Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-30 / 101. szám, péntek

Ő J szú 5 1982. IV. 30. Alkalmazkodjunk a változó gazdasági körülményekhez A termelés pártirányítása a mezőgazdasági üzemekben A PÁRTMUNKA VOLT AZ ÉLETE ÉRTELME A galántai (Galanta) járási párt- bizottság legutóbbi plenáris ülé­sén fő napirendi pont keretében elemezte az idei mezőgazdasági feladatok teljesítésének helyi fel­tételeit. A tanácskozás jelentősé­gét növelte, hogy a járás mező- gazdasági üzemeire és pártalap- szervezeteikre váró időszerű ten­nivalókat a CSKP KB 13. ülésén elfogadott határozatok teljesítésé­ben elért eredmények, valamint a 4. ülésen meghatározott köve­telmények tükrében összegezte. A vezetők felelőssége Éles Károly titkár beszámolójá­ban előbb a növénytermesztés és az állattenyésztés számszerű eredményeit vette sorra. Elisme­rően szólt azokról a mezőgazda- sági üzemekről, ahol az adott terü­leten a járási átlagnál jobb ered­ményeket értek el, minden egyes esetben szembe állítva velük a já­rási ranglétra utolsó helyein tanyá­zó földművesszövetkezeteket és állami gazdaságokat. Mivel a plé- numtagok mellett a mezőgazda­sági üzemek elnökei, igazgatói, illetve az üzemek mellett működő pártatapszervezetek elnökei is részt vettek az ülésen, így egye­sek elég gyakran a nem dicsek­vésre méltó termelési eredmé­nyekkel összefüggésben hallották emlegetni a vezetésükre bízott kö­zösséget. Az adatok s az elmarasztaló tények önmaguk helyett beszél­tek. Nem véletlenül hangoztatta a vita során Demjan Macák, a Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, hogy a változó gazda­sági körülmények között, a nehe­zebbé lett feltételek közepette már nem lehet a régi szellemben irá­nyítani. Csakis az a vezetés állja meg helyét, amelyik megfelelő ütemben képes növelni a termelés hatékonyságát és javítani a mun­ka minőségét. A járásban ilyen jel­legű tartalék bőven akad, hiszen akkora különbségek a lényegében azonos feltételek mellett gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek kö­zött, mint a galántaiban, úgyszól­ván egyetlen járásban sincsenek. Ennek okát elsődlegesen nem a dolgozókban, hanem a vezetők­ben kell látni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a szocialista eti­ka alapelveit betartva, több helyen folyamodtak a káderváltoztatás sosem népszerű, de a legtöbb esetben hatásos eszközéhez. Amit észre kell venni A számszerű összehasonlítá­sok a járás határain túl keveset mondanának, az érdekeltek pedig kézbe kapták a részletes kimuta­tást. így az adatokat mellőzve in­kább ilyan gondolatokat emelünk ki, amelyek megszívlelése minde­nütt szükségszerű. A beszámoló részletesen ele­mezte a termőtalaj védelmével és a mezőgazdasági termelésre al­kalmas területek maximális ki­használásával kapcsolatos teen­dőket. Tavaly a SZtSZ-tagok ilyen jellegű tevékenységük keretében 7,47 hektár szántót fedeztek fel, olyan területeket, amelyeket köny- nyelműen parlagon hagytak. A ter­mőtalaj kihasználásának ellenőr­zését folytatni kell. Hiszen a me­zőgazdasági üzemekben is akad­nak még mindig felesleges utak, sőt pótutak, a határban „felejtett“ szalmakazal és trágyatelep ma­radványok. Az ipari üzemek háza- táján is érdemes szétnézni, hogy esetenként nem kerítettek-e vala­hol körül feleslegesen nagy terüle­tet, amit az üzem tervezett bővíté­séig