Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-28 / 125. szám, péntek

I L A G Arjai, egyesüljetek: Gustáv Husák szívélyesen üdvözli vendégét. (Michal Kalina felvétele - ČSTK) A két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről Gustáv Husák fogadta Ho Damot SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kommunista a pártonkívüliek között Klement Gottwald májusi levele, melyet 1925-ben a szlovákiai kommunistáknak címzett, nagyon időszerű gondolatokat tartal­maz a párt és a tömegek viszonyáról. „A pártnak tudnia kell, hogyan győzze meg a dolgozó tömegeket a harc elkerülhetetlen­ségéről, a pártnak vezetnie kell ezt a harcot és nem várhat spontán csodákra... és nem állhat meg,“ írta Klemet Gottwald. Hangsúlyozta: . .a forradalom szervezése azt jelenti, hogy tudunk harcolni az összes dolgozó szempontjából fontos min­dennapi követelményekért. Gondoskodni a semlegesekről... ez olyan további parancs, amely nélkül a forradalom sikeres szervezése lehetetlen.“ Ez a levél elsősorban azért jelentős, mert a párt bolsevizálásá- nak feladatát szem előtt tartva, a tömegpolitikát kiemeli, mint a pártmunka alapját és lényegét. „Meg kell valósítani a párt vezető szerepét az osztályon belül“ - ez volt a központi feladat, az akkori terminológiának megfelelően ezt szövegezte meg a levél, szüntelenül hangsúlyozva, hogy a párt vezető szerepét nem „mechanikusan“, nem „egyszerű parancskiadással“ kell biztosítani. A levél utal a kommunisták széleskörű befolyására: „A párt nem csak a szervezett munkásság legfőbb vezére; a párt vezető szerepét el kell ismerniük a nem szervezett, semleges proletár tömegeknek is. Ma, amikor 75 évvel a gondolatok megfogalmazása után lelkiismeretesen mérlegeljük a pártmunkában rejlő tartalékokat, észre kell vennünk, hogy a pártszervezetek naponta végzett munkájának bolsevik megközelítése valahogy elkerüli a figyel­met. Például a szervezeten kívüli semleges fogalma. A szocia­lista építés évtizedei ezt a fogalmat mintha már rég elfeledtették volna, ilyesmi már nem is létezhet, tehát nincs is. Igaz, az általános foglalkoztatottság, a Forradalmi Szakszervezet széles tagsági bázisa, az élet minden területét behálózó tömegszerve­zetek, a társadalmi életet átfogó politikai rendszer olyan képet alakít ki, hogy szinte értelmetlennek tűnik a „be nem szervezett semlegesek“ keresése. De ennek a képnek részletei is vannak­Ez év tavasza politikai szempontból aktív időszak volt, lezaj­lott a Szakszervezetek X. kongresszusa, a művészszövetségek kongresszusai, az ifjúság is készül kongresszusára. Ezeket az akciókat százezres tömegek részvételével készítették elő, ez idő alatt a dolgozók és a kommunisták minden szinten hallathatták szavukat, befolyásolták és befolyásolják a társadalmi szerveze­tek által elfogadott határozatokat. Ez azonban még nem politikai tett. A kommunistáknak az a fontos, hogy következetesen és sokoldalúan teljesítsük az elfogadott határozatokat, itt nyílik ma tér a tömegpolitikai munkára, e célból fontos a kommunisták munkája a pártonkívüliek között. Itt, ahol nem elég kézfel nyújtással szavazni, s kifejezni egyet­értésünket, de a kezünkkel meg is kell fogni a munka végét, itt kell keresni megtalálni és megnyerni a „semlegeseket“, akik jelen vannak, de nem vesznek részt, van foglalkozásuk, alkot­nak, élnek, de nem lobognak, bólogatnak, de nincs meggyőző­désük. A közöny, félreállás nem velünk született betegség. Ez csak közönséges tanácstalanság, olyan helyzet, amelybe nagyon ügyes, jó képességű és szakmai felkészültségű, kulturált ember is belekeveredhet, ha valamilyen helyzetből nem lát kiutat, vagy bizonyos kérdésre nem talál megoldást. Itt kezdődik a kommu­nisták tömegpolitikai munkája. Ok ismerik a jelenségek okait, tudják, bizonyos intézkedésekre miért van szükség. Meg kell tehát magyarázniuk azoknak, akik nem látják át a helyzetet, vagy egyes kérdések megoldásával kapcsolatban illuzórikus elképze­léseik vannak. Ma a tömegpolitikai munkát a munkahelyi, a szomszédok közötti beszélgetések jelentik, vagy a bizottsági és csoportgyűléseken folytatott véleménycserék. Az ember egyetérthet bizonyos szervezési és bérezési intézkedésekkel, új munkahelyre való beosztással, ha ismertetik vele az intézkedé­sek