Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-03 / 79. szám, szombat

ÚJ szú 5 1982. IV. 3. Közös úton az eredményekért A nyitrai Agrokomplex párta lapszervezete tapasztalataiból Mindig szép számmal akad látogató Uljanovszkban, Lenin iskolásévei­nek színhelyén. Valamivel több mint 50 év alatt 50 millió érdeklődő tekintette meg az ottani Lenin-múzeumházat. Felvételünkön a csehszlo­vák turisták epv csoportja az ulianovszki Lenin-múzeumház előtt. (ČSTK-felvétel) Mérnök és munkás egyszemélyben A nyitrai (Nitra) Agrokomplex növénytermesztésre szakosított gazdaságában lezajlott nyilvános pártgyűlés minden kétséget kizáró­an igazolta, hogy a párttagok és a pártonkívüli dolgozók kapcsolata szilárd, egységesen vállalják az idei tervből reájuk háruló igényes feladatok teljesítését. A bíráló hangnemű, őszinte eszmecsere bizakodó hangulatot, nagy aktivi­tást váltott ki az üzemrészlegeken. Kalászon (Klasov), Alekšicén, Ko­lonban (Kolíňany), Sládečkovcén, a Mi kov majoron és másutt a ko­rábban „fogjuk még és vigyétek“ helyett a „fogjuk meg és vigyük“ felfogás az uralkodó, s ennek je­gyében végzik a tavaszi munkákat is. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, hogy a gazdaság dolgozóinak - tavaly csak 91,5 százalékra teljesítették tervüket, 9,3 millió korona hiánnyal zárták az esztendőt - nagy hátrányt kell behozniuk. S ez egyaránt megkö­veteli a következetes sokrétű munkát.- Miután a hektárhozamok te­kintetében üzemegységeink kö­zött nagyok voltak az eltérések- mondotta Rudolf Buch pártelnök- főleg a termelést segítő gazda­sági propaganda és agitáció javí­tását kell szorgalmaznunk. Búzá­ból átlagosan 42,36 mázsás átla­gos termést értünk el. A Zbehyi üzemrészlegen ugyanakkor 52,45 mázsát adott a búza, Kolonban viszont 36,43-at, Sládečkovcén pedig 32,16 mázsát, összehason­líthatjuk a tavaszi árpa hozamait is, mely gazdasági méretben 43,27 mázsát termett. A zbehyiek azonban annak ellenére, hogy őket sem kerülte el az aszály, 48,91 mázsát takarítottak be hek­táronként. Az idei tavasz bőséges alkalmat nyújt arra, hogy az Állandó Orszá­gos Mezőgazdasági bázisgazda­ságban változtassanak a helyze­ten. Műszaki-gépi ellátottságuk A múlt év decemberében a Gseh és a Szlovák Nemzeti Tanács új belkereskedelmi tör­vényt fogadott el. Ez egyrészt an­nak a négyéves igyekezetnek az eredménye volt, mely a belkeres­kedelem irányítása jogi szabály­zatainak tökéletesítésére irányult; másrészt megvalósult a CSKP KB 1977. májusi, 7. ülésén kitűzött egyik fő feladat. Az új belkereske­delmi törvény 1982. április 1-én lép érvénybe. Az ez idáig érvény­ben levő törvényt még a szocialis­ta kereskedelem létrejöttének idő­szakában, 1948-ban alkották meg. E törvény paragrafusai sza­bályozták a nagykereskedelmi te­vékenység szervezését és a nagykereskedelmi vállalatok ál­lamosítását, az 50-nél több dolgo­zót foglalkoztató kereskedelmi lé­tesítmények államosítását, az ide­genforgalmi irodák szervezését és államosítását, de elsősorban a belkereskedelmet. E törvény és néhány további jogi előírás szol­gáltak alapul a szocialista keres­kedelem fejlesztéséhez és a szo­cialista belkereskedelem formálá­sához. Ezeket az alapelőírásokat szá­mos jogi szabály egészítette ki, amelyek aprólékosan szabályoz­ták a különböző kereskedelmi tevé­kenységeket. A fejlődés folyamán ezek az előírások változtak, több­ször módosultak. Elemezve, hogyan teljesíti fel­adatát az eddig érvényben levő kereskedelmi törvény a megválto­zott társadalmi-gazdasági feltéte­lek közepette, megállapították, hogy a belkereskedelem irányítá­sára és szervezésére vonatkozó előírások elavultak, nem felelnek meg a mai szükségleteknek. Az új kereskedelmi törvény tehát kifejezi a szocialista