Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-25 / 122. szám, kedd

ÚJ SZÓ 3 1982. V. 25. Tovább éleződik a Malvin-válság Öröksége az emberek munkájában él tovább 90 éve született Joszip Broz Tito A haladó világ a jugoszláv nép­pel együtt e napokban emlékezik meg Joszip Broz Tito 90. születés­napjáról, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom kiemelke­dő egyéniségéről, a fasizmus elle­ni küzdelem élharcosáról, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége és a JSZSZK elnökéről. Két évvel ezelőtt hunyt el hosz- szan tartó súlyos betegségben. Halálával a háborúellenes és nemzeti felszabadító harc, vala­mint a háború utáni európai politi­kai élet egyik jelentős személyisé­ge távozott. Joszip Broz Tito rava­talánál lerótta kegyeletét Belgrád­ban a Gustáv Husák elvtárs vezet­te csehszlovák párt- és állami kül­döttség. Gustáv Husák elvtárs az alábbi szavakat írta be a részvét­nyilvánítási ívbe: ,,Mély kegyelet­tel adózunk Joszip Broz Tito elv­társ, a jugoszláv nemzetek hú fia, forradalmár, a nemzeti felszabadí­tó és fasisztaellenes harc szerve­zője, a csehszlovák nép nagy ba­rátja, jelentős államférfi emléké­nek, aki egész életét a szocializ­mus, a haladás, a béke és a népek közötti barátság ügyéért vívott harcnak szentelte.“ Tito elvtárs 1974-ben a JKSZ X. kongresszusán elhangzott beszá­molójában a következőket mon­dotta: ,,Országunk forradalmi har­cának történelmi tapasztalatai azt igazolják, hogy az egység cselek­vés, harc közben jön létre, amikor a szavakat tettek támasztják alá. Akcióképesség nélkül elképzelhe­tetlen a kommunisták egysége.“ Tito az új Jugoszlávia megte­remtője lett. Dzsavaharlal Nehru- val és Gamal Abdel Nasszerrel együtt fontos szerepet játszott az el nem kötelezettek mozgalmának létrehozásában. A JKSZ 1978-as XI. kongresszusán kijelentette, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság ereje abban rejlik, hogy világszerte sok barátja van. Csehszlovákia Jugoszlávia egyik legrégibb barátja. Népünk hűen a baráti kapcsolatok hagyo­mányaihoz mindig is azt kívánta és kívánja, hogy testvéri Jugoszlá­via egységes, összeforrott, virág­zó szocialista ország legyen. JAROSLAV RAUS Tömeges békeakciók (Folytatás az 1. oldalról) A britek azt állítják, hogy Argentí­na a harcok során már 58 repülő­gépet és helikoptert veszített, ami a légierő harci ezközeinek több mint egynegyedét képezi. Argentína a légitámadásokkal azt igyekezett meggátolni, hogy a szigetekre újabb hadianyagot szállítsanak, illetve, hogy ott a brit egységek kiépítsék állásaikat. A hadművelet folytatásában az ar­gentinokat a sűrű köd akadályozta meg. A repülőgépek támadásai azt a szárazföldi offenzívát is elő kívánták készíteni, amelynek célja az lett volna, hogy a briteket visz- szaszorítsák a tengerre. Argentína továbbra is azt állítja, hogy Sole- dad szigetén 400-800 brit katona tartózkodik, London szerint az 5000 fős partraszálló egység na­gyobbik része van a helyszínen. A brit és az argentin állások látótávolságban vannak egymás­tól, és a szárazföldi harcok ezért várhatóan fokozódnak. Míg az ar­gentinok a britek visszaszorításá­ra törekszenek, a támadó egysé­gek célja nyilvánvalóan az áttörés, majd a Puerto Argentino elleni offenzíva lesz. Buenos Airesben egy katonai képviselő közölte, hogy az argen­tin erők csak a kedvezőbb időjá­rásra várnak, hogy a légierő támo­gatásával ellentámadásba lendül­hessenek. A BT folytatja vitáját Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap és hétfőn is folytatta vi­táját a Malvin-válságról. A latin­amerikai államok képviselői egyér­telműen Nagy-Britanniát tették fe­lelőssé a hadműveletek eszkaláció­jáért s többen rámutattak, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül ez nehezen lenne elképzel­hető. Diplomáciai források szerint a Szovjetunió és a tanács néhány más tagja olyan határozat elfoga­dása mellett van, amely azonnali