hátterét és megvilágítják a változások előnyeit. Ha viszont tudomást szerez a részletekről - mert más az intézkedések általános kerete és mindennapos szürke gyakorlata - egyszerre rájön, hogy ez hátrányos - már vagy az ő számára, vagy az általános munkamenet szempontjából; a feladatokat elvállalja, de lelke mélyén megbánta, hogy az intézkedésekkel egyetértett, elégedetlenségét már nem nyilvánítja ki szavakban - a munká­hoz viszonyul közönyösen. Egy kívülálló számára úgy tetszik, hogy ez kétarcúság „egyszer egyetértesz, egyszer nem“, s ellentét van a szavak és tettek között. Pedig az ilyen magatar­tás oka rendszerint a felületes és nem következetes tájékozó­dás. A pártonkívüliek nézete rendszerint ilyenformán alakul a kom­munistákról: „Neki így kell beszélni, mert a pártfegyelem köte­lezi“. Ez nem is olyan hízelgő vélemény, mint első pillanatra tetszik. Van ennek éle is, olyan értelemben, hogy; „tulajdonkép­pen ő sem bízik a dologban csak azért beszél így, hogy ne csináljon magának kellemetlenséget“. Ez a ki nem mondott bizalmatlanság megnyilvánulása. Évekkel ezelőtt történt, egy nyilvános pártgyűlésen, a hatékonyság fogalma akkor került be a köztudatba. Az egyik idős elvtárs nagy szavakkal, lelkesen beszélt a hatékonyságról, mennyire szükséges és fontos. Aztán- mivel nem értették - megkérdezték tőle, mi is valójában az a hatékonyság. „Én sem tudom pontosan - hangzott a válasz- de ez a legfontosabb feladat, tehát teljesíteni kell“. Igaza volt; képletesen szólva olyan katona volt ő aki nem ismerhet, s nem is ismer minden részletet, azt a vezérkari tisztnek kell ismernie, de becsületesen teljesítette a parancsot. A határozat kötelez- a parancsot kiadják - s ez két különböző dolog, s ez a különbség elsősorban a tömegpolitikai munkában jut kifeje­zésre. Itt százszorosán érvényes az a gottwaldi tanítás, hogy a párt nem teljesítheti „mechanikusan“, „egyszerű parancski­osztással“ vezető szerepét. (Pravda) PENTEK 1982. május 28. XXXV. évfolyam 125. szám Ára 50 fillér (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban fo­gadta Ho Damot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánytanácsának elnökhelyette­sét, külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Elvtársi légkörben eszmecserét folytattak a csehszlovák-koreai kapcsolatokról és továbbfejleszté­sük lehetőségeiről. Egybehangzó­an megállapították, hogy szüntele­nül meg kell teremteni a feltétele­ket a sokoldalú kapcsolatok és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés további bővítéséhez és el­mélyítéséhez a szocialista társa­dalom építésének programjaival összhangban. Ezenkívül megvi­tatták a nemzetközi helyzet né­hány időszerű kérdését. A fogadáson részt vett Bohus­lav Chňoupek külügyminiszter és František Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Jelen volt Rju Ho Zun, a Koreai Népi A nemzetközi helyzetről (ČSTK) - Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára tegnap fogadta Eduardo Gallegos Mancerát, a Venezuelai Kommunista Párt KB Politikai Bi­zottságának tagját, a KB titkárát. A két testvérpárt képviselői tájé­koztatták egymást országaik hely­zetéről, a CSKP és a Venezuelai KP feladatairól és tevékenységé­ről, s megvitatták az együttműkö­dés néhány kérdését. Ezenkívül eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzetről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tevékenysé­géről. Demokratikus Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövete. Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter tegnap a prágai Černín- palotában fogadta Ho Dam kül­ügyminisztert, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormány tanácsának alelnökét. A két külügyminiszter egyhan­gúan megállapította, hogy a cseh- szlovák-koreai kapcsolatok sike­resen fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy megvannak a kedvező felté­telek a politikai, kulturális, gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatok további elmélyítéséhez. Hangoz­tatták, hogy a nemzetközi kapcso­latok alapfeltétele a nemzetek (Folytatás a 2. oldalon) A pártmunka hatékonyságának növeléséről Jozef Lenárt felszólalt a Častában megtartott szemináriumon (ČSTK) - Častában, az SZLKP KB oktató központjában május 25- én és 