Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-16 / 89. szám, péntek

Gustáv Husák: elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) delemben, s akkor is, amikor a szakszervezetek 1948 dicső februári napjaiban határozottan felléptek; valamint a szocializmus építésének és fejlesztésének egész időszakában. Meggyőződé­sünk, hogy ez így lesz a jövőben is. A munkásosztály és a szocializ­mus ellenségei mindig nagy erőfe­szítéseket tettek és tesznek is, hogy megbontsák a szakszerve­zetek és a kommunista pártok kö­zös eljárását, hogy megbontsák a szakszervezeti mozgalom egy­ségét. A szakszervezetek úgyne­vezett ,,függetlenségének" jelsza­vával a valóságban azt akarják elérni, hogy letérítsék őket a kö­vetkezetes osztályharc útjáról. A csehszlovák dolgozóknak is vannak ilyen jellegű tapasztalatai a hatvanas évek második felének válságos időszakából, valamint a burzsoázia elleni harc éveiből. A szakszervezet részt vesz a CSKP politikájának megvalósításában Nagyra becsüljük, hogy a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom, a csehszlovák dolgozók egy­séges szakszervezete következe­tesen és egyértelműen elismeri Csehszlovákia Kommunista Párt­jának társadalmi vezető szerepét, támogatja programját és aktívan részt vesz megvalósításában. A CSKP nagyra becsüli a szak- szervezetek szerepét, tevékeny­ségüket a szocialista társadalom építése és fejlesztése jelentős erejének tekinti. Az egységes, erős szakszervezeteket a nép nagy forradalmi vívmányának tart­juk. A párt a jövőben is figyelmet szentel annak, hogy megszilárdít­sa szövetségét a szakszerveze­tekkel, hogy a kommunisták állja­nak a szakszervezeti munka élén, tovább mélyüljön a szakszervezeti mozgalom egysége, megszilárdul­jon hatása és tekintélye. Elvtársak! A szakszervezeti tagok kong­resszus előtti tanácskozásain sok kezdeményező, értékes javaslat és észrevétel hangzott el a terme­lés jobb szervezésével és irányítá­sával, a gazdaság tervezésével, az emberek élet- és munkakörül­ményeinek javításával és a szak­szervezetek tulajdonképpeni tevé­kenységével kapcsolatban. Szá­mos jó és hasznos gondolat, de ugyanakkor sok jogos bíráló és önbíráló szó hangzott el a dolgo­zók azon érdekének meafelelóen. hogy ügyünk jobban haladjon elő­re és munkánk eredményes le­gyen. Az állami és gazdasági, va­lamint a szakszervezeti szervek­nek ügyelniük kell arra, hogy ezekről a javaslatokról és észre­vételekről ne feledkezzenek meg, teljes mértékben használják fel őket. Nagyra értékeljük a szakszer­vezeti tagok felelősségteljes hoz­záállását, azt, hogy az alapvető politikai kérdésekben egységes nézeteket vallanak, örülünk mun­kaaktivitásuknak és kezdeménye­zésüknek. Tudjuk, hogy sok terü­leten nem könnyű a feladatok tel­jesítése. Annál is jelentősebbnek tartjuk a szocialista verseny és a kötelezettségvállalási mozgalom széleskörű kibontakozását, amellyel a szakszervezeti tagok hozzá akarnak járulni feladataink végrehajtásához. A CSKP Központi Bizottsága nevében őszinte köszönetét aka­rok mondani a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak, tagjai­nak, aktivistáinak és tisztségvise­lőinek, az összes dolgozónak ál­dozatos munkájukért, amellyel je­lentős mértékben hozzájárulnak szocialista hazánk fejlesztéséhez, a Szovjetunióhoz és a többi test­véri szocialista országhoz fűződő internacionalista szövetségünk megszilárd ításához. Jelentősen hozzájárulnak a szocializmus építéséhez Meggyőződésünk, hogy a X. szakszervezeti kongresszus igé­nyesen, bírálóan és önbírálóan ér­tékeli saját munkáját, a tanácsko­zást áthatja a felelősségtudat, an­nak