tűzszünetet, és az ENSZ-főtitkár közvetítésével folytatódó tárgya­lásokat követel. Ezt azonban Nagy-Britannia elutasította. Az ENSZ székhelyén ugyan­csak folytatódnak a zártkörű meg­beszélések a konfliktus békés ren­dezésének lehetőségeiről. Belaunde Terry perui elnök kö­zölte, hogy kapcsolatban áll Bue­nos Airesszel és Londonnal. Meg­oldási tervét állítólag Argentína el­fogadta és Nagy-Britannia nem utasította vissza. London viszont ahhoz a feltételhez köti a további tárgyalásokat, hogy Argentína G enfben a múlt héten felújí­tották a szovjet-amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverrendszerek korlátozásáról Az 1981. decenber 1 -én megkez­dődött s négy hónapon át folytatott ún. eurorakétatárgyalásokat a két küldöttség márciusban függesz­tette fel két hónap tartamára. A most újrakezdődött megbeszé­lésekre utalt Leonyid Brezsnyev a Komszomol-kongresszuson el­hangzott beszédében is, amikor ismét kifejtette a közepes hatótá­volságú rakétákkal kapcsolatos szovjet álláspontot. „Meglátjuk, hogyan viselkednek az amerikai­ak, ismét csak az időt húzzák, hogy felkészüljenek a rakéták te­lepítésére, vagy megegyezési készséget tanúsítanak“ - mon­dotta. A Szovjetunió számos javasla­tot, kezdeményezést tett az euró­pai katonai szembenállás csök­kentése érdekében. Következete­sen amellett foglalt állást, hogy földrészünkön számoljanak fel minden közepes hatótávolságú nukleáris eszközt. Nyugaton erre azt a kifogást hozták fel, hogy ez túlságosan messzemenő lépés lenne. A szovjet fél javasolta, hogy egyharmaddal csökkentsék az ilyen eszközöket - erre viszont azt válaszolták, hogy ez túlságosan is kevés. Az SZKP főtitkára megismételte a javaslatot: keressék meg a kö­zösen elfogadható nagyságot azonnal kivonja csapatait a Malvin-szigetekröl. Nicanor Costa Mendez argen­tin külügyminiszter, aki részt vesz a BT ülésén, egyelőre azonban nem szólalt fel, kijelentette: a part­raszállással Nagy-Britannia dur­ván megsértette a Biztonsági Ta­nács határozatát, amely a katonai akciók megszüntetését és a tár­gyalások megkezdését feltételezi. Újságírók előtt utalt rá, hogy Ar­gentína a Malvin-válsággal kap­csolatos kérdéseket ezen a héten ismét felvetheti az Amerikai Álla­mok Szervezetének washingtoni tanácskozásán. Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter egy tévényilatkoza­tában beismerte, hogy a brit-ar­gentin konfliktus veszélyezteti az USA alapvető érdekeit Latin-Ame- rikában, azonban ismét megerősí­tette, hogy Washington Nagy-Bri­tannia oldalán áll. Haig szerint „nem valószínű, hogy a katonai helyzet megváltozása előtt tárgya­lásokra kerülne sor“. A legfrissebb londoni jelentések is ezt támasztják alá. Hétfőn ismét ülésezett az ún. válságkabinet, és a katonai akciók további fokozása mellett döntött. A TASZSZ nyilatkozata A TASZSZ szovjet hírügynök­ség '«vasárnap nyilatkozatot tett közzé a Malvin-szigetek körül ki­alakult válság kapcsán. Ez egye­bek között hangsúlyozza: A brit-argentin konfliktus újabb, veszélyes fordulatot vett. Nem vi­tás, hogy a helyzet alakulásáért Nagy-Britannia a felelős, amely már hosszú évek óta nem hajlan­dó teljesíteni a gyarmatok felsza­badításáról hozott ENSZ-határo- zatot, valamint azt a határozatot, amely a szigetek hovatartozása miatt kirobbant viták békés úton történő rendezését írja elő. (ČSTK) - A salvadori hadsereg újabb kiterjedt hadműveletre ké­szül a partizánok állásai ellen - közölte a Farabundo Marti rádió­adó. A hazafiak értesülései szerint egy 1500 fős, az ún. amerikai zöldsapkások által kiképzett ala­kulat kezdi meg a hadműveletet, melynek helyszíne ismét a salva­dori fővárostól nem egész 30 kilo­méterre északra fekvő Guazapa tűzhányó lesz.