Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-13 / 86. szám, kedd
ÚJ szú 3 1982. IV. 13. Példás műszaki fejlesztés a Myjavai Szlovák Szerelvénygyárban Az emberek és az alapanyagok olyan tényezők, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szocialista gazdaság fejlődésében. A munkaerőhiány egyrészt visszatükrözi a munkához való jog és a szociális biztonság szocialista alapelvének gyakorlati érvényesítését, a másik oldalon viszont bonyolulttá teszi a termelők munkáját, akiknek keresniük kell a megoldásokat, hoov miként teljesítsék A Szlovák Szerelvénygyárban hozzáfogtak ezek rendszeres feltárásához. Elsősorban új technológiai eljárásokat vezetnek be. A forgácsoló megmunkálást süllyesz- tékes kovácsolással helyettesítik, s új célgépeket szerkesztenek az így előkészített félkész termékek megmunkálásához. Ennek az útnak a hatékonyságát konkrét példán is bemutathatjuk a vállalatban. A vállalat saját fejlesztésű célautomatája a kerékpárszelep-anyacsava- rok megmunkálására az előirányzott termelési feladatokat a tervezettnél kevesebb dolgozóval. Ezek azonban nem megoldhatatlan problémák. A korszerű gépek és az új, progresszív technológiai eljárások, vagyis a műszaki fejlesztés, minden termelési folyamatban lehetővé teszik az emberi munka és az alapanyag-szükséglet kifejező mértékű csökkentését. Minden termelési szakágazatnak megvannak azok a jellegzetességei, amelyek meghatározzák a műszaki fejlesztés módszereit és irányzatait. A nagy sorozatú termelésben például a korszerű technológiai eljárások érvényesítéséhez speciális célgépekre van szükség, amelyek meggyorsítják a termelési folyamatot, pótolják az emberi munkát, s elősegítik az alapanyagok jobb értékesítését. Ugyancsak az adott szakágazat jellegzetességétől függ, hogy ezek a gépek beszerezhetők-e hazai vagy külföldi forrásból, illetve hogy vállalják-e a gyártásukat egyes szakosított gépgyártók, esetleg kutatási-termelési egyesülések. Természetesen minden termelő fontolóra veszi, hogy számára mi az előnyösebb, az-e, ha a célgépek műszaki terveinek kidolgozását, azok megszerkesztését és legyártását más termelőnél rendeli meg, vagy pedig az, ha saját kuta- tási-fejlesztési részlegén végzi el ugyanezt. A tapasztalatok szerint az utóbbi az előnyösebb, különösen a szűkén szakosított termelésben. Ezt a megoldást választották ezért a Myjavai Szlovák Szerelvénygyárban is, ahol a műszaki-fejlesztési részleg konstrukciós és kivitelezési kapacitása a célgépek széles választékának a gyártását teszi lehetővé. ANYAGTAKARÉKOS ELJÁRÁSOK Az egyik legutóbb elkészített célgép a fürdökádcsapok tartókönyökeinek a megmunkálására szolgál. Ezt a munkát már eddig is saját készítésű célgépen végezték, de két menetben, két befogást alkalmazva. Az új gép egy menetben végzi el a könyökök megmunkálását. Ezzel a szerelvénygyárban megoldották az említett alkatrészek gyártási kapacitásának a problémáját, s egyúttal évente 7500 normaórát, vagyis csaknem négy dolgozat takarítottak meg. A szerelvénygyár műszaki-fejlesztési részlegének a dolgozói eddig főleg a munkaigényesség csökkentésére összpontosították a figyelmüket. Jelenleg az alap- anyag-megtakarítás, főleg a színesfémek takarékosabb felhasználása került az előtérbe. Ezek nyersanyagait külföldről hozzuk be, s áruk állandóan növekszik. Ésszerűbb kihasználásukban azonban elég sok tartalék rejlik. A fejlesztési műhelyben már próbaüzemelésben dolgozik egy automatikus célberendezés a ke- rékpárszelep-anyacsavarok gyártására. Ezek csupán néhány milliméteres, néhány gramm tömegű alkatrészek, de a szerelvénygyárban évente mintegy 30 millió darabot gyártanak belőlük. Ehhez a mennyiséghez körülbelül 170 tonna sárgarezet használnak fel. A kerékpárszelepet tartó anyacsavar vékony falú, alul nagyobb, fent peremet képező kisebb lyukkal, belül csavarmenettel van ellátva, külső fala pedig recézett. Köny- nyen elképzelhető, hogy mennyi hulladék keletkezett a gyártásánál, amikor egyorsós automatikus esztergákon gyártották a sárgarézru- dakból. Ennél az eljárásnál a sárgaréz 76 százaléka ment a hulladékba. KEVESEBB HULLADÉKKAL A sárgarézrudakból történő gyártást most új eljárással váltják fel. Alapanyagként sárgarézszalagot használnak, amelyből először ún. gyűszűket préselnek, s ezeket munkálják meg az említett automatikus célgépen. Ennél a gyártástechnológiánál a felhasznált alapanyagnak csak 53 százaléka megy a hulladékba. A kerékpárszelep-anyacsavarokat gyártó célgép a próbaüzemelés során bevált, s még az idén egy másik is társul hozzá. A két géppel az év végéig 14 tonna sárgarezet takarítanak meg, 105 ezer korona értékben. A két gép azonban csak az egyharmadát képes gyártani a csavarok tervezett mennyiségének. Ezért két éven belül további négy ilyen gépet készítenek el, és helyeznek üzembe. Ha az összes kerékpárszelep- anyacsavart ezzel az új technolo- góiai eljárással fogják gyártani, évente mintegy 86 tonna sárgarezet takaríthatnak meg. A hagyományos forgácsoló technológiai eljárások helyettesítésé a progresszívebb alakítással nem az egyetlen út a szerelvénygyárban, amely a drága és nehezen beszerezhető színesfémek takarékosabb felhasználásához vezet. A másik a színesfémek pótlása szürkefémekkel, illetve műanyagokkal. Számos ésszerűsítési intézkedést készítettek elő, s ezek többségét már be is vezették, amelyek segítségével teljesíteni tudják idei feladatukat: 390 tonna színesfém megtakarítását. A jelek szerint jól felkészültek arra, hogy megismételjék az elmúlt évben elért sikert. MARIÁN FUSEK Új célgép a fürdökádcsapok tartókönyökeinek a megmunkálására (A szerző felvételei A JAVASLATOT VALÓRA IS KELL VÁLTANI Tapasztalatok a sviti Tatrasvitböl A 6. ötéves tervidőszak végén elég sok gond összegyűlt a keletszlovákiai kerület egyik legnagyobb textilipari vállalatában, a sviti Tatra- svitben. Noha alapvető termelési feladatait teljesítette a vállalat, a problémákat a beruházási tervek késedelmes teljesítése okozta. A kassai. (Košice) új üzem felépítése például másfél évvel elhúzódott. Nagyon céltudatos erőösszpontosításra volt szükség ahhoz, hogy a felmerült nehézségeket rövid idő alatt rendezzék, és megteremtsék a komplex intézkedések alkalmazásának feltételeit a vállalatunkban. A Tatrasvit élére új vezetők érkeztek, következetesebben láttak hozzá a nehézségek felszámolásához. Minden üzem konkrét feladatokat kapott a vállalat konszolidációs tervének megvalósításával kapcsolatban. így az elmúlt év elején szervezettebb formákat öltött a dolgozók kezdeményezése is. A szocialista munkaverseny különböző formáiba bekapcsolódott a vállalat dolgozóinak 98 százaléka. A jelentős jubileumok tiszteletére többek között 6 844 egyéni, 177 kollektív és 6 üzemi felajánlás született. Nem tartom szükségesnek elidőzni a vállalat volt gyenge gazdasági eredményeinél, ezek okainál. Foglalkoztak e kérdéssel a vállalat illetékesei, és a lényeg az, hogy ebből a helyzetből már kilábaltak. A vállalat gazdasági fejlődésének intenzív útjára lépett. Ma állóeszközeinek értéke meghaladja az egymilliárd koronát. Évi termelési kapacitása: 37 millió pár harisnya, illetve zokni, 10 millió 200 ezer darab kötött felső ruha, 9,5 millió darab kötött fehérnemű. Matej Poruba vállalati igazgató és az irányításban dolgozó valamennyi munkatársa derűlátó, bízik a vállalat üzemi kollektíváinak ten- niakarásában, közös munkájuk sikerességében. Ezt az optimista álláspontot a vállalati igazgató tényekkel is alátámasztja.- A vállalatunk döntő fontosságú feladatának tartjuk az idén és a soron következő években is, hogy a hazai piacot jó minőségű kötött áruval lássuk el, s a külföldi megrendelőknek is eleget tettünk- hangsúlyozta az igazgató.- A pártkongresszuson kitűzött irányvonal szellemében látott hozzá vállalatunk 7 150 dolgozója az idei tervfeladatok teljesítéséhez. Nem kevésről van szó. Árutermelésünk az idén eléri a 820 millió koronát, ami az elmúlt évhez viszonyítva 3,1 százalékkal nagyobb. A piacra 19,5 százalékkal több árut juttatunk, mint 1981 -ben. Exportunk értéke megközelíti a 198 millió koronát.-Hogyan alakul az árutermelésük a tervidőszak végéig?- A 7. ötéves tervidőszak végéig - 1980-hoz viszonyítva - 30 százalékkal növekszik vállalatunk árutermelése. A hazai piacra 17 százalékkal, a szocialista államokba 176 százalékkal, a tőkés piacra 50 százalékkal több árut szállítunk. A Centrotex külkereskedelmi vállalattal karöltve azon fáradozunk, hogy a tőkés piacon az eddiginél több árut értékesíthessünk. Tudatában vagyunk, hogy ehhez divatos, jó minőségű, a nemzetközi piacon versenyképes árucikkeket kell eladásra kínálnunk. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyártmányfejlesztésre, az áruválaszték bővítésére. Árumintakészletünkben évente átlagosan kétezer fajta áru váltja egymást.- Ezzel párhuzamosan javul a termékek minősége is?- Természetesen a termékszerkezet-váltás folyamán egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk éppen a minőség folyamatos javítását, az I. osztályba sorolt áruk számának és mennyiségének állandó növelését. Tudjuk, nem elég csupán javaslatokat kidolgozni az új termékek gyártására, hanem a termelési folyamatban törődni kell a minőség elérésével. Tovább kell és akarjuk javítani az alapanyag-festést a Spišská Nová Ves-i és a sviti üzemben, a varrás színvonalát a rozsnyói (Rožňava) és a kassai üzemben, meg akarjuk szilárdítani a technológiai fegyelmet. Eltökélt szándékunk, hogy teljes rendet teremtsünk az anyag- és energiagazdálkodás szakaszán a megfelelő takarékos- sági intézkedések életbeléptetésével. Még egy, a zavartalan termelés szempontjából igen fontos intézkedésről említést kell tennünk. A termeléshez szükséges alapanyagok beszerzésével, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek nagyobb arányú érvényesítésével függ össze. A termékek minőségének egyik alapvető feltétele adott esetben a megfelelő minőségű műszálak, vegyi alapanyagok beszerzése. A sviti Tatrasvit például a jövőben nagyobb mértékben számol a sviti Chemosvitben gyártott polipropilén-selyem felhasználásával a kötött áruk készítésében. Már az elmúlt évben is 92 tonnát felhasznált ebből, s az idén már 160 tonna felhasználását tervezi. Ennek kapcsán jött létre a Sviti Vegyipari Kutató Intézet, a Che- mosvit és Tatrasvit közös felajánlása, kötelezettségvállalása egy közös komplex racionalizációs brigád kialakítására. Az említett intézmények szakemberei szorosan együttműködnek, s céljuk főleg a kutatás-fejlesztés-termelés -felhasználás ciklus lerövidítése. Ez az együttműködés és törekvés is bizonyítja, hogy a Tatrasvit- ben megalapozottan számítanak jobb eredményekre. KULIK GELLÉRT sek alapján 1981-ben 14 milliárd forint értékű munkát végeztek, s ez 11 százalékkal több, mint 1980-ban. (g|_|) ßmmm Növekszik az infláció Portugáliában Energia- és tüzelőanyag-takarékoskodás Bulgáriában Lisszaboni jelentések szerint Portugáliában egyre gyorsabban növekednek a létfenntartás költségei, ugyanakkor mind gyorsabban romlik az ország pénzügyi helyzete. A portugál Állami Statisztikai Hivatal szerint 1979 májusától idén februárban nőttek leginkább a létfenntartás költségéi. A fogyasztói árak három százalékkal emelkedtek, és 25,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legintenzívebben az élelmiszerárak emelkedtek, átlagosan 30 százalékkal. (SH) A rózsák országában versenyt hirdettek az energia- és tüzelőa- nyag-takarékoskodásra. A versenybe eddig 700 szervezet és vállalat kapcsolódott be; tavaly 450 üzem, 96 millió leva értékű energiát és tüzelőanyagot takarított meg. A legjobb eredményeket a kozloduji atomerőműben és az ország más gép- és vegyipari vállalatainál érték el. Aranyérem Kairóban Ipari szövetkezetek Magyarországon A kairói nemzetközi gépipari vásáron aranyéremmel díjazták a csehszlovák kiállítást. A csehszlovák külkereskedelmi vállalatok 14 millió dollár értékű gazdasági szerződést kötöttek Egyiptommal. Ennek alapján hazánk főleg traktorokat, Škoda személygépkocsikat és nyomdaipari berendezéseket szállít Afrikába. (SH) Tizenkét százalékkal növekedett a magyarországi ipari szövetkezetek 1981-es évi termelése a korábbi évvel összevetve. A bevételek 11 %-kal nőttek s elérték a 78 milliárd forintot, a tiszta haszon 10 milliárd forint, s ez 35,5 százalékkal több, mint 1980-ban. A termelés és az árusítás javítását a' jobb piackutatás eredményezte; azon országokba, amelyek rubellel fizetnek, Magyarország több mint 7 milliárd forint értékű árut szállított. Nyugati piacra 7,5 százalékkal többet exportáltak mint 1980-ban, összesen 5,5 milliárd forint értékben. Az ipari szövetkezetek tehát továbbra is pótolhatatlan segítői az állami szektornak. A nagy ipari vállalatokkal kötött gazdasági szerződéHibrid kukoricák a KGST-országoknak Az idén az eddiginél is több hibridfajtát próbálnak ki a KGST kukoricanemesítési koordinációs bizottságának munkájában részt vevő országok: Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió nemesítéssel, kutatással foglalkozó tudományos intézményei. Az egy éve alakult bizottság, amelynek munkáját az MTA Martonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézetében létrehozott koordinációs központ irányítja, a közelmúltban fogadta el idei munkatervét. Egyebek között rögzítették, hogy az idén húsz kísérleti helyen 104 hibridet „vizsgáztatnak.“ (MM)