26-án szemináriumot tartot­tak a járási és a városkerületi pártbizottságok politikai szervező munkával foglalkozó titkárai, vala­mint a kerületi pártbizottságok és a bratislavai pártbizottságok politi­kai szervezési osztályainak ve­zetői. A résztvevők megvitatták, ho­gyan lehetne növelni a politikai szervező, az irányító és az ellen­őrző pártmunka hatékonyságát a CSKP XVI. kongresszusa straté­giai irányvonalának megvalósítá­sa terén, javítani a munka minősé­gét és növelni hatékonyságát, megtárgyalták a pártszervekre és -szervezetekre a CSKP KB 6. ülé­sét követően háruló feladatokat. A szemináriumon részt vettek: Jo­zef Lenárt, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZLKP KB első titkára, Miloslav Bod’a, az SZLKP KERB elnöke, Karéi Kővár, a CSKP KB osztályvezetö-helyet- tese, valamint Vladimír Trvala és Daniel Futej, az SZLKP KB osz­tályvezetői. Beszédében Lenárt elvtárs hangsúlyozta, hogy fokozott erő­feszítéseket kell tenni a XVI. párt- kongresszus irányvonalának kö­vetkezetes megvalósítására és a gazdasági élet intenzifikálására, hogy pozitív fordulatot érjünk el a minőség javításában és a haté­konyság növelésében. Erre kell törekedniük a pártszerveknek és -szervezeteknek irányító, politikai és szervező munkájuk tökéletesí­tésével. A pártszervezeteknek ha­tékonyabb fomákat, módszereket (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden a balesetek és a tűzesetek megelőzése Ülést tartott az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága (ČSTK) - Megtartotta 6. ülését tegnap Bratislavában az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága elnökének, Miloslav Bo- d'ának vezetésével. Megtárgyalta az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeit, hogyan hajtják végre az SZLKP KB Elnökségének bal­esetek és tüzesetek megelőzéséről szóló 1972. évi határozatát. Meg­állapította, hogy a határozat jelen­tős mértékben arra ösztönözte az irányító dolgozókat, valamint a pártszerveket és -szervezeteket, hogy fokozzák a népgazdaságnak és a dolgozók egészségének vé­delmét a műszaki balesetekkel és a tüzesetekkel szemben. Az ellen­őrzés során azonban az is kide­rült, hogy nem minden szervezet jár el átfogó módon és következe­tesen ezen a téren. Nem eléqqé hatékony az irányítás és az állami szakfelügyelet területén a munka­MALVIN-VALSAG A konfliktust békés úton kell rendezni (ČSTK) - Javier Pérez de Cu­ellar ENSZ-főtitkár a brit-argentin konfliktus békés rendezésére vo­natkozó tárgyalásokat, valamint a két fél közötti tűzszünet megkö­tését rendkívül nehéznek tartja. ,,Abban a pillanatban, amikor dúl a háború, nagyon nehéz tűzszü­netet kötni“ - mondotta az ENSZ- főtitkár azt követően, hogy a Biz­tonsági Tanács felszólította őt, folytassa konzultációit Argentí­nával és Nagy-Britanniával. A megfigyelők és diplomaták ugyancsak pesszimisták a válság gyors megoldását illetően. Ezt erősítette meg Anthony Parsons brit ENSZ-nagykövet kijelentése, miszerint a Malvin-szigetek elleni (Folytatás a 2. oldalon) védelmi rendelkezések megtartá­sának ellenőrzése és az észlelt fogyatékosságok felszámolása. Szükséges, hogy a pártszervek és -szervezetek következetesebben és szigorúbban kísérjék figyelemmel az észlelt fogyatékosságok felszámolá­sát és az elfogadott intézkedések végrehajtását. A bizottság a továbbiakban egyes szervezetek szállítói-meg­rendelői kapcsolataiban tapasztal­ható fogyatékosságok okait ele­mezte. Bebizonyosodott, hogy a központi párt- és állami szervek által e helyzet javítására tett in­tézkedések még nem érvényesül­nek teljes mértékben a gazdaság- irányítás gyakorlatában. Ezért to­vábbra is kedvezőtlen a szerveze­tek szállítói-megrendelői kapcso­latainak helyzete, ami negatívan hat az állami terv teljesítésének kiegyensúlyozottságára, minősé­gére és hatékonyságára. Az irá­nyító dolgozók nem elég rugalma­san és következetesen szüntetik meg a fogyatékosságok szubjektív okait, és következetlenül érvénye­sítik a társadalmi érdeket. Szük­séges, hogy az ellenőrzési jog érvényesítése során a pártszervek és -szervezetek igényesebben ér­tékeljék a feladatok teljesítését, és nyomatékosabban követeljék a szállítói-megrendelői kapcsola­tok szubjektív fogyatékosságainak felszámolását.

Next

/
Thumbnails
Contents