kereskedelem szere­pét és feladatát a fejlett szocialista társadalom építésének időszaká­ban. A CSKP gazdasági és szoci­álpolitikai irányelveivel összhang­a többi mezőgazdasági üzeméhez viszonyítva kedvező, a Nyitrai Me­zőgazdasági Főiskola segítségé­vel a tudományos kutatások ered­ményeit is közvetlenebbül érvé­nyesíthetik. Ám ezeket a lehetősé­geket csak úgy lehet gyümölcsö­zően kamatoztatni, ha egy időben megszilárdítják az irányításban és a termelésben dolgozók felelőssé­gét, növelik a pártmunka haté­konyságát. Gazdálkodási feladataik általá­nos követelményeit is e gondolko­dásmód jegyében fogalmazták meg. Előirányzatuk szerint 7175 hektáron - a kukoricával együtt - 55,81 mázsára kell gyarapítani- uk a gabona hektárhozamát. Ta­karmánynövényekből 3816 hektá­ron 7,22 tonna, cukorrépából pe­dig 805 hektáron 380 mázsás ter­méshozam elérését tervezték. Az eredmények kedvező lakulását jó minőségű munkával, a korszerű agrotechnikai alkalmazásával ép­pen a napokban kell megalapoz­niuk. Az alapszervezet a termelési ágak szerint fontos pártmegbíza­tásokkal látta el tagjait, megtette az első határozott lépéseket a ja­vulás felé vezető úton. Az üzem­egységekben működő pártcso­portok ugyanakkor a saját erejüket és a szocialista munkabrigádokat aktivizálták, növelték anyagi érde­keltségüket. A gazdálkodás, a ter­melés biztosítása nagyon szerte­ágazó tevékenység. A munkaerő­foglalkoztatásától, az emberek képzésétől az anyagfelhasználás mikéntjéig, a határozatok ellenőr­zésétől a jó munka elismeréséig sok olyan tennivalót ad, amelyik mindegyike - egyszer nagyobb, másszor kisebb mértékben - je­lentősen befolyásolja a nagy egé­szet. Nem a véletlen műve tehát, hogy a nyilvános tanácskozáso­kon ezek a kérdések szerepeltek a vita középpontjában. A zbehyi üzemrészlegen, noha a legjobb eredményekkel diósé­ban módosítja a kereskedelem és a vásárlók, valamint a kereskede­lem és a termelés kapcsolatát. A törvény az összes, a kereske­delmet irányító vagy kereskedelmi tevékenységet folytató szerv és szervezet számára egységes szo­cialista kereskedelmi politikát irá­nyoz elő. A Prior Áruházak hazánk kiske­reskedelmi hálózatának fontos ré­szét képezik. Prágában, Bratisla- vában* a kerületi központokban, valamint számos nagyobb járási városban is működnek. Naponta a vásárlók százezrei 30-40 millió korona értékű árut vásárolnak az áruházainkban. Tehát a legforgal­masabb kereskedelmi egységek közé tartoznak, s a vevők és az elárusítók kapcsolata is intenzív. Éppen ezért kereskedelmi gazda­sági egységünkben nagy gondot fordítunk az új kereskedelmi tör­vény gyakorlati érvényesítésének előkészítésére. Még tavaly de­cemberben vezérigazgatósági ve­zetőségi ülésünkön jóváhagytuk azt a tervet, mely szerint á tröszt dolgozóit megismertetjük az új tör­vénnyel. Elsőként a legfontosabb vezető gazdasági dolgozók- a vezérigazgatóság vezetői, az áruházak igazgatói és helyetteseik- számára rendeztünk kétnapos szemináriumot Bratislavában. Ezt követően pedig a többi dolgozót ismertettük meg részletesen a tör­vénnyel. A törvény ismertetésével azon­ban nem fejeződik be tevékenysé­günk. Az új törvény alapján az SZSZK és a CSSZK kereskedelmi minisztériumai rendeleteket adnak ki, amelyek szabályozzák: a ke­reskedelmi tevékenység engedé­lyezését és a lakosság által törté­nő árusítást; a kereskedelmi egy­ségek tevékenységét; a piackuta­tást; a szolgáltatásokat. Ezeket az általános rendelete­ket alkalmaznunk kell áruházaink sajátos feltételeire. A sajátosság kedhetnek a gazdaságban, az anyag- és energiafelhasználás ja­vítását sürgették. Elmondták, hogy egyes vezetők az üzem­anyagfogyasztás mérséklésére nem tesznek - legalábbis idejében nem tesznek - igazán hatékony