művelni lehetne. És termé­szetesen a nemzeti bizottságokra is feladatok várnak. Az egyes fal­vakban ugyanis bőven akad ki­használatlan terület, elhanyagolt, vagy részben megművelt kert, esetleg 10-15 éve is húzódó épít­kezés parlagon hagyott gyomos környékével. A termőföld maximális kihasz­nálásának igénye a tápanyag tu­dományos alapokon történő pótlá­sát, a szerves trágya felhasználá­sát és az öntözés termésfokozó erejének maximális értékesítését is megköveteli. Ez utóbbival kap­csolatosan kiemelte a beszámoló, hogy ott, ahol a szántó felét öntöz­ni lehet a csapadékutánpótlás már nem szezonfeladat. Tervszerűen és szervezetten kell végezni az öntözést, s többek között az ideig­lenes öntözési pártcsoportok kia­lakításának jelentőségét sem sza­bad lebecsülni. Bár szélesebb keretben, de a föld termőképességének foko­zását elemezte felszólalásában Michal Várady, a Diószegi (Slád­kovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozója. Elmondta, hogy gazdaságukban a Szlovák Tudományos Műszaki Társaság helyi csoportjai aktívan tevékeny­kednek. Tematikus feladatokat kapnak, így például tavaly az egyik csoport a szerves trágya felhasználásának helyi lehetősé­geit összesítette. Munkájukkal nagyban hozzájárultak, hogy az idén a szántó több mint negyedén dolgoznak be szerves trágyát a ta­lajba. Az eredményesség tartalékainak helyi értékesítésével A beszámoló elemezte az új gazdálkodási feltételeket, elsődle­gesen az üzemanyaggal és a ta­karmánnyal való takarékoskodás szükségszerűségét hangsúlyoz­va. A járás mezőgazdasági üze­meiben az üzemanyagfogyasztást a tavalyi valóság 77,6 százalékára kell csökkenteni és a takarmány­keretek is adottak. A titkár az igé­nyekkel összefüggésben részlete­sen foglalkozott azokkal a követel­ményekkel, amelyek a korábbiak­nál jobban előtérbe kerültek. Csak jelszavakban említve, ilyen a gé­pek kifogástalan műszaki állapota, az üzemanyagfogyasztás norma- rendszerének kidolgozása, a zöld­etetés időtartalmának meghosz- szabbítása, és a legeltető állattar­tás feltételeinek megteremtése. Csakis értékes, fehérjedús takar­mányból szabad zöldlisztet készí­teni. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaság és más mezőgazdasá­gi üzemek példáját követve teret kell adni az olcsó és energiataka­rékos eljárásoknak, mindenekelőtt a lucernaszecska sajtolásának és a CCM-eljárásnak a szemes ku­korica tárolásakor. Az újszerű gazdálkodási köve­telmények és a helyi tartalékok értékesítésének igénye már szá­mos mezőgazdasági üzemben te­ret kapott. Ezt a vitában felszóla­lók, illetve az ülés szünetében megkérdezettek szavai is bizo­nyítják. Tomaskovics Károly, a Sóksze- lőcei (Selice) Efsz elnöke elmond­ta, hogy üzemanyag-takarékosko- dásra ösztönző jutalmazási rend­szert fognak alkalmazni, s ehhez idővel a talajtípust és a munkafel­tételeket is figyelembe vevő nor­mákat dolgoznak ki. Hasonló új­donság, hogy az idén a tavalyinál négyszeresen nagyobb területről fogják a termést kukorica-csutka keverék formájában tárolni. Ruman József, a Nagyfödémesi (Veľké Úľany) Efsz elnöke a hatá­rozott és átgondolt elképzelések fontosságát hangsúlyozta. Mindig újabb és újabb eljárásokat kell bevezetni, olyanokat, amelyek a korábbiaknál olcsóbbak és haté­konyabbak. Náluk például jelenleg a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése a központi feladat, s ezen belül az intenzív legeltetés feltéte­leit is megteremtik. Az idén már az egész 1100 darabos állománynak a legelőn „tálalnak“, ami nemcsak az állatok egészségének tesz majd jót, hanem sok-sok liter gáz­olaj megtakarítását is eredmé­nyezi. Olga Szikorová, a Veľký Grob-i Efsz üzemgazdásza egye­bek között részletesen elemezte, hogy az anyagi érdekeltség elmé­lyítésére miként használják fel a béralap ösztönzési elemei nyúj­totta lehetőségeket és már az idén milyen területeken érvényesítik az önálló elszámolás előnyeit. Pártellenőrző napok A feladatok ismertek s bár igé­nyesek, a földművesek azzal az elhatározással kezdték az évet, hogy teljesítik azokat. Sőt, ahol lehetőség mutatkozik, ott a tervek túlteljesítését is célul tűzték, hi­szen a szocialista vállalások érté­ke járási méretben meghaladja a 13 millió koronát. Mindez elismerésre méltó, de látni kell azt is, hogy a tervek teljesítése néhány mezőgazdasá­gi üzemben továbbra is gondokat okoz. A járási pártbizottság ezért differenciáltan értékeli, segíti és ellenőrzi az üzemeket. Az utóbbi hónapokban hat földművesszö­vetkezetben tartottak pártel lenőr- zö napot. A járási pártbizottság képviselői, az élenjáró üzemek jó eredményeket elérő dolgozói és az állatorvosi szolgálat szakembe­rei közvetlenül a munkahelyen be­szélgettek el a dolgozókkal a problémákról és nehézségekről. Amint a beszámoló is hangsú­lyozta, a mezőgazdasági üzemek­ben a dolgozók közel 15 százalé­ka kommunista. Ahogy a járáson belül különbségek vannak a me­zőgazdasági üzemek között, úgy az adott üzemen belül is eltérőek a telepek és munkacsoportok eredményei. A pártalapszerveze- tek elég erősek ahhoz, hogy a já­rási méretű ellenőrzésekhez ha­sonlóan saját házuk táján is fel­mérjék a helyzetet s megtalálják a javulás, javítás feltételeit. A gazdasági munka pártirányí­tásának fontosságát a vitában fel­szólaló Emil Dufala, a Vágsellyei (Šaľa) Efsz elnöke is hangsúlyoz­ta. Tavalyi eredményeik közül megemlítette a szemesek 5,5 ton­nás átlaghozamát és a sikeres takarmánytermesztést, aminek köszönhetően az idén túlteljesítik tejtermelési tervüket. A termelés figyelemmel kísérése náluk a párt­munka fontos része. A feladatok­kal, a termelési programokkal és a párthatározatokkal a pártonkívü- lieket is mindenkor megismertetik és kikérik véleményüket, meghall­gatják tanácsaikat. A pártgyülése- ken mindig részletesen meghatá­rozzák az időszerű feladatokat. Szavai csak alátámasztották a plénumülésen több ízben el­hangzott megállapítást, hogy ott, ahol jó a pártmunka, hatékony és sokoldalú a kommunisták gazda­ságpolitikai tevékenysége, ott a termelési eredmények is jobbak. EGRI FERENC Valaška Viktor elvtárs. aki ez év áprilisában ünnepli születésének 75. évfordulóját, még mindig aktív tagja a milanovcei pártalapszerve- zetnek. 1923-ban mindössze ti­zenhat éves, de már alapító tagja volt a Vörös Ifjúság községi szer­vezetének. A szervezet megala­kulása után az alelnöki tisztséget töltötte be. Itt ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, a mar- xizmus-leninizmus alapelveivel, a kommunista párt alapszabályza­tával. Mint munkás ismerte és a saját bőrén tapasztalta a kizsák­mányolást, ezért szervezte az ifjú­ságot az igazságos, kizsákmányo­lás nélküli társadalom megterem­téséért vívott harcra. Egyike volt a legmegbízhatóbb agitátoroknak és propagátoroknak. Röplapokat, plakátokat, pártsajtót terjesztett, biztosította a kommunista agitáto­rok tevékenységét, tüntető felvo­nulásokat szervezett. Aktív munkájáért és kommunis­ta helytállásáért 1926-ban felvet­ték a párt soraiba. Az aktivitása tovább nőtt, 1927-ben egyike volt a május elsejei tüntetés szervezői­nek. Több elvtársával Major elv­társ jelenlétében hűséget esküdött a vörös zászlóra, hogy élete vé­géig hű marad a kommunis­ta párthoz, és harcolni fog a munkásosztály jogaiért, a szo­cialista társadalom megteremté­séért. Lakásukban rendezték be az alapszervezet irodáját, ott tar­tották összejöveteleiket, szervez­ték a politikai nevelő munkát és a burzsoá rendszer elleni harcot. Jól emlékszik az 1928-as tünte­tésre, amelyet a nagybirtokosok ellen szerveztek a munkaszerző­dések megkötéséért, 1931 -ben pedig a munkáscsaládok részére élelmiszer-utalványok juttatásáért. Ebben az időben már csendőri felügyelet alatt volt, de Major Ist­ván kiszabadítása érdekében fel­vonulásokat és gyűjtési akciókat rendeztek. Igyekezetükét siker ko­Friss vakolatú irodaház, festék és mészillat. A klub azonban az ideiglenes központnak épített fa­barakkban található. Mintha bizo­nyítani kívánnák a körülmények, a külsőségek is: az ENERGO- PROJEKT nemzeti vállalat Banská Bystrica-i üzeme a fiatalok üzeme. Ami egyébként tény, hiszen az itt dolgozók átlagos életkora 27 év. Több jellegzetes sajátossága is van ennek az üzemnek: minden második dolgozója tervező, mű­szaki képzettségű gazdasági ve­zető, és mivel nemcsak tervezők, hanem szakmai szempontból ellen­őrök is, csak részben munkahe­lyük az irodaház, munkahelyüknek vallják azokat a nagy, országos építkezéseket is, ahol terveiket megvalósítják, az eróműtelepeket, az atomerőműveket. Sajátosság az is, hogy Jozef Mitterpach mér­nök, az igazgató maga instruktora és patronálója a SZISZ üzemi szervezetének. Ľubomír Filip pártelnök percnyi pontossággal jelenti be az ifjúsági szervezet vezetősége megbeszé­lésének kezdetét. Miért éppen a pártelnök? Azért, mert sajátos témáról van szó: párttagjelöltnek ajánlják La­dislav Sásik csoportvezetőt, a SZISZ üzemi szervezetének el­nökét. Nem rendkívüli tény ez, hiszen ó már a harmadik, akit tagjelölt­ségre ajánl az ifjúsági szervezet tagsága, s az ajánlásokat mind­egyik esetben elfogadta az üzemi pártbizottság. Csak azért sajátos, mert most éppen a fiatalok elnöké­ről van szó. Persze, eljött a megbeszélésre az igazgató helyettese, a szak- szervezeti üzemi bizottság elnöke is.- Az ajánlás indoklását fogjuk elkészíteni. Ezt már Ludmilla Kubišová mondja, a SZISZ üzemi szerveze­tének vezetőségi tagja, aki ifjú kommunista, a fiatalok ideológiai nevelésének felelőse. Megjegyzi, hogy mindenki szabadon bele­szólhat, véleményt nyilváníthat, kérdezhet, majd a fiatalok elnökét kérdezi: ronázta. Major elvtárs kiszabadult a börtönből, és hálája jeléül a köz­ségben rendezett tüntetésen lel­kesítő beszédet mondott. Valaška elvtársat mindenkor a legoda- , adóbb szervezők között lehetett ta­lálni. 