- a Szovjetunió készen áll a na­gyobb arányú csökkentésre is, ter­mészetesen a kölcsönösség alap­ján Hogy elősegítse az ügy meg­oldását, a Szovjetunió nemrég egyoldalúan megszüntette a köze­pes hatótávolságú rakéták további telepítését az ország európai ré­szén, határozatot hozott arról, hogy bizonyos mértékben csök­kenti azok számát, sőt Brezsnyev elvtárs bejelentette: máris jelentő­sen csökkentik az ilyen rakéták mennyiségét. A genfi tárgyalásokon szovjet részről a jelenlegi egyensúlyi hely­zetből kiindulva szorgalmazzák az „eurorakéták“ kölcsönös csök­kentését. Amerikai részről viszont a szovjet közepes hatótávolságú rakéták teljes leszerelésétől- a Reagan-féle „nulla megoldás­tól“ - teszik függővé a NATO rakétatelepítési programjának 1983-ban esedékes végrehajtá­sát. Az amerikai küldöttség- a nyugati sajtó szerint - a múlt héten ismét azzal ült le a genfi tárgyalóasztalhoz, hogy ragasz­kodjék a valóban abszurd igény­hez: a Szovjetunió fagyassza be, sót teljesen számolja fel országa keleti részében is az ilyen rakétá­kat. Leonyid Brezsnyev említett beszédében újból hangsúlyozta: „Meg lehet oldani e rakéták kér­dését. De ez a megoldás csak úgy Nagy-Britannia most a tárgyalá­sokat teljes mértékben elutasítja, míg az argentin kormány folytatá­sukat szorgalmazza - állapítja meg a TASZSZ. London magatar­tása semmivel sem igazolható, bármiképp értékeljük is a konflik­tus okait. London a fegyverek ere­jével igyekszik felújítani a Malvin- szigetek gyarmati státusát, és ezáltal kihívást intéz a világszer­vezet ellen, amely a gyarmatosí­tást egyértelműen elítélte és eluta- tísotta. A brit csapatok fegyveres tá­madása a Malvin-szigetek ellen veszélyezteti a nemzetközi bé­két és biztonságot, ellentétben áll az ENSZ alapokmányával, a nemzetközi jog alapvető normái­val. Ezért azok az államok viselik a felelősséget, amelyek csatlakoz­tak a brit állásponthoz, nyíltan London oldalára álltak, s ezáltal gyakorlatilag a konfliktus katonai megoldására szólították fel Ez mindenekelőtt az Egyesült Álla- * mokra vonatkozik A Szovjetunió meggyőződése, hogy a felek közötti vitás kérdése­ket békés úton, tárgyalóasztal mellett kell megoldani, bármilyen az érdekeltek álláspontja. A szov­jet vezető köröket aggasztja az események veszélyes alakulása, és elítélik Nagy-Britanniát a kato­nai erő alkalmazása miatt. Tüntetés Londonban A konzervatív Thatcher-kor­mány háborús kalandja ellen tűn­tettek vasárnap Londonban „A Malvin-szigetek békéjéért“ jelszó alatt zajló első országos menet résztvevői. A tüntetők végigvonul­tak a brit fővároson, s a háború megszüntetését, a tárgyalások megkezdését követelték. Skócia és Wales nagyvárosai­ban is több tüntetésre került sor a hét végén. A hazafiak számoltak be arról is, hogy a kormány az elmúlt héten újabb katonai szállítmányt kapott az Egyesült Államoktól. Tartalma: M 16-os géppisztolyok, lőszerek és bombák. A salvadori hadsereg vezérkari főnöke sajtókonferenciáján ismer­te el, hogy a partizánok továbbra is fokozott harci aktivitást tanúsí­tanak. lehetséges, hogy azokkal folyta­tunk tárgyalásokat, akiknek nukle­áris eszközök vannak a kezükben, rakétáink ezekével állnak szem­ben. És természetesen a megálla­podás csak kölcsönösség alapján lehetséges.“ Az újabb szovjet fegyverzet­korlátozási kezdeményezések olyan időszakban hangzottak el, amikor - számos értékelés szerint - a világ hamarosan válaszút elé kerül: vagy a kiélezett konfrontáció felé halad, vagy a konstruktív le­szerelési párbeszéd irányába. Vi­lágszerte élénk visszhangot kel­tettek az új szovjet békejavasla­tok, a Szovjetunió töretlen tárgya­lási készsége, a kölcsönösen el­fogadható megállapodásokra irá­nyuló törekvése. Az Egyesült Álla­mokban az elmúlt hónapokban ki­bontakozott nukleáris háborúelle­nes tömegmozgalom vezető sze­mélyiségeinek nyilatkozatai is ki­emelik a szovjet államfő indítvá­nyainak pozitív jelentőségét. Fi­gyelmeztetnek: ha a Reagan-kor- mányzat elutasítja Leonyid Brezs­nyev javaslatait, akkor az USA olyan pozícióba kerül, hogy egyol­dalúan meghosszabbítja és sú­lyosbítja a fegyverkezési hajszát. A Fehér Ház