intézkedéseket. A koloni és a ka­lászi kollektívák az erkölcsi és az anyagi elismerésben megnyilvá­nuló helytelen módszerek változ­tatására, a jó munka elismerésére tettek ésszerű javaslatokat. Az is igaz, hogy a bajok elhárí­tása, a legjobb módszerek megvá­lasztása nem egyszerű kellő veze­tési előrelátást is igényel. De elő­relátóan csak az a vezető tud gondolkodni, cselekedni, aki állan­dó kapcsolatot épített ki a dol­gozókkal, ismeri az üzemegysé­gek minden aprólékos problémá­ját. A kényelmes, rutinszerű mun­ka ma már összeférhetetlen a va­lóban eredményes gazdaságve­zetéssel. Végezetül Buch elvtárs, a párt­alapszervezet elnöke összegezte a nyilvános taggyűlések tapaszta­latait, eredményeit: „Továbbra is a tevékenység nagyon kritikus szemléletére, egyre önállóbb cse­lekvésre ösztönözzük pártcsoport­jainkat, üzemegységeinket. Erre sarkallnak a velünk szemben tá­masztott követelményeik is. A ha­zai élelmiszer-ellátásban, a példa- mutatásban oly jelentős szerepet játszó Agrokomplex - ezen belül gazdaságunk 710 fős tábora - so­kat tehet azért, hogy megvalósít­suk a XVI. pártkongresszus hatá­rozatait. Ez a felismerés olyan tet­tekre kell ösztönözzön mindannyi­unkat, amelyek nyomán üzemegy­ségeink munkájához méltó lesz az eredmény is. A tartalmasabb, ha­tékonyabb politikai munka köve­telménye, hogy a munkahelyi kö­zösségekhez kötődő pártcsopor­tok és a kommunisták is egyre eredményesebben befolyásolják dolgozóink hangulatát.“ SZOMBATH AMBRUS abban rejlik, hogy a legnagyobb kereskedelmi egységekről van szó, melyek az előírt teljes áruvá­lasztékot kínálják, a legnagyobb városok forgalmas központjaiban helyezkednek el stb. A felsoroltak­ból kiindulva például másféle lehe­tőségeink vannak a piackutatásra, mint a kisebb hálózati egységek­nek. A szolgáltatásokat és a tájé­koztatást illetően is igényesebbek a követelmények áruházainkkal szemben. Az elmondottakból kitűnik, hogy eddigi belső vállalati normáinkat át kell dolgoznunk, s az új törvény előírásai és rendeletei szerint mó­dosítanunk. Munkánkban elsősor­ban a vásárlók érdekeit kell szem előtt tartanunk, hogy javíthassuk az árukínálatot, emeljük szolgálta­tásaink színvonalát. KOVÁCS ZOLTÁN mérnök, a Prior Áruházak vezérigazgató­helyettese A Csehszlovák Tudományos Aka­démia Prágai Rádiótechnikai és Elektronikai Intézetének applikáci- ós munkahelye a tudományban, az iparban és a távközlésben al­kalmazott egyedi műszerek fej­lesztésével és gyártásával foglal­kozik. A felvételen Stanislava Frü- haufová elektrotechnikus az ASF-4 műszer érzékenységét ellenőrzi. (Felvétel: ČTK - Jan Vrabec)- Mennyi a fizetésed? - kíván­csiskodtak évfolyamtársai a gé­pészmérnöki karon. Válaszát hall­va, nem akartak hinni a fülüknek, talán kissé irigykedtek is. Ám hiá­ba hívogatta őket, hiába mondo­gatta, hogy kövessék példáját, mert üzemének nagy szüksége van a mesterekre és művezetőkre, hallani sem akartak a nehéz, pisz­kos munkáról. Tanulmányai befe­jeztével a többség a kutatóintéze­teket, vagy a kényelmes, tiszta környezetben a hivatali munkát ré­szesítette előnyben. Jifí Krejčí azonban nem így gondolkodott. Még mielőtt átvette mérnöki oklevelét, a prágai ČKD vállalat öntödéjében helyezkedett el. A dél-csehországi születésű fiatalember a tábori szakközépis­kola végzőse, a prágai főiskolán a fémformázásra, fémöntésre és hegesztésre szerzett szakosítást. Ehhez igazította diplomamunkájá­nak a témáját: a formázott öntvé­nyekkel kapcsolatos tanulmányát.- Jövőmről még a katonaság­nál döntöttem. A ČKD öntödéjé­ben gyártott és formázott öntvé­nyek vonzottak - mondja. - Két lehetőség között választhattam. Az egyik a laboratórium volt, a másik a mintázóműhely, ahol művezetőt kerestek. Nem fog ártani, ha elmé­leti ismereteimet a gyakorlatban is érvényesítem - mondta. - Ezért esett választásom ez utóbbira. A mester Az újdonsült mesternek nem volt könnyű dolga a gyakori délu­táni és éjszakai műszakokban, hi­szen jóformán fogalma sem volt az acélgyárban végzett teendők­ről. Igaz ugyan, hogy odahaza a szünidőket a Kovosvit brigádo- saként töltötte. Ám ott csak az ideiglenesen üzemen kívül helye­zett részlegek karbantartási mun­káiban vehetett részt. Itt viszont, bár tanítgatták, a művezetők sű­rűn foglalkoztak vele, első benyo­másai - a zaj, a helyszűke, a por és piszok miatt - nem éppen vol­tak kedvezőek. Jirít nem olyan fából faragták, hogy megfutamodjon a nehézsé­gek elől. A fiatal mester, akárcsak a főiskolán, a munkahelyén is jól vizsgázott. Az egyik éjszakai mű­szakon - a készletekre gondolva- megkérte társait, készítsenek soron kívül néhány mintázóvázat.- Minek? - hangzott az elutasí­tó válasz -, amire szükség volt, azt már megtettük. Jifí azonban nem hagyta magát. Nem is annyi­ra a tekintélyét féltette, mint in­kább a munkaerkölcsöt és a ter­melés érdekeit tartotta szem előtt. Megfenyegette az embereket:- Ha két órával a műszak lejárta előtt abbahagyjátok a munkát, ak­kor csak hat órát dolgoztatok, te­hát ennyit írok a javatokra. Mondanunk sem kell, hogy ez hatott. Az erélyes intézkedéshez eddig nem szokott dolgozók - bár kénytelen-kelletlen - mégis szó nélkül teljesítették a mester kíván­ságát. Ám azért a csipkelődéstől sem riadtak vissza: - „Mit keres itt a mérnök elvtárs, büntetésből he­lyezték ide, vagy talán babérokra törekszik? Nem mindennap fordul ugyanis elő, hogy egy diplomás fiatalember a saját elhatározásá­ból a nehéz munkát választva, a termelésben helyezkedjen el“.- Nem vagyok hajcsár, szere­tem az embereket és igényeikre is tekintettel vagyok. De kezdettől megkövetelem, hogy szó nélkül pontosan teljesítsék kötelességei­ket. Azzal is mindig tisztában vol­tam - mondja -, hogy egyik napról a másikra nem formálhatok át senkit. Rendszeres, lelkiismeretes munkára akartam szoktatni társai­mat, hogy úgy ne járjak, mint az első hónapokban - utal azokra az időkre, amikor mások munkáját is vállalva, igyekezett mindenkinek eleget tenni. Azóta a fiatalember számos ér­tékes tapasztalatra tett szert. Tud­ja, hogy az emberekkel a bánás­mód nem könnyű, sőt, még a ter­melési feladatok teljesítésénél is igényesebb ez a munka. Ennek az igyekezetnek köszönhetően- mert minden téren beváltotta a hozzá fűzött reményeket ma már 7 mester hallgat a szavára és mintegy 290 dolgozó munkájáért felelős. És hogy ebben a beosz­tásban aránylag rövid idő alatt is megállta a helyét s a tapasztalt elvtársak körében is tekintélynek örvend, arról a pártalapszervezet elnöke, Jifí Kolafík elismerő sza­vai is tanúskodnak. Nem bánta meg választását Az acélgyár dolgozói különböző természetű emberek. A nehéz fizi­kai munka közepette a vonzónak nem mondható környezetben nem mindenki válogatja meg kifejezés- módját. A fiatal mérnök azonban nem eszerint ítéli meg őket. Akik feladataikat lekiismeretesen telje­sítik, akik a problémákra is rámu­tatnak - azonosítva érdekeiket a gyár érdekeivel - főleg az idő­sebbek, de fiatalok is akadnak köztük szép számban, azokkal foglalkozik a legszívesebben. Jifí ma harmincéves, nős. Van egy nyolchónapos kislányuk. Mint fiatal kommunista kötelességének érzi, hogy rendszeresen foglalkoz­zon a fiatalokkal. Tagja az egyik racionalizációs brigádnak is. És mert megszerette a munkahelyét, otthonosan érzi magát társai köré­ben, akik megbíznak benne. Érde­mei elismeréseként a ČKD terme­lési-gazdasági egység példás mestere címmel tüntették ki. KARDOS MÁRTA Az új kereskedelmi törvény és a Prior Áruházak

Next

/
Thumbnails
Contents