1935-ben részt vett Érsekúj- várott (Nové Zámky) egy nagy tömegtüntetésen, 1936-ban több elvtársával együtt megszervezték a községi és a környékbeli nagy­birtokokon a munkássztrájkot, a munkaidő csökkentéséért, a jobb munkakörülmények megte­remtéséért, a bérek emeléséért. Harciasságáért börtönbe is került, kiszabadulása után azonban még elszántabban folytatta munkáját. Ebben nagy segítségére volt a fe­lesége. A Horthy-rendszer idején a pártmunkát csak illegálisan foly­tathatták. A szovjet hadsereg hozta meg a rég áhított szabadságot. A fel- szabadulás után azonnal hozzá­láttak a pártmunka újjászervezé­séhez. Megalakították a népi milí- ciát, amelynek parancsnoka lett. A hadsereg parancsnokságával együttműködve biztosították az élet és a munka újraszervezését a községben, valamint a sebesült szovjet katonák elszállítását és élelmezését. A pártmunka minden területén, mindenkor számítani le­hetett vele. Aktívan részt vett a földművesszövetkezet megala­kításában, a pártalapszervezet vezetősége munkájában. Az 1968-69-es időszakban szilárdan kiállt a marxizmus-leninizmus el­vei mellett, és szükségesnek tar­totta a szocialista országok inter­nacionalista segítségnyújtását. Tevékeny és elvhű munkájáért pártkitüntetést kapott 1965-ben, 1970-ben és 1971-ben. Minden­kor kommunistához méltóan élt és dolgozott, s a legnehezebb idők­ben is hűségesen kitartott a párt marxista-leninista politikája mel- lett ŠTEFAN PETERNAI- Mit tehettünk eddig jól, és miben maradtunk le, mit kellene másként, jobban megszervezni? Figyelem a választ, a közbe­szólásokat, meg a kérdéseket. Beszélgetés ez, kötetlennek tűnő, de mérlegelő, értékelő eszmecse­re, melynek témája az ifjúsági szervezet tevékenysége. A fiata­lok politikai oktatásának megszer­vezése kerül elsőként szóba, az előadások, a vitadélutánok, me­lyet „Az ifjúság és napjaink erköl­cse“ témakörben rendeztek, majd a munka, az irodaház építésekor szervezett akciók értékelése, a technika napjának sikere, meg a téli kirándulás, a sítanfolyam. Azután a lányok gimnasztikái kö­rének, meg a kézimunkázok, az amatörfotósok körének tevékeny­sége. A természetjárók diavetíté­ses beszámolója, a diszkós teadé­lutánok. Csak ritkán szól a pártelnök. Rendszerint csak kérdez:- Mi a te egyéni véleményed Sásik elvtárs? Úgy tűnik, hogy említésre méltó sikere az ifjúsági szervezetnek, s elnökének a politikai oktatás, a társadalmi munka, a körök tevé­kenységének jó megszervezése, amikor a pártelnök bejelenti:- Tudomásunk szerint 38 tagja van az ifjúsági szervezetnek, ami az üzemben dolgozó, 30 éven aluli fiataloknak a 70 százaléka.- Aligha fogjuk máról holnap­ra megváltoztatni a jelenlegi hely­zetet - válaszol a fiatalok elnöke - de tenni, cselekedni fogunk...- Mi pedig segítünk - szól köz­be Ludmilla Kubišová. - Segítünk neki, mert ez a mi ajánlásunk az ő párttagjelöltségére. És már vége is a megbeszélés­nek, mert a fiatalok vezetősége dönt: az ifjúsági szervezet tagsági gyűlésének korábbi határozata alapján így vállalják az ajánlást. Azután már csak hozzám szól néhány, csendes szót a pártelnök:- Cselekvő támogatás, ez a fontos. Fontos bizony: az ajánlás lé­nyege, ami egy párttag ajánlásá­val egyenlő értékű. HAJDÚ ANDRÁS Csehszlovákia és az NDK támogatásával szivattyúgyár épül Algéria déli részén, a hegyvidéki Berrouaghia városkában. Évente 26 ezer szivattyút fog gyártani, s ezzel Afrika egyik legnagyobb ilyen üzeme lesz. A képen Vladimír Smička (középen) algériai kollégáival tanácskozik (Václav Bervida felvétele - ČTK) Az ajánlás cselekvő támogatás

Next

/
Thumbnails
Contents