részéről a moszk­vai javaslatokra elhangzott fele­más reagálások, a NATO luxem­burgi tavaszi tanácsülésén elfog­(ČSTK) - MOSZKVA - A Szov­jetunió lakosai az elmúlt hét végén számos háborúellenes nagygyűlé­sen szálltak síkra a lázas fegyver­kezés megállításáért, az atomhá­borús veszély elhárításáért, az atom- és vegyi fegyverek gyártá­sának betiltása mellett. Szovjet- unió-szerte ezekkel az akciókkal kezdődött a Tömeges békeakciók hete, amely június 1-iq tart. lalt álláspontok ellenére a Nyuga­ton is általános az a vélemény, hogy a szovjet államfő kijelentései tágra nyitják a kaput a tárgyalások előtt. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár éppen ebből kiindul­va elégedettséggel állapította meg a készséget a szovjet-amerikai tárgyalások folytatására. A két fél elképzelései között jelentős kü­lönbségek mutatkoznak ugyan, „de nem ez a fontos, hanem a tár­gyalási szándék“ - hangsúlyozta. Az ellentéteket nem hadszínté­ren, nem a fegyverkezési hajsza fokozásával, hanem a tárgyaló- asztalnál kell megoldani. Az a tény, hogy a szovjet kezdemé­nyezéseknek köszönhetően meg­nyílik az' érdemleges, konstruktív tárgyalásokhoz vezető út Genfben is, kétségtelenül pozitívumot je­lent, reményt kelt a jelenlegi bo­nyolult nemzetközi helyzetben. Most azonban az a fontos, hogy a másik fél éljen az adott jó lehető­ségekkel, kölcsönösen elfogadha­tó megállapodás elérésére töre­kedjen valamennyi kérdésben. A Szovjetunió - mint már megany- nyiszor - újból bebizonyította kész­ségét a konstruktív párbeszédre - az amerikai kormányon a sor, hogy bizonyítékát adja jószándé­kának. A népek, az amerikai nép létérdekei is, azt követelik: ne fe­cséreljék el a történelmi lehetősé­get a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére - addig, míg nem késő. PROTICS JOLÁN Georgij Zsukov, a Szovjet Bé­kevédők Bizottságának elnöke ki­jelentette: a szovjet emberek min­den erőfeszítésükkel arra törek­szenek, hogy elhárítsák a katonai konfrontáció fenyegető veszélyét. Elítélte az Egyesült Államok ag­resszív politikáját, amely az eny­hülési folyamat meghiúsítására tö­rekszik és a katonai erőviszonyo­kat a maga javára kívánja módosí­tani. A békeakciókra a Szovjetunió­ban az ENSZ második, rendkívüli leszerelési ülésszakát megelőző­en kerül sor. PÁRIZS - A franciaországi Ni- mes-ben vasárnap ért véget a fia­talok háromnapos béke- és barát­sági fesztiválja. Az eseménysoro­zaton 20 000-en vettek részt Nyu- gat-Európa valamennyi országá­ból, valamint a Szovjetunióból, az NDK-ból, Magyarországról, az Egyesült Államokból és más álla­mokból. Ezzel az akcióval érte el tetőpontját a francia békemozga­lomnak az ENSZ-közgyülés má­sodik rendkívüli leszerelési ülés­szaka alkalmából rendezett kam­pánya. Ennek során egyébként a tavalyi párizsi nagyszabású bé­ketüntetésen elfogadott békefelhí­vást több mint egymmillióan írták alá. ATHÉN - Az észak-görögor­szági Thesszalonikiben vasárnap mintegy 30 000-en vettek részt azon a béketüntetésen, amelyen az országban levő amerikai tá­maszpontok felszámolását, Görög­ország NATO-ból való kilépését s a Balkán félsziget atommentes övezetté nyilvánítását követelték. BONN - Düsseldorfban tartotta meg a hét végén kétnapos tanács­kozását a Német Kommunista Párt vezetősége. Herbert Mies, a párt elnöke beszámolójában egyebek között rámutatott, a dol­gozóknak fokozniuk kell harcukat az új amerikai rakéták ellen. Az NSZK-nak szakítania kell a múlt militarista doktrínáival - hangsú­lyozta Mies. KOMMENTÁRUNK Salvador Nagyszabású hadművelet a partizánok ellen Lehetőség Genfben „Nincs fontosabb a békénél!“ és „Vonják vissza a NATO rakétaha­tározatát!“ - Hyen feliratú transzparensekkel tiltakoztak a nyugat­berlini lakosok a napokban megtartott háborúellenes tüntetésen az új típusú amerikai nukleáris rakéták tervezett nyugat-európai telepí­tése ellen. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents