Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-06 / 81. szám, kedd

ÚJ szú 3 1982. IV. 6. Jugoszlávia támogatja az új szovjet békejavaslatokat Andrej Gromiko belgrádi tárgyalásai (ČSTK) - Belgrádban tegnap folytatódtak a jugoszláv-szovjet külügyminiszteri tárgyalások. Jo- szip Vrhovec és Andrej Gromiko véleményt cserélt a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A szovjet külügyminisztert tegnap fogadta Szergej Kraigher, a JSZSZK Államelnökségének el­nöke és Veszelin Gyuranovics kormányfő. Gromiko ugyancsak találkozott Dusán Dragoszavac- cal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. Joszip Vrhovec szovjet vendé­ge tiszteletére vasárnap este dísz­vacsorát adott. Ezen Andrej Gro­miko egyebek között kijelentette, hogy nincs az atomháborús ve­szély elhárításánál komolyabb nemzetközi probléma. A szovjet szakszervezetek kongresszusán Leonyid Brezsnyev által előter­jesztett új békejavaslatok épp ezért váltottak ki világszerte vissz­hangot - mondotta. E javaslatok a probléma lényegét érintik, és megkönnyítik megoldását - muta­tott rá Gromiko. A szovjet külügyminiszter a to­vábbiakban megállapította, hogy az emberiség mindinkább tudatá­ra ébred annak, hogy az atomhá­ború igazi katasztrófát jelentene. Ezért - hangsúlyozta - az egész világon a militarista politikával szembeni új tiltakozási hullám van kibontakozóban. Minden állam és nemzet érdeke, hogy ez a hullám mind magasabbra csapjon. Ezekhez az erőfeszítésekhez hozzá kell járulnia az el nem köte­lezettek mozgalmának is, amely­ben Jugoszlávia fontos szerepet játszik - hangsúlyozta Gromiko és hozzáfűzte: érthető okokból ben­nünket az érdekel a leginkább, hogy mi történik itt Európában. A Szovjetunió döntése, miszerint egyoldalúan elhalasztja európai területein közepes hatótávolságú fegyvereinek telepítését, valamint az európai nukleáris fegyverzet korlátozását, és lényeges csök­kentését célzó megállapodás el­érése ügyében elfoglalt szilárd ál­láspontunk épp azt szolgálja, hogy haladást érjünk el az európai biz­tonság e kulcskérdése terén. A genfi tárgyalásokon, sajnos, nem látjuk, hogy a másik fél ko­moly erőfeszítéseket tenne az egyenlőségen és az egyenlő biz­tonságon alapuló megállapodás eléréséért - állapította meg a szovjet külügyminiszter. Gromiko a továbbiakban szólt a szocialista, a semleges és az el nem kötelezett országoknak a madridi találkozón betöltött sze­repéről, és annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a ta­nácskozás őszi felújítása után va­lamennyi állam minden kérdést ille­tően a pozitív döntés elfogadása mellett foglal állást, s mindenek­előtt dönt az európai bizalomerősítő intézkedésekről, biztonságról és a leszerelésről szóló konbferencia összehívásáról. Gromiko megje­gyezte, hogy ehhez jó alapot te­remt a semleges és az el nem kötelezett országok, köztük Ju­goszlávia által előterjesztett záró­dokumentum-javaslat. További nemzetközi kérdések­kel is foglalkozott Gromiko Elítélte az Egyesült Államok által támoga­tott Izrael közel-keleti politikáját, csakúgy, mint a reakciós erők Kö- zép-Ameri kában kifejtett tevé­kenységét. Megelégedéssel álla­píthatjuk meg, - mondotta, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia a háború és béke alapvető kérdé­seiben megtalálja a közös nyelvet. Joszip Vrhovec pohárköszöntő­jében egyebek között megállapí­totta, hogy Andrej Gromiko belgrá­di látogatása a két szocialista or­szág népei közötti barátság kifeje­zője, s azt erősíti meg, hogy mind­két állam kész továbbfejleszteni kétoldalú kapcsolatait. Vrhovec nagyra értékelte a szovjet-jugosz- láv együttműködés terén elért si­kereket. Jugoszlávia határozottan támo­gatja a lázas fegyverkezés meg­szüntetését és a valódi leszerelést célzó új szovjet békejavaslatokat. Szovjet vezetők üdvözlete (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Tyihonov a Szocialis­ta Etiópia nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Men- gisztu Hailé Mariamot, az ideig­lenes katonai kormányzó tanács és a minisztertanács elnökét, az etióp dolgozók pártja létrehozását előkészítő bizottság elnökét. A szovjet vezetők táviratukban annak a meggyőződésüknek ad­nak hangot, hogy a két ország közti baráti kapcsolatok és gyü­mölcsöző együttműködés tovább­ra is szilárdulni és fejlődni fog a két ország népe és a világbéke meg­szilárdítása érdekében. Karamanlisz Rómában (ČSTK) - Karamanlisz görög államfő háromnapos hivatalos lá­togatásra Rómába érkezett. A Görög Köztársaság 1973-as ki­kiáltásé óta görög elnök első ízben látogat Olaszországba A római tárgyalásokon várható­an a kétoldalú kapcsolatokkal és közöspiaci problémákkal, valamint időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. Karamanlisz találko­zik az olasz államfővel, és megbe­szélést folytat az olasz külügymi­niszterrel is. Görögország, mint ismeretes, egy éve lépett be a Közös Piacba, és országa számára egy különle­ges átmeneti statútum megszer­zésére törekszik, amely lehetővé tenné az elmaradott görög nép­gazdaság korszerűsítését. A gö­rög elnök várhatóan Olaszország támogatását kéri e törekvése­iben. Békemenetek Dániában és Svédországban (CSTK) - Dánia több városá­ban vasárnap nagyszabású tö­megtüntetéseket rendeztek a lá­zas fegyverkezés ellen a béke megszilárdításáért és az enyhülé­sért. A békemeneteken különböző politikai, szakszervezeti, ifjúsági, nő- és vallási szervezetek több tízezer tagja vett részt. A nagy­gyűléseken a szónokok azt hang­súlyozták, hogy Észak-Európa atomfegyvermentes övezetté való átalakítása fontos lépés lenne az általános leszerelés felé. Nagyszabású békemanifesztá- cióval fogadták Stockholmban „A békéért és leszerelésért“ jelszó­val a svéd fővárosba érkezett sta­fétát, melyet több svéd nőszövetség szervezett. A nagygyűlésen a me­net résztvevői nyilatkozatot ismer­tettek, melyben határozottan tilta­koztak a neutronbomba gyártása és az amerikai közepes hatótávol­A z emberiségnek több mint a fele él Ázsiában, mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy az európai kérdéseket helyezzük elő­térbe, pedig a legnépesebb föld­rész a maga problémáival éppoly fontos és meghatározó szerepet játszik a világpolitikában, mint bár­mely más földrész. Sajnos, Ázsia sem szűkölködik feszültséggócokban. Ezek forrása mindenekelőtt a kínai hegemoniz- mus, amely nemcsak Ázsia, ha­nem az egész világ sorsát tekintve potenciális veszélyt jelent. A pe­kingi vezetés szakítása a marxiz- mus-leninizmussal, majd pedig nyílt szövetsége az amerikai im­perializmussal és a világ reakciós erőivel hosszú időre rányomta bé­lyegét Ázsia politikai légkörére. Kí­na keze Ázsia csaknem minden részén érezhető: a Szovjetunió­ban, Mongóliában, de az indokínai országokban is, ahol nyíltan, fegy­veresen provokál, és nem utolsó­sorban Afganisztánban is, ahol az államellenes és ellenforradalmi erőket támogatja, ösztönzi. Ebben na<3y segítségére van Thaiföld, Pakisztán és még egynéhány ázsiai ország, amelyek nem haj­landók tárgyalóasztalhoz ülni, hogy megvitassák Ázsia konflitus- veszélyes viszályainak helyzetét. örvendetes tény viszont, hogy Ázsiában más erők is éreztetik hatásukat, azok, amelyek az utób­bi időben egyre jobban aktivizá­lódtak. Az afgán kormány több­ször megismételt rendezési javas­latain és az indokínai országok békekezdeményezésein kívül jó szándékú rendezési javaslatok hangzottak"el Ázsia részéről legu­tóbb az ENSZ-közgyűlés 36 ülésszakán. Talán nem fölösle­ges, ha legalább távirati stílusban Ázsia ’82 felelevenítjük az Ázsia biztonsá­gát és békéjét szorgalmazó javas­latokat: Mongólia indítványozta, hogy egyesített erőfeszítésekkel teremtsék meg a tartós békét, és fejlesszék a kölcsönösen előnyös együttműködést; az ázsiai és a csendes-óceáni országok kös­senek megnemtámadási szerző­dést; a BT állandó tagjainak rész­vételével hívják össze az ázsiai és csendes-óceáni országok konfe­renciáját. A három indokínai or­szág - Vietnam, Laosz és Kambod­zsa - tanácskozást javasolt az erős amerikai és kínai nyomás alatt álló ASEAN-országoknak (Thaiföld, Malaysia, Szingapúr, In­donézia, Fülöp-szigetek) egymás függetlenségének, területi sérthe­tetlenségének, társadalmi és poli­tikai rendszerének tiszteletben tar­tása alapján. Afganisztán megis­mételte az elmúlt év augusztus 24-én közzétett kezdeményezé­sét. Ennek értelmében az afgán kormány a legégetőbb feladatnak az Afganisztán és a szomszédos országok közötti párbeszéd mie­lőbbi megkezdését tartja, mert ez minden vitás kérdés rendezésé­nek egyedüli elfogadható módja. Súlyuknál, jelentőségüknél fog­va a legátfogóbbak azok a javas­latok, amelyeket a Szovjetunió ter­jesztett elő. A Szovjetunió külpoli­tikájában rendkívül jelentős helyet foglal el Ázsia békéjének és biz­tonságának megőrzése. A legu­tóbb Taskent volt a színhely, ahonnan Moszkva legújabb javas­latai elhangzottak, elsősorban olyan országok felé (Kína és Ja­pán), amelyek gátolják a kapcso­latok normalizálódását. A Szovjetunió ismét jó szándé­kú gesztust tett, amikor - minden előzetes feltétel nélkül - tárgyalást javasolt az együttműködésről. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a másik fél pozitív válasza milyen mértékben javítana nem­csak Ázsia, hanem az egész világ politikai légkörén. Az e földrészt fenyegető konfliktusok békés ren­dezése nemcsak az ázsiai népek, hanem az egész emberiség egye­temes érdeke. KOVÁCS ILONA Etiópia ünnepén A jeles évfordulók, a nemzeti ünnepek egy ország életében mindig jó alkalom az elért eredmé­nyek értékelésére, az újabb célok kitűzésére. Ma a szocialista Etió­pia népe ünnepel, megemlékezik a hazafias erők 41 évvel ezelőtti hőstetteiről, diadalmas bevonulá­sukról Addisz Abebába, a fasiszta olasz gyarmatosítók elleni küzdel­mükről. Az elmúlt négy évtized során az ország népe megismerte a nyo­mor, az elnyomás minden keserű­ségét. Százával, ezrével szedték áldozataikat az éhség és a beteg­ségek. Ennek az áldatlan állapot­nak vetett véget a haladó tisztek 1974-es hatalomátvétele. Az afrikai kontinens leghala­dóbb földreformja vidéken, az in­gatlanok, üzemek, pénzintézetek államosítása a városokban ala­pozta meg az új életet. A nép az írás-olvasás mellett az országve­zetést is tanulja. A falvak és váro­sok új típusú önkormányzati szer­vei már számos jelentős sikert könyvelhetnek el; az új rendszer élvezi a legszélesebb tömegek tá­mogatását. Ennek a támogatás­nak, Afrika és a Közel-Kelet or­szágaival és a szocialista orszá­gokkal folytatott együttműködésé­nek köszönheti Etiópia, hogy a belső és külső ellenség nem tudja aláásni a népi rendszer alap­jait. (gzs) Brit-argentin viszály ságú atomrakéták nyugat-európai telepítése ellen. A menet március 8-án indult Haparanda északi svéd városból és május 15-én ér a második leg­nagyobb svéd városba Göteborg­ba, ahol dán, norvég, finn és svéd békevédők részvételével nagy­gyűlésre kerül sor. (ČSTK) - A München melletti Oberpfaffenhofen ben levő Dornier nyugatnémet hadiipari konszerné­nek repülőtere mellett nagyszabá­sú tüntetésre került sor, melynek résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy az említett konszern részt vesz a AWACS radarrendszerrel ellátott amerikai kémrepülőgépek gyártásában. A nyugatnémet cég fontos elektronikus alkatrészeket gyárt a kémberendezésekhez. A tüntetők ugyanakkor felhívás­ban foglaltak állást az amerikai atomrakéták NSZK-beli telepítése ellen. Súlyos kormányválság Londonban Angol hadiflotta útban a Falkland-szigetek felé (ČSTK) - A Nagy-Britannia és Argentína közötti viszály a brit konzervatív kormány súlyos politi­kai válságává fajul. Amint azt Lon­donban közölték, Lord Carring­ton benyújtotta lemondását, s kö­zölték, hogy a külügyminiszter-he­lyettesek is visszaléptek. John Nőtt hadügyminiszter szintén követte Carrington példá­ját. A lemondást azonban a brit miniszterelnök elutasította, s csu­pán Carringtonnak, valamint he­lyetteseinek lemondását fogadta el. Az 1956-os szuezi válság óta a legnagyobb brit hadiflotta hajó­zott ki tegnap a dél-angliai Ports­mouth kikötőből. A flotta 40 vízi járműből áll, s köztük van két re­pülőgép-anyahajó is. Ez a flotta kétszer nagyobb, mint az argentin hajók állománya, s feladata az, hogy visszaszerezze brit fennha­tóság alá a Falkland-szigeteket. A repülőgép-anyahajók fedél­zetén a hagyományos repülőgé­peken kívül 8 Harrier típusú cirkáló repülőgép is található, valamint tengerészeti rakétaelhárító és ten­geralattjáró háborúhoz szükséges minden fegyvertípus. Az egyik brit atomtengeralattjáró már a Falk­land-szigetek közelében van. A brit hajók eddig még nem kaptak parancsot a támadásra, de a hadügyminiszter szombaton a parlamenti vitában és később tévébeszédében elmondta, hogy ha nem sikerül diplomáciai úton rendezni a vitát, akkor kész „el­süllyeszteni az argentin hajókat és inváziót indítani a Falkland-szige­tek ellen.“ Tekintettel arra, hogy a brit flotta kb. két héten belül eléri a dél-amerikai szigeteket, megfi­gyelők feltételezik, hogy erre az időre kell összpontosítani a fő erő­feszítéseket. Új-Zéland is megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Argentíná­val. A miniszterelnök közölte, hogy nem ad engedélyt az argentin légi- társaság gépeinek a leszállásra. Új-Zéland hadihajót ajánlott fel Nagy-Britanniának és kijelentette, hogy kész „minden támogatást megadni Londonnak“. A Falkland-szigeteken ezalatt az argentin hadsereg készül a brit haditengerészettel való esetleges összetűzésre. A szigetcsoport igazgatási központja Port Stanley (most Puerto Rivero) erőddé válto­zott. Az argentin külügyminiszter közölte, hogy ha véget érnek az „ellenséges akciók“, országa kész keresni a konfliktus „diplo­máciai megoldását“. Internacionalista szolidaritás Fidel Castro az imperialista veszélyről (ČSTK) - Havannában az inter­nacionalista szolidaritásról szóló határozat elfogadásával véget ért a Kubai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség IV. kongresszusa, amely más fontos dokumentumokat is jó­váhagyott. A küldöttek megismerkedtek a 154 tagú új nemzeti bizottság­gal, amely átlagos életkora 28 év. Az ifjúsági szövetség tagjait va­sárnap üdvözölték a salvadori, vietnami és más országokból ér­kezett fiatalok. A kongresszus végén felszólalt Fidel Castro. Hangsúlyozta, hogy Terrorakciók Franciaországban (ČSTK) - Franciaországban az elmúlt hetekben a terrorizmus új hulláma indult el. Szombaton lelőt­ték az izraeli nagykövetség egyik munkatársát, a múlt hét hétfőjén pedig bombamerényletet követtek el a Párizs-Toulouse között közle­kedő gyorsvonaton. Ezenkívül eb­ben az évben még további 40 különböző merényletet hajtottak végre. A terrorakciók sokaságában a különböző külföldi és francia szélsőséges szervezetek útjai ke­resztezik egymást. Megfigyelők fi­gyelmeztetnek arra, hogy hasonló helyzet előzte meg Olaszország­ban az ún. Vörös Brigádok offen- zíváját is. a világ népeit egyre jobban fenye­geti az imperialista körök által ösz­tönzött lázas fegyverkezés. Meg­állapította, hogy a tömegpusztító fegyverek korlátlan gyártása sú­lyos veszélyt jelent a Szovjetunió és a többi szocialista ország biztonságára, s élesen elítélte az imperializmus Kuba-ellenes fe­nyegetéseit. A Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusa vé­gén Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke, a kongresszuson részt vevő csehszlovák küldöttség ve­zetője interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda és a Csehszlovák Rá­dió tudósítójának. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusra harcos lég­kör volt a jellemző. A szocialista Kuba ifjúsága értékelte az elmúlt időszakban végzett munkáját, és meghatározta a jövő feladatait. Harci készültség (ČSTK) - Az indiai-pakisztáni határ teljes hosszában harci ké­szültségbe helyezték az indiai fegyveres erőket. Hivatalos forrá­sok szerint az intézkedést az indo­kolja, hogy az Indiával szomszé­dos térségekben „szokatlanul nagy“ csapatösszevonásokat hajt végre a pakisztáni fél. A Deccan Harald cimű delhi lap beszámol arról, hogy az elmúlt héten pakisz­táni repülőgépek több ízben is megsértették India légiterét.

Next

/
Thumbnails
Contents