tudata, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is, mint a Nemzeti Front legnagyobb tö­megszervezete, felelős társadal­munk további fejlődéséért. Figyel­mesen meghallgattuk a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának be­számolóját, amelyet Hoffmann elvtárs terjesztett elő. A beszámo­ló helyes irányt követ, jó orientá­ciót ad szakszervezeteink további munkájához Ez a beszámoló jól értékeli a szakszervezetek jelen­tős hozzájárulását a szocializmus építéséhez Meggyőzően mutat rá. milyen aktivan vesznek részt pártunk és államunk politikájának kimunkálásában és megvalósítá­sában, a népgazdasági tervek ki­dolgozásában és teljesítésében, az irányításban és az igazgatás­ban. Az értékelés tanúsítja, hogy a szakszervezetek nagymérték­ben hozzájárulnak az emberek élet- és munkakörülményeinek ja­vításához, a művelődésükről és -nevelésükről való -gondosko­dáshoz. A szocializmus fejlődéséért folytatott küzdelem az egész tár­sadalom, a dolgozók aktív és ál­dozatos munkájának közös ügye. E harc eredményességének bizto­sítéka a kommunista párt, a szo­cialista állam, a szakszervezetek és az egész Nemzeti Front egysé­ge. Nagyon találóan beszélt erről a közelmúltban Brezsnyev elvtárs a szovjet szakszervezetek kong­resszusán. ,,A párt, az állam és országunk szakszervezetei- mondotta - külön-külön teljesítik feladataikat, de közösen, egybe- hangoltan dolgoznak. Ebben az egyetértésben, ebben az egység­ben rejlik a kommunizmus ügye sikereinek biztosítéka.“ Ez olyan tapasztalat, amelyet megerősít a szocializmus építésé­nek gyakorlata a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és a szocialista közösség többi országéiban. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyra tartja, hogy szakszerveze­teink tevékenységükben követke­zetesen ebből a lenini tapasztalat­ból indulnak ki és ebben a kérdés­ben teljesen egyértelmű, elvhü ál­láspontra helyezkednek. A jövőt illetően ez jelenti erőnk és újabb sikereink egyik alapvető forrását. Jó munkát végeztünk Elvtársak! A IX. szakszervezeti kongresz- szus óta eltelt öt évet nagy erőfe­szítések jellemezték. Számos jó eredményt értünk el. Sok bonyo­lult problémát kellett azonban megoldanunk, sok akadályt kellett leküzdenünk. Nem sikerült összes célunkat, tervünket valóraváltani. Eredményeinket objektiven érté­kelve azonban joggal állapíthatjuk meg, hogy jó munkát végeztünk. További haladást értünk el társa­dalmunk gazdasági és kulturális fejlesztésében. Tovább szilárdult a szocialista rendszer, elmélyült a nép erkölcsi-politikai egysége. Megszilárdult országunk nemzet­közi helyzete. Új tapasztalatokat és ismereteket gyűjtöttünk. Mind­ez jó feltételeket teremt a további haladáshoz Ismételten és egyértelműen be­bizonyosodott marxista-leninista utunk, a fejlett szocialista társada­lom építése irányvonalának he­lyessége, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa konkretizált. A kongresszus meghatározta tár­sadalmunk további gazdasági, szociális és kulturális fejlődésé­nek, a szocialista demokrácia el­mélyítésének, országunk népe, nemzetei és nemzetiségei egysé­ge megszilárdításának, Csehszlo­vákia nemzetközi helyzete meg­erősítésének programját. Erőnket most arra kell összpontosítani, hogy még következetesebben va­lósítsuk meg az életben ezt az irányvonalat. Céljaink meghatározásakor tár­sadalmunk növekvő erejéből, né­pünk azon eltökéltségéből indul­tunk ki, hogy hazánk felvirágozta­tásáért akar dolgozni. Kiindultunk a szocializmus előnyeiből, vala­mint az egész szocialista közös­ség együttműködésének elmélyí­téséből. Teljes mértékben figye­lembe vettük, hogy a belső gazda­sági feltételek sokkal igényeseb­bek, a külsőek pedig kedvezőtle­nebbek lettek. Politikánkban nem indulhatunk ki abból, amit aka­runk, hanem csakis az objektív helvzet szigorú respektálásából. Bonyolult problémákat kell megoldanunk Nem egyszer beszélünk arról, hogy a világgazdaságban nagy­mértékben emelkedett a tüzelő­anyag, az energia, a nyersanyagok és a takarmány ára. Nehezebbé vált ezek beszerzése a hazai pia­con is. Meggyorsult a tudomá­nyos-műszaki fejlődés üteme, ami növeli a kivitellel szemben tá­masztott igényeket és általában a konkurrenciát. Elmélyül a tőkés világ válsága. Az imperializmus az utóbbi idő­szakban szigorítja a szocialista or­szágok elleni, politikai jellegű diszkriminációs intézkedéseit. Ez ellentétben áll a nemzetközi jog érvényes normáival, a helsinki zá­róokmány szellemével. Ebben a helyzetben számunkra létfontos­ságú a Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országával folytatott sokoldalú együttműködé­sünk és gazdasági integrációnk fejlesztése. A világgazdaságnak ez a fejlő­dése országunkat is - amely nagymértékben a nyersanyagok behozataJára és az ipari termékek kivitelére szorul - nagyon bonyolult problémák elé állítja. E problémák megoldásának re­ális, de igényes útjaként határozta meg a párt XVI. kongresszusa népgazdaságunknak az intenzív fejlesztésre való gyors áttérését, a termelés hatékonyságának nö­velésére és minden munka minő­ségének javítására vonatkozó stratégiai irányvonal következetes megvalósítását. Az előző ötéves tervidőszakoktól eltérően a gazdaság további fejlesztését gyakorlatilag azonos, vagypedig alacsonyabb tüzelőanyag, ener­gia, fém s más nyersanyag- és alapanyag forrásokkal kell biztosí­tanunk. A termelés növelését a munkatermelékenység fokozá­sára kelJ alapoznunk, miközben munkaerőt kell megtakarítanunk. Nagyobb mértékben figyelmünket saját nyersanyagalapunk intenzí­vebb kihasználására fordítjuk, ha­bár egyes esetekben ez beruhá­zásigényes, nagyobb költségekkel és ekológiai problémákkal jár. Lé­nyegesen növelnünk kell a kiváló minőségű s magas műszaki szín­vonalú termékek részarányát, job­ban kell hasznosítanunk az alap­anyagokat és az energiát. Sokkal intenzívebben kell kihasználnunk a rendelkezésünkre álló állóalapo­kat. A szükséges új építkezéseken kívül eszközeinket a korszerűsí­tésre és a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítására kell összpontosítani. Alapvető társa­dalmi feladatként nagyobb hang­súlyt helyezünk az élelmiszergyár­tásban önellátásunk fokozására. A termelésben mindenütt, de a nem termelési szférában is, a szigorú gazdaságosság útján ha­ladunk és haladunk a jövőben is. beleértve azt is, hogy fokozott nyomást gyakorolunk az admi- nisztratíva csökkentésére. Az életszínvonal területén is ezeknak a céloknak a következe­tes megvalósítása feltételezi első­sorban terveink valóraváltását, amint ezt a CSKP XVI. kongresz- szusa is meghatározta. Embere­ink saját tapasztalatukból jól tudják mit hozott számukra a szocia­lizmus. Eredmények és gondok Büszkén értékelhetjük a társa­dalmunkban végbement változá­sokat, a széles tömegek anyagi és kulturális színvonalának emelke­dését, a falvak fejlődését, a mű­veltség és a kultúra fejlődését, a széleskörű szociális vívmányo­kat. Az elért magas életszínvonal megőrzése, amit az utóbbi évek nehézségei ellenére sikerült elér­nünk, nagyon igényes, mozgósító feladat. Nem függ ez a jóakarattól, vagy a kívánságoktól, hanem el­sősorban a szükséges gazdasági források megteremtésétől. Első­sorban erre összpontosítjuk törek­vésünket. Eközben egyes terüle­teken bizonyos ún. népszerűtlen intézkedéseket kell hoznunk, amelyek azonban a társadalmi ér­dekek a gazdaság további ki­egyensúlyozott fejlődése szem­pontjából szükségesek Pártunk XVI. kongresszusának határozatai távlatokat állítanak né­pünk elé, biztonságérzetet adnak, ami különösen szembeötlő, ha fi­gyelembe vesszük a mai tőkés világot, ahol az iparilag legfejlet­tebb országokban is több millió munkanélküli van, az állami költ­ségvetések milliárdos hiányokkal zárulnak, nagymértékben felszá­molják a szociális vívmányokat, általános reménytelenség terjed, az emberek elvesztik létbiztonsá­gukat. Nyíltan beszélünk azokról a fo­gyatékosságainkról és nehézsé­geinkről, amelyeket le kell küzde- nünk. A párt központi bizottságá­nak ülésein és más alkalmakkor is rendszeresen foglalkozunk ezek­kel, feltárjuk az okokat és rámuta­tunk a megoldás módjára. Ezen a.téren már sokat tettünk. Tavaly nagy figyelmet szenteltünk a kül­gazdasági kapcsolatok egyensú­lya megszilárdításának. Bizonyos haladást értünk el a tüzelóanyag- és energiamegtakarításokban, az anyagi költségek csökkentésében és egyes más területeken is. Sok jó vállalatunk és kiváló kollektí­vánk van, amelyek nagyon jó eredményeket érnek el és nem­zetközi viszonylatban is helytáll­nak. Ez azt bizonyítja, hogy ott ahol a kommunisták, gazdasági dolgozók és szakszervezeti tagok közösen, határozottan munkához fognak, a dolgok jobban ala­kulnak. Szükséges takarékoskodni Általános eredményeink azon­ban egyenlőre nem felelnek meg lehetőségeinknek, sem pedig szükségleteinknek. Az egész gaz­daság hatékonyságában az alap­vető fordulat elérése annális szük­ségesebb, hogy ebben az évben azokon a feladatokon kívül, ame­lyekkel már azelőtt is számoltunk, le kell küzdenünk az alacsonyabb termés következményeit is, jelen­tős megtakarításokat kell elérnünk kőolajtermékek fogyasztásában, s meg kell szilárdítanunk külgaz­dasági kapcsolataink egyensúlyát. A jövő évi feladatok sem egysze­rűbbek. Ezért a párt központi bi­zottsága alapvető követelmény­ként határozta meg: határozottab­ban és gyorsabban kell az életben érvényesíteni a kongresszusi ha­tározatokat, megoldani a megérett problémákat, határozottabban kell leküzdeni a nehézségeket, s kikü­szöbölni a fogyatékosságokat Ez így általánosságban van mondva de ezeket a dolgokat minden terü­leten nagyon konkrét nyelven ki lehet fejezni. Számos feladat, így például a termelési struktúra megváltozta­tása, bonyolultsága miatt távlati jellegű. A fő hangsúlyt most arra kell tennünk, hogy minden lehető­séget hatékonyabban használjunk ki a konkrét népgazdasági ered­mények gyors elérésére minde­nekelőtt az idei gazdasági terv teljesítésére. Arról van szó. hogy sokkal rugalmasabban, következetesebben mozgósítsuk a politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi forrásokat és a szerve­zési tartalékokat is a gazdaság haté­konyságának gyors növelésére. Min­denütt vannak ilyen tartaléka­ink. A munkát mindenütt bármine­mű huzavona nélkül megjavíthat­juk és javítanunk is kell. A központi szervek számos in­tézkedést készítenek elő, illetve foganatosítanak azért, hogy az erőket a fő feladatokra, a mező- gazdasági termelés, elsősorban a növénytermesztés növelésére, az energia, nyersanyag, és alap­anyagfogyasztás racionalizálásá­ra, az építőiparban és a beruházá­sok területén a fordulat elérésére, az ellátás, a szolgáltatások és más területek helyzetének javítá­sára összpontosítsuk. Az idei tervben a helyzet reális elemzése alapján lassúbb fejlesz­tési ütemet tűztünk ki és a fő súlyt a termelés minőségi szempontjai­ra, a beruházások terjedelmének szükséges korlátozására helyez­tük, kiemeltük a létesítmények ha­táridőn belüli átadásának fontos­ságát, az import szigorú célszerű­ségét és gazdaságosságát és az exportteljesítmény növelését. Az első negyedévi feladatok teljesíté­sével kapcsolatos előzetes adatok azt mutatják, hogy a kedvező eredményeken kívül több terüle­ten súlyos problémák is vannak. Számos iparvállalat nem teljesíti hiánytalanul tervfeladatait. Ez is­mét rámutat annak szükségessé­gére, hogy növelni kell az egész évi terv feladatainak következetes teljesítésével kapcsolatos elvárá­sokat. Cél: a hatékonyság növelése Az igényesebb objektív feltéte­lekkel és feladatokkal, a hatékony­ság növelésének és a munka mi­nősége javításának feladataival nem tudunk megbirkózni úgy, hogy jajveszékelünk vagy kifogá­sokat keresünk, hanem csak úgy, ha igényesebb munkát végzünk. Népgazdaságunk számára adot­tak a kellő feltételek ahhoz, hogy az új helyzettel fokozatosan meg­birkózzunk és a további előrehala­dás útjára lépjünk. Ezért ma nagyon sok függ attól, mennyire vagyunk képesek gaz­dasági életünknek ezeket a belső tartalékait felhasználni és mozgó­sítani. Döntő jelentősége van e té­ren az irányító munka színvonala lényeges emelésének és haté­konysága növelésének minden szinten. Ezért a CSKP Központi Bizottsága minden irányító szerv­től megköveteli, hogy sokkal ener- gikusabban és kezdeményezőb­ben valósítsák meg a párt gazda­ságpolitikáját, gondoskodjanak a népgazdaság-fejlesztési tervek minden fontos mutatójának teljesí­téséről és következetesen hajtsák végre a határozatokat és az intéz­kedéseket. Az irányító munkában határozottabban kell leküzdeni a rutinszerűséget, a kényelmessé­get, a dolgok leegyszerűsítését, az igényesség és a fegyelem hiá­nyát. Nagy gondot forditunk arra, hogy az adott feltételek között nyomatékosan valósítsák meg a népgazdaság tervszerű irányítá­si rendszerét tökéletesítő intézke­déseket, hogy a vállalatok és a kollektívák gazdaságilag na­gyobb mértékben érdekeltek le­gyenek a jobb eredmények eléré­sében, nagyobb felelősséget vál­laljanak gazdálkodásukért és job­bak legyenek a lehetőségeik arra, hogy önállóan és kezdeményezö- en döntsenek a termelési kérdé­sekről, hogy a jutalmazás, a fej­lesztés és a szociális programok erőforrásai az eddiginél nagyobb mértékben függjenek attól, aho­gyan dolgoznak. Tanuljunk meg jól gazdálkodni Elvtársak! Még inkább, mint bármikor a múltban érvényes, hogy a nép­gazdaság továbbfejlesztéséért, a munkatermelékenység növelé­séért, a gazdaságosság fokozásá­ért, az új technika érvényesítésé­ért folytatott küzdelemnek minden dolgozó, a kollektívák, a munkás- osztály, a szövetkezeti paraszt­ság és az értelmiség ügyévé kell válnia. Az a cél, hogy mindenütt megtanulják minden korona meg­fontolt ráfordítását, megtanuljanak jól gazdálkodni minden tonna anyaggal és takarmánnyal, min­den kilowattóra energiával, min­den géppel, minden hektár földte­rülettel, minden munkaórával. Nem engedhetjük meg sem a fe- csérlést, sem az átlagon alulisá- got. Fokoznunk kell azt az erőfe­szítésünket, amelynek célja, hogy az emberek helyesen megértsék és magukévá tegyék ezeket a kö­vetelményeket. Nem elegendő csak szavakkal csatlakozni hozzá­juk. Mindenütt törődni kell azzal, hogy határozottan, huzavona nél­kül megvalósuljanak. Annál na­gyobb igényeket kell mindenütt tá­masztanunk a politikai, a szervező és az eszmei-nevelő munkával szemben. Arra kell törekedni, hogy a dolgozók legszélesebb ré­tegei helyesen megértsék az új feltételeket, okaikat, a belőlük ere­dő feladatokat, a megoldás mód- (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZÚ 2 1982. IV. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents