsajátíthatják a fényké­pezés alapismereteit. Körültekintően készít­sük fel a gyerekeket, ismertessük a feladato­kat, határozzuk meg, hogy mit figyeljenek meg, mert tiszta képzetek, világos fogalmak csak a megfigyelés során alakulnak ki. Min­dez hozzájárul, hogy a kirándulás tényleg személyiséget gazdagító élmény legyen. Az alapiskola tanulói kirándulásuk során a járás, esetleg kerület határain belül is mozoghatnak. Egy napra is változatos prog­ramot dolgozhatunk ki, mert nálunk nem túlságosan nagyok a távolságok, s mivel a kiránduló gyerekeknek kedvezményeket biztosít a Csehszlovák Autóközlekedési Vál­lalat, egy autóbusz kibérelése nem ró túlsá­gosan nagy terheket a résztvevőkre. Minden körülmények közt arra törekedjünk, hogy az osztályközösség minden tagja ott legyen a kiránduláson. A jól szervezett kirándulás jelentősége nagy, hisz a tanulók itt kerülnek közvetlen kapcsolatba a természettel, vagy letűnt korok történelmi levegőt árasztó mű­emlékeivel. Célunk a természet szépségei iránt fogé­kony, a környezetvédelemért cselekedni is hajlandó generáció felnevelése. Szükség van a gyermekek, sőt, a felnőttek szemlélet- formálására. Egyebek közt erre is jó egy kirándulás. Az erdőket, mezőket, vízpartokat járva, sajnos, a fák, vizek, állatok károsodá­sát is megfigyelhetjük. Pusztulásuk megdöb­benti a gyermekeket, s ez hozzásegít a he­lyes szemlélet kialakításához. Szoktassuk rá tanulóinkat, hogy ne csak nézzenek, lássa­nak is, felismerjenek, felfedezzenek, hasz­nos földrajzi, biológiai, történelmi informáci­ókhoz jussanak. A megfigyelés eredményei­nek megfogalmazásakor törekedjenek pon­tos, a valóságot hűen visszaadó kifejezések használatára. Egy-egy kiránduláson jól meg­figyelhető, hogyan keríti hatalmába gyerme­keinket a megismerés és a felfedezés láza. örömmel állapítjuk meg, hogy a ránk bízott kis ember sokkal több ismeretnek van birto­kában, mint amennyiről beszélni tud. Ez a lappangó értelem épp az osztálykirándulá­son jön felszínre néhány gyermekből. Az új környezetben felszabadultan tud beszélni élményeiről, a látottakat összekapcsolja ed­digi ismereteivel. Ha a városokat akarjuk megismerni, szí­vesen nyújtanak segítséget a szülők. Nem kell feltétlenül mindent a pedagógusnak be­mutatnia és elmagyaráznia. Bátran támasz­kodhatunk egy-egy jól tájékozott, művelt apuka vagy anyuka ismereteire, ők új szem­pontok szerint osztályozzák és ismertetik a látnivalókat. Segítségükkel gazdaságosan kihasználhatjuk az időt, sok mindent meg­nézhetünk. Mert természetesen nem elég ha Kassán (Košice) járva megcsodáljuk a Dó­mot és a színház épületét, (aztán irány az áruház),' vagy Bratislavában felmegyünk a Slavínra. Ez fontos, de csak ez kevés. Hisz ezekben a városokban minden régi háznak külön története van. Legalább azokra hívjuk fel a gyermekek figyelmét, amelyekhez fon­tos történelmi események fűződnek, híres emberek laktak bennük, fontos események játszódtak le falaik között, vagy maga az épület stílusa, műemlékjellege miatt méltó arra, hogy jól megnézzék, emlékeik közt elraktározzák. Mert nincs lehangolóbb lát­vány, mint a boltok kirakatai vagy pultjai előtt ácsorgó, tébláooló, unatkozó kiránduló gye­reksereg. Nem baj, ha tájékozódnak, milyen másutt a választék, de a vásárlás nem lehet a kirándulás célja. Szerencsére gyermekein­ket a hasznos cuccoknál sokkal inkább ér­deklik a városok nevezetes épületei, műem­lékei, szobrai. Nem szeretnek az üzletekben tülekedni, szívesebben álldogálnak a múze­umokban a képek, szobrok, plasztikák előtt. S ok látnivaló van ebben a szépséges országban. A várakról, kastélyokról, barlangokról még nem is esett szó. Pedig mind minket vár, hogy megismerjük szépsé­geit, kincseit, történetét, gazdagodjunk álta­la, legyünk rá büszkék, s jobban szeressük a hazát amelyben élnünk adatott, óvjuk és féltsük, őrizzük értékeit. Mert szerencsére van mit megőrizni. Ha sok mindent elpusztí­tott is a történelem egy-egy forgószele, ma­radt még rengeteg értékünk. Ha a pedagó­gus nem fogy ki az ötletekből, gyermekeinkre sok izgalmas és vidám óra vár. A szerzett ismeretek birtokában jövőre könnyebb lesz az iskolai munka. TÖRÖK ZSUZSANNA ÚJ SZÚ 6 1982. V. 13. Könözsi István felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents